Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
1975 SZEPTEMBER 15, SZERDA x/ő'siim Szovjet-magyar barátsági nagygyűlés Moszkvában VIKTOR GRISIN: Együttműködésünk tengelye pártjaink nézetazonossáp Viktor Grisin ünnepi beszédében. hangsúlyozta: a Moszkvában megnyíló budapesti napok a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság, a két ország, a két nép és a két párt közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés fejlődésének újabb bizonyítéka. Ez az együttműködés a társadalmi és politikai élet minden területére kiterjed. _ Grisin hangoztatta, hogy népeink internacionalista együttműködésének tengelye a két párt közötti kölcsönös megértés és nézetazonosság. Méltatta a Magyar Népköz- társaság sikereit a szocialista építésben, Budapest dolgozóinak hozzájár ÚJását a népgazdaság dinamikus fejlődéséhez. A szónok ezután ismertette a, szovjet főváros dolgozóinak képviselői előtt a budapesti napok programját, és kiemelte a Béke és barátság emlékmű felavatásának jelentőségét. Grisin ezután Moszkva dolgozóinak a tizedik ötéves terv végrehajtásában elért sikereiről beszélt. Az SZKP külpolitikájáról szólva hangoztatta, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok összehangolt békeszerető külpolitikája, mely a forradalmi és demokratikus erők támogatását is élvezi, hozzájárul az egyetemes béke megszilárdításához, az új világháború kirobbantásának megakadályozásához, a nemzetköziAT ONA IMRE: zi enyhülés elmélyítéséhez. A szovjet emberek nagyra becsülik a Magyar Népköztársaság hozzájárulását a szocialista államok összehangolt külpolitikai irányvonalának megvalósításához. Kapcsolatainkat a dinamikus fejlődés jellemzi Katona Imre beszédében megköszönte azokat az üdvözlő szavakat, amelyeket Grisin tolmácsolt Budapest kommunistáinak, Moszkva és Budapest politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak, testvéri együttműködésének történelmi jelentőségét méltatta ezután Katona Imre, majd rámutatott: a felszabadulás óta eltelt több mint három évtizedben kapcsolatainkat a dinamikus fejlődés jellemzi. E baráti együttműködést a gazdaság, a kultúra, a tudomány javainak és vívmányainak áradása, az emberek egymáshoz való szüntelén közeledése fémjelzi. Összeköt bennünket forradalmi világnézetünk, a marxizmus—le- ninizmus, a proletár internacionalizmus történelmet formáló eszméje, azonos társadalmi rendszerünk. Nézeteink azonosságát a két főváros párt- és társadalmi szerveinek tárgyalásai, konzultációi is bizonyítják. A kapcsolatok kiindulópontja, hogy pártjaink azonosan ítélik meg a szocializmus építésének alapvető tennivalóit, a világ helyzetét és feladatainkat a nemzetközi politikában. Erről tanúskodott Leo- nyid Brezsnyev és Kádár János legutóbbi Krím-félszigeti tárgyalása is, mely ismét a két párt közötti teljes nézetazonosságot bizonyította. Gazdasági kapcsolataink helyzetéről szólva a magyar küldöttség vezetője kiemelte a KGST komplex progamjá- nak , jelentőségét, s hangoztatta, hogy a moszkvaiak mindenkor számíthatnak a 200 ezer budapesti kommunista, a magyar dolgozók odaadó munkájára, amikor nagy, közös programjaink megvalósításáról van szó. Felmentés - kinevezés Az Elnökj Tanács dr. Házi Vencel, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elismerése mellett — felmentette a Magyar Népköz- társaság londoni nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól. A kormány dr. Házi Vencelt kinevezte külügyminiszter-helyettessé. Az alma meg a fája Ha egyszer majd megírják a magyar szocialista mezőgazdasági s benne a termelőszövetkezeti szocialista brigádmózga- lom történetét, bizonyára külön fejezet jut benne a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz-nek. Most csupán — címszavakban — ennyit:, a községben már 1948. május- 28-án' úgy döntöttek a volt zsellérek, a ■Ceglédi Takarékpénztár gyümölcsösének egykori dolgozói, hogy gyümölcstermelő földmíves szövetkezetét alakítanak, megpróbálnak együtt boldogulni. A szövetkezet 210 taggal megszakítás nélkül működött az első termelőszövetkezet megalakulásáig, 1949-ig. A következő évben már brigádban dolgoztak a gyümölcs- termelők, A közösség erejét fémjelzi, hogy ezt a tsz-t az ellenforradalom sem tudta szétverni, feloszlatni. A mező- gazdaság szocialista átszervezése idején Dánszentmiklós lett az első termelőszövetkezeti község Pest megyében. És itt alakult meg — országosan — az első olyan brigád, amely célul tűzte ki a szocialista cím elnyerését. A brigád alakulásakor Micsurin nevét írták be a brigádnaplóba. Mire a kitüntető címet elnyerték, 1961-ben, már Gagarinról emlegették őket a közös gazdaságban. Az azóta eltelt másfél évtizedben igyekeztek névadójukhoz méltóan élni. A jövő a karcsú orsóé Nem véletlen, hogy a MÉM épp ezt a téeszt nevezte ki bemutató — bázis — gazdasággá, s hogy itt alakult meg a dánszentmiklósi gyümölcstermelési rendszer, amihez eddig tíz közös gazdaság csatlakozott. A Micsurin jelenleg 290 hektár gyümölcsössel és 250 hektár szőlővel rendelkezik. A gyümölcsösből 125 hektáron alma terem. Kísérőm a pártvezétőség titkára, Ménesi Árpád. Az ő kocsiján járjuk be a gyümölcs- ültetvényeket. Gyönyörű látványt nyújtanak a roskadásig megtelt ágú sövényalmafák, a jó ízű jonatánok, a hamvas piros star- king fajták és a naosárga gol- denalmák. — A jövő mégsem ezeké, hanem a karcsú orsós termesztésé — magyarázza a párttitkár, s arrafelé mutat, ahol sűrű glédákban amolyan süvöl- vény almafácskák sorakoznak, levelük-.lombjuk sincs jóformán, de már öklömnyi almák teszik próbára gyenge ágaikat. Most szakszerű magyarázatot kapok, mi az előnye a nyugaton már elterjedt karcsú orsós technológiának: — Korai termőrefordulás, kevesebb élőmunka-szükséglet — hiszen ez a termelési technológia nagyon jól gépesíthető —, és végül, egységnyi területről nagyobb termés- mennyiség. A többit már az Állami díjas ágazatvezetőtől, Krekács Lászlótól tudom meg: — Az idén 250—260 vagon almatermésre számítunk a szövetkezetben. A .szedésre a munkabrigádok és a gépek megfelelően felkészültek. Munkánkat olyan berendezések is segítik, ‘ amelyeket ezúttal használunk először: közük két, holland gyártmányú, önjáró szedőkocsi és a napi hétvago- nos kapacitású, olasz almaválogató gépsor. A szedést szeptember 6-án kezdjük, előreláthatóan 25 napig tart, s az össztermésből mintegy 100 vagonnyit — főként a starking típu- súakat — hűtőben fogjuk tárolni. „Fejeiikéní” három szakma Az étkezdében — itt egytál étel járja — tarhonyás pörköltet porcióznak az asszonyok. Egymás után sorjáznak befelé a Gagarin brigád tagjai. Elöl egy kis termetű, sovány ember, aki .még nem látta, el sem hinné, hogy ebédelni is szokott. Kálmán Jánosnak hívják, s jnár 14 évesen — családtagként — bedolgozott a téeszbe: lóvezető gyerek volt a permetezésnél. Ez az első munkahelye. A többiekkel a pártirodán ismerkedünk ebéd után: idős Revák József brigádvezetővel, Kemencéi Mihály P. és Kemencéi János M. brigádtagokkal, Spenger Józseffel és Túrosán Mihállyal. Vezetőjük úgy mutatja be őket. mint akiknek összesen van vagy húsz szakmunkásbizonyítványuk. — Ez már a szocialista brigád mozgalom eredménye. Az emberek nem érik be felületes ismeretekkel, mindent tudni akarnak, ami a munkájukhoz szükséges: növényvédelmet, gyümölcstermesztést, méregtárolást. faiskolai, öntözési, szőlészeti-borászati ismereteket. Egy almafán nyolcféle gyümölcs A brigádvezető megtoldja: — Itt mindenki a gyümölcs- termesztésben nőtt fel. persze, hogy szereti. Na. de azért nagyüzem, hogy értsünk is hozzá, ne csak szeressük. Az elnökünknek van egy almafája a lakásajtaja előtt, amin legalább nyolcféle alma terem. Ahogy szert tesz egy újdonságra, azonnal beoltja a fát. Ez van mindig szeme ejőtt, ahogy kilép, azért oltja ebbe. — És maguk: beoltották-e a hivatás szeretetét a gyerekeikbe? ” ' Egy kis zavart csend után kiderül, hogy bizony a legtöbb alma messze gurult a fájától: a mai fiatalokat inkább a gépek érdeklik. Ha be is áll néhány a brigádba, idővel elcsábítják a gépek: a konzerv- üzém, a hűtőház, a faüzem, a szállítógéppark. Akad azért egy-két kivétel: Turcsán elvtárs három fia közül a legkisebb kertész lesz, ha leszerel. Idősebb Revák fia, ifjabb Józsi gyümölcstermesztési szakmérnökként jött vissza a téesz-be. A brigádtagok 90 százaléka kiváló dolgozó. Az idén tavasszal elnyerték a szakma kiváló brigádja címet s vele 50 ezer forintos pénzjutalmat. Huszonötén vannak, s legalább százféle társadalmi tisztséget töltenek be. Az utolsó alkoholistát három éve zárták ki a brigádból. Ök sem vetik meg a bort, mondják, de annak csak munka után jön el az ideje. Jó közöttük lenni. Nyíri Éva A népfrontmozgalom a tanácsok legszélesebb politikai bázisa Dr. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata A tanácso-k és népfrontbizottságok közötti együttműködés egyik fontos tényezője a településfejlesztésnek, a helyt* tanácsi feladatok megoldásának, a szocialista demokrácia kibontakozásának. E feladatok megoldásában a Hazafias^ Népfront és a tanácsi szervek között eredményes együttműködés alakult ki. A cél eléréséhez vezető utat a Hazafias Népfront Országos Titkárságának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 1971-ben közösen kibocsátott irányelvei fogalmazták meg. Mi valósult meg az elhatározott feladatokból, néhány év távlatában miben látja a tanácsi—népfront együttműködés előnyeit? — erről folytatott beszélgetést dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével Győri Margit, az MTI munkatársa. Közösen, milliók ai — A tanácsok és a népfrontszervek együttműködése nem újkeletű, viszont közös tennivalóink meghatározásával rendszeresebbé, tervszerűbbé vált az utóbbi években, s ezt az eddigi eredmények is alátámasztják — mondotta bevezetőben dr. Papp Lajos. — Szocialista államrendünk minden más társadalmi rendszertől eltérő sajátossága nemcsak abban van, hogy a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hanem, hogy az elhatározott nagy célokat a társadalom cselekvő támogatásával, az alkotó milliók bevonásával valósítja meg. Ez a kindulópontja a központi célok, a helyi feladatok összehangolt megvalósításán különböző eszközökkel munkálkodó tanácsok és a népfront együttműködésének. Aktív közélet, a lakosság közvetlen részvétele a helyi feladatok megvalósításában úgy teremthető meg, ha azok, akik érdekében a végrehajtás történik, értik, helyeslik a célkitűzéseket, s lehetőséget kapnak a bekapcsolódásra. A munka elsődleges segítői ma már a népfrontbizottságok. Állíthatjuk, hogy mindaz, ami a városokban, községekben a lakosság érdekében, életkörülményeinek jobbítására történik, nagy részben az együttes cselekvés, a tanácsi és népfrontszervek közös munkálkodásából valósiul még. — Külön-külön, de együttesen is sokat tettek az utóbbi esztendőkben a tanácsok dolgozói és a népfront aktivistái azért, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban legyenek részesei lakóhelyük gyarapításának, szépítésének, véleményt nyilváníthassanak az életkörülményeik javítását szolgáló kérdésekben. Együttműködésük tartalmi és formai gazdagítására irányelvek kidolgozásával segítettük olyan fontos területeken is a munkát, mint a tanácstagok tájékoztatása, a lakó- és utcabizottságok újjáválasztása és működése, a településfejlesztési munka szervezése és lebonyolítása. Ez utóbbinál érdemes településenként is vizsgálni, értékelni, hogy mi mindent rejt magában az a több milliárd forintos érték, amelyet a IV. ötéves terv időszakában az önkéntes társadalmi munka teremtett elő. Emellett szólni kell az idős emberekről való tív támogatásával gondoskodásról, a fiatalokkal való sokoldalú törődésről és sok más felbecsülhetetlen értékű társadalmi áldozatvállalásról. — A településfejlesztést segítő társadalmi munkára vonatkozó kormányhatározat és az együttes irányelv érvényesülésével különösen a város- és községfejlesztés területén vált aktívabbá a lakosság, a dolgozók összefogása, de körültekintőbb lett a szervező, előkészítő munka színvonala is, javult a legjobbak tevékenységének társadalmi elismerése. A kedvező tapasztalatok között kell megemlíteni, hogy ma már a felajánlások többsége kapcsolódik a tanácsi költségvetéshez és fejlesztési célokhoz, s mintegy beépül a megyei, helyi tanácsi tervekbe. Több megyében és településen a testületek által elfogadott éves és középtávú tervek ismeretében társadalmi munka- programok is készültek. Az önkéntes vállalások legszebb eredményei a gyermek- és szociális intézmények gyarapításában, karbantartásában születtek. — Együtt Budapestért; virágos falu; egy brigád — egy osztály; egy üzemrész — egy játszótér; ifjúság a városért — város az ifjúságért; — és még hosszan sorolhatnánk a sikeres településfejlesztési versenyeket. A lakóhelyfejlesztés társadalmi összefogáson alapuló ügyszeretetét és egyben új formáit jelzik a szaporodó lakossági társulások, több üzem, intézmény összehangolt kollektív vállalásai. örvendetes, hogy a településfejlesztési feladatok megvalósításának az utóbbi esztendőkben fontos tényezőjévé váltak az üzemi, munkahelyi kollektívák, különösen a szocialista brigádok tagjai. „ ...és a háztájiban Ványi Sándor, a Micsurin Tsz gépkocsivezetője és családja is foglalkozik háztáji állatneveléssel. illetve -tartással. A jövedelem jól kiegészíti keresetüket. Most 5 növendékbikát hizlalnak és évente több sertést adnak le. Baromfiból a család szükségletén túl, jut a piacra is. - Király Krisztina felvétele A demokrácia hatékony fórumai a falugyűlések — A közvetlenül érvényesülő demokrácia keretei a városokban a lakóbizottságok, s a lakosság öntevékeny, nem kevésbé jelentős fóruma a falugyűlések intézménye: ezek megszervezése a tanácsok és a népfrontbizottságok együttes feladata 1973—74-ben Budapesten és a vidéki városokban 15 ezer 656 lakó- és utcabizottságot választottak meg. Az összejöveteleken mintegy 600 ezren vettek részt, s 70 ezren fejtették ki véleményüket. Annak idején sikeresnek értékeltük a választási munkát, amely egyértelműen a párt-, a tanács és a népfrontszervek tervszerű, összehangolt munkáját, a lakosság aktivitását dicsérte. Működésük kezdeti tapasztalatai biztatóak: mind jobban érvényre jut öntevékeny társadalmi-érdekképviseleti jellegük, a lakóterületi munka társadalmi, politikai, mozgalmi segítése. Egyre tervszerűbbé válik a lakóbizottságok tájékoztatása, a tanácstagi beszámolókra való mozgósítás, a társadalmi munka és a tisztasági munka szervezése. — Az új níozgalmi és szervező típusú munkastílus kialakítására hosszabb időre van szükség, bár ennek biztató jeleivel már ma is találkozhatunk. Itt szeretném megemlíteni, hogy míg a lakóbizottságok kapcsolata gyümölcsözően alakult a tanácstagokkal, korántsem zökkenőmentes mindenütt az együttműködésük a tanácsi szakigazgatási szervekkel, intézményekkel, az ingatlankezelő vállalatokkal. Gyakori panasz, hogy az érintett szervek még a házon belüli kérdésekben sem kérik ki a lakóbizottságok véleményét, olykor javaslatait is figyelmen kívül hagyják. A jövőben fel kell lépni az ilyen visszahúzó jelenségek ellen, annál is inkább, mert a bizottságok, mint a lakók véleményének kifejezői, jelentős társadalmi erőt képviselnek. Munkájuk most van kibontakozóban, most igénylik tehát a legtöbb segítséget, iránymutatást is. A tartalmi átállás gondjainak áthidalása nem kismértékben múlik a tanácsi és népfrontbizottságok cselekvő támogatásán, azon, hogy fokozottabb figyelemmel kísérjék tevékenységüket, biztosítsák annak mozgalmi és szakmai feltételeit. — Ma már évente mintegy 350—400 ezer állampolgár vesz részt a falugyűléseken és hozzávetőlegesen 30 ezer hozzászólás, javaslat hangzik el. A véleményt nyilvánítók a lakosságot közvetlenül érintő helyi kérdésekkel foglalkoznak, de napirenden tartják az országos jelentőségű gazdasági, politikai és kulturális kérdéseket is. — A helyi tanácsok is felismerték, hogy a szocialista demokrácia további szélesítésének, a lakossággal való kapcsolatok szorosabbá tételének, a közvélemény formálásának egyik jelentős fóruma a falugyűlés, amely jól szolgálja a politikai célok ismertetését, a tervek kialakítását és megvalósítását. A községi és nagyközségi tanácsok többsége helyesen használta fel a lakosság tájékoztatására, véleményének megismerésére és formálására. 1971 óta országszerte több mint 12 ezer 600 falugyűlést tartottak meg a Hazafias Népfront községi bizottságainak segítőszervező közreműködésével. Az idén február 15. és március 31. között, a községekben, nagyközségekben összehívott falugyűlések kettős feladatot láttak el: tájékoztatták a Hazafias Népfrontbizottságok négyéves munkájáról és színterévé váltak a népfrontbizottságok újjáválasztásának. Emellett informáltak a IV. ötéves terv teljesítéséről és az V. ötéves terv helyi célkitűzéseiről. Sok helyen jelen voltak az ország- gyűlési képviselők, megyei tanácstagok, képviseltették magukat a tanácsok és a népfront megyei bizottságai. Elmondható, hogy a falugyűlések többségükben betöltötték szerepüket, hozzájárultak a községi tanács és a lakosság kapcsolatának szilárdításához, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. A hagyományok, a kongresszusi határozatok szellemében — A népfrontmozgalom, mint, a szocialista közélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének tényezője napáinkban politikai bázisa. Az elkövetke- a tanácsok legszélesebb tömegpolitikai bázisa. Az elkövetkező időben minden erőnkkel az V. ötéves terv céljainak való- raváltásén, a gazdasági szerve, ző és kulturális nevelőmunka javításán kell munkálkodnunk. A gazdasági tevékenységet segítő munka középpontjába az anyagi és szellemi értékekkel való takarékosságot, az ésszerű megoldások alkalmazásának gyakorlatát kell állítani, gyümölcsöztetve együttműkö. désünket az állami feladatok megoldásában. 'Közös munkánk tartalmi, formai gazdagodása, s nem utolsó sorban az eddigi eredményeink is arra ösztönöznek bennünket, hogy megőrizve együttműködésünk jó hagyományait, a népfront VI. kongresszusát követően, az ott elfogadott dokumentumok alapján továbbfejlesszük kapcsolatainkat. Újabb feladatokkal egészítsük ki annak érdekében, hogy cselekvő egységben valósuljon meg a XX. kongresszuson elhatározott központi célkitűzésünk, a fejlett szocialista társadalom építése — mondotta végezetül dr. Papp Lajos. 1 i
