Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-14 / 217. szám
III. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 14., KEDD A fejlődés útja az intenzív gazdálkodás Állattenyésztését erősíti, hozamait növeli a rákoskeresztúri Összefogás Tsz A nemzeti történelmünk sorsfordulóihoz sokszor helyszínül szolgáló Rákos mezején ma házsorok, gyárak emelkednek, melyeket a városból kifelé haladva búzatáblák, istálló- i.orok, takarmánytárolók váltanak fel. Utóbbiak a rákos- keresztúri Összefogás Mgtsz tulajdonában vannak. Az 1200 tagot számláló termelőszövetkezet igazgatásilag tavaly került a járáshoz, de már az idén jelentős eredménnyel adtak hírt magukról,' mikor kékfrankos vörösboruk az országos borversenyen aranyérmet nyert. Ideje hát, hogy megismerjük munkájukat. A falaj adottságaihoz alkalmazkodva Alapvető profiljuk az állat- tenyésztés. Ezer szarvasmarhát tartanak, tojóházuk 17 ezer tyúktól hangos, es ötven naponként 40 ezer húsbaromfival járulnak hozzá a lakosság élelmiszer-ellátásához. A gyenge homokterületen a kalászosok évi hozama nem kiemelkedő, de annál kedvezőbb ez a föld a szőlő- és burgonyatermesztés számára. Gyümölcsösük sem lebecsülendő, hiszen eddig idén 30 vagon barackot szállítottak a fővárosba. Kiemel- kedőek a tákarmánytermesztés és -feldolgozás terén elért eredményeik. Évenként 1000 vagon takarmánykeverék hagyja el forrólevegős lucernaszállítójukat. — Hogyan jellemezné egy mondatban a fejlődésüket? — kérdeztük Tóth Józsefet, az „összefogás” elnökét. — Két jellemző adattal — mondta. — Tíz évvel ezelőtt az árbevételünk 27 millió forint Volt, a tagok átlagos életkora pedig 65 esztendő. Ma 220 millió forintnál tartónk, a tagság átlagéletkora 39 év. A fiatalítás eredményei — Mivel érték el ezt a figyelemre méltó fejlődést? — Mindenekelőtt fiatalítanunk kellett, és itt tartanunk az embereket. Az volt a célunk, hogy állandó, egész éves foglalkoztatást biztosítunk mindenkinek. Jelentős mértékű az ipari tevékenység szövetkezetünkben. Gépjárműjavító telepünk, fémnyomóüzemünk, csomagoló, valamint asztalos- és építőipari részlegünk működik, ahol a téli hónapokban is bőven akad munka. A „megifjodás” eleinte az ipari munkaterületeken érződött. Ma a legfiatalabbakból álló brigádunk a növénytermesztőknél található. Néhány héten belül kerül átadásra a 126 lakásos lakótelepünk, melyet saját vállalkozásban, építőipari részlegünkkel hoztunk létre. A fiatalokat kedvező feltételek mellett juttatjuk otthonhoz. A fejlődés másik lényeges tényezője, hogy — főként az utóbbi öt évben — jelentős beruházásokat hajtottunk végre, rrielyeknek most látjuk igazán a hasznát. Gépállományunkat is korszerűsítettük. Jellemző példa erre, hogy ma már 5 szakember lát el 600 hízómarhát. A kétségtelen munkasikerek mellett azért az összefogásnál is akadnak nehézségek. Elsőszámú gond, hogy évről évre csökken a földterületük. A főváros terjeszkedik, a nagyvállalatok egyre-másra hozzák létre telephelyeiket. Tavaly év végén még 1710 hektárt mondhattak a magukénak, az V. ötéves terv végére előreláthatólag 1570 hektár marad, melyből 100 hektárt parkerdővé kell alakítaniuk. Egyesülési tervek — Mivel kívánják a területcsökkenést ellensúlyozni? — Mindenekelőtt a termelés intenzitásának fokozásával — mondta az elnök. — Néhány példa erre: burgonyából a jelenlegi hektáronkénti 150 mázsás termésátlagot tovább kívánjuk növelni, a takarmány- keverékből 1978-ra 2500 vagon előállítása a cél, tejtermelésünket a mostani 3200 literes átlagról az ötéves tervidőszak végére 4000 literre kívánjuk fokozni, elsősorban a tenyésztői munka javításával. Tojótyúkjaink számát 1980-ra 48 ezer darabban irányoztuk elő. Kétségtelen, hogy a termő- terület csökkentése objektív körülményektől függ. Éppen ezért az egyesülés terveit fontolgatjuk. A maglódi „Univer- zál” Mgtsz-szel kötendő „házasság”, úgy érzem, mindkét félnek előnyére válna. A két szövetkezet közös előkészítő bizottságának javaslata már a felsőbb szervek előtt van, várjuk a döntést. Egyszóval: nem félünk a jövőtől. Gazsó Ferenc Takarmány — kistermelőknek A nyár közepén egymást követték a panaszosok a gödöllői járási hivatal kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkozó előadóinál: az egyik községi állattartó elkeseredve hozott be egy plakátot, s megkérdezte a járási hivatal elnökhelyettesét, „ezt etessem az állataimmal?”. A gazdák joggal bírálták a takarmányárusítás szervezetlenségét, azt, hogy a táp és az abrak helyett csak minden jóval kecsegtető felhívásokhoz lehet jutni. Attól pedig nem gyarapodik az állat. A panaszok nyomán a járási hivatal mezőgazdasági osztálya vezetőjének utasítására a kereskedelmi ellenőrök cs a termelőszövetkezetekkel foglalkozó munkatársak sűrűbben kezdték látogatni a terményboltokat, s tájékozódtak a kistermelőknek jutó takarmány mennyisége felől a közös gazdaságokban is. A terményt és tápot forgalmazó szövetkezetek között nem volt ritka az olyan, amelyik az általános áruhiányt okolta, amikor a boltok ellátatlanságát rótták fel hibájául. Amikor pedig a járási hivatal adatokkal bizonyította, hogy a gabonafelvásárló és értékesítő vállalat raktárai tele vannak és készek a szállításra, a bolti eladót hibáztatták az üres zsákokért. Újabb hivatali vizsgálat a fenti érvelés igazságát is megdöntötte, az ellenőrzések során ugyanis kiderült, hogy nem a boltvezetők rendeltek keveset, hanem a kért mennyiséget a központban csökkentették belátásuk szerint. A járási hivatal utasításai nyomán napjainkban megváltozott a takarmányellátás s a szövetkezetek belátták (elhitték!), hogy nem marad nyakukon az áru, ha annyit kérnek, amennyit a boltvezető rendelésében föltüntet. Ma már elmondható, hogy járásunk valamennyi mezőgazdasági és terményboltjába elégséges mennyiségű táp és takarmány érkezik. Néhány héttel ezelőtt „azt beszélték”, hogy az aszály miatt eltűnik a piacokról a takarmány. És néhány üzletből valóban eltűnt egy-két napra. Ugyanis az „okosok”, akiknek többnyire még egy naposcsibéjük sem volt, mázsaszám vásárolták a szemesterményt. Természetesen nem kenyérlisztnek, hanem nyerészkedési céllal; hogy a piacon az állami ár kétszereséért mérjék ki. így aztán hiába volt pontos a boltvezető előrejelzése a takarmány megrendelésekor, egy-egy szállítás után ketten fölpakolták a szemesterményt, s vitték árusítani — dupla áron — a pesti piacra. Nehezen lehetett gátat vetni ennek a feketézésnek, mert takarmányvásárlásra mindenkinek joga van, senki nem kérdezi, egy egere van-e vagy tíz disznaja. A rendszeres áruellátás azonban elnyomta a rémhíreket, s ma már ritka a feketeárusítás. A boltvezetők igyekeznek úgy elosztani az érkező mennyiséget, hogy az általuk jól ismert állattartóknak mindig jusson megfelelő mennyiség. Az átmeneti takarmányhiány megelőzhető lett volna, ha a rendeléseket felére csökkentő szövetkezet elhiszi eladóinak, hogy a kért mennyiségre szükség van, s nem bírálja fölül a napi forgalmat ismerők kéréseit. —ethy— Finis a vásárközpontban Meglepetés a főtéren A Budapesti Nemzetközi Vásár-központban mind erőx teljesebb ütemben fokozzák az őszi BNV előkészületeit. Már csak alig másfél hét van a nyitásig. Kedves meglepetést készít elő a látogatóknak a Kulturális Minisztérium, a Képcsarnok Vállalat és a HUNGEX- PO azzal, hogy a főtér körüli zöld területen szabadtéri szoborkiállítást rendez azokból az alkotásokból, köztéri szobrokból, amelyek vidéki városainkba, településeinkre ké- rülnek. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi kínálatát felvonultató őszi BNV iránt nagy az érdeklődés: 28 ország kiállítói mutatják be újdonságaikat. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió; a fejlődő országok közül Brazília, a fejlett országok közül pedig Ausztria vesz részt a legnagyobb kiállítási területtel. Az őszi BNV hat szakcsoportja az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedési szektor közül az otthon szenzációja iránt mutatkozott a legnagyobb kiállítói érdeklődés. A népfront segítségével Nőbizottságok huszonhárom községben A párt Központi Bizottsága 1970 februárjában hozott nőpolitikái határozata a Hazafias Népfront hatáskörébe utalta a községi nőpolitikái feladatok végrehajtását. A határozat nyomán annak idején járásunk huszonhárom községében hozták létre a nőbizottságokat. Ezek munkáját mindenütt a népfrontbizottságok elnöksége irányítja, s magát a munkát a nőbizottság elnöke szervezi. Általában megállapítható az, hogy megfelelő a nők részvételi aránya a tömegpolitikai oktatásban, ők teszik ki a résztvevők 35—40 százalékát. Tapasztalható az is, hogy a járásunkban egyre szebb eredményeket felmutató társadalmi munkamozgalom nem nélkülözi a nőbizottságok részvételét; e testületek is szívesen vesznek részt a települések építésében, szépítésében, virágosításában. Az elmúlt években néha akadozott a munka, főleg ott, ahol nem volt megfelelő bázisa a nőbizottságoknak, s ot! is, ahol a népfrontelnökségel 1 nem tekintették munkájúi fontos szerves részének a nő bizottságok segítését, s nem egyszer éppen e bizottságo! vezetői nem foglalkozta! kellő mértékben a nőmozga lom irányításával. A hibái tűnőben vannak, s dicsére illeti a nőbizottságokban dolgozó kommunista asszonyokat akik kitűntek kezdeményezőkészségükkel, aktivitásukkal. Megállapítható, hogy a helyi pártbizottságokkal, azok nőfelelőseivel is megfelelő kapcsolat alakult ki. Ugyancsak a Hazafias Népfront hatáskörébe került a szülői munkaközösségek irányítása — mozgalmi szempontból. A munkaközösségek az iskolai vezetőség segítségével egyébként önállóan tevékenykednek. A jövőben a szülői munkaközöségek munkájának további javítására lesz szükség. F. B. Munkaverseny a ViSI. SZÖVOSZ-kongresszus tiszteletére Húszezer lakos ellátásáért ABC-áruház épül Pécelen Az elmúlt tervidőzakban nagymértékben korszerűsödött járásunk vendéglátóipari és kereskedelmi hálózata. A fejlődésben nagy része van a Pé- cel—Isaszeg ÁFÉSZ-nek is amely elsőrendű feladatának tekinti a lakosság ellátását. Javuló szolgáltatások A szövetkezet a legnagyobb mértékben a zöldség- és gyümölcsüzletek forgalmát kívánja emelni 1976 és 1980 között A tervidőszak során a kereskedelmi ágazatokon belüli .legnagyobb bevételnövekedést, mintegy 68 százalékost a zöldségboltoknál tervezik. Ez a tervezett forgalomnövekedés összhangban áll a kormány- programmal. Megvalósítása érdekében növelik a kistermelőktől való felvásárlást is. A szövetkezet ötéves fejlesztési terve szerint az időszakban 40 millió forintot fordítanak beruházásra, fejlesztésre. Szeretnék elérni, hogy megfelelő árualapjuk legyen, ugyanakkor mindenütt rendelkezésre álljanak a megfelelő helyiségek á forgalom lebonyolítására. Gépeket, berendezéseket és különböző felszerelési tárgyakat cserélnek, ugyanakkor a fejlesztést szolgáló pénzből javítják a munkaköTelefonfülkék Aszódról rülményeket is. A beruházások között legjeletősebb a 16 millió forint értékben Pécelen felépítendő ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruház lesz. Megjegyzendő, hogy a szövetkezet a jelen tervidőszakban huszonkilenc százalékkal kíván többet fordítani a forgóalap növelésére. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ üzleteiben — a vásárlók is örömmel tapasztalhatják — mind korszerűbb, több és nagyobb hűtőpultokat állítanak be, s ezek jobb kihasználása érdekében törekednek a zökkenőmen- tesebb szállításra, a mirelitárukkal való rendszeres ellátásra. A szövetkezet tervei a nép- gazdasági elképzelésekkel összhangban írják elő a tervszerű és arányos fejlődést. A megalapozott elképzelésekre azért is van nagy szükség, mert az ÁFÉSZ több mint 20 ezer lakost lát el élelmiszerrel, különböző árucikkekkel, vendéglátó üzleteibeh étellel. A terv értelmében javítják a szolgáltatásokat is. Az ipari üzemek számát nem kívánják növelni, ám a RAMOVILL szervizen kívül a Lakatos- és asztalosüzemekben is törekszenek a jövőben a szolgáltatásokból eredő bevétel növelésére. Ezt jelentős mértékben jobb munkaszervezéssel érik el. A kölcsönzőboltok árukészletét évenként felülvizsgálják, de több eszközt is vásárolnak, működtetik a patyolatfelvevőt, házhoz szállítják a fűtőolajat. A vendéglátó üzletek esküvők, rendezvények lebonyolítását is vállalják. Politikai és társadalmi ismeretek Várható a vendéglátás színvonalának emelése is. Az V. ötéves terv éveiben mindkét község területén büfé-falatozót nyitnak, és több egységet is átépítenek, bővítenék. Csaknem negyvenszázalékos bevételemelkedést terveztek, s ez főként a saját készítésű ételek eladásával érik el. Egy számítás szerint 1980-ra a két községben várhatóan naponta összesen nvolcszázan ebédelnek majd, főként helyben dolgozók és nyugdíjasok. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ négyszeres kiváló szövetkezet, s ehhez méltók szövetkezetpolitikai és társadalmi célkitűzése is. A taglétszámot — ezen belül a fiatal munkások arányát — évenként 4—5 százalékkal szerenék emelni. Elhatározták, hogy többet foglalkoznak a jövőben a tagság különböző rétegeivel, főleg a fiatal szövetkezeti tagokkal, s ennek érdekében továbbképzik a választott vezetőség tagjait, hiszen ez is hozzájárul ahhoz, hogy megfelelő legyen a kapcsolat a tagság és a vezetőség között. A szövetkezetpolitikához szorosan hozzátartozik, hogy a szövetkezetben már I eddig is népszerű brigádmoz- , galmat és a munkaversenyt tovább szélesítsék. Ezsen keresztül szeretnék elérni, hogy a kollektívák közül mind több kapcsolódjon be a közművelődési tevékenységbe, hogy elősegítsék a szocialista életmód kialakulását, s nem utolsósorban mind több szövekezeti tagnak legyen igénye a politikai és társadalmi ismeretek elsajátítására. A gazdasági munka szolgálatában A szövetkezetben a munka- verseny-mozgalmat — ahogy eddig is — a gazdasági mun- ka szolgálatába állítják. A szövetkezet kollektívái minden esztendőben bekapcsolódnak az országos fehívások nyomán kibontakozó versenyekbe. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az idén a SZÖVOSZ VIII. kongresszusára és a szövetkezet fennállásának 30. évfordulójára maguk hirdettek munkaversenyt. A társadalmi célkitűzések megvalósításából a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ dolgozói az elmúlt tervidőszakban is derekasan kivették részüket. (fehér) Ttiivécidini körzet rr oz Őrség Tájvédelmi körzetté nyilvánítják hazánk legérdekesebb vidékét, az őrséget. Ezt előkészítendő helyszíni bejáráson vettek részt a Vas megyei természetvédelmi albizottság tagjai az ország délnyugati sarkában, a 3 országnatár találkozásánál fekvő tájegységen. Az Őrség az egyetlen olyan nagyobb tájegység, amelynek területén a lakosság a Honfoglalás óta folyamatosan egy helyen él. A Petőfi mozi műsora október 6-ií Szeptember 13—14: Csillag a Földön I—II. (szovjet film), 15-én: Fi lm párátok köre műsorán: Lina esküvője, (norvég film). 16—19: De hova tűnt a 7. század? (francia film), 20— 22: Talpunk alatt fütyül a szél (magyar film), 23—24: Legenda Kovpakról (szovjet film). 25—26: Vannak még csodák (amerikai—olasz film), 27—28: Vörös Kányafa (szovjet film), 29: Filmbarátok köre műsorán: Találkoztam boldog cigányokkal is (jugoszláv film), 30-tói október 3-ig: Csizmás _ kandúr (japán film), 4—6: Szépek és bolondok (magyar film). Talan kevesen tudják, hogy a Magyar Posta megrendelésére az aszódi Vegyesipari Szövetkezet gyártja a fővárosban és másutt felállítandó telefonfülkéket. Képünkön: az utolsó simításokat végzik a lakatosok az ikerfülke vázszerkezetén. Burcza Zsolt felvétele Kőszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik Szuhai István, férjem elhúnyta alkalmából részvétüket nyilvánították és a temetésen megjelentek. Szuhai család.
