Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

MOHOMIDfKE XVIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA Tanácsülés Maglódon Eredmények — közösen Maglód nagyközség tanácsá­nak a napokban megtartott üléséin, egyéb napirendi pon­tok mellett, beszámoló hang­zott el a tanácstagok tevé­kenységéről, a választókerü­leti munkáról. A maglód! nagyközségi ta­nács tavaly hat alkalommal tartott ülést, többi között olyan fontos napirendi ponto­kat megtárgyalva, mint a községfejlesztési tervek vég­rehajtása, a közrend és köz- biztonság helyzete, a községi sportkör tevékenysége, a község általános rende­zési tervének elfogadása, a tanács szakigazgatási szer­vének tevékenysége, a gyermek- és ifjúságvédel­mi albizottság munkája, stb. Egy-egy tanácsülésen a ta­nácstagok 80 százaléka jelent meg, 81 hozzászólás, illetve 38 tanácstagi interpelláció hang­zott el. A tanácskozásokat ál­talában a tárgyszerűség, az al­kotó vita és a konkrét javas­latok jellemezték. A tanácstagok tevékenysége azonban nem csupán a testü­letekben, hanem a választóke­rületekben is igein aktív volt. Az 1975. évi tanácstagi beszá­molókat 48 körzetben megtar­tották; huzamosabb betegség miatt csupán két tanácstag nem adhatott számot válasz­tóinak. A tanácstagi beszámo­lókon közel 900 választópol­gár jelent meg, 95 közérdekű bejelentés hangzott el. Legtöb­ben az ABC-áruház, a községi A NAGYKÖZSÉGÉRT Aki mindig siet... Barta László a közelmúltban vette át a nagyközségben végzett társadalmi munkájáért a kitüntetést. Barta László nem „őslakos” Monoron, 1955-ben költözött Budapestről a községbe. Még­is, kevés ember akad, aki ne ismerné. Megállítják, rákö­szönnek, kérnek és kérdeznek tőle — nemcsak azért, mert foglalkozása közben sok em­berrel találkozik, ö a monori TÜZÉP-telep vezetője — de emellett több társadalmi funk­ciót is betölt. Nemrég őt vá­lasztották a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága elnöké­nek. Évek óta titkárként dol­gozott a szervezetben, ezentúl elnökként tevékenykedik, és segíti Berlinger Jánost, a füg­getlenített nápfronttitkárt. A közelmúltban, augusztus 20. alkalmából kitüntetést kapott, a nagyközségben, a nagyközsé­gért végzett társadalmi mun­kájáért. ★ A szerkesztőségben beszél­getünk, bár tehetnénk ezt bár­hol. hiszen Barta László telep­vezetői munkája végeztével gyakran megfordul a főtéri középületekben: intéz, tárgyal, beszélget, tanácskozásokra és ülésekre jár. Sok a teendő, most különösen gazdag a nagyközségi népfrontbizottság programja. A járási népfront- bizottság megszűntével önál­lóbb. átfogóbb, rendszeresebb kell, hogy legyen a munka. — Szeretem Monort. itt élek, itt dolgozom, természetes, hogy amit lehet, én is meg­teszek érte. feilődéséért. vál­tozásáért. Sokféle funkciót be­töltöttem már — pártmunkám a községért végeztem, de mun­kahelyem a kezdettől nem vál­tozott. Több mint harminc éve dolgozom a belkereskedelem­ben. — Nagy öröm volt számom­ra is, amikor új telepünkre költözhettünk. Szép, korszerű, nagyobb a lehetőség az anya­gok jó tárolására, bemutatásá­ra, s persze, az sem utolsó szempont, hogy dolgozóinknak most már van fürdője, öltöző­je. Egy csupán a gondunk: a forgalom egyelőre nem növek­szik abban az arányban, ahogy mi szeretnénk. Az Ipar utca ugyanis távolesik a központ­tól, s bár lenne rá igény — túszén itt van a FÜSZÉRT új telepe is, a Filmtechnikai Vál­lalat részlege is —, mégsem jár erre a helyi busz. Kerék­párral, gyalog nem kis időbe telik, amíg ideér a vásárló. Az út jó, fordulni is könnyen tudna a busz. Mielőbb szük­ség lenne rá, hogv errefelé is „irányítsák”, legalább órán­ként. ★ Sok mindenről beszélgetünk — közéleti emberrel ülünk az asztalnál, hát magából értető­dik, hogy szó essék Monor eondiairól. terveiről, megol- j dandó feladatairól. Búcsúzik, motorra ül. siet valahová. Nincs ideje unatkozni. (k. zs.) A MONORI MEZŐGÉP VÁLLALAT TELEXGÉP-KF.ZELÖT VESZ FEL a vállalat monori (Gombai úti) központjába Ozbaksclcjlczcs A Magnezit vadásztársaság Üllőn 18 darab továbbtenyész- tésre alkalmatlan őzbakot se­lejtezett ki. Az állatok kilövé­se megtörtént. MŰSOR MOZIK Monor: Kölyök + Semmit­tevők. Nyáregyháza: Az 5. ha­lalom. Vecsés: A bűvös kő és a csodakút. MŰVELŐDÉSI HAZAK Mendén, 17-től 20 óráig: a könyvtár nyitva tartása, 18-tól 21-ig: ifjúsági klubfoglalko­zás, aszt.aliteniszezők edzése, Péteriben, 18-tól 22-ig: hang­stúdió, felvételkészítés. tornaterem és az olajkút mi­előbbi megépítését sürgették. A felvetett kérdésekre, hoz­zászólásokra a tanácsta­gok nagy része a helyszí­nen megadta a választ, más esetekben a tanács írásban hívta fel az érin­tett szervek figyelmét a hiányosságok pótlására. A Hazafias Népfront közsé­gi bizottsága, valamint a ta­nácstagok mozgósító tevé­kenysége eredményeként 1975- ben és 1976-ban is jól sikerült falugyűléseken adott számot a tanács a IV. ötéves terv vég­rehajtásának eredményeiről, s az új tervidőszak községfej- lesz/tési feladatairól. E falu­gyűlések sikerét, színvonalát emelte, hogy mindket+őn meg­jelent, s hozzászólt a község országgyűlési képviselője. Jónak mondható a tanács tisztségviselői, illetve szak- igazgatási szerve, valamint a tanácstagok közötti kapcsolat. A tanácstagok számos esetben nyújtottak közvetlen segítsé­get a hatósági ügyek intézé­sében, mint például szabály­sértési, szociális, egészségügyi, gyámügyi területen. A tanács­tagok társadalmi munkával is segítkeztek a tanácsháza épí­tésekor. A beszámoló elismerőleg szólt a tanácsi bizottságok te­vékenységéről, összegzésképpen pedig megállapította: a tanács­tagok munkájuk során jól érvényesítették a tanács- törvény biztosította jogai­kat és előírt kötelezettsé­geiket. Felhívta a figyelmet ama is, hogy a jövőben keresni kell a nem tanácsi szervekkel való még jobb együttműködés lehe­tőségeit is. J. I. Mire a csengő megszólal Az idén is zsúfoltak lesznek a vecsési iskolák A monori járásban egyedül Vecsésen működik összevont iskolagondnokság. Munkájuk­ról Bodnár Endrénével, a gondnokság vezetőjével be­szélgettünk. — Ez az összevont iskolai gondnokság a monori járás­ban az első és jelenleg még egyedülálló. Nagyon sok elő­nye, de amint éppen az el­múlt hetek egyik összejövete­lén tapasztaltuk, hátránya is van. Az igazgatók szerint ke­veset tartózkodunk az iskolá­ban. Ez tény, de segíteni lehet rajta. Az elmúlt tanévben Ha­vonta egyszer mentünk ki az iskolákba, a most elkezdődő tanévtől ezt gyakrabban meg­tesszük. A négy gondnok az­előtt nem a legjobb körülmé­nyek között dolgozott, mindent maguk csináltak, könyveltek, beszerezték a szükséges holmi­kat, tárgyaltak a kivitelezők­kel, most ezt megosztva, gé­pekkel és kevesebb személlyel, könnyebben tudjuk elvégezni. — Hány intézmény tartozik az összevont gondnoksághoz? — Tizennnégy. Ennek mag­ját a négy iskola és az öt óvo­da jelenti, és a most átadott új központi konyha. — Szeptemberben vala­mennyi oktatási intézmény­ben megkezdődik a tanítás, vajon zavartalanul-e? — Az 1-es számú iskola me­szelése, festése, befejeződött. A 2-es, Martinovics téri isko­la külső tatarozása, a tanter­mek festése, a tornatermek korszerűsítése úgyszintén. A felsőtelepi iskolában a padlás- | tér tűzfala már régen elkészül- ; hetett volna, mivel a költség- vetési üzem még e hó elején felvonult, de a munkát csak i most kezdték meg. Reméljük | ez nerq zavarja a tanítást. A I 4-es, Kun Béla téri iskolában j a meszelés kész, a villanysze­relők ugyan még dolgoznak, de szeptember elejére ők is befe­jezik az armatúrák felszerelé­sét. A tanítás tehát mind a 37 tanteremben megkezdődhet. Mindent megtettünk ennek ér­dekében, de a zsúfoltságon eb­ben az évben sem tudunk eny­híteni. — Melyik iskolában a leg­rosszabb a helyzet? — A Kun Béla tériben. Itt valójában csak négy tante­rem van. A tanítás mégis ja­varészt — figyelembe véve a tanulók magas számát, hiszen Az új, 1100 adagos központi konyha. Vidáman játszanak a gyerekek a Toldi utcai óvoda bővített szárnya előtt. 600-an járnak ide — három különböző helyen, szükség- tantermekben folyik. Bővítése ebben az ötéves tervben szere­pel. Ezután a felsőtelepi iskola következik. Itt egyes szükség- tantermek olyan alacsonyak, hogy hamar elfogy az oxigén, ha nincs nyitva az ablak. És még egy: az OTP-lakótelepi gyerekekkel együtt hamarosan megkétszereződik az idejáró tanulók száma. — És az óvodák? — Mind az ötöt kifestettük a nyáron. A Toldi úti bővítése befejeződött, ezért ide szep­tembertől 300 gyermekkel több járhat majd, mint az elmúlt tanévben. A Kisfaludy úti óvodát korszerűsítettük, s egy tornaterem is épült. Reméljük nemsokára elkezdődik majd az OTP-lakótelepi új óvoda építése is. Évente 10 millió fo­rinttal gazdálkodunk és 2 ezer 300 iskolás és 400 óvodás korú gyermekről gondoskodunk. Kép és szöveg: Kovács György KIRÁNDULÁS A MATRABA Jól dolgozik a KISZ-alapszsrvszet Nem sokkal több, mint két év telt el azóta, hogy megala­kult az Alsó-Tápiómenti Gomba'—Pest—Fót—Som lyó-hogy „A haza mindenese” A BÉLTEKY-HÁZ című regénye realisztikus és társa­dalompolitikai ősmű, politikai és erkölcsi célzatosságú, meséi ma is kedvelt olvasmányok. A budai színház igazgatója volt és ő szerezte az első Nem­zeti Színház telkét. Az Akadé­mia helyettes elnöke, a Kisfa­ludy Társaság igazgatója, drá­maíró, a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár megalapítója, a nőnevelés és az ifjúság peda­gógiai oktatásának sürgetője. A reformkorszak egyik leg­munkásabb harcosa volt, aki Széchenyire is hatott, s akit országszerte „a haza mindene­sének” tiszteltek. Fáy András Kohányban szü­letett 1786-ban, Gomba, Po­zsony, Sárospatak nevelte, a pesti egyetem jogra tanította. Ö maga nyolc évig szolgálta a megyéf az országgyűlésen, az oly nevezetes 1832—36-os esz­tendőkben. Lakott Veresegy­házon és a fővárosban. Gom­bán élte ifjúi szép életét, itt volt mélyen szerelmes, innen üldözte el az apai akarat, és az apa halála után ide tért meg máshonnan vett hitvesé­vel. Jelentős műveit ebben a faluban álmodta meg és vetet­te papírra Az ősi Gomba fölött a Vár­hegy emelkedik földsáncaival, a Harcvölgy is közel van ide, régi szablyák és öldöklő vér­ontások komor emlékeivel, \de vidám dombok magasodnak körülötte szőlőkkel, harsogó, méregzöld kukoricásokkal és erdőkkel, melyeknek őstölgyei mély árnyékokat vetnek es­ténként, és félelmet a falu né­pe rémmeséinek rontó vadleá­nyaitól, akik a legényeket szép testök után csalogatják mind beljebb, majd hirtelen eltűnnek, s a legény nem bír kitalálni az erdőből, ott pusz­tul el. Ritka magyar falu ez, melyben évezredek óta nem szűnt meg az élet folytonossá­ga. Gazdája volt ugyan ele­gendő, akik közt mord bánok és középkori királyi lovász­mesterek tündöklöttek páncél­ban, nehéz kardokkal, de jussa volt ehhez a birtokhoz Ali Alagör agának is, akinek a törökök uralma alatt évente ötezer akcset adózott. Házai­nak kéménye békésen füstöl- gött a legveszélyesebb hadvo­nulásokkor is, mert távol esett a nagy utaktól, melyeken mar­cona hadak jártak gyilkos fegyverekkel. Gombát elkerül­te a zsarátnok és a martalócok szablyája. A XVII. században a Fáy-család is részbirtokos itt a Szemerék, Patayak, Pu- kyak, Dapsyak, Wartenlebenek és Tahyk között. A FÄY-KÜRIA zárt sorú téglalap alaprajzú, még a XVIII. században építették. A szobák széles, fiókos donga­boltozatokkal vannak borítva, s a legszebb helyiségét kocka- talapzatú. zömök oszlop két félkörívvel osztja meg. Ez az údvarház ma is áll a hajdan ápolt fákkal lombos, méhzson- gásos, szelíd hajlatú telkén. A nemes birtokos Fáy And­rás igaz demokratizmusára jellemzők barátai és a paraszt­lány felesége, akit tiszta szív­szerelemmel szeretett, és aki­nek famíliáját melegen vállal­ta Gombai udvarházába, pesti lakására, somlyó-hegyi szőlőjé­be magas műveltsége, hűsége, vendégszeretete vonzotta kora évtizedeinek legkiválóbb íróit, művészeit, haladó politikusait zsíros-fűszeres, ropogós sültek­re, fehér kenyérre, gondűző borokra, jó kedvre, mindig parázs vitákra és elmefuttatá­sokra. Gyakori vendég volt nála Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Barabás Miklós, Bajza József, Czuczor Gergely, Deák Ferenc, Egressy Gábor, Garay János, Kossuth Lajos, Toldy Ferenc, Megyery Károly, Schó- delné és a felejthetetlen Vö­rösmarty Mihály, aki Fáy asztalánál olvasta föl mind­máig szavalt Fóti dalát. El­szálltak fölöttük az idő felle­gei, de műveik javarészt fris­sek, elevenek, oly kort idéz­nek, mely társadalomformáló eszmékkel volt terhes, forra­dalmakkal és szabadsághar­cokkal. A gombai kedves völgyben most a vén nép sarja új tár­sadalmat épít. Elmerengni nemigen érnek rá, mégis gyer­mekeik házi olvasmányként fönnhangon ha mondják Fáy András meséit, akkor emlékez­nek a haza mindenesére, aki­nek a nyomában lépegetnek. A FÖTI SZŐLŐHEGY újab­ban ismét hangos, a Fáy- présház olykor irodalombará­tokat fogad a nemrég elhalt Betda József költő ösvényén, aki évről évre zarándokokat vezetett föl s dohogva köve­telte a rommá omlott szentelt hajlék újjáépítését. A lak áll a hajdani alapokon, hívogat, szívesen vár mindnyájunkat, írókat, olvasókat egyaránt. S a Fáy alapította Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár örö­kébe az Országos Takarék- pénztár, a népszerű OTP lé­pett, s többek között készsé­ges házépítőkölcsöneivel, szer­te a hazában társasházak és öröklakások épülnek ifjú há­zasok összefogásában. Cegléd mindig híven ápolta a haladó hagyományokat s egyik meg­hitt, virágos új telepét Fáy Andrásról nevezte el. Hídvégi Lajos ÁFÉSZ KISZ-alapszervezete. Milyen eredményeket sikerült elérnie az eltelt időben? — kérdeztük Cseri Istvántól, a KISZ-szervezet titkárától, aki a megalakulás óta látja el ezt a tisztet. — Amikor szóba került az alapszervezet életre hívása, felmértük a területünkön dol­gozó fiatalok számát, a legte­hetségesebbeket közülük tö­mörítettük, majd tizenöt fővel — többnyire húszéves fiata­lokkal — megindult a szerve­zeti élet. Ma már örömmel mond­hatom, megnőtt az alap­szervezet tagjainak száma, csaknem harmincán va­gyunk. Tagságunk összekovácsolódott. alapszervezetünk a szövetke­zetben minden tekintetben be­tölti funkcióját. Jó kapcsola­tot sikerült kialakítanunk a szövetkezet pártszervezetével és igazgatóságával. Az alap­szervezeti munkához szüksé­ges segítséget mindenkor meg­kaptuk és megkapjuk. Anya­giakkal is a segítségünkre van­nak, hiszen az idén is 15 ezer forintot kapott szervezetünk az igazgatóságtól, amellyel sa­ját magunk rendelkezhetünk. — A szövetkezetben szerve­zett társadalmi munkaakciók- ból aktívan kivesszük részün­ket védnökséget vállaltunk a községi 1. számú óvoda felett. Parkosítást végeztünk a köz­ponti irodaháznál, valamint mi végezzük rendszeresen a Ba- latonszabadiban levő szövet­kezeti üdülő nagvtaksrítását, évente két alkalommal. A következő időszak felada­tairól ezt mondja Cseri István: — Egyik fő feladatunk az al nőszervezet fiatalítása, hi­szen sok a közel harmincéves fiatal, akikre hosszabb távon már nemigen számíthatunk. Szeretnénk önálló klubhe­lyiséghez jutni, melyet a saiát ízlésünknek megfe- lően rendezhetnénk be. Az év hátralevő részében, ki­használva az ősz szépségeit a Mátrába teszünk több napos kirándulást, amelynek szerve­zését már megkezdték. F. Gy. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom