Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

III. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Háztáji agronómus két brigád vezetővel Szőlőszüret és paradicsomszedés Dányban Lombtálánitás repük gépről Színes a határ. Világoskék műanyag ládák várnak a pa­radicsomra a dányi Magvető Termelőszövetkezet földjein, s a képet még vidámabbá, te­szi a színes lány- és asszony­sereg. A szövetkezet tagjai eb­nen az esztendőben hetvenöt hektárról szednek paradicso­mot, negyven növénytermesz­tő állt be a sorok közé a kise­gítőkkel együtt, akik háztar­tásbeli asszonyok, nyugdíjasok, s néhány szabadságon levő ipa­ri munkás. y Csemege a piacra Urbán Teréz, a gazdaság fő­könyvelője arról tájékoztatott, hogy minden idényben nagy segítséget jelent az általános iskolások munkája. A dányi, isaszegi és kákái1 pajtások di­cséretet érdemelnek, nem ját­szanak a bokrok között, ha­nem komolyan veszik a pa­radicsomszüretet. A jelenleg szedett termés többsége a ZÖL- DÉRT-em és az ÁFÉSZ-en ke­resztül a piacra kerül, s a téesz saját tagjai számára be­főzési paradicsomot is kimér. A gyengébb minőségű ter­mést viszik a léüzembe, amely nemrégiben kezdte meg a mű­ködését, s az előfeldolgozás után innen kerül a termék á konzervgyárba. Augusztus végén kezdték szüretelni a Magvető tőkéiről a minőségi csemegeszőlőt. A kedvezőtlen időjárás miatt a szokásosnál két héttel később kezdődhetett a szüret. Szép a gyümölcs, fejlettek a fürtök, de előreláthatóan a termés ki­sebb lesz a vártnál. A napok­ban szüretelt szőlő még csali piaci áru, a borforgalmi vál­lalat nem kezdte meg az át­vételt. A gyümölcs szedésénél sem elegendő a szövetkezet ál­landó tagságának munkaereje, ugyanúgy alkalmaznak nyug­díjasokat és háztartásbelieket, mint a paradicsomszüretnél. A Magvető téesz kétszázhu­szonhat hektár napraforgósá­ban is folyik a munka. Már korábban elvégezték e takar­mánynövény repülőgépes lombtalanítását. Szeptember 8- án, szerdán próbavágás volt a földeken, s ma két E—512-es NDK-beli kombájn aratja a napraforgót, speciális adapte­rekkel. Varró István agronó­mus elmondta, hogy a növény levágása után a napraforgó szárítóba kerül. Hasonlóan a cukorrépához és kukoricához, ezt a növényt is a nádudvari KITE-rendszerben termesztik. Siló répafejből és kukoricaszárból A szövetkezet takarmány­helyzetét illetően megállapít­ható, hogy nem lesz gond a saját állatállomány ellátásá­ban. Megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány jut a téesz ezer szarvasmarhájának. A takarmány mennyiségét nö­veli majd a cukorrépafejek­ből és kukoricaszárakból a későbbiekben készítendő siló. A főkönyvelőnő a jelenlegi adatokat mérlegelve, úgy lát­ja, hogy bár az állatok ellá­tásában nem lesz gond, de az idén takarmányt értékesíteni ők sem tudnak. A korábbi években rendszeres kínálata volt a szövetkezetnek szálas­lucernából. A termelőszövetkezet saját állatainak takarmányozása mellett nagy gondot fordít ar­ra, hogy a kistermelők álla­tainak is jusson eleség. Urbán Teréz megjegyezte, hogy nem tesznek különbséget téesz- tag és nem téesztag között, minden, a termelőszövetkezet­tel szerződést kötött kisterme­lőnek jár abraktakarmány. Az előző évek nagy csökkenésé­hez képest, az idén fellendült a szövetkezethez tartozó fal­vakban az állattartókeöv, kü­lönösen az anyakocatartás ter­jedt fi ismét. A háztáji gazdaságokkal és a kistermelők gondjaival a szövetkezet megbízásából há­rom szakember foglalkozik. A háztáji agronómus — aki egy­ben a téesz öntözési szakem­bere — két brigádvezetővel kíséri figyelemmel a kister­melők kéréseit, ők mérik ki a háztáji földeket, s bonyolítják a községi tej felvásárlást. Mun­kájuk igen fontos, s a felada­tok maradéktalan ellátásához ismerniük kell mindhárom fa­luban a termelőket. Másoílvetésként: köles, napraforgó, uborka Szépen fejlődnek a szövet­kezet földjein a másodvetések. Százötven hektáron került a Gondoskodjék gyermeke napi fejadagjáról az iskolafej-akció keretében! ^/p3AR| s/fSíX-f^" Előfizethető minden iskolában. Szállítják a Középmagyarországi Tejipari Vállalat üzemei. földbe a kenyérgabona beta­karítása után köles, naprafor­gó és uborka. A szakemberek véleménye szerint, ha a továb­biakban napfényes, meleg idő­járás lesz, szeptember 15-e és 20-a között hozzáfoghatnak az uborkaszedéshez. Az időjárásról beszélgetve Varró István megemlítette, hogy a kukorica szerencsésen kiheverte az aszály okozta károkat. Ma a kukoricaföldek azt mutatják, hogy a tényleges betakarított mennyiség nem lesz kevesebb a tervezettnél. Örszigethy Erzsébet Lelet a régi árterületen A kőkorszak végéről, az úgy­nevezett lengyelt művelődésből való agyagedények kerültek elő Aszódon. Az aszód—balassagyarmati vasútvonal közelében, csator­naásás alkalmával bukkantak a leletre a munkások. Sajnos az árokásó gép kicsit megsér­tette az edényeket, de a restau. rátörök majd helyre hozzák a hibákat. Az előkerült tárgyak között találunk vékonyfalú, pi­rosfestéssel díszített bögrét, karcsúvonalú, csőtalpas tálat, továbbá durvábban megmun­kált edényeket. A lelet lapályos, a Galga ré­gi árterületi részén került a felszínre. A lengyeli művelődés népének hatalmas települését és temetőjét az Aszód feletti magaslaton, a Papi földeken már feltárták a régészek az el­múlt évtizedben. Az új lelet ismét bizonyítja, hogy a len­gyeli kultúra népe nemcsak e dombtetőn élt, s temetkezett, hanem a síkabb vidéken is. Az értékes őskori tárgyak a Petőfi Múzeum régészeti gyűjteményébe kerültek. Haf hónap ünnepmérlege Gödöllőn 1975. januárja óta működik a társadalmi ünnepe­ket rendező iroda. Az idei év első felében az iroda Gödöllőn többek között 33 névadóün­nepséget, 32 házasságkötést, 16 társadalmi temetést rendezett, összesen 91 családi jellegű társadalmi ünnepség megszer­vezésében működött közre. Kenyérről, csigalassúságé átalakításról EGY VÁSÁRLÓ KESERGŐJE Családom megbízásából én vagyok az élelembeszerző: ne­kem kell naponta megvásárol­ni a reggelihez a friss tejet és a kenyeret, vagy a péksüte­ményt, az ebédhez, a vacsorá­hoz a lisztet, a sót, a paprikát, meg a többit, amire éppen szükség van. Mindezt csak azért tartottam fontosnak le­írni, hogy bizonyítsam, vala­melyest tájékozott vagyok az aszódi élelmiszerüzletekben. Ami alább következik, az ta­pasztalat, sokszor bizony kese­rű, ingerlő tapasztalat. Kezdem a kenyérrel. Régen a kenyeret éjjel sütötték, hogy reggel az üzletekben frisset kapjon a vásárló. Aszódon az atóbbi időben ez megváltozott: a kenyérgyár délután süti és szállítja ki a kenyeret. Szeret­ném megtudni miért? Ennek Következtében ugyanis reggel már sajnos csak tegnapi a priss kenyér. Aztán meg vet­tem én már nem is olyan ré­gen kétkilós kenyeret. ami csak 1,70 kilós volt. Ez hogyan lehet? A zsemle az utóbbi na­pokban piros és ropogós, amiért viszont dicséret jár. Fé­lek azonban, hogy nem tart ez így sokáig, néhány nappal ez­előtt ugyanis a zsemlék köze­pe még vizes, gusztustalan volt. Kaptam olyan nagyságúakat is, amelyekből kettő adott ki egy normál méretűt. Ha a dalra gondolok: „Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebem­be ..meg kell állapítanom, hogy a zsebem mérete nem változott! Szeretném megtudni továb­bá, miért van az, hogy a buda­pesti üzletekben vagy a hatva­ni ÁBC-ben naponta lehet friss felvágottat kapni és Aszódon meg nem. Települé­sünkön csak szerdán és pénte­ken található ilyen áru, akkor sem nagy választékban. Vajon Aszód miért részesül ebben a megkülönböztetésben? Végül azt szeretném meg­tudni, hogy mikor készül el a Falujárók úti. 92-es számú üz­let átalakítása? Több eszten­dős huzavona után ugyanis diadalmaskodott a józan ész. amikor is elhatározták, hogy az élelmiszerüzlet mellett ve. sétáló zöldséges boltot, a 92-es- hez csatolják. Még a szép nyá­ri napokban, jó két hónappal ezelőtt megkezdték a munkát Áttörték a válaszfalat, azután kényelmesen hozzáfogtak ? csempézéshez. a villanyszere­léshez. Közben persze a bolt­ban nem lehetett leállítani az elárusítást. hiszen tcjbb mint ezerötszáz embernek egyetlen üzlete ez a lakótelepen. Meg­ítélésem szerint, ha a KÖJÁL egy kicsit is „rámenősen” bí­rálná el a helyzetet, akkor ilyen körülmények között egy dika sót sem lehetne árusítani A vásárlók is, de úgy gondo­lom a bolt dolgozói vannak a legkellemetlenebb helyzetben, mert szűk helyen, Igen ked­vezőtlen körülmények között kell dolgozniuk. Az illetékes megyei vállalat dolgozóit vezetőket és munkásokat — mindez teljesen hidegen hagy­ja. Jelenleg éppen a festők dolgozgatnak: 9—10 óra felé besétálnak, megreggeliznek, beszélgetnek és talán valamit dolgoznak is. Közben a vásár, lók szoronganak és dühönga- nek, az eladók egyre fásul tab- ban rángatják a tejesrekesze­ket az egyik oldalról a másik, ra, hogy egyáltalán közieked. ni lehessen. Mindenkinek ér­deke, hogy végre rend legyen s az átalakítás elkészüljön. A. I. A gödöllői piacon A város lakóinak jó része a zöldséget a heti piacon szerzi be. A választék megfelelő volt. Ifj. Fekete József felvétele A Hazafias Népfront közsé­gi bizottságai 1972 óta fokoza­tosan fejlesztették a tömeg­politikai oktatást, a gyarapo­dó tapasztalatokkal felvér­tezve egyre többen vettek részt a szervezésben. Az új oktatási formák mellett továbbra is eredményesek a hagyományosnak mond­ható népfrontestek, amelyek hozzájárulnak a la­kosság eszmei, világnézeti ne­veléséhez, gazdaságpolitikai tájékoztatásához. A legutóbbi időszakban a népfrontesték keretében a XI. pártkongresz- szus anyagát dolgozták fel. Szerveztek politikai vitakörö­ket is, ezek sikere láttán szü­letett a döntés: számukat nö­velni kell a jövőben. A Hazafias Népfront felada­tának tekinti a szocialista or­szágok életének megismerteté­sét, a barátság elmélyítését. Törekvéseik közé tartozik a békemozgalom célkitű­zéseinek terjesztése. a községek lakosságának megmozdítása ennek ér­dekében. Minden esztendőben május 9-e és június 9-e között rende­zik a hagyományos béke-ba­rátság hónapot, számos színes programmal, eseménnyel. Négy esztendő alatt a járás­ban és a városban 10 baráti találkozóra került sor, s csaknem négyszázan tettek lá­togatást a Szovjetunióban. A tavalyi rendezvények közül a galgamácsai magyar—szovjet baráti nagygyűlés volt a leg­sikeresebb, amelyen fellépett | az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó Szovjet Déli Hadse- J regcsoport Művészegyüttese is. A Hazafias Népfront bizott­ságai nélkülözhetetlen segítsé­get nyújtanak a művelő­déspolitikai munkában is. A mindennapi tevékenységen túl érdemes kiemelni a Gal- gamenti Népi Fesztivál ese­ményeit, amelyeknek aktív résztvevői, szervezői a nép- frontmunkások. Hasonlóan kezdeményező szerepet vállal­tak a honismereti körök szer­vezésében. Ma már számos já­rásbeli községben dolgozzák fel a lakóhely történetét, egészen napjainkig. A különböző kulturális megmozdulások előkészítésé­vel és lebonyolításával járul­nak hozzá a népfrontbizottsá­gok a munkásmozgalmi és ál­lami ünnepek, évfordulók megrendezéséhez. F. B. Mérkőzés Dányban Értesítjük a sportbarátokat, hogy a Gödöllő—Isaszeg me­gyei bajnoki labdarúgó-mér­kőzést szeptember 12-én, va­sárnap 15.30 órakor Dányban játsszák le. Előtte 14 órakor a serdülőcsapatok találkoznak. Az összecsapást az isaszegi pá­lya eltiltása miatt rendezik Dányban. A DÖNTŐ VALKOI EVEK Hogyan beszélt Petőfi apja? PETŐFI SÁNDOR ÉDESAP­JA 1791. augusztus 15-én szü­letett Kartalon. „A legtöbb Petöfi-kutató arra mutat rá, hogy Kartal színmagyar falu volt... így Petrovics anya­nyelve nem lehetett szlovák. Kartalon hároméves koráig laktak, s ez még nem befolyá­solja, hogy milyen palócos vagy felföldies kiejtéssel be­szélt később, évtizedek múlva. Egyébként is, akkor Kartalon a magyar és a szlovák nyelv vegyesen volt használatban. Utána a magyar nyelvű Val- kón laktak hét éven keresztül, ezt követően Tótgyörkön, — a mai Galgagyörkön — szlovák nyelven tanult az iskolában. Életének következő állomás­helyén, Dcmonyban, szintén inkább a szlovák nyelvet be­szélték. Ha érezhető volt kiej­tésén „felföldies”, tdegenes ak­centus, akkor eredhetett szü­leinek ugyanilyen kétnyelvű­ségéből” — olvashatjuk az aszódi múzeumi füzetek leg­utóbbi kiadványából. A FELFÖLDIES SZÓ idéző­jellel van ellátva, de a szöveg tartalmából világosan kitűnik értelme: idegenes, vagyis szlo­vákos kiejtésre gondol a szer­ző. A felföldi jelző nem azo­nos a palóccal, de ebből még nem következik az hogy azo­nos lenne a szlovákkal. A múlt századi nyelvhasználat­ezt mondta, az nem más, mint , a magyar nyelv egyik legkivá­lóbb ismerője és művelője, a költő barátja, Arany János. Feltűnhet Arany János meg­határozásában a „de jól” meg­szorítás. Ezt hogyan értelmez­hetjük? SAMU IMRE NYELVÉSZ szakvéleménye szerint Petro- vics jól elsajátította a magyar nyelvet, mégpedig palócos vál­tozatban. Családjában, szülei­nél és később felesége, Hruz Mária társaságában a szlovák nyelvet használták. Petőfi édesapját tehát a kétnyelvűség jellemzi, s ez megérződött ma­gyar beszédén, s valószínű ugyanúgy színezte szlovák ki­ejtését is. Erre céloz Arany János. A aödöllői járásban mély gyökerei vannak a Petőfi- kultusznak. hiszen nagy köl­tőnk sok szempontból kötődött ehhez a területhez: Gödöllő és Aszód környékéhez A fent le­írtak a Petőfi-kutatás szem­pontjából, meglehet, nem nagy horderejű kérdések, de mégis közük van faivainkhoz és per­sze a költőhöz is. Az, hogy Pe­tőfi édesapja milyen fokon be­szélte a magyar nyelvet, ta­gadhatatlanul foglalkoztatja a kutatókat, ám az bizonyos, hogy mindez nem érinti Petro- vics magyarságát. Elegendő arra a vén zászlótartóra gon­dolnunk, aki félremagyarázha- tatlanul vállalta hogy magyar. Bene Mihály ban a felföldi kizárólag terü­letre vonatkozott, mégpedig az alföldi ellentéteként. E tényt alátámasztja az is, hogy a fel­földi fogalmába a Dunántúl is beletartozott. A palócos és a szlovákos ki­ejtés némely vonásában meg­egyező, elsősorban és legszem­betűnőbben a hang sajátos, ajakkerekítés nélküli képzésé­ben. A két nyelvjárásnak azonban vannak nagymérték­ben elütő jellemzői is. A szlo­vák kiejtés például nem ismeri mássalhangzórendszerében a hosszú és rövid ellentétet, és nem ismeri az ő, ü, ö, ű han­gokat. Vagyis ha egy szlovák gyengén beszél magyarul, ak­kor a fű helyett fit, az ütött helyett itet mond.) Teljesen valószínűtlen azonban, hogy Petrovics István, aki ugyan erősen szlovákos akcentussal beszélő, de magyar környezet­ben nőtt fel. ez a szlovákos ki­ejtés jellemezte volna A Val- kón töltött idők a valkói ma­gyar gyerekekkel való érintke­zés vitathatatlanul döntően hatott rá abból a szempontból, hogy nyelvünknek a szlovák­tól eltérő sajátosságait megta­nulta. Mert: iól beszélt ma­gyarul. abban senki nem ké­telkedhet. Petőfi alapos isme­rői körében általánosan ismert a mondás: felföldi kiejtéssel, de jól,beszélt magyarul. És aki Politikai vitakör, baráti találkozók Eredményes népfrontestek

Next

/
Oldalképek
Tartalom