Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-10 / 214. szám
1976. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK XT Megyei közművelődési tasiáesk®zás Szentendréit Egyre nagyobb tömegekkel a kulturálódó folyamatában Dr. Kornidesz Mihály vitaindííója Dr. Kornidesz Mihály köz- művelődéspoliiikánk időszerű kérdéseiről szólva kifejtette, hogy a párt Központi Bizottságának erre vonatkozó 1974- es határozata azért olyan nagy fontosságú, mert a közoktatás mellett a legszélesebb tömegekre ható kulturális területtel foglalkozik melynek célja a szocialista ember alakítása, formálása, fejlesztése, az emberek műveltségének, kulturált szórakoztatásának biztosítása. E határozat fogalmazta meg azt a követelményt is, hogy a továbblépéshez köz- művelődési törvény alkotására van szükség. Napjainkban érkeztünk el a határozat megvalósításának ehhez a szakaszához, mivel előreláthatóan az országgyűlés következő ülésszaka tárgyal erről. E törvény- alkotásnak az a célja, hogy ösztönözze az ország állampolgárait a művelődésre, másrészt dokumentálja a szocialista életmód ez alapvetően fontos területének a jelentőségét. Sajátos kerettörvényről van szó, amely megfogalmazni hivatott a közművelődés fontos kérdéseinek alapelveit és magában foglalja népköztársaságunk művelődéspolitikájának fő irányát és teendőit. Tájékoztatót nyújtott vitaindítójában a Központi Bizottság osztályvezetője arról is, hogy mi a jelentősége a közművelődés távlati fejlesztési tervének, amely 1990-ig tartó nagyobb tervperiódusra vonatkozik. Ennek társadalompolitikai, gazdaság- és oktatáspolitikai összefüggései vannak, így például ennek keretében mérik most fel a szakemberellátottságot. A többi között nagyon jelentős — Pest megyét is különösen érintő — feladatként fogalmazza meg a falvak, a tanyák lakossága vagy az ifjúság körében szükséges művelődési tevékenység erősítését, mindenekelőtt a tömegek művelődési szintjének emelése érdekében. A távlati terv homlokterében szerepel a munkásosztály művelő~ dési feltételeinek javítása. A körülményeknek megfelelően határozza meg ez a terv a művelődési lehetőségek, a fejlesztés különböző szintjeit: felső-, közép- és alapfokon. Az első főként a nagy városokra, a második a kis városokra, nagyközségekre vonatkozik, a harmadik pedig azokra a településekre, amelyekben művelődési ház, könyvtár, mozi, illetve a meglevő intézmények komplex kihasználása biztosítja a művelődés folyamatosságát. A közművelődési munka nagyon fontos részének jelölte meg vitaindítójában dr. Kornidesz Mihály az iskolával való kapcsolatot. Ez természetes együttműködés, már csak az iskola műveltséget alapozó jellege folytán is. A közművelődési intézmények munkatársai közül mind többen, nagyon helyesen, az iskolai oktatás segítségével teszik teljessé munkájukat. Ehhez tartozik most legújabban a Mindenki iskolája akció, amely egyben jó példája az iskola és a köz- művelődés együttműködésének. Azt kell elérni, hogy minél több ember ismereteit felújító, továbbvivő, bővítő jellege legyen. A továbbiakban az előadó érintette a közművelődés és a művészeti alkotómunka ösz- szefüggéseit is. Emlékeztetett rá: a XI. pártkongresszuson nagy hangsúllyal szerepelt a közérthetőség problémája, a népről, a népnek szóló alkotások igénye, vagyis az, hogy az alkotók foglalkozzanak többet az embereket izgató kérdésekkel. Ez egyúttal felveti az érthetőség fogalmának helyes meghatározását is. Az e téren tapasztalható szélsőséges állás- foglalások helyett az a legfontosabb, hogy mind a népművelésben, mind az oktatásban segítsük elő, a művészi alkotások befogadását, és jobban készítsük fel a tömegeket arra, hogy az alkotásokban gondolati elemekre is szükség van. A művészetek és a közművelődés kapcsolatának lényeges része az amatőrmozgalom is, amelynél azonban az a legfontosabb, hogy ne tekintsük rivalizálásnak a színházakkal, hanem segítse elő az emberek bevonását a kulturálódásba. A közművelődésnek azáltal válik az amatőrmozgalom nagyon fontos elemévé, hogy az emberi jellemformálásnak, a tudás fejlesztésének jó eszköze és helye. — Miben lehet összefoglalni a Központi Bizottság közművelődési határozata óta eltelt két esztendőt? — fogalmazta meg a kérdést dr. Kornidesz Mihály, s mint folytatta: egyértelmű, hogy a határozat nagy erőket szabadított fel a művelődési, a nevelési munka számára. Egyértelműen világossá vált az ügy társadalmi jellege is. Széles körűen tapasztalható, hogy nemcsak a művelődési intézmények, hanem üzemek, termelőszövetkezetek, területi és vállalati pártszervezetek is sokkal jobban törődnek a közművelődéssel. Ez az előrelépés további fontos lépésekhez nyitja meg az utat. Ezt kívánjuk erősíteni a re-' mélhetően megvalósuló köz- művelődési törvénnyel is. — A közművelődés területén Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese mondotta a második vitaindítót, ebben a közművelődés Pest megyei helyzetével foglal-' kozott részletesen, a megyei pártbizottság 1974. évi köz- művelődési határozatának tükrében. Beszámolójában imponáló eredményekről tájékoztathatta a tanácskozás résztvevőit, de szólt a gondokról és a belőlük adódó feladatokról is. Elmondotta, hogy a negyedik ötéves tervben fölépült egy megyei és két járási művelődési központ, tíz művelődési ház, klubkönyvtár, ifjúsági ház, vagyis több mint az előző két ötéves tervben együttvéve. Ezenfelül nyolcvan helyen teremtették meg művelődési házaknak a besorolási feltételeket. Közös fenntartású intézmény 1969 óta egyről 67-re nőtt. Felépült a Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, amellyel — a megyei múzeumigazgatóság után — a könyvtár- és művelődési- otthon-jellegű intézmények szakmai-módszertani irányítása is megvalósult. A mostani ötéves tervidőszakban még nagyobb fejlődés várható, hiszen a tanácsi közművelődési beruházásokra 79 százalékkal több fordítható, mint az előző tervidőszakban. Cél, hogy az intézmény- hálózat fejlődése és korszerűsödése ezután is járjon együtt a közművelődési tevékenység mértékének és intenzitásának növekedésével. Hangsúlyozta az előadó, hogy ezen belül a munkásművelődés kérdéseivel továbbra is kiemelten kívánnak foglalkozni. Erre kötelez az a gazdasági-társadalmi folyamat is, amely a megye életében lejátszódik. A közművelődés sokszekto- rúsága feltételezi a különböző szervek együttműködését. Dicséretes eredmény, hogy ez javult az üzemi és lakóterületi intézmények között, mint jó példáját láthatjuk Vác, Dunakeszi, Cegléd, Gödöllő, Aszód közművelődési intézményeinél. Az eddig megtett utat dr. is azon múlik a munka eredményessége, értéke, hogy hány embert tudunk megnyerni, és mekkora társadalmi erőt tudunk megmozgatni a cél 'érdekében — mondta, s elismerően tette hozzá: — éppen Szentendrén mindennek különösen szép példáit látni. Azt bizonyítja ez, hogyha megvan a tudatos törekvés a jól megválasztott célokért, s megvan az összefogás, az akarás, akkor előre is lehet haladni. A fontos teendők között jelölte meg az előadó, hogy az értelmiségiek minél nagyobb tömegét sikerüljön bevonni a közművelődési munkába. Ezért is kapcsolódik a népművelőképzés a tanárképzéshez. így az értelmiségi bázis . rögtön kapcsolódik a pedagógushoz, s jobban mozgósítható a közös ügyekben. Nagyon fontos az is, hogy a kultúra iránti vonzódás már a szélesebb tömegeket is érinti. Mind többen vannak, akik a maguk körében is példát tudnak mutatni a művelt emberi élet vitelére. Ilyen a szocialista brigádok jelentős része. Társadalmi méretekben nézve is érzékelhető ebben az előrelépés, a jóirányú mozgás. — Feladatunk változatlanul az, hogy ezekre a kedvező tényezőkre, erőkre támaszkodjunk, mind többeket vonjunk be ebbe a kulturálódási, nevelési folyamatba. Ez lehet a biztos alapja, hogy céljainkat el tudjuk érni, s a magunk eszközeivel, a népműveléssel megfelelő segítséget, támogatást tudjunk nyújtani a fejlett szocialista társadalomnak ahhoz a kritériumához, amelyet a szocialista, a tudatos, művelt ember megtestesítése jelent. Csicsay Iván a közművelődésről szóló, 1969-ben hozott megyei párthatározatból kiindulva elemezte. Az általa született eredmények jó alapot adtak az 1974. évi, ugyancsak megyei közművelődési határozathoz. Ez a többi között kiemelt feladatokat állapított meg a felnőttoktatás, a dolgozók iskolái számára. Jelenleg a megye általános és középiskoláiban, szakmunkásképző intézeteiben, az oktató-nevelő munkának szerves része a felnőttoktatás. Ez nem csupán pedagógiai teendő, mivel számottevő eredmény ebben is csak társadalmi összefogással érhető el. Ugyancsak a megyei párthatározat nyomán következett be erőteljes fordulat a munkásművelődés területén. Erről több szemléletes példa tanúskodik, így az úgynevezett köz- művelődési pontszerző verseny (Vác, Cegléd, Érd, Gödöllő), vagy az 51 könyvtár benevezése az Olvasó munkásért pályázatra, a múzeumok szerződése üzemekkel, a Moziüzemi Vállalat kihelyezett üzemi vetítései, kedvezményes mozibérlet a szocialista brigádoknak stb. Az eredmények közé tartozik az is, hogy a megyében több helyen rendszeressé vált a közművelődési intézmények együttműködése az oktató-nevelő munkában. Most, a tapasztalatok alapján, módszertani kiadvány készül, amely a nevelési célokhoz és a tantervhez igazodva kínálja a lehetőségeket múzeumoknak, levéltáraknak, könyvtáraknak, moziknak, művelődési házaknak a pedagógusmunka segítéséhez. Sajátos gondról is beszélt az előadó: a főváros körüli agglomerációs gyűrű kedvezőtlen közművelődési ellátottságáról. Ezen kíván enyhíteni a Fővárosi Tanács vb művelődésügyi főosztályának és a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztályának együttműködési megállapodása. A kapcsolatokat erősíteni kívánják a népművelő-továbbképzések, a Szellemi és anyagi összefogással tudatosabb művelődési munka Dr. Csicsay Iván beszámolója A népművelők egy csoportja a tanácskozáson. módszertani és intézményi együttműködés, művészeti csoportok cseréje révén. Megyei sajátosságot képvisel — hangzott el a beszámolóban — az itt élő nagy számú nemzetiség is, akiknek helyzetével tavaly októberben elismerően foglalkozott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. E munka rangját jelzi, hogy jövőre Pest megye rendezheti meg az országos nemzetiségi találkozót. A megyénkben élő számos képzőművész is sajátosságot ad. Előrelépés, hogy nemrégiben megalakult a Magyar Képzőművészek Szövetségének Pest megyei területi szervezete is. Ez remélhetően az eddiginél következetesebb kiállításpolitika koordinálásához és megvalósításához is hozzásegít majd. Idézte'az előadó a megyéi párthatározatból azt a követelményt, hogy „az egységes közművelődési gyakorlat megvalósításának kulcskérdése az állami irányítás erősítése.” Ebben jelentős lépés volt, hogy 1974 októberében létrejött a Pest megyei Tanács közművelődési bizottsága, amelyben a közművelődésben érintett valamennyi szerv képviselve van. A mellette létrehozott nemzetiségi albizottság a megye nemzetiségi lakossága körében folyó közművelődési tevékenység koordinálását és javítását szolgálja. Az állami irányítást segíti a megyei köz- művelődési intézmények vezetőiből álló igazgatói tanács is. Széles kitekintéssel szabta meg a megyei tanács elnökhelyettese előadásában a közvetlen feladatokat. Ezek között beszélt arról, hogy tartalommal kell megtölteni a munkásművelődés kialakult szervezeti kereteit. Az üzemeknek javasolja, hogy készítsenek középtávú közművelődési terveket. A népművelők feladata, hogy segítsék minél tártalmasabbá és igényesebbé tenni a szocialista brigádok közművelődési vállalásait. A felnőttoktatásban számolni kell azzal, hogy az általános iskolát el nem végzettek száma az újratermelődésből is nagymértékben tevődik össze, ezért még következetesebb munkára van szükség. Fontos feladat az ifjúsági klubok számának növelése mellett rendszeres működtetésük, tartalmasabb életük segítése. A módszertani központoknak következetesen kell törekedniük a jó és bevált módszerek széles körű elterjesztésére. A népművelőknek még többet kell törődniük az intézményeken kívüli szellemi élet-' tel is, a szabad idő még tartalmasabb felhasználásával. Tovább folytatódik az intézményfejlesztés az V. ötéves tervben, de tovább kell szélesíteni a közös fenntartásba bevont intézmények körét is. Felmérő és feladatmeghatározó referátuma végén dr. Csicsay Iván köszönetét mondott a megyei tanács nevében is mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal elősegítették köz- művelődési eredményeink elérését, s dolgoznak a párt közművelődéspolitikájának megvalósításáért. Eredményeink, feladataink tíz felszólalás tükrében A két vitaindító előadást követő vitában elsőként Varga Ferenc, az Óbuda Termelőszövetkezet elnöke számolt be a résztvevőknek a gazdaságban folyó közművelődési tevékenységről. Elmondotta, hogy évente a tanulni szándékozók támogatására kétmillió forintot fordítanak. Ezt az összeget az indokolja, hogy az elmúlt tanévben a gazdaság 2104 tagja tanult valamilyen szervezett formában. Emellett természetesen a közművelődés sok más ágát is támogatják. Könyvvásárlásra például évente 150 ezer forintot fordítanak. Polónyi Péter, a gödöllői járás közművelődési felügyelője o közművelődési intézmények együttes tevékenységének fontosságát méltatta. Példaként a bagi művelődési központot említette, ahol 18 iskolai szakkör működik. Munkájukat az iskola közművelődési igazgatóhelyettese irányítja, aki egyúttal művészeti előadója a művelődési központnak. Simon János, a szentendrei városi pártbizottság első titkára a közművelődés pártirányításáról beszélt. Szólt a köz- művelődésben dolgozó kommunisták fokozottabb felelősségéről, majd érzékletesen méltatta azokat a változásokat, amelyek az elmúlt esztendőkben jelentős előbbtelépést hoztak a város életében. Madzag Pál, a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozója Százhalombatta közművelődési eredményeiről és gondjairól beszélt. Jelenleg két művelődési ház is működik a városban a tanács és az üzemek közös fenntartásában, ám egyik sem ilyen célokra épült, s így csak feltételesen felelnek meg a követelményeknek. Örömmel nyugtázta, hogy 02 ötödik ötéves terv időszakában megépül a nagyon várt művelődési központ. Farkas Ádám szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének területi művészeti titkára elismeréssel méltatta azt a megyei kezdeményezést, amelynek célja az itt élő, száznál több képzőművész tömörítése, erőinek egyesítése. Most a művészeken a sor — mondotta —, hogy mind erőteljesebben bekapcsolódjanak a megye közművelődésébe és segítsék az itt élők látáskultúrájának alakítását. Gölöncsör Dánielné, az SZMT titkára arról beszélt, hogy a gyárak és üzemek vezetőinek szemléletváltozása fokozottabb anyagi támogatást biztosít a közművelődési feladatok végrehajtásához. Nőtt Pest megye munkásainak népes táborában a tanulási kedv, s erre ösztönznek a közelmúltban megkötött kollektív szerződések is. Fésű József, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet művelődési házának igazgatója elismerően szólt a gazdaság vezetőinek segítőkészségéről. Elmondotta, hogy előbb szabadtéri színpadot építettek négyszázezer forintért, aztán kétmillióért felújították a falu korszerűtlen művelődési házát, amelynek működéséhez évente majd hatszázezer forintot biztosítanak. Az eredmény: öt függetlenített népművelő dolgozik a művelődési házban, amely nemcsak a helyi lakosság kulturális igényeit elégíti ki, hanem még további négy, a gazdaság hatósugarába tartozó településnek szervezi kulturális életét. Káka Rozália, a Pest megyei népdalkörök szakreferense. az érdi művelődési központ előadója a közelmúltban rendezett első megyei közművelődési tábor munkájával ismertette meg a tanácskozás résztvevőit. Tíz napon át — mondotta — huszonhárom népdalkor hetven felnőtt tagja kötött bensőséges kapcsolatot a népművészetekkel, de megismerkedtek a közművelődés más formáival is. Ladányi István, a múzeumok Pest megyei igazgatóságának helyettes vezetője rávilágított, hogy a múzeumok mind nagyobb részt vállalnak a közművelődési munka egészéből. Ez azért is fontos — hangsúlyozta — mert az ország megyéi közül Pest megyében található a legtöbb múzeum, amelyeket ma már havonta mintegy harminc- negyvenezer ember látogat Nem lehet közömbös tehát hogy a múzeumok kincseinek megtekintése mellett mit kapnak még az emberek. Tárlat- vezetések, hangversenyek, művészeti előadások színesítik a múzeumok programját. A múzeumi hónap idei megyei programját például 15 kiállítás, 20 művészeti előadás, öt tanácskozás, 19 tárlatvezetés és 18 iskolában tartandó múzeumi óra színesíti. Török Sándor, Dunakeszi nagyközség tanácsának elnöke annak a két és fél esztendőnek a tapasztalatait mondotta el, amely a József Attila Művelődési Központ közös fenntartása óta gyűlt össze. Az egyik fontos eredmény, hangsúlyozta: megkétszereződött a közművelődésre fordítható összeg, amely ma már eléri a kilencszázezer forintot A művelődési központ tevékenysége egyre szélesebb körű, mivel mind gyakrabban rendeznek programokat a nagyközség üzemeiben, intézményeiben is.
