Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
A szezon küszöbén ä Pest megyében a tervezettnél nagyobb területről takarítják be a termést Az őszi feldolgozási szezon teendőiről tájékoztatta az újságírókat kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. Elmondotta, hogy a termést 128 ezer 400 hektáros területről takarítják be. (A Pest megyei gazdaságok az előirányzatnál is nagyobb területen, a termelőszövetkezetek 3700, az állami gazdaságok 1200 hektáron termesztenek cukorrépát, a legnagyobb területen, 440 hektáron, a Kiskunsági Állami Gazdaság és — 400 hektáron — az abonyi Ságvári Endre Tsz. Kétszáz hektárnál nagyobb területen terem a répa a ceglédi, a gödöllői és a Herceghalmi Állami Gazdaság, valamint a kiskunlacházi Pereg Tsz, a püspökhatvani, a tápiógyör- gyei és a valkói tsz-ek határában.) A cukorrépát a korábbi szárazság megviselte, de a mezőgazdászok arra számítanak, hogy az esőzések javítanak a terméskilátásokon, ebből kiindulva a cukoripar a korábban tervezettnél később kezdi meg a feldolgozási szezont. A gyárak szeptember 8 —17. között indulnak, tehát mintegy 10 nappal később kézElsőként rP ízenöt esztendeje még képtelen jóslatnak tűnt volna, ma tény, hogy Aszód, Domony és Iklad közös tanácsú nagyközség munkáslakta település, aktív keresőinek többsége ipari vagy más fizikai dolgozó az állami szektorban. A hagyományos kép megváltozása, tudniillik, hogy a falu egyenlő a földműveléssel, azért is érdekes, mert a napokban asszonyok porolásét hallgattam végig Ve- csés új lakótelepén. Azon méltatlankodtak, hogy kevés a zöldféle, a gyümölcs, sok időt rabol el a bevásárlás, s már megkapták, miért nem termelnek maguknak? Hol — mutattak körbe a lakótelep országúihoz simuló vonalán, tenyérnyi zöldek kerítette épületein. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy aki nem városban él, annak ott a kertje, termeljen. Csakhogy egyre többen élnek lakóházakban, lakótelepeken, ahol — ha kedvük, hajlandóságuk lenne — akkor sem termelhetnének maroknyi zöldborsót, zöldbabot, csomónyi lsveszöld- séget, ha nagyon akarnának. Mégis, vélik, a különböző kereskedelmi szervek nem tesznek ilyesfajta megkülönböztetéseket, s folytatták a sokat, sok helyen emlegetett húskerettel, ami szerintük ahhoz igazodik, hogy valamikor tényleg majdnem mindenki tartott állatot, főként sertést. Nehogy azt higgyük, apró asszonyi dohogás, köznapi bosszúságok keltette ingerültség mindaz, amit elmondtak. Nagyon is lényeges mozzanatát ragadták meg annak a változási folyamatnak, mely mind a településszerkezet, mind a települések lakosságának ösz- szetélelét átalakítja. Visszatérve Aszód és társközségei példájához: szinte grafikon- vonallal ábrázolhatnánk, miként nőtt az • élelmiszerek bolti forgalma azzal arányban, ahogyan a foglalkoztatottak táborának összetétele változott. Korábban a boltok zöldfélét, tojást, húskészítményeket keveset kínáltak, mert csekély volt a kereslet. Most meg úgy áll a dolog, hogy a kereslethez mérten csekély a kínálat. IFI onor nagyközség me- gyei tanácstagja, aki egyben a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, mondotta el, hogy a munkáslakta települések fejlődésének meggyorsítása olyan szükségszerűség, apiely hosszú időre megszabja a terület- és településfejlesztés fő súlypontjait. Mert kétségtelen: elsőként ezekben a községekben tapinthatók ki mind az életmódbeli, mind a fogyasztásbeli változások. S kár lenn® tagadni, némi késedelemmel figyeltek fel a mélyreható változásokra nemcsak a tanácsok, hanem a terület- és településhálózat-fejlesztésben érintett országos szervek is. A késedelem azzal járt, hogy nem sikerült megelőzni — amiben persze nemcsak a késedelemnek, hanem az anyagiak szűkösségének is része volt — a kedvezőtlen tények láncolatának létrejöttét, illetve, hogy sok minden felhalmozódott. A közlekedés zsúfoltsága — ami Vecsésen, Monoron elsősorban az autóbuszközlekedésre vonatkozik, s félreértés ne legyen, nem csupán a fővárossal összeköttetést tartó járatoknál, hanem a Monort és a közelebbi falvakat érintő útvonalaknál is — tipikus megjelenítője a késői felismeréseknek. Miközben községek népének fele ült vonatra, autóbuszra — s mind nehezebben ült, egyre inkább csak állt, majd már annak is örült, ha feljutott a járműre —, mert kenyérkeresete ezt kívánta, a közlekedés fejlesztése tartotta a hagyományos lépéseket. A kényszerű helyzet vezetett oda, hogy munkahelyek sora saját autóbusz- szal szállítja dolgozói egy részét. Ezek a járművek viszont a népgazdaságnak nagyon sokba kerülnek, mert kihasználtságuk csekély — a nap java részében állnak —, ugyanakkor a munka- vállalók sem jártak valami jól, mert ha barmi elfoglaltságuk van műszak után, akkor lemaradnak a buszról.., ‘E’gyetlen példa, az sem •*-' teljes részletességgel leírva, s lám, mégis rátapinthatunk azokra a bonyolult csomópontokra, melyek a hivatalos embereknek éppúgy fejfájást okoznak, mint a napról napra küsz- ködőknek. Monor nagyközség idei fejlesztési alapja meghaladja a huszonegy- millió forintot, de bármilyen nagynak is tűnik ez a summa — java részét leköti a célcsoportos beruházás, a lakásépítés —, naivitás lenne elvárni, hogy akár Monoron, akár más településen a tanács, egyedül a tanács legyen az, mely felülkerekedik a gondokon. Itt jutunk el a kritikus ponthoz. A munkáslakta települések elsőként történő — és hosszú távon is elsőnek megmaradó — fejlesztése nem tanácsi ügy, nem zárható be semmiféle hatásköri, jogköri leírás karámjába. A tanácsok a felelősei ennek a munkának, de csak akkor tevékenykedhetnek sikerrel, ha ehhez minden oldalról megkapják a támogatást. Ma sajnos erről még nem beszélhetünk gyakorlatként. Sűrű eset, hogy a területfejlesztésben nagyon is érintett vállalatok — például kereskedelmi, szolgáltató cégek — nem méltányolják az indokolt sorrendet, mennek a maguk feje után. Őket kizárólag saját terveik teljesítése érdekli, mindegy alapon kezelik azt, hogy hálózatbővítésük helyileg hol valósul meg, a fontos az, hogy nem marad papíron. Ahhoz tehát, hogy a munkáslakta települések fejlődése meggyorsuljon — ami mellett az MSZMP Pest megyei küldöttértekezlete is állást foglalt 1975. márciusában —, elsőként a szemléletmódot kell megváltoztatni azoknál, akiknél minden község egyformán fest. Jogos elsőbbségről van szó, az objektív változások tényeinek elismeréséről. Ha kell: elismertetéséről. M. O. diik meg a cukor előállítását, mint az átlagos időjárású években. Ettől az intézkedéstől mintegy 5000 tonna cukortöbbletet várnak. A mezőgazdasági termelők tartózkodása a cukorrépa-termesztéstől fokozatosan feloldódik. Ezt bizonyítja a több évre szóló Szerződések nagy száma is. 1976—1977- és 1978- ra az iparnak 125 ezer hektárra van több éves szerződése partnereivel — a Pest megyei gazdaságok az ácsi, az ercsi, a hatvani és a szolnoki cukorgyárral szerződtek —, de már 1979—80-ra is 110 ezer hektárra kötelezték el magukat a termelők —összesen 711 üzem ■—, ami bizonyítja, hogy a gazdaságok megtalálják anyagi számításukat a növénytermesztésnek ebben az ága- 7 '.iában. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató ismentette a különféle anyagi kedvezményeket, amelyek a termelők számára nagyobb jövedelmet biztosítanák. Mint ismeretes, a cukorrépa felvásárlási árát mázsánként 60-ról 70 forintra emelték. Ezen túl a legalább ötéves szerződéssel rendelkező üzemek mázsánként további ötforintos felárat kapnak. (Ennek feltétele az is, hogy a termelőik legalább olyan nagyságú területen foglalkozzanak répával, mint 1975-ben.) Az új szerződési feltételek lehetővé teszik az átadás időpontjától függő premizálást, az úgynevezett ütemezési térítést, amely mázsánként 3—10 forint közötti felárat biztosít a gazdaságoknak, s aura ösztönzi a termelőket, hogy alkalmazkodjanak a gyárak feldolgozó kapacitásához. A cukor- tartalom növelését is premizálják. Ily módon nagy összegű többletbevételhez jutnak a termelők: az elő- és utóstzedésre biztosított felár egymaga 160—170 millió forintot tesz ki. További 80—90 millió forinttal növelhetik bevételeiket a termelők a minőségi felár révén A répa felszedését és rakodását tovább gépesítették, és sikerült növelni a tárolóteret is. Lehetőség van arra, hogy 25—30 nap alatt végezzenek ezzel az őszi munkával. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ÍlF\ 80 FU J I-R 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA Tovább növekszik az termékek aránya A Csepel Autógyárban már az 1977-es tervről tárgyaltak A Csepel autógyáriak háza ] táján az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el a testületi üléseken felszólalók szájából a következő félmondat: erre még nem volt példa. S amire eddig még nem volt példa, az többnyire valami jót jelent, a vállalat fölfelé ívelése tapasztalható jeleinek ismertetésekor. Valahogy így fogalmaztak az elmúlt héten is az igazgatói tanácsülés résztvevői, amikor a napirendet vitatták. Nem volt még példa rá, hogy augusztusban tárgyalhassák a következő esztendő tervét. Most, — bár az 1977. évi terv még tartalmaz bizonytalansági tényezőket —, 80—90 százalékos biztonsággal tudják, mit fognak gyártani jövőre, mindenekelőtt a megrendelések alapján. A Csepel Autógyár a termékszerkezet átalakításának második szakaszát kezdte meg az V. ötéves terv első évében, s mire a tervidőszak véget ér, be is fejezik. Kiemelkedő jelentőségű az idei és az 1977-es esztendő, mert ebben az időszakban kifuttatjók az úgynevezett hagyományos termékeket és megteremtik az újak bevezetéséhez szükséges műszaki-gazdasági feltételeket. Ugyanilyen fontos feladatuk az autóbusz-padlóváz vázszerkezet gyártásának fejlesztése, egyes új gyártmányok értékesítési piacának felkutatása és kiépítése, a vállalat gazdaságipénzügyi egyensúlyának fenntartása, erősítése. Az autóbusz-padlóváz gyárBenke Valéria látogatása Tolna megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője kedden Tolna megyébe látogatott. Délelőtt Szek- szárdon, a megyei pártbizottság székhazában K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendéget Tolna megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről és pártpolitikai feladatairól. Benke Valéria ezután a Tolna megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságát kereste fel, ahol a vendéglátókkal a marxizmus—leniniz- mus oktatásának időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét. Délután a megyei és városi vezetők társaságában felkereste Szekszárd új létesítményét, a modern úttörőházat. Elkalauzolták a vendéget a sötétvölgyi parkerdőbe és az ott széles körű társadalmi összefogással az idén épített faházas úttörőtáborba is. Utjának következő állomása a tolnai Aranykalász Tsz volt — ahol a járás és a szövetkezet vezetői fogadták —, majd elbeszélgetett a földeken dolgozó kertészeti szocialista brigádtagokkal. Benke Valéria látogatásának befejezéseként a Tolna megyei KISZ-bizottság és úttörőelnökség fadd—dombori vezetőképző táborában találkozott az ott tanfolyamon részt vevő ifjú- ságiklub-vezetőkkel. A szervókormány-ter- melcs viszont az államközi szerződéseknek megfelelően tovább növekszik, tása, termelési, illetve az árbevételi előirányzatnak jövőre már a 72 százalékát teszi ki. Amellett, hogy új típusként a 256-os típusú autóbusz-padlóvázat gyártani kezdik, 880 darabbal növekszik a termelés. Az Ikarus-gyár igényeit mindenképpen ki akarják elégíteni, s eszerint 11 ezer 880 autóbusz-padlóváz készül majd a Csepel Autógyárban. A vázszerkezet korábban teljes egészében kooperációs üzemektől érkezett. Jövőre már több mint 4 ezer 600-at helyben gyúr- • tanak, s a következő . esztendőkben folyamatosan átveszik e fontos szerkezet gyártását. A Budapesti Nemzetközi Vásáron már láthatták az érdeklődők a gyár új termékeinek egyikét, a merevszerkezetű autóbusz-alvázat. A termékkel kapcsolatos műszaki feladatok — gyártmányfejlesztés, műszaki dokumentáció elkészítése, a gyártástechnológia kialakítása — folyamatban van. Az elő- terv szerint 300 darabot készítenek belőle. Értékesítése intenzív piackutatást igényel. A hat tonna alatti teherbírású járművek száma tovább csökken, a szerelési terv már mindössze 371-et irányoz elő, ezek többsége import anyagok ellentétele. Ugyanez mondható a hat tonna teherbírás feletti járművekre is, a szerelési terv mindössze 73 darabot tartalmaz, és a harmadik negyedévtől kezdve ilyen járművet már nem is készítenek az autógyáriak. A motorgyártás 4 ezer 266-os darabszáma igazolja. hogy a vállalat tovább csökkenti e termék gyártását. így a többi közt Lengyelországba 7 ezer, Romániába 3 ezer 300, Bulgáriába 260-atkell szállítanunk. Összesen 24 ezer 462 komplett kormányt gyártanak jövőre, s ebben még nincs benne a tartalék alkatrész igény és a javításhoz szükséges mennyiség. Ma talán ez i a legnagyobb gondjuk a gyár vezetőinek, s még keresik a kapacitásbővítés lehetőségeit. A svéd—magyar kooperációban készülő Laplander járműből 1977-ben — a rendelő kívánságának megfelelően — 850 darab készül. A sebességváltó gyártás az autóbusz-padlóváz termeléshez kapcsolódik. A IV. negyedévben a 260 darab új típusú ASH—75 típusú sebességváltóhoz már 200 darab ZF sebességváltó gyártása is társul. Nagy mértékben növekszik a dugattyúgyártás. Jövőre már 150 garnitúra készül a Szovjetunióval közösen gyártott hidromechanikus sebességváltó alkatrészekből. Az igazgatótanács elé került anyag részletesen tartalmazta a munkaerő—munkabér tervet is, az eszközfejlesztést és a vállalati előirányzatot, valamint az érdekeltségi alapok képzésére és felhasznál ás ára vonatkozó elképzeléseket. A felszólaló vezetők, igazgatói tanácstagok valamennyien egyetértettek abban, hogy az időben elkészített terv sokat segít az előkészítésben, jó alapot nyújt a jövő évi feladatok végrehajtásához. B. L. Szakemberek az autóbuszgyártás fejlesztéséről Mintegy kétszáz résztvevő jelenlétében nyílt meg kedden Egerben, a Technika Házában az autógyártás szakértőinek kétnapos országos tanácskozása, a Gépipari Tudományos Egyesület központi gépjárműszakosztályának és a GTE Heves megyei szervezetének rendezésében. Demeter Pálnak, a Csepel Autógyár egri gyáregysége igazgatójának bevezetője után Annus Imre, az Autóipari Kutató Intézet igazgatója tartott vitaindító előadást a magyar autóbuszipar ötödik ötéves tervi fejlesztési feladatairól. Az ősziek alá... A dányi Magvető Tsz-ben az aratás után közvetlenül hozzáláttak a szántáshoz. Eddig az összterületnek mintegy egyharmadán végeztek e fontos mezőgazdasági munkával. A képen: munkában a Rába—Steiger traktor ez egyik 40 hektáros táblán. Király Krisztina felvétele KÖZÉLET lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Raymond Barre-mak, a Francia Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Huszár István miniszterelnök-helyettes és Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kedden hivatalában fogadta a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként Magyarországon tartózkodó Jaroslav Kozesnik akadémikust, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökét. Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, kedden fogadta Rudolf Rochdicek csehszlovák miniszterelnök-helyettes. Bira Singhnek, a Nemzeti Tanács tagjának, Manipur állam pártbizottságának titkárának vezetésével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az Indiai Kommunista Párt Nemzeti Tanácsának pártmunkás- ■küldöttsóge. Nasse Saleh Gasusnak, a szövetség főtitkárának vezetésével a hazánkban tartózkodott jemeni demokratikus ifjúsági szövetségi delegáció kedden 1 elutazott Budapestről. I \ I