Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
1976. AUGUSZTUS 24., KEDD <XíHai! Mellékfoglalkozásban, másodállásban A megyei tanács ellenőrzéseinek tapasztalatai Sok szó esett már a másodállásokról, mellékfoglalkozásokról, néhány hónapja a Pest megyei NEB is vizsgálatot folytatott ebben a kérdésben és szép számmal talált kifogásolni valót. Egyébként ez év január 31-én a Munkaügyi Minisztérium újabb rendelettel szabályozta a másodállásban, mellékfoglalkozásban és az egyéb jogviszonyú foglalkoztatást. Elsősorban szövetkezeteknél A rendelet végrehajtását a Pest megyei Tanács munkaügyi osztálya elsősorban a szövetkezeteknél, főleg a tsz-eknél, ahol gyakori az ilyen foglalkoztatás, továbbá a helyi tanácsok vállalatainál és a kommunális üzemeknél ellenőrizte. Megállapította, hogy 101 Pest megyei tsz-nél mellékfoglalkozásban 274, másodállásban 33, egyéb jogviszonyban négy dolgozót tartanak nyilván. A tizenhárom budapesti tsz-nél aránylag sokkal többet, mert mellékfoglalkozásban 139, másodállásban két dolgozót alkalmaznak. A 29 ÁFÉSZ mellék- foglalkozásban 128, másodállásban nyolc, és egyéb jogviszony alapján három embert foglalkoztat. Huszonkilenc tanácsi vállalatnál 148, 7 és 6 ez az arány, míg 63 ktsz-nél 115 a mellékfoglalkozásúak és 15 a másodállásúak száma. Tizenhét kommunális üzem 235 mellékfoglalkozásút tart alkalmazásban, másodállásút egyet sem. összesen tehát 252 munkáltatónál 1117 ember áll alkalmazásban, nem főállásban. Közülük 589 szellemi, 528 fizikai munkakört tölt be. A munkaügyi osztály jelenleg azt is vizsgálja, hogy a megyei tanács felügyelete alá tartozó munkáltatók hány dolgozójuknak engedélyezték más foglalkoztató szervnél a munkavállalást. Az egyes foglalkoztatási formákat vizsgálva feltűnően sok, 1039 a mellékfoglalkozásban alkalmazott. Valójában nem valamennyien azok, második munkahelyükön tulajdonképpen sokukat másodállásban levőknek kellene nyilvánítani. Csakhogy vezető beosztású dolgozó másodállást a jogszabály értelmében nem vállalhat, ami érthető. Hiszen vezető pozícióban munkája ki kell hogy töltse teljes munkaidejét, ebből semennyit sem fordíthat máshol vállalt munkára. Márpedig a másodállásban rá háruló tevékenységet főállásának munkaideje alatt végezheti, akit ilyen minősítésben alkalmaznak. Másodállásban azonban nincs megszabott munkaidő, de munkadíja nem lehet több főállásában kapott munkadíja negyed részénél. Ezzel szemben mellékfoglalkozásban ennél több is lehet, ám havi 64 óránál többet nem dolgozhat. Ez is érthető, hiszen a főállásban ledolgozott munkaidő után, ha ennél rendszeresen még többet dolgozik, megsínyli a dolgozó egészsége, alig jut pihenésre ideje. Mi a munkaköre ? Az eddigi vizsgálat megállapította, a munkáltatók több- J sége nem tett eleget annak a ! rendeletben előírt kötelezettségének, amely szerint a szer- j ződésben kimerítően meg kell \ határoznia a munkakört, illet- ' ve a mellékfoglalkozásban, j másodállásban elvégzendő fel- j adatot. Ennek következtében j sok esetben lehetetlen kiderí- i teni, tulajdonképpen mit vé-! géz a második munkahelyén j alkalmazott. Jóformán egyik munkáltatónál sem volt mód [ megállapítani, pontosan ml a! teendője a szaktanácsadó, mű- ] szaki és belső ellenőr, mező-1 gazdasági mérnök címen alkalmazottnak és feladatát elláthatja-e főállású munkaidején kívül, vagy pedig a mellékfoglalkozású jogviszony elnevezés valójában másodállást leplez-e. A főkönyvelő feltétlenül vezetőállású dolgozónak tekintendő, aki tehát másodállásban nem működhet. A Lőrinci Fém és Műanyagipari Ktsz főkönyvelője nem is másodállásban, hanem mellékfoglalkozásban szakértő a pestimrei Szabadság Tsz-ben. De mind a két szövetkezet legalább a főváros XVIII. kerületében van, tehát ha az egyik munkahelyén letelt a munkaideje a főkönyvelőnek, hamarosan eljuthat a tsz-be és még dolgozhat néhány órát. Viszont Szigetszentmiklós meglehetősen távol esik Felső- pakonytól, ahol a TESZÖV- nél szakértő a Csepel Autó egyik irodavezetője — mellék- foglalkozásban. Abból, hogy főállásában havi 5 ezer 300 forint a fizetése, arra kell következtetni, ott vezetőállást tölt be. Azt is nehéz elképzelni, miként látja ej munkaideje, után mellékfoglalkozásban a tárnoki tsz-nél áruértékesítő munkakörét a kecskeméti Városföldi Állami Gazdaság kereskedelmi osztályvezetője havi 60 órában, már csak a két munkahelye közötti távolság miatt is. Csak mellékesen Idézet a munkaügyi osztálynak a mellékfoglalkozások és másodállások vizsgálatáról a Munkaügyi Minisztériumhoz intézett jelentéséből > „Teljesen egyértelmű például, hogy műszaki ellenőr, belső ellenőr, jogtanácsos, munkavédelmi megbízott, műszaki vezetőagronómus nem lehet valaki mellékfoglalkozásban, mert ezeket a tevékenységeket csak olyan időben lehet ellátni, amikor a második munkáltató többi dolgozója is dolgozik.” A felsorolt munkakörökben az 589 szellemi dolgozó közül egyébként 248 működik mel- 1 lékfoglalkozásban, tehát második munkahelyén^csak főállásban ellátott munkaideje után dolgozhat. A Pest megyei Beruházási Vállalatnak az a Budapesten lakó műszaki ellenőre is, aki Dunaharaszti nagyközség tanácsánál mellékfoglalkozásában szintén műszaki ellenőr, de ugyancsak Duna- harasztin a IV. számú Sütőipari Vállalatnál mellékfoglalkozásban műszaki szaktanácsadó is. A pékségek azonban kora hajnalban is dolgoznak. Esetleg ebben az időben ad szaktanácsot? Végül még egy idézet a jelentésből; „Erősen vitatható a jogviszony mellékfoglalkozású jellege a nagyszámú szaktanácsadói munkakörben is.” SZ. E. Komppal Dunakeszi és Horány között Horgony tekergő kötéllel Ha valaki sötétkék egyenruhát és horgonnyal díszített tányérsapkát lát, önkéntelenül ez a szó jut eszébe: tengerész. Pedig hazánkban kevés a valószínűsége, hogy valóban tengereket és óceánokat járó víziemberrel, tengerésszel akadjunk össze. Többségük folyami hajón teljesít szolgálatot. Az igazi tengerészek talán nem is érzik igazán maguk közé valónak a folyókon közlekedőket. A folyó vizek két partja között szolgáló révészek pedig, ha ki mondatlanul is a legkisebb te- kintélyűek a hajós társadalomban. Vagy halász, vagy hajós Dunakeszi, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat révállomása. A pontos idő 5 óra 15 perc. Az éjszakai ügyeA KNEB FELMÉRÉSEI KÖZÖTT: A gépkihasználás és a munkaerő-gazdálkodás Hogyan hasznosítják vállalataink a IV. ötéves tervidőszakban beszerzett nagyértékű, korszerű gépeiket, megfelelően kihasználják-e a kutatási célokat szolgáló mű- ' szereket? — Erre keresi a választ a fővárosban és 9 megyében a Központi Népi ' Ellenőrzési Bizottság szeptem- [ berben kezdődő vizsgálata. Az év második felében a ' KNEB további jelentős felméréseket tervez, hogy az országos tapasztalatokat hasznosítva javuljon, hatékonyabbá váljon a munka. Októberben látnak hozzá a fővárosban és a 9 megyében annak áttekintéséhez: a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt termelési feladataikkal összhangban, tervszerűen és szervezetten foglalkoztatják-e. A vizsgálat a vállalati munkaerő-gazdálkodás tartalékainak feltárásához, illetve mozgósításához kíván segítséget adni. Ez az V. ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésének egyik legfontosabb előfeltétele, mert — felmérések szerint — a népgazdaság rendelkezésére álló munkaidőalap mintegy 20—30 százaléka kar- bavész. Gondok irányították a figyelmet a takarmányter- ínelés, az ellátás és felhasználás tapasztalatainak összegezésére is: novembereben 8 megyében látnak hozzá annak megállapításához. hogy az állatállomány és állati termék termelésfejlesztéséhez szükséges takarmányok rendelkezésre állnak-e, s biztosítják-e az előirányzóit hozamok elérését. Termelő és külkereskedelmi vállalatoknál kerjil majd sor KISTERMELŐK! A háztáji gazdaságokban megtermelt zöldséget és gyümölcsöt korlátlan mennyiségben, készpénzért felvásárollak a VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ZÖLDSÉGBOLTJAI a tőkés export bővítési lehetőségeinek vizsgálatára: az októberben kezdődő felmérésben a fővárosi, és nyolc megyei NEB vesz részt. A lakosságot közvetlenül érintő kérdést, a magánerőből építkezők építőanyagokkal és szerelvényekkel való ellátását vizsgállak a főváros és nyolc megye népi ellenőrei szeptemberben. Ennek kapcsán nagyító alá kerül az ipar és a kereskedelem együttműködése, ©s áttekintik, hogyan készült fel az építőanyag- és szerelvény- gyártó ipar, valamint a kereskedelem az V. ötéves terv során várható lakossági igények kielégítésére. Napjainkban a szakmunkástanulók száma megközelíti a 200 ezret, és az általános iskolát végzett fiatalok csaknem fele szakmunkásképző iskolákban tanul tovább. Munkásosztályunk utánpótlásának élet- és munkakörülményeiről igyekeznek képet nyerni a KNEB szakemberei, egy tervezett országos felmérés során. A többi között tájékozódnak arról: a szakmunkásképző intézetek tanácsi felügyelet alá helyezését követően hogyan alakultak a képzés tárgyi, személyi feltételei. Milyen eredményeket hozott a szakmunkásképzés korszerűsítéséről és a vállalatok szerepének fokozásáról szóló miniszter- tanácsi határozat végrehajtása. Az év végén ellenőrzik a fővárosban és 9 megyében a közületi autóbuszállomány alakulását és az üzemeltetés gazdaságosságát. A szakemberek kedvezőtlen tapasztalatok nyomán indulnak felmérő útjukra: a statisztikai adatok szerint a vállalati, intézményi autóbuszok száma 1971 óta annyival emelkedett, hogy ez ötszöröse a közhasználatú járműpark növelési ütemének. Ugyanakkor a közületek saját járműre való törekvése nem jár együtt az autóbuszok megfelelő kihasz- * nálásávai: átlagteljesítményük csupán fele a Volán autóbuszokénak. Ezárt a saját autóbusszal rendelkező vállalatoknál, szövetkezeteknél és intézményeknél arra is választ keresnek, mi indokolja a járművek beszerzését és üzemben tartását, milyen a műszaki állapotuk és kihasználtságuk, lehet-e a kihasználás tartalékaival más közcélú személyszállítási feladatok megoldását segíteni. A II. félév feladatai közé tartozik még a lakosság lábbeli ellátásának ellenőrzése, a cipők választékát és minőségét kifogásoló évek óta visszatérő panaszok alapján A KNEB tervei szerint utó- vizsgálatot végeznek még r minőségszabályozás rendszerének fejlesztésére, hatékony sásának növelése érdekében hozott kormányhatározatok végrehajtásáról is. letesek már az első fordulóra készülnek. Hacskó János révmatróz végtagjait tornáztatja, óvatős mozdulatokkal. Arca borostás, haja borzas, szemei is szinte alig látszanak. Nem tudni vajon a szélhez, naphoz szokott hajós vagy az álmos ember tekintetével kíséri-e a hajnali látogatót. Sümegi József hajóvezető a pihenőhelyiséggel kombinált irodában foglalatoskodik. A pihenést két pokróccal letakart heverő, az irodát egy szerény íróasztal szolgálja. Ez utóbbi mellől áll fel Sümegi József, gömbölyű, piros arcú férfi. Az asztalon, a révnaplóban a tegnapot őrző bejegyzés. A fordulók száma: 25. Üzemanyag-fogyasztás: 80 liter gázolaj. Teljesített menetidő: 484 perc, azaz 8 óra 4 perc. Hajózási körülmények: derült idő, a víz apad. — Miből áll az éjszakai szolgálat? — Az esti járatokat 18.40-től 21.40-ig mi visszük. Éjszaka meg ügyeletet tartunk. A túloldalon van az a sárga lámpa — mutatják. — Ha azzal jeleznek átmegyünk a hajóval. De ilyenre ritkán kerül sor, csak igazán fontos, sürgős esetekben. Ajtócsapódás hallatszik. Hre- mó János matróz, a váltás első embere érkezett meg Fiat 850-esén. A kishajó a komp mellé fáról, és a kocsilejáróhoz vontatja. A partról egy teherautó és egy Zsiguli ereszk l tik alá a lejárón, melynek kövei meglehetősen zilált állapotban őrzik a közelmúltban végzett mederkotrás nyomait. A járművek után a gyalogosok következnek. Többségük a vállalat horányi javítóüzemének dolgozója. A nyirkos hajnali szürkületben alig hallatszik szó. Csak a kis hajó motorja dohog. Szemközt, Horányban már négy-öt személykocsi várakozik. Nyaranta sokan járnak innen, a víkendházukból a fővárosi munkahelyekre is. Visszatérve az állomásra a nyitott ablak ellenére kellemes a szoba védettsége. Az ajtó mögött mosdóállványon zománcozott lavór. Hacskó János inkább csak a haját nedvesítve próbálja fölfrissíteni magát. A rádió megszólal: a pontos idő 6 óra. — így indul itt az élet — néz rám Sümegi József. Majd, mintha szükségét érezné a magyarázkodásnak, folytatja — voltam vonalhajós is, végig a Dunán. Kékfedelű hajóskönyvet varázsol elő. A fényképről egy akkor bizonyára divatosan nyírott bajszú, sovány fiatalember néz. Az első bejegyzés tanúsítja, hogy 1941. III. 16. és 1942. IV. 15. között mint matróz a Bauer Ottó és Kurt Hajózási Vállalatnál az R—18. sz. uszályon teljesített szolgálatot. Azóta egy bajusszal kevesebb és jó néhány kilóval több lett. De elszántsága most is régi: — I Duna-menti gyerek voltam, bátai. Ott vagy halász. vagy hajós lett a,fiúkból. Ha újra kezdeném, én megint hajós lennék. A mai fiatalokat nem nagyon csábítja, ez az élet. Fiam is már 14 éves korában hajósinas volt. Mikor megnősült, mégis otthagyta a vizet. Azt mondta, a családjával akar élni. Most kőműves. A pontos idő: 6 óra 30 perc — figyelmeztet a rádió. Űjabb forduló következik. A visszatérő kompon angol turisták és lengyel egyenruhás gyerekcsoport között már a váltó személyzet végzi a dolgát. Papp János tényleges és Vígh Gábor tanuló matróz. A hajó vezetését Szabó János vette át, akit csak a hallgatag jelzővel emlegetnek. A népes gyülekezetből kiválik egy civilruhás, vékony, középtermetű férfi. Krisztián Gyula, hajóvezető és a révállomás hajóvezetője ma 36 éves. Csak a kedvűnként van itt. Szívesen jöttem — bizonytatja —, mert van mondandóm az állomásról és az emberekről r. Dunakeszi talán a leggyorsabban fejlődő révállomás Van olyan vasárnap, hogy 12 ezer forintot számolunk össze 1,50-es személyi jegyekből és 12 forintos kocsidíjból. Az elmúlt öt év alatt 218 százalékkal emelkedett a bevételünk. Wem divat a matrózfröccs — Az emberekről mit mondhatunk? A hajósokról az a hír járja, hogy sok vizet látnak, de annál kevesebbet isznak — vizet. — Korábban ez így volt. Én magam is iszogattam. Ha nem is a hírhedt inatrózfröccsből, de ha azt mondtam, ma csak öt üveg sört iszunk szolgálat alatt, lett abból tíz is fejenként. Azóta megváltozott a helyzet. Az ellenőrzés is szigorúbb, a vízirendőr, meg a forgalomirányító szondával jár. Egy pohár ital négyezer forintba kerülhet. De megnőtt a felelősség is. Ma már nem kis motorcsónak jár itt, a két part között, mint az 50-es években, hanem a Nelly, egy hathengeres, 90 lóerős motorral szerelt kishajó, ami általában még egy 50 tonnás kompot is vontat. Ezért az az elv: a 12 órás szolgálatot ki lehet birni ital nélkül is. Aki felelősséget érez magában, az megfontolja, kockáztasson-e? A matrózokon is sok múlik, a ha- jóvezető meg az egység mindenkori parancsnoka. Ügy mondják, hiába van meg a vizsga, a jó hajóvezetőnek érlelődnie kell. így gondolkodik Hermó János is: — Nekem megvan a vizsgám, de egyelőre egyedül nem vállalom a vezetést. Még gyűjtenem kell a tapasztalatokat. Ez nem olyan, mint autó az országúton. Itt nincs fék. Ahogy széttárja karját, igazi hajós szimbólum villan elő: tetovált horgony, tekergő kötéllel. — Ez csak gyerekes hóbort volt — mosolyog —, akkor még nem is hittem volna, hogy valaha vízre kerülök. Á szakmám is kőműves. De ide jöttem, mert ez könnyebb munka. Bár, ha valaki íróasztal mellől ke-_ rülne ide, biztos nem így érezné. Az embereket csak kedvezményekkel lehet idekötni — magyarázza Krisztián Gyula. — Ezért a munkaidőt úgy alakítjuk, hogy több napos szolgálat után csaknem egy hétig otthon lehetnek. Ezalatt csinálhatnak ezt-azt, kiegészíthetik a nem túl magas matrózfizetést. Hre- mó János sem ebből vette kocsiját, ami egyébként nagyon jól jön, mert nemcsak ő jár vele Vácrátótról, hanem behozza egy falubelijét is. Hajnalban más lehetőség nem is volna. Egész nap a kormány mellett Szabó János brigádvezetővel bepréselődöm a szűk kormányállásba. Itt, a két part között vall magáról: — Annak idején az ismerőseim beszéltek rá, hogy hajós legyek — mondja a vizet fürkészve. — Örülök, hogy így történt. Nem természetem a sok beszéd, és itt a kormány mellett arra nincs is szükség. Egy-egy forgalmas vasárnapon szinte csak ebédelni mozdulok ki innét. A kompról szőke kisfiú kiabál. Hangját elnyomja a zúgás. Szabó János visszainteget: — A gyerekeket szeretem. Esténként. ha már csak a hajóval megyek, és a kissrácok érdeklődnek, megmu lógatom nekik, mi merre van. Kisüt a nap. Egyre többen várakoznak mindkét oldalon. A matrózok csuklyával húzzák a feszítő drótköteleket, irányítják a gépkocsikat, ékeket tesznek a kerekek alá, kezelik a jegyeket. A kishajó dudája egy hosszút jelez. A kanyarban futni kezd egy hátizsákos fiú. Partnere, sovány lány, vágott szárú farmerben a pénztárhoz siet. Magos Albertné, a pénztáros már előkészített jeggyel várja, nehogy lemaradjanak. Két rövid jelzés. A matr I:ok fellazítják a köteleket, Hremő János egy rúddal segíti a laza kövekén felfekvő komp mozgását. A jhajóvezető a motort zú- gatva rásegít. A rádióból a melódiakoktél dallamait lopja a víz fölé a szél, és elkeveri a kishajó távolodó': dohogásával. f Lakatos Tamás í «
