Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

1916. AUGUSZTUS 10., KEDD MBt'yei V v/CimiP Biaforbágy Ki a tulajdonos ? Hosszas munkával tisztázza a tanács Amióta az üdüléshez min­denkinek megvan a lehetősé­ge, és nem kiváltság többé, egyre több a szakszervezeti meg vállalati üdülő, de ugyan­akkor hatalmas mértékben el­szaporodtak a hétvégi üdülő­telepek is. Különösen a múlt évtized végén számos község igyekezett országszerte és nemcsak Pest megyében ví- kendtelkeket parcellázni álta­lában a nagyüzemi művelésre alkalmatlan mezőgazdasági te­rületen. Annál is inkább, mert a telekeladásból származó összeggel a tanács rendelke­zett és a község fejlesztésére hasznosan gyümölcsöztethette. Csakhogy több helyen is ala­posan kifogásolható módon 50—60 négyszögöles apró tel­keket alakítottak ki, és így egymás hegyére-hátára zsúfo­lódva épültek a sokszor csak kulipintyónak beillő hétvégi házak. Csend, víz, jó levegő Ezek a gomba módra szaporo­dó üdülőtelepek nagyrészt for­galmas utak mentén alakultak, és így hiányzik belőlük két annyira fontos kellék, mint a csend és a jó levegő. Nem egy helyen pedig a villanyvezeték is, meg amire még a világítás­nál is nagyobb a szükség, a víz. A fürdési lehetőség szabad ég alatt, de az ivóvíz, meg ami a főzéshez, sőt a mosdáshoz kell. Így van ez Biatorbágyon is, ahol a nagyközség határának több pontján létesítettek ví- kendtelepeket. Még más hiba is van azonban bőven ezek kö­rül az 1968 és 74 között érté­kesített telkek körül. Múlt év elején a megyei tanács illeté­kes osztályának ellenőrző vizs­gálata során kiderült, hogy a legtöbb hétvégi ingatlan tulaj­donjogi viszonya tisztázatlan. A közel 116 hektáron kihasí­tott 1226 telek közül csak né­hányat írtak át a telekkönyv­ben a telket ténylegesen bir­tokló nevére. Az akkori tanácselnök és vb-titkár helyére került két új tanácsi vezetőnek és a tanács szakigazgatási szervének azóta sok időt kell fordítani a megyei tanács illetékesei irányítása mellett a tulajdon tisztázá­sra. Azt még az ellenőr­ző vizsgálat megállapította, hogy az eltávozott községi ve­zetők nagyon felületesen kezel­ték a telekeladást, csak egyné­hány vevő rendelkezik adás­vételi szerződéssel. Anélkül vi­szont az átírást sem kérhette és ez az oka a telkek körüli rendetlenségnek. Egyenként Érthetetlen ugyan, de a ve­vők sem nagyon kérték a ta­nácsnál a szerződést, aki pedig kérte, vagy megkapta, vagy nem. Ez utóbbiak részben arra hivatkoznak most, hogy meg­unták a többszöri sürgetést. Mindenesetre a telket birtokba vették. Egyenként hívta be a tanács az ezernél több telektulajdo­nost. Nevüket és címüket egy előkerült, ceruzával vezetett úgynevezett földkönyvből álla­pították meg. A megjelentek közül kevesen tudták telek­könyvi kivonattal igazolni tu­lajdonjogukat, néhányan fel­mutathatták az adás-vételi szerződést, és valamennyien bemutatták a két-háromszáz öles telkek vételára befizetésé­ről szóló bizonylatot. Másfél év alatt 1050 telek tulajdonjogát sikerült tisztázni. A többi tu­lajdonos, egyik-másik többszö­ri idézésre sem jelent meg a tanácsnál. Most újra sorra fel­hívják őket, és ha eljönnek, el­hozzák bizonyítékaikat, rövide­sen tisztázódik az öszes biator- bágyi üdülőtelek tulajdonjogi viszonya. Az eljárás folyamán egyéb­ként megállapítást nyert, hogy több eredeti telekvásárló idő­közben megvált tulajdonától, másnak adta el, és a könnyel­mű vevő tőle sem a telekköny­vi, sem az adás-vételi szerző­dés felmutatását nem követel­te. Természetesen a telek az új tulajdonos nevére sem kerül­hetett. A szerződésekben pedig ol­vasható, a vevő tudomásul ve­szi, hogy a megvásárolt telek közművekkel nem rendelke­zik, és azok bevezetésére a jö­vőben sem tart igényt. Ilyen feltétel mellett üdülőtel­ket venni legalábbis furcsa, különösen Biatorbágyon, ahol a község belterületén sincs egyetlen, egészséges vizet adó kút. Egy-két üdülőtulajdonos ásott ugyan kutat, de hogy an­A Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat AZONNALI FELVÉTELRE KERES VI., Bajcsy-Zsilinszky út 43., és X., Kőbányai út 49. sz. alatti munkahelyre üzleti, illetve áruházi pénztárost, segédmunkást; X., Kőbányai út 49. sz. alatti munkahelyre lyukszalag-automata kezelőt számlázáshoz (kezdőket betanítunk), bútorasztalost, villanyszerelőt, vízvezeték- és fűtésszerelőt, segédmunkást; kistarcsai telepünkre targoncakezelőt és segédmunkást Jelentkezés szombat kivételével 8-tól 16 óráig: Budapest VI., Dalszínház u. 1. I. em. Telefon: 229-250. Közgazdasági osztály. nak vize fogyasztásra alkal­mas-e, azt egy későbbi vizsgá­latnak kell eldöntenie. Miért is lenne alkalmas azonban, ha az egész határban sok kutatás után sem találtak jó vizet? A legtöbb tulajdonosnak au­tója is van, és mint vizes laj- ton, azon szállítja a faluból vagy Budapestről az üdítő italt, kristályvizet, sőt sokan tartá­lyokban az ivóvizet is. Hány épült engedéllyel ? Tisztázásra szorul még, ugyancsak későbbi vizsgálat alapján, hány épült engedély­ivel az ezernél több házból. Akad olyan tulajdonos is, aki az építési engedélyt fel tudja mutatni. Még olyan is, aki meg­kapta az engedélyt, bár az an­nak megadásához feltétlenül szükséges telekkönyvi kivona­tot, amit szerződés hiányában nem is szerezhetett be, fel sem mutathatott. Néhányan azt mondják, hogy a tanács alkal­mazásából azóta kilépett mű­szaki előadó szóban adott en­gedélyt az építkezéshez. Mások közlése szerint az engedély megadását megtagadta, de en­nek ellenére megépítették hét­végi házukat. Egyszóval az építkezés körül is zűrzdvar van. Hosszadalmas és nagy munka vár a tanács szakigaz­gatási szervére, amíg a tulaj­donjogi viszonyok rendezése után ezt a kérdést is megold­ják. Mindenesetre a pártkongresz- szus határozata értelmében ál­lami tulajdonban levő mező­gazdasági ingatlan most már, ha mégoly alkalmatlan a nagy­üzemi művelésre, nem kerül­het személyi tulajdonba. A jö­vőben tehát nem alakulhatnak ivóvíz és villanyvilágítás nél­kül hétvégi üdülőtelepek. Még szabályos adásvételi szerződés­sel sem, aminek át nem adása az ügylet létrejötte után merő­ben szokatlan jelenség, és min­den valószínűség szerint eddig csak Biatorbágyon fordult elő. A már régebben leköszönt ta­nácsi vezetők felületességéből, de a vevők könnyelmű gondat­lanságából is. Sz. E. Korszerű gépek segítik a lentermesztést és betakarítást Lenpozdorja bútorlapgyárat épít az LSZV Az utóbbi években kezdett ismét fellendülni a hazai len­termesztés. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat teljes ver­tikumot alakított ki a ter­mesztéstől a gyártásig. Mint­egy nyolcezer hektáron ter­melik ezt a fontos ipari nö­vényt. A vállalat támogatja a len termeszt« gazdaságo­kat. Az elmúlt években Szlovákiá­ból kölcsönzött gépekkel se­gítették a betakarítást, tavaly belga importból származó Union-típusú kévekötők vá­sárlásával is hozzájárultak a termesztés fejlesztéséhez. Az idén lényegesen nagyobb a termés, mint az elmúlt év­ben. A tavalyi 35 mázsás hek­táronkénti átlagterméssel szemben az idén 50 mázsát takarítottak be a gazdaságok. Az LSZV százezer dollárért 30 bálázógépet vásárolt Fran­ciaországból, amelyeket a be­takarításnál már eredménye­sen üzemeltettek a lenter­mesztő gazdaságok. A gép a korábbinál nagyobb kévét köt és kevesebb fizikai mun­kát igényel. 1977-re a lenb eltakarítás! munkálatok 95 százalékát gépesítik. Ahhoz, hogy ezeket a gépeket Magyarországra is szállítsák, a csehszlovák, lengyel és a bol­gár lentermesztőknek is vá­sárolniuk kellett belőlük, mert a francia cég számára csak így — nagy sorozatban — volt gazdaságos az előállítása. A budakalászi vállalat ma­gyar—belga kooperáció kere­tében, a Marrecau-cég közre­működésével megvásárolt egy Franciaországban néhány éve üzemelő lenpozdorja-bútorlap- gyártó üzemet. A gyárat már le is szerelték és a komáro­mi lenárugyár gubózóüzemé- nek átalakítása nyomán itt állítják fel. A belga berende­zés évenként 17 ezer 500 köb­méter préselt lenpozdorja- bútorlapot állít majd elő, s kapacitása némi átalakítással 20 ezer köbméterre bővíthető. Az üzem vételárát 5 észtén­dón keresztül évi nyolcezer köbméter bútorlappal fizeti ki a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat. Az új bútorlapgyár az év végén kezdi majd meg a termelést. Említést érdemel, hogy még a vásárlást megelő­zően egy vagon bálázott len- pozdorját kiküldtek a fran­ciaországi üzembe. A kész lenpozdorja-bútorlapot vissza­küldték a Faipari Minőség- ellenőrző Intézetnek, ahol ezt jó minőségűnek találták. A len évek óta reneszán­szát éli. Kezdődött az utóbbi évek divatjával, a farmeröl­tözékkel, és ma már szinte alig van olyan terület, ahol a legalább kevert anyagokban ne lenne jelentős mennyiségű tiszta lenszál. A vállalat évente több millió négy­zetméter alapanyagot gyárt a farmerből, és ennek jelentős része a Szovjetunióba kerül, hazai konfekcióüzemek résztermé­keként. Számos más terüle­ten használják még, s a kör évről évre terebélyesedik. Ér­demes tehát vele foglalkozni. Dicséretes, hogy az LS'ZV az utóbbi években gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a terme­lőkkel is. . Nyári vásárkor Nagykátán Az idén először: férfiöltöny A nagykáitai AFÉSZ-áruiház előtt napok óta megszökött kép fogadja a vásárolni igyek­vőket: áruval telt kirakatok, táblák, amelyek hirdetik a 30—40 százalékos kedvez­ményt, amennyivel az egyes cikkeket most olcsóbban, lehet megvenni. T stván kórház. A 1 barátom üzeni: föltétlenül látogas­sam meg. Ül az ágy szélén, fején vastag kötésturbán. — Jól vagy? — Most már meg­maradok. Hetek óta fájt a feje, a füle. Kezelő­orvosa azt mondta, be kell feküdnie ki­vizsgálásra. Húzta, halasztotta, — vizs­gára készült. Dol­gozni indult aznap is. útközben rosszul lett, úgy érezte ma­gát, mint akit letag­lóztak. — Az infuenza hú­zódott a fülembe, azután fölfelé. A doki szerint, ha egy nappal később jövök, kampec. Mindjárt itt is tartott, fél óra múlva már dolgozott a fejemen. Fúró, ka­lapács, véső. Ügy fa­ragta, komám, mint egy szobrász. Öt óra hosszan. Néha. meg­állt, megkérdezte, nem vagyok-e fá­Névtelenül radt. Mindketten ve- rítékeztünk... Az­után három napig csak be-bejött, meg­nézte a papért az ágy lábánál, a j negyedi­ken odaszólt: — Most már meg­marad, édes fiam. Tegnap megkérdez­tem: Doktor úr, egy kis sört ihatnék? Azt mondja, étkezés­hez egy pohárral. Az jó, válaszoltam, mert én naoonta hatszor eszem... Na, szóval azért üzentem, hogy gyere be, hátha le­hetne róla írni vala­mit. Tudod, mostaná­ban annyit írnak az orvosokról, meg a hálapénzről, biztos jól esne neki. Ez egy belevaló orvos, olyan melósfajta, mint mi vagyunk. Gondolko­dom is, mivel hálál­jam meg neki. Talán valami jóféle itókát veszek... Rókus, sebészet. Ruhástól fekszem az asztalon. Varrják a szemöldökömet. Voltak már kelleme­sebb érzéseim is. Dü­höngök a szerencsét­len baleset miatt. Ki­mondom, i amit gon­dolok : — Pont nekem kell ide kerülnöm, ami­kor úgyis félek az orvosoktól. Az orvos is ki­mondja: — Mi is félünk maguktól. Mostaná­ban sokat cikkeznek rólunk. Két öltés a sze­mem alatt. Meggyő­ződésből mondom: — Azt hiszem, nem is etikai kérdés ez, inkább az anyagi el­ismerés megoldatlan­sága ... — ... meg az er­kölcsi — mondja a doktor. — Szédülés, látászavarok nem voltak ? — Nem, semmi. A csúnya seb szé­pen gyógyult. Egy hét múlva, a varra­tok kivétele után le­kászálódom a fek­helyről. — Köszönöm — mondom őszinte szív­vel. — Minden jót — nyújtja a kezét. A nevét se tudom, István kórházi kollé­gáját sem. Talán így a jó. Hi­szen sokan vannak ők, jóval többen, mint amennyit a közvélemény fölté­telez. Kórházakban, rendelőintézetek­ben, laboratóriumok­ban. Ha reveket írnék — egyedivé válná­nak ezek az esetek. De én hiszem, hogy általánosíthatok. Nem gátolnak a ne­gatív kivételek... B. L. A vásárba bevont ruháza­ti cikkek összértéke meg­haladja a két és fél millió forintot, elsősorban a női divatáru ás konfekció adja az árutömeg alapját. Üjdonság, és a nagy- kátaiak, valamint a környék­ről betérők élnek is a lehető­séggel, hogy az ÁFÉSZ-áruház a Férfiruházati Nagykereske­delmi Vállalattal közösen 560 divatos, korszerű kelmékből készült férfiöltönyt is bevont a kedvezményes áruk körébe. Első napon a fürdő- és strandcikkek voltak a legke­resettebbek. Bár az áruház igazgatója, Terék Attila véle­ménye szerint a forgalom idén nem haladja meg Nagy­kátán a tavalyi mértéket a lényegesen nagyobb árukínálat mellett sem, mégis kielégítő­nek találják az eddigi ered­ményeket Az első hét másfél milliós eladásából dominál a ked­vezményes forgalom. Valamivel lanyhább az ér­deklődés a női - készruhá’ iránt, annál nagyobb a forga­lom a rögzített árú gyermek holmit árusító osztályon. Lát ni, hogy közeledik az iskola­időszak, mind többen nézik a kisruhákat, köpenyeket. k. m. mmi . ay ' : i 7 » PEST MÉM ÚTI KISKERESKEDELMI WHILST boltjaiban .. augusztus 2-14. A francia bálázógép Kép és szöveg: Koppány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom