Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

1976. AUGUSZTUS 8., VASARXAP 5 Fólia - kondenzátorokhoz A Mechanikai Művek saját erejéből fejlesztette ki az alu­mínium-fólia oxidáló berendezést. A gép nagyfeszültségű elektrolit kondenzátorokhoz szükséges fóliát oxidál. Üzembe­lépésével naponta 1000 kilogramm fóliával gyártanak többet az eddiginél. Borsán Péter felvétele Nők a KGYV-ban Minden ötödik Tizenkét tonnás munkadarabok Hatalmas üzemcsarnok üvegből, betonból, acélvázból, benne pedig óriási vasszerke­zeteket készítenek, újabb épü­letek tartóoszlopait, gerendáit. A Kohászati Gyárépítő Válla­latnál, Tápiószelén a munka jellegéből fakadóan a dolgo­zók többsége férfi, csak min­den ötödikük nő. Az ő helyze­tükre, közülük is elősorban a fizikai munkát végzőkére, munkájukra, gondjaikra vol­tam kíváncsi, amikor legutóbb meglátogattam az üzemet. Fény és zaj Remzső Kajosné, hegesztő elképesztett, amikor arra a fel- tételezésemre, hogy a férfiak bizonyára lovagiasan az ap­Erdőn, mezőn járok én... Egy mezőőr hétköznapjai Kisorosziban Süt a nap ezerágra. Futó szél perzseli a füvet, a lom­bot, hunyorog az ember a szikrázó fényben, ziháló tüdő­vel áhítozza a levegőt, de csak forró, száraz fuvallatot érez, ami fojt, nem üdít. Fá­radtan törülgeti verejtékező arcát, nyakát, fa alá áll, de az árnyék se hűsit. Csak a nap­sugarak ragyogását nyelik el a poros levelek, a meleget nem. A szemhatár szélén mintha mozogna valami. Kö­zeledik. Apró, barna pontból bontakozik ki lassan egy em­ber, zöld ruhában, kerékpá­ron. Oldalán puska, sapkája a zsebben. Katona vagy va­dász? Egyik sem. Apáink még csősznek nevezték, mi mezőőrnek hívjuk azt az em­bert, aki a hatóbban a társa­dalmi tulajdont vigyázza. Tizenkét órát naponta Kálmán Zoltán, a kisoroszi mezőőr. A községi tanács al­kalmazottja, mégsem keres­hetjük őt a tanácsházán, hi­vatala a szabad ég alatt van, kora tavasztól késő őszig. Na­ponta tizenkét órán át járja a határt, gondja van mindenre, mezőgazdasági épületekre, ku­koricára, szőlőre, gyümölcs­fára. Akár a termelőszövetke­zet tulajdona, akár a magán- termelőké. Nincs határozott útvonala, csak az a fontos, hogy mindenütt megfordul­jon. Az erdőben is, meg a 750 hektárnyi szántón, gyümöl­csösben. — Most a magánparcellákra kell jobban vigyáznom, a szö­vetkezetnek jelenleg nincs olyan terménye, amit meg­dézsmálhatnának a „jó embe­rek”. Van itt burgonya, zöld­ség, káposzta, kukorica. A sárgabarackot már jócskán le­szüretelték a termelők, a szil­va még ezután érik. — A fegyvert miért viseli? Szokott vadászni? — Hogyne. Azokra, akik légpuskával nyúlra lőnek, meg fácánra. Ezt persze nem kell szó szerint érteni, de az orvvadászokkal szemben nem árt, ha van az embernek pus­kája. önvédelemből hordom. Szerencsére öt év alatt még nem kellett használnom. Sen­ki sem fordította felém a fegyverét azok közül, akiket elcsíptem. Kempingezők és helybeliek Kisoroszi környéke igazán szép, ideális kirándulóhely. A Duna, az erdők odacsalogat­ják a városi embert, aki ha csak teheti, igyekszik kisza­badulni a koromból, füstből, a sütős, ragadós aszfaltról. Csi­nos hétvégi házak gyümölcs­fáktól árnyas telkeken, szom­bat-vasárnapra benépesül a vidék. A nagy, füves térségek, a Duna-part, a kempingező­ket csalogatják: gyertek, üs­setek sátrat, pihenjetek, fü- rödjetek, itt a nyár. Még fi­zetni sem kell a táborozásért. Csak a mezőőrnek gyűlik meg a baja velük, modern idők vándoraival. — Nem rendes dolog az, hogy idegenek, tíz-húsz fo­rinttal a zsebükben sátrat ver­nek itt, a hasukba valót meg összelopkodják. Nem minden­ki, de elég sokan. Krumplit szednek, megfőzik bogrács­ban. Miért nem szerzik be a községben? A pénzükért min­dent kaphatnának, csak nem hoznak magukkal. Ingyen kell nekik az amiért mások dol­goztak. Ha szólok, zokon ve­szik. Nem akarok én minden­áron tolvajt fogni. Ha szed valaki egy szem barackot, megeszi, hát istenem... Vál­jon egészségére. De aki egész héten a más földjéről akarja élelmezni magát, az már igen­is vét a társadalmi tulajdon ellen. Én pedig azért vagyok itt, hogy ezt megakadályoz­zam. A község lakosságának érdekében. Mint kiderül, a helybeli la­kókkal is baj van néha. A fe­lelőtlenebbre a szomszéd kert­jéből gyarapítaná saját vagyo­nát. A mezőőr elfogja a tol­vajt, az előírásoknak megfe­lelően följelenti. A károsult megköszöni a védelmet, de az, akit megbüntetnek, nem egy­szer megfenyegeti az őrt. — A múltkor is azt mondta valaki, hogy egyszer úgyis kiles egy este, és agyonver. Hát ezt érdemiem? Ha nem jelentem föl, magam is ártok a közösségnek. Ha följelen­tem, akkor féljek? A község lakosságának nagy többsége Kálmán Zoltán mel­lett áll. A becsületes, dolgos emberek, akik tudják: a me­zőőr őket védi, mint a tör­vény. Kálmán Zoltán vizsgázott hegesztő. Miért kerüli mégis ngp mint nap az erdőt-mezőt, már öt éve? Ez sem könnyebb... — Egészségi állapotom kész­tetett arra, hogy ezt a foglal­kozást válasszam, évekkel ez­előtt. Szeretem is a természe­tet, a szabad levegőt. Mióta ezt csinálom, sokkal jobban érzem magam. Persze, ez a munka is fá­rasztó. Hajnaltól estig talpon lenni, kerékpározni. Ha esik, ha fúj, ha rekenő hőség van, taposni a pedálokat, száz ki­lométer számra. Ráadásul gya­log kellene járnia, ha nem volna saját kerékpárja.^ — Az orvosi rendelőben a nővérnek vettek motort, az­zal jár. Nem sajnálom én tőle, dehogy. Nagyon fontos, hogy időben odaérjen a betegek­hez az injekcióval. Csak az fáj egy kicsit, hegy úgy ér­zem néha, énrám nem gondol­nak. Én egész nap megyek. Tudja, mibe kerül ez a rossz bicikli? Sok pénz költők rá. mert azt akarom, hogy gurul­jon. Nem egyszer száz forint is elment már egy hónapra vicik-vacakokra. Öreg jószág, hamar elromlik. S ha arra gondolok, hogy olyanok is lopnak, akik autóval jönnek kirándulni, megáll az eszem. Van valami igaza Kálmán Zoltánnak. Az autós turistá­nak nem telik egy kiló krumplira? Nem az itt a bök­kenő. Sokan úgy vélik, ami a szabadban van, az senkié, vagyis mindenkié. A társadal­mi tulajdon közpréda néme­lyek szemében. S ha a mező­őr figyelmezteti őket, zakla­tásnak veszik, a följelentést pedig pusztán rosszindulat­nak. — A nyaralók többsége be­csületes, nem nyúl idegen va­gyonhoz. A megtévedőket is legjobban szeretem jó szóval, józan belátásra bírni, béké­sen elintézni a dolgokat. A szándékos tolvajlásnál más a helyzet. S hogy a tolvajokkal másképp kell beszélni, az azt hiszem nyilvánvaló. Nem én tehetek róla ... Bálint Ibolya róbb darabok negesztésével pizzák meg, azt válaszolta: — Tíz-tizemcét tonnás tartó­oszlopodon dolgozom. Daruk emelik a munkadarabokat, ezért lényegtelen mennyi a sú­lyúk. Odamegyünk a mintegy hat méternyi hosszú munka­padhoz, ameiyen a fiataiasz- szony egyetlen mozdulatára játédszerdént megindul egy pi­cinyke hegesztőtraktor. — A munKaesaközöm az ADSZ — mutatja be — hálás kis berendezés. Úgynevezett fedőporos módszerrel hegeszt, azaz nem ártalmas az egész­ségre, munka közben nem kell használnunk védőpajzsot, és bőrkötényt. — Valóban puló­verben és nadrágban dolgozik. — Csak a salakozáshoz kell vé­dőszemüveg. — Ezek szerint a szokásos hegesztőbetegsége, szemgyul­ladása nemigen volt még? — Nem, csupán a tanulás el­ső napján, de a veszélye meg­van. Mint látja, itt a csarnod közepén , vannad az irányító­helyiségek, ide húzódunk be, ha meg akarjuk érteni egymás szavát (mint most is) ezek fa­la kívülről alumínium, amely- erősen visszaveri a széndioxid­gázos hegesztés ívfényét, amit bizony veszélyes sokáig nézni. A beszélgetést olykor hatal­mas csattanás, s másodperce­kig tartó kongó visszhang akasztja meg. — A zaj nem zavarja? — De nagyon. Másfél éve dolgozom itt, azóta sem tudom megszokni. Időnként a fülemre tapasztom a kezem, de nem so­kat ér, azután azt gondolom magamban: nagy kalapáccsal verik, jaj de verik, s gyorsan másra kell figyelni. Akkor el­viselhető. A férfiak többet keresnek — A férfiakéval azonos-e a keresete? — Nem egészen. A csoport­ban, amelyben tanultuk a szakmát, három nő volt. Mind­hármunk órabére 10 forint alatt van, ugyanabból a csoportból a férfiaké 12—14 forint között változik. Pedig a hegesztés mé­terre megy, Nem hiszem, hogy nagy különbség lenne a nők és a férfiak teljesítménye között. El kell viszont ismerni, hogy a magasabb bérben a veszé­lyességi pótlék is benne van, ők többnyire gázzal dolgoznak. Remzső Lajosné nagyon szép munkát végez. A hatalmas tar­tóoszlopon, amelyen éppen dol­gozik, nyolc centiméter széles, ezüstös varratot húz. I — Hová kerül ez az oszlop? — Paksra, az atomerőmű egyik szerkezeti eleme lesz — mondja büszkén — eddig né­gyet készítettünk, s most au­gusztus 20-ig újabb négyet bo­csátunk útra. Ezeken az összes hegesztést én csináltam. A jókora acélszerkezeteket karnyi vastag acélsodrai öleli át, s daru emeli, továbbítja a következő munkahelyre. Odakint perzselően süt a nap, s idebent fülledt a leve­gő. Hát még fent a daru ko­sarában, ahol Nagy Imréné, darukezelő tartózkodik nap­hosszat. A gyáregység 17 da­rujának több mint felét nők vezetik. Nagyné 10 tonnás be­rendezéssel dolgozik. Mindig vigyázni kell j— Érdekes módon minket, nőket megbízhatóbbnak tarta­nak, mégis az azonos tanfolya­mot végzett nők és férfiak óra­bére legalább 1 forinttal eltér, az utóbbiak javára. Vezetőink általában arra hivatkoznak, hogy a nők nem szívesen vál­lalnak túlórát. Jómagam elég sokat végzek, pedig két fiam, édesanyám és férjem is elvár­ja a velük való törődést. — Hogyan vélekedik munká­járól? — Nincs két egyforma eme­lés, és mind érdekes. Sok min­denre kell figyelni, gázpalac­kokra, emberekre, s magára a munkadarabra is, hiszen a la­katosok által összeállított, pici­részeken meghegesztett, szak­nyelven heftelt acélszerkezet olyan, mint egy varrás előtt álló összeférceit ruha. — És a férc sohasem csúszik ki az anyagból, azaz sohasem hullik szét az összerakott acél­váz? — Hát, ha vigyázunk, akkor nem. Nekem egyetlen egyszer esett szét, rosszul férceitek, a lakatosok, de szerencsére baj nem történt. A nőfelelőstől, Garcsár Já- nosné, üzemi nővértől tudom, hogv a gyáregység 123 nődol- gozőja közül 45 végez fizikai munkát. A darabotéban, a fú­rógépen dolgozók lényegesen többet keresnek, mint az ad­minisztrátorok, de bizony elő­fordul, hogy kevesebbet a ve­lük azonos teljesítményt nyúj­tó férfiaknál. Czibor Valéria Pilisvörösvári óvodatervek Társadalmi összefogással épül Az V. ötéves terv éveiben különösen nagy gondot fordí­tanak Pilisvörösváron a nagyközség oktatási, kulturális és gyermekintézményeinek tervszerű továbbfejlesztésére. Az alsófokú oktatás színvona­lának emelésére évi átlagban 300 ezer forintot, a népműve­lési intézmények támogatásá­ra pedig 1980-ig összesen 40 ezer forintot áldoz a nagyköz­ség tanácsa. A tanács az V. ötéves terv éveiben is nagy figyelmet for­dít arra, hogy újabb gyermekintézmé­nyek is épüljenek a nagy­községben. Terveikben helyet kapott pél­dául egy új, 75 személyes óvo­da megépítése. A telepítés helyéül a Szabadság, telepet jelölték ki, itt a legnagyobbak ugyanis az óvodáskorú gyer­mekek napközi elhelyezésével járó gondok. A tanács a nagy feladattal nem marad magára. Legalább­is erre enged következtetni az, hogy a pilisvörösvári üze­mek és a nagyközség lakossá­ga már eddig is több mint 200 ezer forint értékű társadalm: munkát ajánlottak fel az óvoda­építés idejére. Ez az összeg nem is kevés. Különösen akkor nem. ha figyelembe vesszük azt. hogy idén az év első hat hónapjá­ban a lakosság 270 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a nagyközség útjainak, járdái­nak karbantartása során, vala­mint a tavaszi fásítások és parkosítások idején. Miért nem volt tej szombat délelőtt a Dunakanyarban ? Szombat délelőtt több olva­sónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy már 10 óra körül elfogyott a tej és tejtermék a leányfalui 7-es, a visegrádi 231-es, valamint a solymári 98- as és 216-os számú üzletben. Mint megtudtuk: a megrendelt literes zacskóstejnek hajnal­ban csupán egy részét szál­lította ki a Tejipari Vállalat kelenföldi üzeme, s azt is számla nélkül, szállítójeggyel rakták le az üzletek előtt. A Nyugat-Pest megyei Kiskeres­kedelmi Vállalat reklamált is a szállító cégnél, hiszen a múlt héten is hasonló helyzetbe ke­rültek. Somogyi Ferenc igaz­gatóhelyettes kérte, hogy a hiányzó mennyiséget sürgősen szállítsák ki, mert enélkül nem tudják megoldani a la­kosság és a kirándulók ellá­tását. A leányfalui 7-es bolt ren­deléséből az alábbi tételeket nem szállították ki: 240 pohár tejföl, 72 tejszín, 72 joghurt, 72 kefir, 72 gyümölcsös jog­hurt, 200 csomag félliteres tej, 40 literes tej, 80 kakaós és 40 csokoládés tej. Tekintettel az üzletek korai zárására, 11 óráig kérték a hiányzó áru ki­szállítását. A válasz: 12 óra, fél 1 körül indul a kocsi. Felhívtuk a Bartók Béla úti üzemet, ahol sajnos csak az üzemigazgató titkárnőjét talál­tuk. Kérdéseinkre nem tudott válaszolni, de arról már hal­lott, hogy az éjszakai műszak­ban gyakran meghibásodik a gép, és emiatt szervezési gond­jaik vannak. Opéczy Endre, a Tejipari Vállalat kereskedelmi főosz­tályvezetője szerint ehhez a késéshez semmi köze sincs a gépnek. A visegrádi bolt meg. kapta, amit rendelt, az után­rendeléssel pedig délelőtt el­indultak a kocsik. Sajnos, a solymár—visegrádi járat gép­kocsija reggel meghibásodott, át kellett rakni az árut, ezért késett a szállítás. A literes zacskós tejjel azonnnal elindí­tottak másik járatot, így tör­ténhetett, hogy számla nélkül rakták le a tejet. Mint mond­ta, 11 órára minden kint lesz a boltokban. Arról nem tud, hogy a múlt héten is késtek volna. Mindig azt és annyit szállítanak, amit és amennyit a boltok rendelnek. Nem okoz gondot a Dunakanyar ellátá­sa, hiszen a jelenleginél na­gyobb igényt is ki tudnának elégíteni. Végül is ki a hibás? Egye­lőre nehéz eldönteni, de az biztos, hogy elengedhetetlenül fontos a Dunakanyar ellátá­sának javítása. Például Szent­endrén már a városi pártbi­zottságot is felkeresték a helyi lakosok panaszaikkal. Sürgős és hathatós intézkedésekre van szükség, mert a lakosok és a turisták enni akarnak, ezen keresztül ítélik meg közellá- tásunk helyzetét T. Ágoston László MEGJELENT A BUDAPESTI KÖZÜLETI TELEFONKONYV Ara 51,— Ft. Tartalmazza a postai irányítószámokat is. Megrendelhető levélben. Címünk: TELEFONKÖNYV SZERKESZTŐSÉG 1364 Budapest, postafiók 4. A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében, 30 napon belül teljesítjük. mm ENGEDMENI tt PEST ME6VEI ROHÍZÍTI KISKERESKEDELMI VÄLULAT boltjaiban __ augusztus 2-11. I 1 I L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom