Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CE XX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP 7ervfeljesités, nehézségekkel Alapozzák a központi vezérlőépületet Készül a beton, érkezik a panel Forgószél hetvenkedik az albertirsai határban, szalmahulladékból formál tölcsért a tarló fölé, messze táncol vele, azután lehuppantja, és a másik táblán lapulva, majd fölkerekedve iramodik. Nem jut messze, akadály gördül az útjába. Piramis méretű kavics- és sóderhegy magasodik ott, ahol nemrég még alig domborodott a föld. Mint mozdíthatatlan makacsság, bazaltkövek sötétlenek. Építőanyag ez, a 750 kilovoltos távvezeték albertirsai fogadóállomásához. A felvonulási épületben helyet kapott iroda közelében a nagy teljesítményű betonkeverő központ dolgozik. Napi száz köbméter betont gyárt. Készül a második is, két héten belül annak is működnie kell. — Nyolcezer köbméter betonra van szükségünk az év végéig, hogy a tervet teljesíthessük. Külön erre a célra kell keverni, a hatalmas portálok alapjához. 35 méter magas acélkolosszus kerül minden egyes betontalpra, 37-et akarunk alapozni —, mondja Dévay Zoltán építés- vezető. Tavasz óta sok változás történt a 28 hektárnyi, vízszintesre egyengetett területen. Haladnak a betonacél földelőhálózat építésével, alapozzák a központi vezérlőépületet és készül a munkásszállás. — Igen arról kell, hogy beszéljünk, mert fájó pont és nem a mi hibánk, hogy még nincs a tervezett állapotban. Az alvállalkozó, a Csőszerelőipari Vállalat két hónapja, hogy nem tesz semmit. Ezért nem költözhetnek be a munkásaink, nincs víz, nem megfelelő a szociális ellátottság. Válüalatunk, a 22. Állami Épíő- ipari Vállalat végül is saját erővel keresi a megoldást, hogy a szállás mielőbb valóban szállás legyen, fűtésről, vízellátásról gondoskodhassanak. Vállalatunknak is van éves terve, amit maradéktalanul teljesíteni akar, érthető, hogy a visszavállalás nehezíti a dolsát. A miénket is. hiszen munkás kell az építkezésekhez, bővíteni kell tovább a létszámot, de így nem megy. Az emberek étkeztetését sikerült megoldani. Hosszú időn át a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- ből kaptunk egytálételt. Jó konyha volt, de a munkásoknak leves is kell, az pedig ott nem készül. Sikerült megállapodni a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi Kossuth éttermének a konyhájával. Most naponta onnan érkezik az ebéd. Mondhatni, a vendéglátók kitesznek magukért, nincs panasz a kosztra. Az albertirsai ÁFÉSZ-szel tárgyalunk arról, hogy egy büfé is kellene az építkezés területére, ahol üdítő italit, cigarettát, némi élelmet árusítanak. Valószínű, hogy ennek nem lesz akadálya. Ma már százan dolgoznak itt, s legalább még eny- nyien leszünk, amint az építkezés megkívánja. Egy új csoport épp a napokban érkezett. Csernyik Mihály szocialista brigádja a leninvá- rosi építkezéstől jött az / első kérésre. Jó múltú, vállalati szinten neves ez az ácsbrigád. Törzsgárdatagok, jó dolgozók Rájuk vár az összes zsaluzat elkészítése, az építkezés fontos része lesz mindennapi munkájuk. Jórészt automata az óriás betonkeverő, csak győzzék etetni! Táplálására hetente 50 tonna cement érkezik a váci DCM-bőI, a Új mezőgazdasági szabadalom Tanulmánytervek tíz gazdaság részére A mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha- és sertéstelepein évente több százezer tonna hígtrágya keletkezik, amelynek mezőgazdasági hasznosításához fontos népgazdasági érdek fűződik. E nagy mennyiség elszállítása és a talajba juttatása eddig nagy feladat elé állította a gazdaságokat, hiszen az alkalmazott műszerek és eszközök nem vezettek célra. A problémát most megoldja a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat kollektívájának szabadalma. A nagy felületű szalmaszűrős hígtrágya-fázisbontó berendezés kis beruházási költséggel, kevés energiafelhasználással, a higiéniai és környezetvédelmi előírások i megtartásával biztosítja az értékes trágya hasznosítását. Az új módszerrel megmentett és kezelt trágya köbméterenként ötven forint gazdasági hasznot eredményez. Az új szabadalom iránt nagy érdeklődést tanúsítanak a mezőgazdasági üzemek: eddig tíz tsz és állami gazdaság részére készülnek a tanulmánytervek. ÉPÍTKEZŐK! A Közép-magyarországi „MÉH” ceglédi telepén, a Külső Jászberényi úton kaphatók kiskapuk, nagykapuk, kombinált kapuk, garázskapuk és kerítéselemek. sódert Nyékládházáról küldik. A bazaltot, kőzúzalékot a Dunántúlon termelik ki. Kell a beton, a terület más részein várják. Készül az 50 köbméteres víztorony, alapozzák a központi vezérlő háromszintes épületét. A paneleket a szolnoki 34. Építőipari Vállalat szállítja. A szükséges acélvázszerkezet is itt van. Három szocialista brigád van az albertirsai fogadóállomás épíkezésénél. Valamennyien dolgos, szorgalmas emberek, két kézzel fogják a munkát. A művezetők megkövetelik a fegyelmet, aki beilleszkedni nem tud, kereshet más munkaadót magának. — A vállalással terv szerint haladunk, a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére. Év végéig az 1800 tonna fémszerkezetből 500 tonnányit a helyére akarunk tenni, vagyis 13 darabot — mondta az építkezés vezetője E. K. négynapi Átlagkeresetüket ajánlották fel a jászkarajenői iskola építéséhez a közs-ég helyben dolgozó lakói. Társadalmi munkában sokat segítettek az alapok ásásakor és a szakipari munkákra is jelentkeztek. A tervek szerint év végére 4 tanterem elkészül. Az építkezést kora tavasszal kezdte el a Ceglédi Építőipari Szövetkezet abonyi részlege. Tömegsport a járásban Testedzés és kultúrpark kell Szemléletváltozás is szükséges „Montreal ’76” — halljuk, látjuk, olvassuk mindenütt. Csodáljuk az erő, az ügyesség és a gyorsaság szépségét. De vajon mozdulunk-e mi magunk is? A sport varázsa lelkesít-e minket is a rendszeres testedzésre? Erről beszélgetünk Magyar Lászlóval, a városi-járási testnevelési és sportfelügyelőség vezetőjével. Azt vizsgáljuk, milyen a tömegsport helyzete a ceglédi járásban. Mozgás — élet „Mozgok, tehát vagyok” — alakíthatnánk át a klasszikus mondást. Aki többet mozog, többet él. Miért hangoztatjuk ezt mostanában? Mai gond: egyre fokozódnak a tudásbeli és szakmai követelmények az iskolában és a munkahelyen, ennek teljesítése mind több időt igényel. Ugyanakkor többet tanulni és dolgozni csak egészségesen, edzett fizikai és idegállapotban lehet. Ennek fenntartásához viszont rendszeres testmozgásra, tehát sok időre is szükség van. Egy nap azonban továbbra is csak huszonnégy órából áll. E feszítő ellentét már faluhelyen is jelentkezik. Ott, ahol pedig van tér, levegő a szabadtéri játékokra. A „testi urbanizáció”, azaz: a mozgásigény csökkentése már a falvakban is mevgkezdődött. — Tömegek sportja-e a tömegsport? — Sajnos, nem — mondja határozottan Magyar László. — Nincs pontos számadatunk arról, hogy hányán sportolnak csupán kedvtelésből, egészségük érdekében. Kevesen! Honnan tudjuk? Szét kell nézni egy-egy tömegsport rendezvényen vagy kocogónapon: a kis srácok futkároznak, felnőtt csak mutatóban akad néhány. Érthetetlen, hogy húsz év fölött — a versenyzők kivételével — „leállnak” az emberek. Éppen akikor, amikor egyre több feladat vár rájuk a családban, és a társadalmi életben, tehát nagy szükség van az egészséges életmódra. Épül a Rákóczi út — A községi versenysport nem serkenti a tömegsportot? — Néhol inkább elveszi előle az erőt és a pénzt. Nagyon jó az összhang Abonyban, Nyársapáton, Dánszentmikló- son és Jászkara Jenőn. Hamis szemlélet ■— Miért mozdulnak nehezebben sportra a falusiak? — „Szégyen a futás, de hasznos” — ismerték föl a legények hajdanán, amikor elkergették őket a kislánytól a felvégi vetélytársak. S ma? Csak ez maradt: Szégyen a futás... Az egyik községi pedagógus panaszolta: reggelenként. az utcán futott, kocogott. Megjegyzéseket hallott a kiskapuik mögül: Na, ennek sincs jobb dolga! Amikor beállt focizni a réten a gyerekek közé, csóválták a fejüket a környékbeliek: Hogy tehet ilyet egy felnőtt? Szégyen az egészség, a jókedv? Egy harmincas, pocakosodó férfi így legyintett a dologra: Sportolok én eleget itthon a kertben, a kapával. — Sokan azonosítják a sportot a fizikai munkával. Ez helytelen! — jegyzi meg Magyar László. — A nők részvétele a . tömegsportban még rosszabb. (Kivétel: Abony). Az oka? Egy fodrászlány mondta: Mit gondol, mit szólnának a faluban, ha én trikóban fut- károznétk az utcán? Sportnyelven szólva: birkózni kell még a hamis szemlélettel. Társadalmi feladat — Mi a teendő? — Összefogni: a család, az iskola, a munkahely és a tömegszervezetek együttes nevelőmunkája szükséges. Felülről már elindult a folyamat: a párt- és a KISZ -kon gresszus után a Minisztertanács is foglalkozik a tömegsport fejlesztésével. Most a helyi tanácsom kon és sportkörökön a sor! A községi vezetőknek fel kell ismerniük a testedzés létfontosságát. — Előtérbe került a munkahelyek szerepe. A téeszek sokat tehetnek a sport érdekében. Szép példát mutatnak Dánszentmiklóson. Ott a testnevelés szerves része a brigádok óleének. Népszerű az abonyi Mechanikai Művekben a munkaközi torna. Faluhelyen hatásos a vezetők személyes példamutatása. Győré Sándo'r abonyi, dr. Lakos László jászkarajenői tsz-elnök, Szabó Pál ceglédberceli és Ecsedy László albertirsai pedagógus például szívesen sportol a fiatalok között. Így foglalja össze Magyar László: — Fontos a társadalmi' segítség, de önmagunk egészségére nekünk kell a legjobban vigyáznunk. Ne várjunk tehát mindig mások hívó szavára. Ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, hanem az idősebbekre is. Mozgalmat hirdettünk „Kispályát minden községbe!” jelszóval. Ezt hamarosan meg kell valósítanunk. A sportpályák szolgálják környezetükkel is a kikapcsolódást, a felüdülést. Kultúrparkok is legyenek egyúttal, s ne libalegelők! — A járási sportmozgalmat — a fejlődés érdekében — új szervezeti keretbe foglalja a jubileumi spartakiád. A versenyek rendezését a községi tanácsok végzik, önállóan. Az I. csoportba tartozik: Albert- irsa, Ceglédbercel, Dánszent- miklós. A II. csoport: Csemő, Kocsér, Nyársapát. A III. csoport: Abony, Jászkara jenő,' Törtei. Szeretnénk újból felkelteni az egykori szomszéd- vár-rangadók lelkesítő hangulatát. Koliói Adám Épül Cegléden, a Rákóczi úton az esővízelvezető csatorna. A KEVIÉP dolgozói a Dózsa György Diákotthon és a Széchenyi út közötti szakaszon dolgoznak. Apáti-Tótli Sándor felvétele R MUNKÁS ÉLET EYÜMÖLCSE Nyugdíjason is tevékeny Cipójavító a Cubodi utcában A tősgyökeres ceglédiek városunk legalaposabb, legfőbb ismerői. Ismerik a város történetét, nevezetességeit, történelmi sorsfordulóit, az embereket. A csupán néhány éve Cegléden lakó emberek is megszokták, szeretik és gyakran felkeresik Túri László nyugdíjas cipészmestert. Fehér hajú, kék szemű, idős férfi ül az alacsony asztalkája mellett, kötényes térdén divatos cipő. — Bizony, sokan jönnek ilyen panasszal: itt-ott szorít, vág a cipő, nem esik jól ben- j ne a járás. Űj cipőt már nem ] készítek, csak kisebb-nagyobb : javítást végzek már, mivel 7 éve nyugdíjas vagyok. Ez sem könnyű, mert sajnos, általános tapasztalat kisiparosok körében, hogy az anyagellátás nem megfelelő. Hol az egyszerű fémcsat, hol a kárpitosszög, a megfelelő színű fonal hiányzik. — Egy életen át cipész voltam, megszerettem, megszoktam ezt a tevékenységet, s amíg lesz erőm, egészségem, mm x Női kartonruha Női kartonruha Importált strandpapucs Férfi vikendcipő Női klumpa (textil felsőrésszel) Régi ár: 148,- Ft 170,- Ft 103,- Ft 221,- Ft 185,- Ft Új ár: 89,- Ft 102,- Ft 61,80 Ft 154,70 Ft 111,-Ft Ä PEST E6YEI RUHÁZATI KISKERESKEDELI VÁLLALAT boltjaiban augusztus 2*11. Frottírtörölköző, 50X100 cm-es Lido karton, 140 cm széles Régi ár: 59,50 Ft 46,20 Ft Új ár: 41,70 Ft 32,30 Ft k I szeretném ezt folytatni, mint nyugdíjas. Bizony, mintha ez a szakma kihalófélben lenne, hiszen nagyüzemileg készülnek javarészt a lábbelik. Életem során mintegy 10 tanulót neveltem, szabadítottam fel, de csak egy részük dolgozik a szakmában. Arca mindig derűt, jókedélyt áraszt. Távolba néző, elábrándozó tekintettel folytatja: — Jólesik néha felidézni a múltat, végiggondolni a munkában lezajlott él-etet. Gyermekeimben, unokáimban, a családban megtalálom fáradalmaim gyümölcsét. — Munkáján kívül mi ér- ! dekli még az idős mestert? | — Otthon a kiskertemet mű' velem, a labdarúgás és a fény- 1 képezés a szenvedélyem. | A nyitott ajtón át fiatalasz- ; szony, karján kisgyermekkel | érkezik. I — A kisfiam szandáljának j levált a sarka, tessék vissza- ! ragasztani. | — Estefelé tessék bejönni, el I is készítem addig — mondja, s rámosolyog a kisfiúra. Horváth Edit
