Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-08 / 187. szám
2 mtcret 'fÉáí/j TB Kaunas» 1976. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP Hét nap krónikája Helsinki szellemében - és ellenében A szocialista közösség országainak mind jobban elmélyülő egysége hangsúlyozódott azokon a megbeszéléseken, amelyet Varsóban folytatott _ a magyar és a lengyel kormányfő, házár György miniszterelnök lengyel kollégájának, Piotr J aroszeioicznek meghívására tett hivatalos baráti látogatást a lengyel fővárosban. A miniszterelnökök részletesen megvitatták a gazdasági együttműködés kérdéseit. Megállapították: a két ország között a termelési szakosítás és a kooperáció kölcsönös előnnyel mindenekelőtt a gépiparban és a vegyiparban fejlődött tovább. A következő négy évre kötött hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodásban az elmúlt esztendőkhöz képest hatvanszázalékos növekedést irányoztak elő. „Kapcsolataink jók, semmi sem választ el bennünket, szoros egységet alkotunk együtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal” — szögezte le már a tárgyalások kezdetén a lengyel kormányfő. Szó esett Varsóban természetesen a világpolitikai kérdésekről, az enyhülés érdekében folytatott küzdelemről is — ez a szocialista országok politikájának legfőbb eleme. Az enyhülésért folytatott közös küzdelem volt a fő témája annak a krim-félszigeti találkozónak is, amelyen a szabadságát a Szovjetunióban töltő Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egy más a szovjet és* a román párt legutóbbi kongresszusi határozatainak végrehajtásáról és a szovjet—román együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. A helsinki konferencia, az európai bizton - sági értekezlet záróokmányának megvalósításáért éppúgy közös erővel küzdenek a szovjet és a román kommunisták, mint ahogy az európai kommunisták berlini konferenciáján kidolgozott okmány jegyében, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján, együttesen igyekeznek tovább erősíteni «r szocialista országok, a kommunista világmozgalom összefor- rottságát és együttműködését. Az európai enyhülés egyik legfontosabb tartópillérének tekinti minden józan politikai erő azt az immár ötesztendős négyoldalú megállapodást, amely Berlin nyugati szektorainak helyzetét nemzetközi jogi érvénnyel rendezte. Ennek a szovjet—angol—francia —amerikai megállapodásnak nyíltan ellentmondó lépésre készülnek az Európai Közösség országai. Még júliusban történt az Európai Közösség brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján, hogy az NSZK küldöttsége bejelentette: az úgynevezett európai parlament közvetlen választásai során Nyugat-Berlinben is képviselőket választanak majd. A héten a Szovjetunió külügyminisztériumába kérették a moszkvai, amerikai, francia és angol nagykövetet, hogy tudomásukra hozzák az 1971-es négyoldalú megállapodás nyílt megsértésének kísérletével kapcsolatos szovjet álláspontot. A szovjet külügyminisztériumban kijelentették a nyugati nagykövetek előtt: ez a már említett négyoldalú megállapodás durva megsértése, hiszen ezzel Berlin nyugati szektorait — amelyek, mint az egyezmény leszögezi, nem tartoznak az NSZK-hoz — bevonnák a nyugat-európai állami és politikai integráció folyamatába. Ez összeegyeztethetetlen az öt esztendővel ezelőtt kötött megállapadással és azzal a törekvéssel, hogy Nyugat-Berlin kérdésében minden bonyodalmat el kell kerülni, hangoztatták a szovjet külügyminisztériumban. Az enyhülés elleni fellépés az a nyilatkozat is, amelyben az USA belgrádi nagykövete (egy volt jugoszláv állampolgár kémkedési ügye ürügyén) nyers és durva módon bírálta Jugoszlávia bel- és külpolitikáját. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője a nyilatkozat körüli viharok közepette — az amerikai nagykövet nyilatkozatait legutóbb Tito elnök is elítélte! — azt állította, hogy „az USA- nak nincs szándékában sajtó- kampányt • folytatni Jugoszlávia ellen”. A Tanjug, a hivatalos jugoszláv hírszolgálati iroda erre a megjegyzésre reagálva leszögezte: „elsősorban Jugoszlávia hivatott annak eldöntésére, hogy valaki beavatkozott-e vagy sem az ország belügyeibe. Silberman amerikai nagykövet legutóbbi kijelentéseivel újabb hadjáratot indított Jugoszlávia ellen”. Az olasz választások után végre a héten megalakult az új kormány. Elnöke Giulio Andreotti, tagjai csak kereszténydemokraták. A kormány a gazdasági élet egyensúlyának helyreállítását ígéri és néhány reformintézkedést helyezett kilátásba azzal, hogy azoknak végrehajtása egymásfél évig tarthat. A kisebbségi kereszténydemokrata kormány csak akkor maradhat hivatalban, ha az Olasz Kommunista Párt nem szavaz ellene. Bejelentették: az OKP azt javasolja a kommunista szenátoroknak és képviselők- I nek, hogy tartózkodjanak az 1 Andreotti-kormány sorsa fö- . lötti szavazástól. (A szenátus- ' ban ez már így is történt.) Tartózkodnak a szocialisták, a szociáldemokraták és a köztársaságpártiak is — ez‘ azt jelenti, hogy a kisebbségi kormány munkához kezdhet. Gárdos Miklós Libanonban a helyzet változatlan ELMARADT A HÁRMAS CSÚCS A Frangié elnökhöz hű erők rádióadója szerint szombaton reggel Bej rút régi városnegyedének központjában egyre romlik a helyzet. Változatlan hevességgel folynak a harcok a várost kettéosztó demarkációs vonal mentén, valamint a Bej rúttól délkeletre fekvő hegyvidéki körzetekben is. A rádió szerint Bejrút déli részén a palesztinok megkíséreltek behatolni a keresztény erők ellenőrzése alatt álló területekre, de a támadást a súlyos, harcokban visszaverték. A jobboldali rádió azt állította, hogy a halottak és sebesültek között többen az iraki reguláris hadsereg katonái. Az AFP ismertette a libanoni haladó erők rádióadójának jelentését is. A haladó erők a helyzetet úgy értékelik, hogy a keresztény konzervatívok folytatják szabotázspolitikájukat, amellyel mindeddig sikerült megakadályozniuk a béke helyreállítását. Ennek következménye a Teli Zaatar menekülttábor körüli harcok kiúj ulása, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt egyik gyógyszerszállító gépe elleni támadás a bejrúti repülőtéren. Szíria kérésére egy későbbi időpontra halasztották a szombatra tervezett háromoldalú, szíriai—libanoni—pale&ztinai tárgyalásokat. Az A1 Nahar független szíriai lap szerint a haladó libanoni erők által támasztott követeléseket szír részről visszautasították. A libanoni haladó erők a szír csapatok kivonását követelik Libanon területéről. Szombaton ugyanakkor találkozót tartott Szaeb Szalum volt libanoni miniszterelnök és Pierre Gemajel, a falángisták vezére — jelentette a libanoni rádió. Kamal Dzsumlatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke, a libanoni baloldal egyik vezetője szombaton délután Bejrútban tartott sajtóértekezletén kifejtette: az Egyesült Államok és Izrael összeesküvést sző Libanon felosztására, arra, hogy az országot a svájcihoz hasonló, kantontípusú szövetségi rendszerré változtassa. Kissinger iráni útjának mérlege Reza Pahlavi iráni sah pénteken háromórás megbeszélést folytatott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel, majd sajtóértekezletet tartott. Ezen kijelentette: amennyiben nem kapja meg Washingtontól a kért fegyvereket „ott vásárol, ahol kínálat mutatkozik”. Hivatalos források szerint Irán 300 F—16-os és 255 F— 18-as harci repülőgépet akar vásárolni az Egyesült Államoktól/ Az amerikai kongresszus azonban várhatólag akadályokat gördít az .üzlet lebonyolítása elé. Erre abból a múlt héten közzétett szenátusi jelentésből lehet következtetni, amely Irán szükségleteit meghaladó mértékűnek nevezi az eddigi amerikai fegyverszállításokat. Ismét Szád at Az egyiptomi nemzetgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az október ,15-től kezdődő hatéves időszakra ismét Anvar Szadatot jelöli az elnöki posztra — jelentette szombaton az A1 Ahram. Portugál iisisEtu rendőrök szabadlábon A Portugál Legfelsőbb Forradalmi Tanács pénteki üléséről kiadott közlemény bejelentette: intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy mihamarabb bíróság elé állítsák a Salazar-rezsim volt politikai rendőrségével együttműködő személyeket. A Portugál Kommunista Párt szombaton erélyesen tiltakozott Jose Sachettinek. a PIDE, a feloszlatott fasiszta államvédelmi rendőrség egykori helyettes vezetőiének ideiglenes szabadlábra helyezése miatt. A PKP felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban a Salazar-rendszer politikai rendőrségének több vezető tagját szabadon bocsátották és rárhutatott, hogy ezek az intézkedések „a reakció és a fasiszták táborát erősítik”. Dél-afrikai beavatkozás Namíbiában AZ OBT ALLASFOGLALASA A dél-afriakai rendszer katonái Namibia törvénytelenül megszállt területein júliusban több alkalommal összecsaptak a SWAPO felszabadítási szervezet egységeivel. A SWAPO közleményé szerint az összecsapások során 150 dél-afrikai katona vesztette életét. Az Országos Béketanács elnöksége állásfoglalást tett közzé a dél-afrikai helyzetről. „A Dél-afrikai Köztársaság kormánya semmibe véve a nemzetközi jogi normákat, továbbra is fajüldöző, népirtó politikát folytat, ítélet nélkül, politikai meggyőződésért félmillió embert tart börtönben, koncentrációs táborban. A közelmúltban végrehajtott tömegvérengzéshez hasonlóan rendőrei néhány napja Sowe- tóban ismét a felvonuló tömegbe lőttek, gyilkoltak. A fajüldöző rezsim Namíbiát gyarmatként kezeli. Népünk, a magyar békemozgalom szolidáris a Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabve és Namibia népével. Követeljük, hogy a fajüldöző kormány azonnal bocsássa szabadon a politikai foglyokat, biztosítsa a dél-afrikai nép alapvető emberi jogait, hajtsák végre a Namíbiára vonatkozó ENSZ- határozatokat! Mars körül a Viking—2 Szombaton közép-európai idő szerint fél egykor áll Mars körüli pályára a Viking—2 amerikai űrszonda. A tervek szerint szeptember 4-ig marad ezen a pályán a Viking—2, amikor szétválasztják, s a leszálló egységét a vörös bolygóra irányítják, orbi- tális része pedig tovább kering a Mars körül. A pasadenai központ az északi féltekén jelölte ki a második Viking leszállási helyét. Itt esetleg vizet találhat a szonda mini laboratóriuma, így több az esélye annak, hogy az élet egykori vagy jelenlegi nyomaira bukkanhat Rigai képeslap Ha csak teheted, hajóval menj — tanácsolták leningrá- di barátaim, amikor közöltem Velük, néhány napra Rigába utazom. — Es miért nem az olcsó és biztonságos repülővel vagy a kényelmes és pontos gyorsvonattal? — kérdeztem. — Mert a hegyes tornyok városába a tenger felől érdemes jönni — hangzott a meggyőző válasz. Valóban: ahogy közeledtem á Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosának, Rigának a partjához, egyre sűrűbben kattogtak a fényképezőgépek a Rogyina óceán járó fedélzetén. A hatalmas monstrum Lenin forradalmi városának kikötőjéből indult és előbb a Finn-öbölt, majd a Balti-tengert hagyta el, aztán szigetek között úszott a Mu- hu-szorosban, hogy behajózzon a viszonylag csendes Rigai-öbölbe. Sűrűn kattogtak a fényképezőgépek azért is: mert Riga nemcsak hatalmas kikötőjéről híres. Az „ősz város” valóban a tenger felől mutatja legelbűvölőbb arcát. Még vízen vagyunk, de már látjuk az óvárosi dóm székesegyház karcsú tornyát, a jellegzetes szélkakassal. Olyan nevezetessége ez a lettek fővárosának, mint Budapestnek a Mátyás-templom, Párizsnak az Eiffel-torony... A 800 éves utcácskákon sétálva meggyőződhettünk arról, hogy a hegyes tetejű házak szép homlokzatait tulajdonképpen másfél méter fal- vastagságú erődítményeket takarnak. A román, gót, reneszánsz, barokk és klasszikus stílusú templomok pedig hatalmas ismerete’c-*1.eti és esztétikai értéket képviselnek. Mint például a Jakab-templom a Vestures utcában. Még a XII. században építették, ma már nincs harangja. Ám a feliratból megtudható: valamikor ennek a hangja adott hírt a tűzveszélyről, az árvízről vagy éppen a hűtlen feleségről ha az elment a templom mellett. De hát Rigában nemcsak a régmúlt vonzó — szinte elképesztő az a hatalmas fejlődés, amely a hazánknál jóval kisebb, alig két és fél millió lakosú köztársaságban történt a szovjethatalom csaknem három és fél évtizede alatt. Az ipar termelése harmincnégyszeresére nőtt 1940- hez viszonyítva, s a lett elektronika, vegyészet, gépgyártás, messze földön ismert. A köztársaságban jelenleg évente majd ötezren hagyják el diplomával a főiskolákat, egyetemeket: amikor az országban a burzsoázia volt hatalmon még 10 esztendő alatt sem szereztek ennyien felsőfokú végzettséget. A teljességhez tartozik: már a cári Oroszországban kitűnt iparával a lettek földje, amely hajdan szinte évszázadonként cserélt gazdát. A német lovagrendet a svédek váltották fel, majd jöttek a lengyelek, élükön Bátori István erdélyi fejedelemmel, aztán ismét a svédek, később I. Péter, minden oroszok cárja vonult be az ősi kereskedővárosba. A II. világháború alatt Hitler rohanta le az országot. Amikor vendéglátóm azt kérdezte, mire vagyok kíváncsi, az első helyen a rigai kikötőt említettem meg. — Oda indulunk. De előbb kocsikázunk egy kicsit — mondta Arvid, aki szőkésbarna, ovális arcú és jellemző tulajdonsága: nagyon szereti a magyarokat. Rögeszméje — a kis népek még ma sem ismerik eléggé egymást, fel kell hát számolni az évszázados mulasztásokat. Régi Utcácskákon suhantunk, a volt Szegényriegyed mellett, láttük a Lőportornyot, amely hajdan a szárazföld felől nyújtott védelmet, a Svéd-kaput, Riga egyetlen fennmaradt városkapuját, megtapogattuk a Három Fivér ház három méter vastag falát. Az épület meglepően emlékeztet a tallinni Három Nővérre ... Kikanyarodtunk a fákkal szegélyezett nagy forgalmú Rainis bulvárra, majd az Oktyabrszkij-híd mellett, az egykori Ratusnaja téren rövid pihenőt tartottunk; a második világháború idején itt szinte valamennyi műemlék, így a középkori építészet remekműve, a Feketefejűek háza is elpusztult. Az 1945 után újjászülető teret a vörös lett lövészekről, a forradalom vaskatonáiról nevezték el. — 1918—19-es években olyan csodálatraméltó hősiességgel és bátorsággal harcoltak több fronton is, amilyenre nemigen akad példa kis népünk történelmében — magyarázta Arvid a lokálpatrióták lelkesedésével, megemlítette, hogy a lett lövészezredekkel vállvetve harcoltak magyar internacionalisták is. A hatalmas gránittömbből faragott emlékmű tiszta egyszerűséggel és emberséggel árbázolja a forradalmáraikat. És mivel Arvid nagyon is emlékezett, hogy milyen büszkeséggel vezettem őt körül a múlt nyáron megyénk büszkeségében, a szentendrei szabadtéri Néprajzi Múzeumban, igyekezett visszaadni a „kölcsönt”. A Zsiguli már gurult is a Mezaparks, a nagy kiterjedésű erdőtömb felé. Az útikönyv szerint ez a pihenőhely tulajdonképpen egyszerre Hűvösvölgye, Margitszigete, Városligete Rigának. A lett skanzen igazi „turistacsemege”, érdekes látnivalója az „ősz városnak”. — Lassan fél évszázada lesz, hogy ideszállították az ország különböző ' vidékeiről az első épületet, itt teljes képet kaphat a látogató akár a XVII. század népi építkezésmódjáról, életformájáról, a múltba süllyedt ősi lett falvak hétköznapjairól. A legrégibb építmény több mint 400 éves — magyarázta a népviseletbe öltözött idegenvezető. Csupán az érdekesség kedvéért jegyzem meg; a négy és fél ezer tárgyat számláló skanzen bejáratánál régi lett kocsma várja a látogatót... „Hála” Arvid lelkesedésének, csak jókora vargabetűvel jutottam el a Balti-tenger fontos kikötőjébe. A Padova olasz tengerjáró felett a portáldaru hatalmas karja. Megragadja a súlyos bálákat és átemeli a sínen veszteglő vagonokba. Mellette norvég és japán hajó, kissé távolabb angol, NDK, francia, libériái, svéd zászlót szaggat a szél. És persze a szovjet tengerjárók ... A Pionyer kubai cukrot hozott, a Szever faanyaggal indult Brémába, az Imandra kábelekkel, fémmel megrakodva vette az irányt a ködös Albion felé. Épp most futott be néhány lett halászhajó. . Ezek ma már gyakori vendékek az Atlanti-óceánon, Afrika, Kanada partjainál.- A modern kikötő látványa lenyűgöző — mondom a magas homlokú, inas Jan Zatlakis- nak, a többszörösen kiváló rakodóbrigád vezetőjének. — Itt éjjel-nappal zajlik az élet — válaszolja. — És mi sem ülünk babérjainkon. Tavaly mozgalmat indítottunk az SZKP XXV. kongresszusának tiszteletére, célul tűztük ki a drága berendezések gazdaságosabb kihasználását és az ésszerűbb takarékoskodást. Hogy figyelemre méltó eredményt értünk el, abban nagy része van annak, hogy igen jó a kapcsolat a munkások és a műszakiak között. Jó gyakorlat nálunk: a fontosabb feladatok megoldására több változat készül, s ezek kipróbálására vállalkoznak a kollektívák. Bevezetésre természetesen a legjobb kerül. És ami szintén lényeges, javítja a munka intenzitását, hogy rohamosan korszerűsödik a kikötő. — Zatlakis brigádja tavaly a munkaverseny élén végzett, és a tervtúlteljesítésért nemcsak pénzjutalmat, hanem ajándékot is kaptak — magyarázta Arvid. — A jövő héten Jurmala üdülővárosba utaznak egy napra, természetesen családostul. Ez a „piknik” jutalomszabadnap a vállalat vezetőségétől. A kikötő kiemelt munkahely, itt sokat követelnek, de tudnak ösztönözni és jutalmazni is .., Janis SudraLkans, a század tán leghíresebb lett költője, népének sorsfordulóin elmélkedve írta ezeket a sorokat: „Kevesen vagyunk. Mégis alig három évtized alatt csodákra voltunk képesek. Azért történt ez így, mert mindig magunk mellett éreztük barátainkat.” Kovái Iván á I i k RIGA (Jóba Éva rajza)
