Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

1976. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT •nem W x/tmap NYÄRI VÁSÁR- Mire elpakoljuk, jöhetünk vissza az őszi vásárra!... KÖZELEG A RAJT — Sok meccsre járok, sok szemüveg kell a bírónak!... ARATÁS VÉGÉN Nttll/S KERESZTREJTVÉNY MUNKASKORUS Hetvenöt éve született Ván­dor Sándor, a magyar mun­kásmozgalom mártírhalált halt karnagya. Munkásságáról em­lékezünk a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 26. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Ifjúmunkások­ból 1936-ban alakult Kórus neve. (Zárt betűk: N, N, A.) 14. Ered­ményben utoléri ellemelét. 15. A horgászás kelléke, névelővel, ltí. Svéd, osztrák, spanyol és roman gépkocsik jelzése. 17. Mássalhang­zó kiejtve. 19. Elméletét. 20. Nap­szak. 22. Mosogatószer-inárka. 25. Váz betűi. 26. Fordított képző. 27. Durva, műveletlen személyre mondjuk. 29. Papírra vetné. 30. Vas megyei község. 32. Vonalakat, jeleket vés. 33. Merész. 35. Száj része. 36. Vitában ellenérv, vissza­vágás. 38. Katonaságnál tovább­szolgáló lesz, népiesen. 39. Azonos magánhangzók. 40. Verdi egyik operája. 42. Kikötőváros Norvégia nyugati partján. 43. Tojás néme­tül. 44. Kisebbedik, csöKken. >46. Panaszosan elmond (fordítva, +’)• 48. Középen topogó! 50. Norvég, luxemburgi és olasz gépkocsik jel­zése. 51. Tetejére. 52. Sín betűi. 53. Cr . .. (Búig), Oscar-díjas ame­rikai énekes-színész (y — i). 55. Süket (két szó). 58. Mutatószo, ford. 59. LZE. 60. Népszerű római labdarúgócsapat. 61. Bajban van a király! 62. A legrégibb latin nyelvű bibliafordítás, női név is. 64. Zoltán Henrik. 66. Házi szár­nyas. 67. ... van, elege van belő­le. 69. A főhatóságot el nem is­merő. 71. Feleségének az apja. FÜGGŐLEGES: 1. Belső szerv. Z. Ma már alig látható várrom a Mátrában. 3. Orosz tagatlószó fo­netikusan. 4. Az egyik német név­elő. 5. Idegen tagadószó, ford. 6. Román, luxemburgi, spanyol gép­kocsik jelzése. 7. Alkalmazkodik, idomul. 8. Keresztül. 9. Orosz he­lyeslés. 10. ... éder, szabályos nyolclap. 11. Sava, bo . . . 12. Az egyik pedagógus. 13. Megszégyení­teni. 18. A túlsó partra jut. 21. Konyhakerti növény. 23. Az Elba neve a csehországi szakaszon. 24. Szertartás, szokás megszabott rendje. 26. A Vándor-kórus tagjai ezt is végezték. (Zárt betűk: V, I, N.) 28. Mitit a vízszintes 32. sz. sor. 29. Perzsiái. 31. Molibdén vegyjele. 34. Műtétet végző. 37. Szalagcsokor. 38. Hüvelyes nö­vény. 41. Jugoszláviai folyó. 43. Rossz méretre készítés. 45. Világ­hírű gótikus dóm az NSZK-ban. a Duna mentén. 47. Téli snort. 49. Több részre bontok. 51. Rag. 54. Jugoszlávia világhírű labdarúgó­kapusa volt. 56. Tárgy rágós mu­tató névmás. 57. Személyéhez. 60. München egyik városrésze (LAIM). 61. Asztaliteniszben világbajnok volt. 63. LKI. 65. Fél tucat. 66. Üi- ság. 68. GU. 69* Saját kezűleg. 70. Kicsinyítő képző. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és függőleges 26. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: egy hét. JÜLIUS 24-T KERESZTREJTVÉ­NYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Határozott hangon figyelmeztette; újra meg újra a világot a fasiz­mus; veszedelmére. KÖNYVUTALVÁNYT NYER­TEK: Boncz János (1138 Bp., Esz­tergomi út 42.), Nagy Zoltánná (2085 Pilisvörösvár, Semmelweis köz 2.), Matók Imréné (2234 Mag­lód, Kossuth L. u. 55.), Lcéb Jó­zsef (2330 Dunaharaszti, Puskin u. 9.), Tóth Istvánná (2712 Nyársapát, Sallai I. u. 5.), Bellus József (2143 Kistarcsa, Bajcsy-Zs. u. 4.), dr. Kardi Judit (2100 Gödöllő, Dózsa Gyv tr. 19i), Petrovits Péter (2600 Vác, Ősz u. 3.), Szigetvári Gyula (2230 Gyömrő, Rákóczi út 3.), Prumek Dénesné (2700 Cegléd, Szolnoki út 16.). GYÉR MEK R EJTVÉNY Pajtások! Mai rejtvényünkben folytatjuk a magyar olimpiai ér­mesekről való megemlékezést. r % 3 8 <o E & =( (Ű U l-J (S <£> *.■ 18 A 20 2i ll íi> 14 * 15 ■ ■ VÍZSZINTES: 1. Ezüstérmet nyert női kajak­kettesünk egyik tagja (Anna) — a másik: Rajnai Klára. 8. Ember­lakta helyeken tömegesen élő ma­dár. 10. Félig téli! 11. Főzelékfaj­ta. 12. A daci közepe. 13. Aroma 14. A kenyér páros betűi. 16. La­za, de itt hangtalanul. 17. A bu­dai járás egyik községéből szár­mazó. 18. A két végén alkalmas? 19. Vakond, teszi a kertben. 21 AAAAAAAAAA. 23. A bronzérmes női kézilabdázók csapatkapitánya (Ágota). 26. Két azonos nevű olimpikonunk; az egyik ezüstér­met nyert az ezerméteres kajak egyesben (Géza), a másik az aranyérmet nyert vízilabdacsapat tagja (Gábor). 27. Az alsó lábszár­nak kidomborodó, húsos része. FÜGGŐLEGES: 1. Puha testű, nyolckarú, raga­dozó tengeri állat. 2. A függ. 6. sorral együtt a vas kémiai jele, 3. összekevert eke! 4. A kenu ket­tesben bronzérmet nyert férfi­kettősünk. 5. Ügy érzi. hogy kel­lemetlen dolog történik vele. 7, Bronzérmes kötöttfogású birkózó (László). 8. Azott ruhájú. 9. A szabadfogású birkózásban ezüstér­met nyert (József). 14. A korona rövidítése volt. 15. Tetejére. 18. ízesített lében főzi a szalonnát. 19. A tojás páratlan betűi. 20. Tu zesen járja a táncot. 22. Élelmi­szerrel kereskedő niaci árus. fő­leg nő. 24. U. C. A. 25. Csak az egyik oldalon beépített utca. Pajtások! A megfejtett neveket írjátok le egy levelezőlapra és augusztus 14-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes meg­fejtők részt vesznek az augusztu­si jutalomsorsolásban. A július 24—i rejtvényünk helyes megfejté­se: Kancsal. Sós. Hegedűs. Scha- dek. Kőszegi. — Végre! Mi itt feleslegesek voltunk!... Zsoldos Sándor rajzai Rizsételek A Földközi-tenger környékén különösen jó ízű, rizsből készült ételek ismeretesek, olyan fűsze­rekkel készítik, amelyek a meleg naptól kapják finom aromájukat. KORZIKAI RIZSTAL Fél kg kagyló (nálunk konzerv- ben kapható), fél dl olaj, 1 pohár fehér bor, l kis hagyma (feldara­bolva), 1 hagymaszár, 2 sárgaré­pa, 1 kis csomag zeller, 40 gr vaj, 1 kis pohár konyak, 1 dl fehér bor, bors, só, 40 dkg gomba, 1 li­ter húsleves, 30 dkg rizs, 4 evőka­nál olaj. Az apróra vágott zöldséget a vajban pároljuk, felöntjük ko- nyokkal, borral és kevés húsle­vessel, megborsozzuk, és kis lán­gon addig főzzük, míg a folyadék a felére nem sűrűsödik. Majd a nyers gombát és a kagylót hozzá­adjuk és lassú tűzön tovább főz­zük. Időközben elkészítjük a rizottót: a feldarabolt hagymát olajban megpároljuk, hozzáadjuk a rizst, együtt pároljuk és húslevessel fel­öntjük. Megborsozzuk és a rizst 18—20 percig lassú tűzön főzzük. Kiolajozott formába vagy tálba tesszük, könnyen belenyomjuk és előmelegített tálcára kiöntjük. Vé­gezetül az egész főzeményt hozzá­öntjük, a kagylóval és a gombá­val díszítjük. GÖRÖG RIZS Hozzávalók: 50 gramm mazsola, 1 pohár fehér bor, 1 db citrom le­ve, 30 dkg rizs, sós víz, 3 evőka­nál olaj, 1 darabolt hagyma, 50 gramm vaj, 30 dkg zöldborsó, ke­vés húsleves, bors, 1 hagyma. A megmosott és lecsurgatott mazsolát a fehér borban és 1 cit­rom levében áztatjuk. Majd a rizst bő sós vízben — amihez ke­vés olajat is adtunk — készre főzzük és lecsurgatjuk. Közben a borsót vajban és olajban a finom ra vágott hagymával együtt pá­roljuk, húslevessel leöntjük, bors­sal ízesítjük és puhára főzzük Majd a rizst a borsóhoz keverjük, a mazsolával, borral és konyakkal együtt, és az egészet még egyszer rövid időre tűzre tesszük. Egy nagy hagymát vékony ka­rikákra vágunk és olajban arany­barnára pároljuk, s az utolsó percben a rizsre tesszük. Grill­csirkéhez, igen finom körítésként tálaljuk. CSALÁDBAN — HÁZ KORUL Munkakönnyítő KISKERTÜNK akkor tölt­heti be hivatását, ha felüdülé­sünket, kellemes kinti tartóz­kodásunkat, a hasznos időtöl­tést és esetenként a különleges ízek, zamatok iránti vágyunk kielégítését segíti elő. Vagyis valóban minket szolgál, nem- pedig fordítva, mi válunk a kert rabszolgájává. Az egyik gyakori, de legke­vésbé lelkesítő feladat, a kapá­lás is akkor végezhető el a leg­gyorsabban és a legkevesebb fáradsággal, ha a kert talaj­adottságainak, valamint a ka­pálás céljának megfelelő kapa- típussal dolgozunk. Az erősen megülepedett, kö­tött, talajt a hagyományos ka­patípusok közül a hegyes, kes­keny fejű kapával lazíthatjuk jól fel. Ennél azonban kétség­telenül könnyebben és gyor­sabban lazítható a talaj kézi kultivátorral, amit hátrafelé haladva csak húzni kell. A to­vábbi kapálások — ha nem túlságosan kötött, agyagos, vagy köves a talaj és nem hagyjuk elhatalmasodni a gyo­mokat — nagyon gyorsan elvé­gezhetők kengyeles húzóka­pákkal. Előnyeik, hogy általá­ban kisebb súlyúak, mint a hagyományos kapák, hátrafelé haladva, magunk után húzva, 2—3 cm mélyen tökéletesen por- hanyítják a talajt, mégpedig úgy, hogy kevésbé fáradunk ki öle, mint a szokásos kapálás­ól. a fűnyíráshoz ís szá­mlásba vehetők már a moto­A kövek széléről könnyen le­vágja a füvet az új rendszerű fünyíróollö. ros fűnyírók, a kézi előtolású, kétkerekű kis fűnyírógépek mellett. Ezeken kívül azonban fűnyíró olló is szükséges a ke­rítés tövében, kőszegélynél és másutt visszamaradó keskeny gyepsávok lenyírásához. A fű­nyíróollók újabb típusai, azzal a viszonylag egyszerű módosí­tással, hogy nem oldalirányban, hanem le-fel mozgatható a nyelük, szintén kevésbé-fáraszt- ják a kezünket és nem törik fel a tenyerünket még hosszabb használat után sem. A rózsaszedő olló szószerint védi a kezünket, mert nem­csak lemetszi, hanem a rugal­mas lemezpár részével meg is fogja a lemetszett rózsaágat, vagy virágszárat anélkül, hogy meg kellene érinteni a kezünk­kel. Természetesen hasznos le­het ez az ollótípus más met­szésnél is. AZ ÖNTÖZÉST elsősorban a városi vízvezeték-hálózatra vagy a motoros házi vízszivaty- tyú vezetékén lévő csapra csat­lakoztatható öntözőtömlő tehe­ti könnyebbé és tempósabbá, a hagyományos kannás öntözés­hez képest. A tömlő mozgatását két keréken könnyen tolható tömlőtartó dob segítheti. A tömlővégen kiáramló vízsugár irányítását és porlasztását pe­dig a rászerelhető, lehetőleg ál­lítható vízsugárcső egyszerűsít­heti le a legjobban. Olyan tí­pus is kapható, amellyel a vi­zet a csövégnél is el lehet zár­ni, vagyis nem folyik feleslege­sen, amíg egyik helyről a má­sikra áthúzzuk a tömlőt. Ha a tömlővégre esőztető szóróberendezés kerül, mind­össze ezt kell időnként átten­ni újabb és újabb területré­szekre, az öntözés alkalmával. Amennyiben van rajta, vagy utólag magunk felszerelünk rá lemezszalagból hajlított, szán­kószerű csúszótalpat, meg sem kell emelni, csak a tömlőnél fogva át kell húzni az eredeti állásából az új álláshelyére úgy, hogy közben még a vizet is szórhatja. Az ugyancsak sűrűn ismétlő­dő növényvédő permetezések­nél azok az újabban kialakított géptípusok jelenthetnek köny- nyebb.ségei, amelyeknek mű­anyagból készült a permetlé- tartójuk. Emiatt ugyanis jóval könnyebbek a hagyományos fémtartályos gépeknél. A tar­tályrészük állandó hátonhordá- sa sem szükséges a legtöbbjük­nél, hanem leállítható a földre, sőt elhelyezhető a bevásárló­szatyrokhoz hasonló kétkerekű 'vázra, amivel könnyedén moz- Igatható. Külföldi modellek Nagy divat a csíkos minden vál­tozata. Képünkön két könnyű polyacril ruha, mindkettő türkiz­kék, fehér csíkozással. Klasszikus vonalú kiskosztüm. Kockás szoknya, kiskockás felső­résszel, fehér blézerrel. Hűvösebb napokra és estékre nemes vonalú kétsoros kabátot es kiskosztümöt ajánlanak a terve­zők. Mit tudunk az emberi öröklődésről? A fajok eredetétől a géntervezésig Napjaink egyik legtöbb meglepetést és újdonságot jelenítő tudománya a biológia, azon belül is a sejtek mikro­világával és nem utolsósorban az örök­lődéssel foglalkozó stúdiumok. Akkor sem vetettük volna el túlzottan a suly­kot, ha az előző mondatból elhagyjuk az „egyik” jelzőt. Valóban: ezek a" ku­tatások váltották ki a legnagyobb ér­deklődésit szakmai körökben és a tudo­mányok iránt érdeklődő közönségben is az elmúlt években? Miért? Azért, mert a „végső” kérdések egyik körét, az élet keletkezésének, továbbá a fajra, fajtára jellemző jelleg öröklődő megha­tározottságának s a meghatározó anya­gok ritka, de sorsdöntő változásainak problémáját tapogatja immár- nagyon „tűzközelből” e tudomány. Mendel és Darwin. adott ki Czeizel Endre: Az emberi öröklődés című kötetével, amely már tárgyánál fogva is jogosan számíthat sikerre. Nagy érdeklődés is előzte meg. Ezt lemérhetjük abból, hogy a sajtó, a rádió, a televízió ilyen vagy hasonló tárgyú cikkeit,. adásait, nagy tábor kí­sérte figyelemmel, számos levél jelezte az érdeklődést, tolmácsolta a további kérdéseiket. A könyv szerzőjének, az Országos Közegészségügyi Intézet gene­tikai laboratóriuma élén álló nőgyó­gyász doktornak a korábbi előadásai is olyan érdeklődést keltettek, ami ki­követelte újabb, a televízióban nem olyan régen látott nagy sikerű soroza­tát, a Születésünk titkait (ennek vissz­hangja nyomán az Élet és Tudomány­ban is kitért több érdekes kérdésre a szerző). De hol is kezdődött ez a .végső” kér­déseket ostromló tudományág? Neim vi­tás, iskolai tanulmányok tárgya, hogy Mendellel — ha nem is Mendel korá­ban. Mert Mendel 1865-bein kis számú hallgatóság előtt ismertetett fölfedezése valóban annyira meglőzte korát, hogy érdektelenségbe és évtizedekre feledés­be merült. Nem is itt, a kontinensen, hanem a szigetországban, Anligában ér­lelődött e tudományág. Darwinnak 1859- ben A fajok eredete címen írt főműve, nemcsak nagy sikert aratott, hanem az evolúció, a törzsfejlődés gondolatát ki­fejtve „megteremtette a korszerű világ­nézet biológiai alapjait is” — mint Czeizel Endre fogalmazza. A siker már botránnyá vált az 1871-ben megjelent Az ember származása című Darwin- -kötet nyomán, s ettől kezdve majd­hogynem máig verklizték a tudományos igazságnak banális, érzelmi festésű idea­lista ellenérvét: „Méghogy a majomtól származunk!” Öröklött ártalmak Is tudomíTy“ ga már fél évszázada túltette magát e „majompeir”-en, a fajok törzsfejlődése elfogadott, bizonyított alap, természete­sen nem abban a primitív cáfolatban elképzelt formában, mintha mondjuk az orángután vált volna emberré, hanem hogy közös őstől, a fejlődő élővilágfa törzsén közös ágból hajtottak ki. Nem vállalkozhatunk arra, hogy egy, cikk keretében „dióhéjban” elmondjuk azt, amire egy könyv kellett Czeizel Endrének. Márcsak azért sem, mert valóban kellett egy könyvnyi terjedelem ahhoz, hogy e bonyolult kérdések köz­érthetően s ugyanakkor az érthetőséget szolgáló egyszerűsítés közben nem el­torzulva tárgyaltassanak. A könyv a lehető legtömörebben: sokoldalúan mu­tatja be az örökléstan történetét, egy­szersmind az öröklődés egyetemes sza­bályait, kromoszómaelméletét, a környe­zeti hatások kérdését, továbbá azokat a tárgyköröket, amelyek talán a legköze­lebbről foglalkoztatják munkájuknál fogva a könyv szerzőjét is. Így az örök­letes ártalmak eredetének, a genetikai ártalmak okainak, a veleszületett rend­ellenességeknek a problémakörét. Tplpn iüvá Szóba k,eTÜ1 természe­wvicii cj jvm/. tesen a vércsoportok tárgyköre csakúgy, mint a nemi kro­moszómák kérdése, a mérhető jellege:: öröklődése vagy századunk szégyene, a fajelmélet. Szól a könyv az emberi örökléstam hazai művelőiről és az örök­léstani felismerések gyakorlati orvosi hasznosításának hazai állásáról egészen a házasság előtti tanácsadásig, s a vele­született rendellenességek nyilvántartá­sáig. A könyv nyomosabb második fele „A jelen” címszavat viselve mai isme­reteink fényében rendszerezetten átte­kinti s taglalja az öröklődés alapjaihoz tartozó ismereteket, az ikerkutatásokat, az egy gén által szabályozott öröklő­dést és a „kromoszómahibák” okozta betegségeket, zavarokat egészen a bű­nözés kérdéséig; a több gén által sza­bályozott öröklődést, a mutációkat, s a tudományág kilátásait, a feladatokat Külön fejezet tárgyalja a jövő lehető­ségeit, beleértve a gének mesterséges megváltoztatását, tervezését és szinté­zisét, a nemrég világszerte nagy vitát kavart génsebészetet, a nemek irányítá­sát, s' más, fontos, egészen újkeletű tudományos — de közérdekű — kérdé­seket. A könyv egy szenzációkkal szolgáló tudomány remek foglalata, a legújabb fejlődést is felölelő szenzációs ismertető. Németh Ferenc I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom