Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

1976. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK' Édesebb9 mint tavaly DIÓSDI ŐSZIBARACK A FŐVÁROSI PIACOKON K/UMím Javában tart az őszibarack- szüret, bár még a félidőnél sincsen, hiszen a későn érő fajták szedésére majd csak az ősszel kerülhet sor. Milyen a termés czidén a sok gondot okozó szárazság következtében Buda környékén, az ősziba­rack immár klasszikus termő- területén? Diösd mindig előkelő he­lyet foglalt el a barackter­melésben, a szakszövetkezetbe tömörült kistermelők hozzáértéssel gon­dozzák az ízes gyümölcsöt ho­zó fákat. Csakhogy, amint a diósdi Őszibarack Szakszövet­kezetnél megtudtuk, mind ke­vesebb a kistermelő. Alakulá­sakor, 1961-ben a szakszövet­kezetnek 400 tagja volt, most mindössze 138. Eleinte számos budapesti lakos, diósdi ingat­lantulajdonos is volt a tagok sorában, most már ilyen csak néhány akad. Az alakulás óta eltelt idő alatt nagy volt a tulajdonos- változás is, adás-vétel elköltö­zés, halálozás csökkentette a régiek számát, és az új tulaj­donosok tekintélyes része már nem hajlandó gyümölcsker­tészkedni. Jelentős területen hétvégi telep alakult a község határában, aztán az Ifjúsági lakótelep emeletes házai is barackosok helyén, emelked­nek. Viszont a családi házak körijeiből' nem hiányzik a gyümölcsfa, legfeljebb keve­sebb, mint régen, és á termés egyre több helyen nem eladó, a tulajdonos és a családja fo­gyasztja el. Mindenesetre a 138 tag őszibarackter­mése piacra kerül a szakszövetkezet felvásárló­telepén keresztül. Négy éve a szövetkezet a Dél-Budai ÁFÉSZ-szal működik együtt. A diósdi őszibaracktermés csak­nem teljes egészében eszten­dők óta a fővárosi piacra ke­rül, külföldre nem. Az őszi­barackot importáló országok egyre szigorúbb növényegész­ségügyi i feltételeit csak a nagyüzemek képesek mara­déktalanul teljesíteni. A szakszövetkezet 23 hek­tárt kitevő közös területén 9 ezer 549 fáról szedik a gyü­mölcsöt és az egész barackost géppel művelik. Mindössze öt kertészt alkalmaz . hozzá a szakszövetkezet. Persze, a ké­zi metszéshez, szedéshez, osz­tályozáshoz tagjait is mozgó­sítja, és azok szívesen vesznek részt a' közös munkában. A tagok kezelésében levő, összesen 42,6 hektár kisebb- nagyobb gyümölcsösben 20 ezer őszibarackfa ad munkát, és ebben az esztendőben gyü­mölcsöt is szép mennyiségben. Múlt év június 28-a gyászos napja volt Diósdnak: . elverte a határ jó részét a jég. Nem is tette ki a tavalyi felvásárlás összes mennyisége még az öt vagont sem. Most pedig az év kezdete, július elseje óta, holott mostanáig csak a kevesebb fát számláló, koraérő fajtákat szedték, öt vagonnal már át­vett a felvásárlótelep. Jogos reménynek mondják, hogy eb­ben az évben a harminc va­gont is elérik. Jó közepes a termés. Az aszályt' Diósdon, de az egész budai őszibarackos vidé­ken sem mennyiségben, sem minőségben nem sínylet­te meg a gyümölcs. Sőt, a sok napfény növelte cu­kortartalmát, idén édesebb az őszibarack, mint általában szo­kott. S az átviteli árakkal is elégedettek. Tavaly éves szin­ten 4 forint volt az átlagár, most pedig, legalábbis ez idáig 6 forint körül mozog. Valószí­nű ugyan, hogy amikor a ké­sőbbi fajták tömegesen beér­nek, valamit csökken az át­vételi ár. Az őszibarack Szakszövet­kezetnek, noha mindössze másfél hektáron, 320 termőfá­val almása is van. Amint mondják, az alma másodéven­ként hoz jó termést, és múlt esztendőben Goldent, meg Jo­natánt bőven szedtek a szö­vetkezet fáiról. Ennek ellené­re ez idén is jó termést ígér a fákon érlelődő sok gyümölcs. Sz. E. — Üvegszerkezetek — kis­lakásokhoz. Az Orosházi Üveggyár a Hungaropan el­nevezésű hő- és hangszige­telő üvegszerkezetekből ha­vonta több ezer négyzetmé­tert állított elő, eddig kizá­rólag ipari felhasználásra. A gyár műszaki vezetése újab­ban megtalálta azokat a mű­szaki megoldásokat, amelyek­kel a kislakásépítők részére is gyárthatnak Hungaropant. Olyan nyílászáró rendszere­ket fejlesztettek ki, amelye­ket kislakások építésénél is gazdaságosan lehet alkal­mazni. Ifjúgárdisták a Kossuthon Többen érdeklődtek a tiszti hivatás iránt A táborozóu kipróbálták az úgynevezett erőgépeket is a főis­kola tornatermében. az úgynevezett erőgépeket is a főis­Az Ifjú Gárda honvédelmi szakalegységeinek tisztségvise­lői, csaknem másfél száz kö­zépiskolás leány és fiú gyüle­kezett a minap, a Kossuth La­jos Katonai Főiskolán. Pano­ráma-autóbuszok vitték őket Csobánkára, ahol berendezett sátortábor fogadta őket. Csor­nai Ferencnek, az Ifjú Gárda országos parancsnokának meg­nyitójával kezdődött az Ifjú Gárda honvédelmi szakalegy­ségek tisztségviselőinek máso­dik országos tábora. Délelőttönként az előadáso­kat konzultációk követték. Legfontosabb témák voltak a KISZ-kongresszus határozatai, az Ifjú Gárda problémái és a felkészülés az országos szem­lére. A nap további részében változatos program várta a gárdistákat, többi között tech­nikai bemutató és lövészet. A résztvevők egy napot Szentendrén is töltöttek. Mi­vel többségük középfokú tan­intézetek hallgatója, és így még nem voltak katonák, az új honvédelmi törvényről hallgattak előadást. Ezután megtekintették a Kossuth La­jos Katonai Főiskolát, majd a várossal ismerkedtek. gyeket járták. Az ellátás bősé­ges vodit, a katonai főiskola hallgatói kedvesek, segítőké­szek. Újszerű feladatot jelen­tett — hangsúlyozták külön is — a „harci ösvény” leküz­dése. Igaz, hogy izomláz gyö­törte utána a vállalkozókat, de megérte. Érdekesnek bizonyult a haditechnikai bemutató: a harceszközöket közvetlenül is­merhették meg.. S izgalmas volt az utolsó napi riadó is. A főiskola KISZ-szervezete búcsúzóul emléklappal és jel­vénnyel kedveskedett a tábor résztvevőinek. A táborozás érdeklődést kel­tett a fiatalokban a főiskola iránit is. Többek kérdezték: ho­gyan lehet ide jelentkezni... A Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnökség if­júsági osztályának képviselői, valamint Kutika Károly ve­zérőrnagy is meglátogatta a tábort. Megelégedéssel nyug­tázták,. hogy a tartalmas prog­ram jól segíti az Ifjú Gárda további erősödését. G. S.—J. B. At az akadályokon Amint többen is elmondták, itt-tartózkodásuk néhány nap­ja alatt nagyon jól érezték ma­gukat. A vidék csodálatos. Szabad időben a környező he­Gyűjtő és alkotó — Pmnázon Ffamar János népművész és gyűjtő, Pomázon lakik, a mo­dern, kertes ház bejárata szé­kely fafaragásos, ereszes kapu. Szőlőprés 1838-ból Jászberényből jött Buda­pestre és dolgozott hosszú évekig a Szerszámgépgyárban, mint vasesztergályos. A Jász­ságból hozta magával a mada­ras tálak, a tulipános ládák, a népi hímzések széretetét. Po­mázon öt esztendeje vert ta­nyát, s a helyi termelőszövet­kezetben dolgozik, mint aszta- los-lakatos-mindenes szak­munkás. Ügyesen bánik a fá­val, bőrrel, vassal, öt éven át tanult a vasasszakszervezet EftJGEDMEMY a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban AUG. 2-14-ig J képzőművészeti körében raj­zolni, festeni, de leginkább szobrot vésni, gyúrni, min­tázni. A kertben fehér kőből fara­gott szobrok szegélyezik az ágyásokat. Állatfigurák: bö­lény, párduc, orrszarvú, Ha­mar János munkái. Az udvaron 1838-ból szár­mazó szőlőprés, szőlősgazdáé volt valaha. Hamar János egy hónapja találta meg a község­ben, elkérte a tulajdonosától, s szép fafaragásos ládával fi­zetett a régiségért. Nagyon ér­dekes a szőlőprés. Mellette a századforduló táján készült hintó: fáklyatartók s hátul a tengelytartó kovácsoltvas ró­zsákkal ékesítve; művészi vas­munka. János vitéz viaskodik A házon belül is sok a látni­való. Az előtérben gyönyörű, régi hartai menyasszonyit láda. Sötétkék, de kopottságában is szemet gyönyörködtető: mada­ras, tulipános mintákkal. Több festett szekrény sorakozik egymás mellett, szintén har- taiak. Egy kis* fadoboz még meg­Nagy Iván felvétele munkálásra vár, de már lát­szik rajta a művész elgondo­lása; János vitéz a 12 fejű sár­kánnyal viaskodik. A falon ólomberakásos 16, 24 és 32 ágú ostorok, kőrisfá­ból faragott pásztorbotok fel­aggatva, sorban, egymás mel­lett. Lósallangok, nyeregsallan­gok bőrből, pásztorkampók a birkák elfogására szolgáltak valaha. Hamar János otthona mú­zeumhoz hasonlatos. A láto­gató akármerre néz, mindig újabb és újabb népművészeti tárgyban gyönyörködhet a pártáktól a tálakig és a mo­zsárig, <a pipatóriumtól a lámpagyűjteményig szinte minden megtalálható itt. Maga is farag Hamar János saját kis mű­helyében maga is farag, alkot. Tehetségéről tesz tanúbizony­ságot az a hatalmas sarokpad. melyen hosszú időn át dolgo­zott, s melyre kockabeosztás­sal, különböző képekben örö­kítette meg a falusi életet, a lakodalmat, az aratókat és a vízimolnárt... F. I. Új repcefajták Kiemelkedő termést adott az iregszemcsei takarmány­termesztési kutató intézetében nemesített új, eruksavszegény repcefajta. Dr. Kumik Ernő akadémikusnak, az intézel igazgatójának vezetésével öt éven át tartó kísérletekkel nemesítették ki a kellemetlen • mellékhatású eruksavat ke­vésbé tartalmazó repcefajtá­kat. Ezekből az intézet ireg­szemcsei telepének vetőmag- termesztő tábláiról 26,3 mázsa hektáronkénti termést takarí­tottak be. A nagy biológiai ér­tékű étolajat adó fajtákból most kerül első ízben 30 va- gommyi oiaj gyárainkba! Az ősszel már több ezer hektáron vetik gazdaságaink az értékes, új iregszemcsei repcefajtákat. — Megváltozott az ügyfél- fogadás Erden. Augusztus 1-tol megváltozott az érdi nagyközségi tanács ügyfél- fogadási rendje: hétfőn reg­gel fél 8-tól este 18 óráig, szerdáin 16 óráig, szombaton déli 12 óráig fogadják az ügyie'eket. Az iroda nem félfogadási napokon fél 8- tól 16 óráig tart nyitva. Tudományos hírmagyarázónk írja: Reng a Pusztító földrengés híre ráz­ta meg a világ figyelő közvé­leményét: a kínai külügymi­nisztérium munkatársa közölte, hogy a becslések szerint eddig egymillió ember vesztette éle­tét vagy sebesült meg a tang- sani, szörnyű erejű földrengés következtében. Tűz, árvíz elől lehet mene­külni, a földrengés azonban egyik pillanatról a másikra támad, dönt romba városo­kat, embertömegeket temet romok alá. A városok veszélyesebbek A modern városokat a föld­rengés sokkal jobban pusztít­ja, mint a vidéki települése­ket, mert nagyobbak a há­zak, sok ember lakik egy fe­dél alatt. A katasztrófát az el­szakadó vezetékekből kiáram­ló és égő világítógáz fokozza, az elpusztult vízvezeték nem ad vizet az oltáshoz, a tűzol­tók az összerepedezett, ár­koktól szabdalt utakon nem tudnak mozogni, (eszakadt, el­ferdült hidak akadályozzák a közlekedést. A legnagyobb, tűzzel páro­sult földrengést San Francis­co élte át 1896. április 18-án, ahol a tűz három napig vi­harzott a romokon. A szicíliai Messinát századunk elején ért földrengés emlékei, tengerbe dőlt kikötőerődítmények falai máig láthatók. Ez év február 4-én a kö­zép-amerikai Guatemalában pár perccel hajnali három óra után mozdult meg a föld; hullámzott, vonaglott a talaj, házsorok omlottak össze, 22 000 ember vesztette életét és 75 000 sebesült meg. San Franciscóban a veszély ma sem múlt el, sőt jokozó- dik. Geológusok és terepfel­mérő mérnökök megállapítot­ták, hogy egyes helyeken a talajfelszín ötven év óta éven- kint átlagosan 1 cm-t emel­kedik. A város módszeresen felkészül a veszélyre. A gáz- és vízvezetékcsöveket például úgy építik, hogy a bennük le­vő görbületek nagyobb föld­mozgás esetén is megakadá­lyozzák a vezetékek elszaka­dását, a házakat földrengés- biztosra építik, stb. Különösen nagy katasztró­fát okozhat a földrengés, ha völgyzáró gátat érint, amikor a lezúduló víztömeg óriási te­rületeket önt el igen rövid idő alatt. Húsz éve Dunafiarasztinái Mi okozza a földrengést, le­het-e közeledését előre jelez­ni, védekezni ellene ? A kérdések egyik első, nagy magyar kutatója Kövesligethy Radó, egyetemi tanár, e so­rok írójának egykori profesz- szora volt, latin nyelvű szeiz­mológiai — földrengéstani — könyvet is írt. Földünk aránylag vékony kérgében nagy erők feszül­nek, s ha egyes helyeken a feszültség felhalmozódik, ki­oldódása a rengés kipattaná­sát idézheti elő. Ha például a kéregben egymással szembeni erők hatására a talajfelszín púposodni kezd, számítani le­het ‘ rengés bekövetkezésére; ha húzóerők mutatkoznak, mély hasadások, repedések szánthatják föl a földfelszínt. Magyarországon vették észre először földmérési munkála­tok során, hogy a földfelszín magassága a mérések ideje alatt változott, s valóban be­következett — húsz éve 1956- ban Dunaharasztinál — a rengés, szerencsére nem ka­tasztrofális mértékben. Rengést okozhat nagy föld alatti üregek beomlása, hegy­csúcsok lecsúszása, meteorbe­csapódás, föld alatti víznek iz­zó rétegekkel való találkozá­sakor fejlődő gőz okozta rob­banás, vulkánikus kitöréseket megelőző föld alatti lávamoz­gás, stb. Földrengésjelző készülékek — szeizmográfok — közeli és távoli rengéseket nemcsak jel­zik, erősségüket, a lökések irányát, stb., de fel is jegyzik azt és adataikból a rengés he­lye jól kiszámítható. így je­lezték az európai és amerikai állomások készülékei a ka­tasztrofális kínai földrengést. A kínaiak igen régóta fog­lalkoznak a földrengések ta­nulmányozásával, jelzőkészü­lékükben a föld megrezdülé- sekor bronzgolyó esik le és jelzi a rengés helyét, megkö­zelítően az irányát. Előre jelezve A földrengések előrejelzé­sének. tudománya még a kez­deti lépéseknél tart. Vizsgál­ják a földkéregben felhalmo­zódott feszültség hatására be­következő földmágneses je­lenségeket, a talaj villamos vezetőképességét. Legeredményesebben a lé­zersugárral dolgozó eljárás működik. A nagy energiájú lézersugár kilométerekre ve­zetve, tükörről visszaverve a földkéreg legparányibb elmoz­dulását is pontosan jelzi. Földrengésnek kitett vidé­keken újszerű, rengésbiztos építkezéssel is meg lehet előz­ni a katasztrófát. A Taskentet pusztító rengés után épített földrengésbiztos házak már több rengést károsodás nélkül kibírtak. Az ilyen építkezés lényege az, hogy az épületek monolitok, azaz jóformán egy darabból valók, de fontos, hogy megfelelően alapozzák őket, mert ha nem, úgy jár­hatnak, mint egy japán fel­hőkarcoló, amely egyszerűen — egy dárabban, vagyis fél­tés egészében — kifordult a földből. Földrengést elhárítani mai felkészültségünkkel még nem tudunk, de megfelelő felké­szültséggel a veszélyt előre jelezni, a kárt csökkenteni le­het. Dr. Horváth Árpád 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom