Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
MOHOMIDín XVIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1976. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK •Túlteljesítették félévi tervüket Több szakemberre lenne szükség A múlt év végén jártunk legutóbb az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat vecsési kenyérgyárában. Akkór a legtöbb gondot a szakemberhiány okozta. — Változott-e a helyzet azóta? — Nem sokat — mondja Fischer Ferencné üzemvezető —, például ma négyen hiányozlak. Ha azonban két-há- rom képzett péket fel tudnánk venni, nem fájna a fejem. Mi ugyanis képzettség nélkülieket is felveszünk s betanítunk, de mire szakmunkásokká válnak, addigra sok év eltelik. A Kossuth Lajos utcában is van egy részlegünk. Ott gyártanánk az úgynevezett nehéz vajas süteményeket, ha lenne szakmunkás. Jelenleg . áll az üzem. Kisegítők még csak akadnának, szakemberekkel is tárgyaltunk már, de nem jönnek. — Mégis mikor kezd el dolgozni ez az üzem? Mikor lehet végre Vecsésen is kapni vajas süteményeket? — Egyelőre kilátás sincs rá, hogy hamarosan. — A kenyérellátást milyennek tartja? — Jónak. Kenyérből és péksüteményből minden igényt ki tudunk elégíteni, sőt, két nyugdíjasunk jóvoltából, naponta 170—180 foszlós kalácsot is adunk a kereskedelemnek. Hétköznap 40—45 mázsa, szombatonként pedig 70—30 mázsa kenyeret sütünk. — A minőségre érkezeit-e mostanában panasz? — Panaszkodnak néha, hogy sületlen a kenyér. Igazat adtunk a vásárlóknak, és igyekszünk, hogy többet ne adódjon panaszra ok. A kemencék mellett tizenhatan dolgoznak. Közülíik havonta 3—4 személy mindig cserélődik. A pékeknek nemcsak a kenyérre, rájuk is ügyelniük kell. — Keveslik a keresetüket, azért mennek el az emberek? — Elég jól fizetünk. Egy-egy pék, a pótlékokkal együtt, 4 ezer forint körül keres, de a fővárosban 5 és fél ezret is, ezért odahúzódnak a szakmunkások. — Hogyan zárták a félévet? — A legutóbbi, monori értekezlet után derült ki, hogy a járási elsők között vagyunk: kenyérsütési tervünket 102 százalékra, a süteményekét pedig 101 százalékra teljesítettük. K. Gy. Gyarapodott a betétállomány Bővüli) pénzintézeti szolgáltatás Könyvet is árusít Négyszeresére nőtt az Ecser és Vidéke Takarékszövetkezet betétállománya a IV. ötéves tervidőszak során: 4 millióról 16 millió forintra. A takarék- szövetkezet 1961-ben alakult, Wéber József né közreműködésével, aki azóta is ügyvezető igazgatója a szövetkezeti banknak. Működési körzetük ma már Maglód, Üllő, Sülysáp és Mende községekre is kiterjed: mintegy 30 ezer lakosra, akik közül több mint 3800 tagja a takarékszövetkezetnek. A közA TÁRGYALÓTEREMBŐL Elfelejtett tartásdíjak A Monori Járásbíróság tárgyalótermeiben egy-egy hónapban öt-hat olyan vádlott áll ítéletre várva, akinek tartási kötelezettség elmulasztásáért kell felelnie. Közérthetőbben: apák, akik elfeledkezve gyermekeikről, miután elhagyták a családot, erkölcsileg is, anyagilag is teljes egészében az anyára hárítják a gyermek iránti felelősséget. Bokros Miklós monori lakost egy ízben már öt hónap börtönbüntetésre ítélték, a büntetést azonban akkor 2 évi próbaidőre felfüggesztették. Az apa alkalmi munkásként dolgozik, nem is keres rosszul. Két kisgyereke után — az egyik négy- a másik hatéves — ki tudná fizetni a havi 1280 forintot. Nem fizeti. Másodjára is bíróság elé kellett állnia. Azzal érvelt, hogy az anya nem engedi látogatni a gyerekeket, s ő nem tudja, hová kell fordulnia a látogatás elintézése végett. Az érvelés nem bizonyult helytállónak, annál is inkább, mert inkább ürügy volt, mint érv. A kiskorúaknak jár a nevelésükhöz szükséges gyermektartási összeg. — Bokros Miklóst a fizetés elmulasztásáért két hónapi szigorított börtönbüntetésre ítélték, s az előző öthónapos büntetését is le kell töltenie. Bognár Sándor monori lakos is hasonló ügyben került a bíróság elé: két gyermeke után nem fizetett tartásdíjat hosszú hónapokig, mindkettőről az anya gondoskodott, egyedül, kevés fizetéséből. Bognár Sándort négy hónapi szabadságvesztésre ítélték, az ítélet végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztve. (zs.) r T^V.".........'-"WZ ENGEDMÉNY a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban AUG. 2-14 ig pontban, Ecseren, a lakosság 25 százaléka takarékszövetkezeti tag. A szövetkezeti bank egyre bővíti pénzügyi szolgáltatásait, s kölcsönöket is ad. Sülysápon az idén vezették be a háztáji tejtermelőknek járó felvásárlási díj kifizetését, ami 12—13 ezer forint havonta. Előkészületben a megállapodás a mag- lódi Univerzál Termelőszövetkezettel, a sertésprogram keretében, a háztáji felvásárlás kifizetéseinek lebonyolítására mindkét községben. Az ecseri lakásépítő és fenntartó szövetkezet tagjai az elö- takarékossággal bízták meg a testvérszövetkezetet. Elvállalta a szervezett üzemi betétgyűjtést a maglódi tsz-ben és a_ maglódi vasipari ktsz-ben. Ha-' sonló megbízatást kapott a sülysápi és az üllői ÁFÉSZ irodai dolgozóitól is. A fölsorolásból nem maradhat ki a takarékszövetkezet közművelődési _ tevékenysége sem: a központi üzletházban és a kirendeltségeken bizományosként könyvet árusít. Az önzetlen segítségnyújtás példájával is szolgál az ecseri takarékszövetkezet közössége: megszervezte a tavaly augusztusban megnyílt monori takarékszövetkezetet, s betanította ügyviteli dolgozóit a szakmai fogásokra. T. A. ti. üllő Korszerűsítették az utakat Az utóbbi hónapokban már csak a Kossuth Lajos utca lakói panaszkodtak Üllőn a gödrök és kátyúk miatt, nemrégen azonban a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának szakemberei azt az utcát is új burkolattal látták el, szélesítették, helyreállították padkáit, mélyítették az . árkokat — ezzel befejeződött a KPM kezelésében lévő valamennyi út korszerűsítése a nagyközségben, s biztonságosabbá vált a közlekedés. Újabb tanfolyam- motorosoknak Az iskolások nem tizeinek — A vecsési MHSZ-klubban szervezett kismotor os-tanfolyamok igen jó eredménnyel zárultak. Legutóbb az András- sy-telepi iskola növendékei adtak számot tudásukról. A 14 vizsgázóból egy sem bukott meg — mondotta Aczél Ferenc, az MHSZ-szervezet vezetőségi tagja. — Most a Kun Béla téri iskolások következnek, reméljük, majd ők is helytállnak. A sikereken felbu5dulva, tekintettel a nagy érdeklődésre, az MHSZ-szervezet újabb tanfolyamot indít, majdani kis- és nagymotort vezetőknek. A 14, életévüket betöltött, de még iskolába járók oktatási költségeit a szervezet irtugára vállalta, tehát nekik egy fillért sem kell fizetniük a tanfolyamon való részvételért. Jelentkezni augusztus 25-ig lehet a Tamás utcai székházban, vagy a Dózsa György úti trafikban. TÁNCBEMUTATÓ PILISEN Az előző évekhez hasonlóan, a pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Házban az idén is megrendezték a szokásos tánctanfolyamot, melynek negyvenhét résztvevője, a hagyományos táncokon kívül, a modern beattáncok alapelemeit is elsajátította. Űj kezdeményezés volt, hogy a tanfolyam befejeztével, a meghívott hozzátartozók, tánc- bemutatón győződhettek meg arról, mennyire haladtak előre a fiatalok a tánctudás elsajátításában. A bemutatót követő táncest nyitásaként, felcsendültek egy csárdás dallamai, és az első bálos fiúk, lányok táncba hívták az összes jelenlévőt. Nehéz a pultokhoz hozzáférni Zizeg a csomagolópapír Válogatnak az olcsóbban kapható holmik között Másodikén, hétfőn kezdődött. A három monori üzlet, a méterárubolt, a ruházati kis- úruház és a cipobolt ajtajában vásárlók tömege ácsor- gott már kora reggel, várta a nyitást, azt a percet, amikor elsőként kezdhetnek válogatni a 20—40 százalékkal olcsóbban kapható holmik között. A méteráru szaküzletben külön kijelölt polcra kerültek a színes kartonok, függönyök, frottírtörülközők, s az üzlet négy dolgozója néhány óra elteltével már sűrűn törülgette a verítéket a homlokáról. — Ez mennyibe kerül? — mutatott rá egy fejkendős asszony a piros-fehér mintás vég kartonra. — Most huszonegy negyven — Akkor kérem az egészet! Valamire biztosan jó lesz ... Es abból a törülközőből kettőt, meg a heverőre is kellene valami tarka mintás, aztán egy szoknyára való ... Ja, és blúzra valami barna anyag ... Már így zajlik a vásár. Ügy látszik, jó néhányan előtakarékoskodtak erre az alkalomra. A ruházati kisáruház pultjaihoz is nehéz odaférni, az eladókkal beszélgetni meg teljesen lehetetlen. Kattog a A ruházati kisá- uházaf is több százan keresik fel naponta. pénztárgép, zizeg a csomagolópapír, viszik a pulóvereket, férfi- és gyermekingqket, nyári ruhákat tucatszámra. A cipőboltban a textilfel- sőrészű papucs a sláger, de kelendők a gyerekcipők is. Igaz, ez utóbbiakból meglehetősen szegény a választék. (k. zs.) A cipőboltban szántén nagy a forgalom. Bokros Sándor- né és Víg Lajosné eladók szívesen segítenek a vásárlóknak a legmegfelelőbb lábbelit kiválasztani. Ifj. Fekete József felvételei MŰSOR MOZIK Gomba: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall. Űri: A legendák lovagja. Monor: Tavasz van, őrmester úr! Ve- csés: Jelenetek egy házasságból, I—II. (16 éven felülieknek.) MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren: 18.30—21-ig az ifjúsági klub 17—20-ig az irodalmi szakkör összejövetele. Péteriben: 18—22-ig ifjúsági klubfoglalkozás, 19—20-ig sportvezetőségi értekezlet. Gyömrön: 18 órától a filmklub és a motorosklub foglalkozása. Mendén: 18 órától az asztaliteniszezők edzenek. Kicsit bátrabban Az állattenyésztés Jól kihasználtak-e a telepek? Gabonaföldjeinken a monori járásban is zúgnak még a kombájnok. Kétségtelen, hogy a rossz tavasz, majd a nyár eleji nagy szárazság nyomot hagyott a termésátlagon, a szakemberek körében azonban egyre több szó esik a mezőgazdasági üzemek fejlesztési, beruházási tevékenységéről, hallani aggódó hangokat is. Az üzemek fejlesztenek. Folyamatban a már megkezdett beruházások befejezése, gyakran találkozunk rekonstrukciós, tehát meglevő létesítményeket tökéletesítő, illetve bővítő munkálatokkal. Az is általános igyekezet, hogy a gabona tárolását tökéletesítsék, tehát gépesített magtárakat, szárítóüzemeket, takarmánykeverőket építsenek. Úgynevezett új nagyberuházásba azonban alig kezdtek, korszerű szarvasmarha- vagy sertéstelep építésének nagyon kevés gazdaság látott neki az idén. Fejmosás helyett Erre vonatkozik az aggodalom. A megkezdett beruházások előbb-utóbb készen lesznek, és félő, hogy a fejlesztés folyama'tossága jövőre lelassul. Könnyű lenne most alapos fejmosásban részesíténi a téeszeLnökölcet, elmarasztalni őket azért, mert nincs bennük kezdeményezőkészség, vállal- kozószellem. A helyzet azonban nem ily egyszerű. Ismeretes, hogy ötödik ötéves tervünk teljesítése a köz- gazdasági körülményeket illetően lényeges .változások jegyében kezdődött el. Az állam többet vár a mezőgazdasági üzemektől, s ugyanakkor kicsit kevesebbet juttat nekik. Ennek nyomán változik az idei esztendő várható mérlege. Kisebb lesz a fejlesztésre fordítható nyereség, számos üzemben esetleg el is marad. Erre még mondhatnánk, hogy az állam hitelt is ad, sőt, a téeszek évek óta nem juthattak olyan könnyen hitelhez, mint az idén. Igaz, és ez a rekonstrukciókon, gépi beruházásokon meg is látszik. Az állattenyésztési nagyberuházás azonban drága és megtérülése is lassú, olykor kétséges. Ez az oka a bátortalanságnak. Az üzemi vezetők óvatosak, takarékoskodnak, a tagság elért jövedelmi színvonalát legalább tartani akarják, nem bocsátkoznak bizonytalan vállalkozásokba. Nem vitás, hogy az állattenyésztés csak egy bizonyos színvonalon hozhat hasznot. Lehetetlen olyan árrendszer, amelyben az évi 2 ezer literes tejhozam vagy a hat kiló abrakból előállított egy kiló sertéshús még hasznot is hozzon. Ám így felvetődik a kérdés: mit kell előbb tenni, felemelni a hozamokat és azután rendelni az árakat, vagy olyan közgazdasági környezetet teremteni, amely ösztönöz a viszonylag magasabb hozamok elérésére? Újra végiggondolva Helyesen teszik a téész- vezetők, ha a tagsággal közösen, újra végiggondolják beruházási elképzeléseiket, és kezdeményeznek az állattenyésztésben is. Ugyanakkor azonban állami oldalról is sürgető tennivaló, hogy az illetékesek végiggondolják a helyzetet és találjanak valami megoldást a hatásosabb ösztönzésre. Nagyon ügyelni kell az állami forintokra, de immár egy évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy üzemi vezetők akkor kezdeményeznek, ha valamiben fantáziát látnak Az állattenyésztés produktumát különösebb beruházások, jelentős kamatterhek vállalása nélkül is fejleszteni lehet a meglevő telepek kapacitásának jobb kihasználásával. A már felépült és üzembe állított szarvasmarha- és sertéstelepeken ugyanis a férőhelyek 15— 20 százaléka üres. Ezeket kellene a józan ész diktálta leggyorsabb ütemben betölteni. A lehetőségek, persze, nagyon eltérőek. Száz százalékig kihasznált telep alig akad, de, sajnos, van olyan is, ahol a férőhely kétharmada üres. A konkrét helyzetet figyelembe véve kell megtennünk a szükséges lépéseket. Helyben dönteni Az előrelépés elsősorban helyi elhatározás kérdése. A hatóságok biztathatnak, a hitel- intézetek, a vállalatok segíthetnek, de a döntést a gazdaságban kell meghozni. Igazán elsőrendű népgazdasági érdek a tartalékok kihasználása, az állattenyésztés országos termelési értékének növelése addig is, amíg majdan az új nagy telepek döntő fordulatot hozhatnak. Nagyon jó lenne azonban, ha ehhez a munkához is segítséget kapnának az üzemek, mert, sajnos, vannak szabályok és előírások, amelyek fékezik, hátráltatják a kapacitások teljes kihasználását. (—ib—)
