Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

1976. AUGUSZTUS 4., SZERDA XJCMav Heti jogi tanácsok A közérdekű bejelentésről, egyedi panasz elintézéséről. Több olvasónktól érkezett már olyan, bejelentés, hogy észrevételeiket nem tekintet­ték közérdekűnek, hanem egy­szerű panaszként kezelték és bírálták el. Mivel hasonló kérdésekben bizonytalanságot észleltünk az állampolgárok és az ügyinté­zők körében egyaránt, ezért lapunk hasábjain foglalkozunk ezekkel a problémákkal. Jogszabály nem korlátozza az állampolgárokat abban, hogy panaszokat nyújtsanak be. A panasz tulajdonképpen rendkívüli jogorvoslat, amely­nek benyújtására akkor kerül­het sor, ha az ügyintézés so­rán a határozat vagy az intéz­kedés sértette az ügyfél érde­keit, illetve, ha az ügyféllel szemben törvénysértő módon született meg a határozat. A tapasztalat azt igazolja, hogy az állampolgárok nem­csak valódi, tehát jogos sérel­meik esetén élnek a panasz­joggal, hanem nagyon sok az úgynevezett vélt sérelem, ami azután rendkívüli módon megnöveli az ügyintézők mun­káját. Sokszor az ügyfelek el­mulasztják a rendes jogorvos­lati lehetőségeket, tehát az el­sőfokú határozat ellen nem él­nek fellebbezéssel, és a jog­erőssé vált határozat miatt azután különféle szervekhez a beadványok özönét zúdítják. Ennék kiküszöbölését szolgál­ja az a jogszabályi rendelke­zés, amikor felmenti az állam- igazgatási szerveket az alól a kötelezettség alól, hogy egyes esetekben a panasszal érdem­ben foglalkozzanak. így nem köteles foglalkozni a szerv a panasszal, ha az állampolgár nem fellebbezett, bár arra megvolt a lehetősége, és fi­gyelmét is felhívták a határo- rozatban. Nem köteles foglal­kozni olyan esetben sem a ha­tóság a panasszal, amikor az ügyfél már fellebbezett, de türelme nem lévén a másodfo­kú döntés bevárására, külön­böző helyekre panaszokat me­neszt. Ez utóbbi vonatkozik özv. L. A.-mé és K. P. olva­sónkra. Az ismételt panaszt is érdemi vizsgálat nélkül vissza­utasíthatja a tanács, ha az ko­rábban fel nem hozott, és az ügy elbírálása szempontjából újabb lényeges tényeket, ille­tőleg körülményeket nem tar­talmaz. T. G.-né ismételt pa­naszát azért utasították el, mert az előbb említettek sze­rint újabb tényeket nem tar­talmazott. Végeredményben tehát a panaszeljárás egyfokú eljárás. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban pedig azok az olvasói sérelmek alaptalanok, amelyek kifogásolják, hogy nem határozat formájában kapják meg az intézkedő szervtől a választ. Mivel a be­jelentések többsége közvetle­nül nem államigazgatási hatá­rozat ellen irányul, ezért álta­lában a válasz nem is igényel határozati formát. Ha azonban egyedi államigazgatási ügyet is érint a közérdekű bejelen­tés, akkor a bejelentés alapján tett intézkedést áltálában ha­tározatként kell meghozni. Nagy jelentősége van a közér­dekű bejelentés intézményé­nek. Minden állampolgár jo­gává, és egyben kötelességévé teszi a törvény, hogy a beje­lentésben feltárja azokat a hi­bákat és fogyatékosságokat, amelyeket az állami és gazda­sági élet bármely területén észlel, ideértve az állami és gazdasági élet területén mű­ködő egyes személyek maga­tartására vonatkozó észrevéte­leket is. A törvény a közérde­kű bejelentés és javaslat tevő­jét védelemben részesíti. Nem ad azonban menlevelet a fele­lőtlen vagy egyenesen rosszin­dulatú rágalmazóknak, akik — sajnos nem egy esetben ta­pasztalható volt — megkísér­lik befeketíteni az állami szervek dolgozóit. Az ilyen be­jelentőket nem védi a jogsza­bály, és ellenük a törvény tel­jes szigorával kell eljárni. A mezőgazdasági tsz-ben ma- gasabb vezetői munkakört be­töltő alkalmazott munkaügyi vitájában — fegyelmi és kárté­rítési ügy kivételével —■ a szö­vetkezeti döntőbizottság jár el. Egyik tsz főkönyvelője sé­relmezi, hogy munkáltatója felmondta munkaviszonyát. A szövetkezeti döntőbizottság az­zal utasította el a panaszt, hogy határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Főkönyvelő olvasónk jogi tá­Tíz nap rendeletéiből A rendőrhatósági kényszer- intézkedésekről (a rendőri fel­ügyelet és kitiltás) a 4/1976. (VII. 24.) BM rendelet intéz­kedik a Magyar Közlöny 59. számában. A lakásépítési hozzájárulás­ról, a lakáshasználatbavételi díjról, a kedvezményekről, a lakások elosztásáról (megüre­sedett társbérletekről) a 25/1976 (VII. 23.) MT„ illetve a 26/1976 (VII. 23.) MT rendelet rendelkezik, és ugyanitt talál­hatók a Tanácsok Közlönye 33. számában az ezekkel kapcsola­tos végrehajtási rendelkezé­sek is. 240 Ft-OS ÁRON MOST MEGVÁSÁROLHATÓ AZ A szarvasmarha-állományok gümőkórmentesítésének állami támogatásával kapcsolatban a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter újabb rendele­tet adott ki. amelyet a Taná­csok Közlönye 33. száma is tartalmaz. A mezőgazdasági szövetke­zetek nem mezőgazdasági tevé­kenységének többlettermelési adójáról szóló pénzügyminisz­teri rendelet alkalmazásával kapcsolatban a PM közle­ményt adott ki 318/1976. szám alatt, a MÉM-mel közösen, amelyet az érdekeltek a Pénz­ügyi Közlöny 20. számában ta­lálnak meg. jékozódás után mégis csak a munkaügyi bírósághoz fordult, a munkaügyi bíróság a közel­jövőben tárgyalja az ügyet. Olyan tájékoztatást kapott egy kívülálló személytől, hogy a bíróság nem tárgyalja majd érdemben ügyét, mert* mint magasabb vezető állású dolgo­zó munkaügyi vitáját a szol­gálati felettes, illetve a köz­gyűlés bírálja el, és nem pe­dig bíróság. Olvasónk ne hall­gasson a felelőtlen tanács­adókra, mert ezzel nyugtala­nítja sajátmagát is, és az ál­lampolgárok bizalma is meg­inoghat, a munkaügyi viták el­bírálására jogosult, egyben kö­teles szervekkel szemben. A 46/1971. (XII. 28. Korm. sz. rendelettel módosított 35/ 1967. (X. 11.) Korm. sz. rende­let 141. §-a szerint a termelő- szövetkezet alkalmazottainak munkaügyi vitáira a tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti szervek hatáskörére és eljárá­sára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az így irány­adó, az 1971. évi 34. sz. tvr.- rei módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. (Tv.) 93. §-ának (1) bekezdése szerint a tag jogaival és kötelezettségei­vel kapcsolatban a termelőszö­vetkezet és tagja között kelet­kezett viták eldöntése a szö­vetkezeti döntőbizottság hatás­körébe tartozik. A szövetkezet közgyűlése a Tv. 74. §-ának (2) bekezdése, valamint a 91. §-ának (2) bekezdése értelmé­ben csak a tisztségviselők, a szövetkezeti döntőbizottság tagjai és a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozói: fegyelmi és kártérítési ügyei­ben jár el. Minden más tagsá­gi, illetve munkaügyi vitának az eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik, s nem kivétel ez alól a magasabb vezetői munka­kört betöltő alkalmazottak nem fegyelmi vagy kártérítési ügyben keletkezett munkaügyi vitája sem. A szövetkezeti döntőbizottság határozata el­len a magasabb vezetői mun­kakört betöltő alkalmazott is a polgári perrendtartás 349. §-ának (2) bekezdése értelmé­ben keresetet nyújthat be az illetékes bírósághoz. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése Ki felelős a bedőléssei fenyegető házért? Az egyik Pest megyei nagy­községben egy házaspár csalá­di házat épített. A községi ta­nács szakigazgatási szervének műszaki csoportja által kiadót; engedély alapján kőműves kis­iparos volt a felelős műszaki vezető, aki bizonyos munkála­tokat is vállalt, míg a többit a házaspár másokkal együtt végezte. Már az alapozáskor kide­rült, hogy nem megfelelő mélységűre készítették, úgyhogy a házat körülvevő földfelszínt később mintegy 15 centiméterrel fel kellett tölte­ni Hasonló volt a helyzet az úgynevezett ciklopfallal is. Nem sokkal azután, hogy a ház elkészült és a tulajdonosok beköltöztek, az épület felmenő falában nagyobb repedések ke­letkeztek, a padlóburkolatok pedig a talajvíz hatására any- nyira átnedvesedtek, hogy a la­kószobák szinte használhatat­lanok lettek. A házaspár áltai felkért építészmérnök szakvé­leménye szerint az épület helyreállítása 107 ezer forint­ba kerülne. Erre a tulajdono­sok ennek az összegnek a meg­fizetéséért a kőművesiparos ellen pert indítottak. A Pestvidéki Járásbíróság által kihallgatott igazságügyi szakértő a javítási költségeket a mérnöki véleménynél jóval kisebben állapította meg. A két álláspont közti különbözet áthidalására a járásbíróság az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottsághoz fordult, amelynek véleménye szerint a helyre- állítás 26 ezer forintba kerül­ne. A járásbíróság ítéletében a kisiparost 13 ezer 300 fo­rint megfizetésére kötelez­te. A kárösszeg megállapításánál a bíróság figyelemmel volt ar­ra, hogy a hibák részben a kő­műves, részben az építtetők és a padlóburkolók mulasztására is visszavezethetők. A házas­pár az ítélet ellen beadott fel­lebbezésében arra hivatkozott, hogy a ház továbbsüüyedt és SZEPTEMBER 1-TOL Munkahelyen nem árusítható szeszes ital REKLÁMOZNI IS TILOS A belkereskedelmi minisz­ter, az érdekelt szervek veze­tőivel egyetértésben, módosí­totta és kiegészítette a szeszes italok értékesítését szabályozó korábbi, 1972-ben kiadott ren­deletét. A módosítás tovább szigorítja a szeszárusítást Eddig csak a gyárak, az épít­kezések, a bányák büféiben volt tilos a szeszesital-értéke­sítés, a hivatali, munkahelyi büfékben árusíthatnak palac­kozott italokat. Az új rendelet általánossá tette■ a tilalmat. Előírja, hogy a munkahelyeken lévő üzletek­ben, vendéglátóhelyeken mun­kaidő előtt és alatt semmiféle szeszes italt nem szabad árusí­tani, vagy kimérni. Kiegészült a korábbi rende­let az élelmiszertörvénynek megfelelően azzal is, hogy tilos a szeszes italok fogyasztására ösztönző reklám, hirdetés. Az egyébként nem számít reklámnak, ha az üzlet kira­katában vagy eladótermében a korábbi rendeletben engedé­lyezett mértékig bemutatják a szeszes italokat. A Magyar Közlöny 59. szá­mában megjelent és hatályba lépett rendeletet szeptember 1- től kell alkalmazni. összedéléssel fenyeget. Azzal is érveltek, hogy az épületet az Építésügyi Minőségi Ellenőrző Intézet is megvizsgálta és a további romlást megerősítette. A Pest megyei Bíróság a ma­rasztalási összeget 15 ezer 809 forintra emelte fel. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyzete, a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a kőműves kisiparos az építtetőkkel milyen munkára kötött vállalkozási és megbíza­tási szerződést, mert felelőssége eszerint ala­kul — hangzik a határozat. Vállalkozói felelősség megálla­pításához elengedhetetlenül szükséges meghatározni, hogy az épület javítása milyen mun­kálatokat és költségeket igé­nyel. A Pest megyei Bíróság­nak meg kellett volna vizsgál­nia, hogy az építtetők állítása megfelel-e a valóságnak, vagy­is, hogy a ház összedőléssel fenyeget, ezért helyszíni szem­lét kellett volna elrendelnie. Csak az újabb szemle döntheti el, milyen a ház állapota, és a tulajdonosok állítása helyt­álló-e. Ezek után az is megál­lapítható, hogy a korábbi szak­értői véleményben foglaltak időközben nem váltak-e túl­haladottá és az elsőfokú íté­let óta eltelt öt hónap alatt a ház állapotában bekövetkezett-e olyan vál­tozás, ami a kijavítás és az értékcsökkenés kérdésében új helyzetet teremtett. Nem lehet mellőzni az Építés­ügyi Minőségi Intézet vizsgá­lati megállapításának eredmé­nyét sem. Mindezeket a járás- bíróságnak az új eljárásban keli tisztáznia. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES 0T Építési tanácsadó AUTÓSBOLTOKBAN ÉS SZERVIZEKBEN. nyugodtan akar autózni? HASZNÁLJ 'Z AFIT- LIV BIZTONSÁGI ÖVÉT! Mit kell tudnunk a fallázakról? Az üdülőövezetekben a kő- és téglafalú nyaralók mellett egyre több olyan házat talá­lunk, melyet előregyártott elemekből állítanak össze. A kellemes külsejű épületekből széles választék áll a vásárlók rendelkezésére: a kisméretű szerszámkamrától a kétszintes komplett nyaralóig minden kapható. A faházak forgalma­zója a FAÉRT, mely külföldi faházakat is árusít, nem csu­pán hazaiakat. Aki telkén faházat kíván építeni, mindenekelőtt fordul­jon az illetékes elsőfokú építé­si hatósághoz, s tudja meg: az adott területen milyen anya­gú, s mekkora méretű házat építhet. Az országban nem egy területen tudnillik korlá­tozták a faházak építését. Faházat is csupán építési en­gedély alapján készíthetnek az építkezők. Ez alól van kivétel: a községekben, nem üdülőte­rületen és 12 négyzetméternél nem nagyobb alapterületen építhető faház az imént emlí­tett engedély nélkül is. Az építési engedélyhez úgyne­vezett adaptálási műszaki do­kumentációt készít a tervezői névjegyzékben szereplő épí­tész-tervező. Ebben meghatá­rozza az épületnek a telken való elhelyezését, a szenny­vízkezelő műtárgy helyét, to­vábbá az épület alapozási módját. Célszerű az utcai kerítés tervét is a fentivel egy idő­ben beadni, így a kétszeri ter­vezőmunkát és a fölösleges adminisztrálást megtakaríthat­juk. A faházak építésekor leg­gyakoribb a házi kivitelezés, de, ha módunk van rá, kérjük megfelelő műszaki végzettségű szakember segítségét! Gondosan kell eljárnunk az épület helyének a kiválasztá­sánál. A faházak hőszigetelése többnyire nem éri el a hagyo­mányos téglafalakét, ezért he­lyes, ha a házat árnyékos te­rületre építjük. A faház nagy előnye, hogy szerkezeti elemei könnyen és gyorsan összerak­hatok, a ház hamar elkészül. Felállítása után viszont az épületgépészeti munkák (víz, villany, csatorna) külön szere­lést igényelnek. A konyha és a fürdő berendezési tárgyait magunknak kell megvásárolni, s ízlésünk szerint — (de cél­szerűen) választhatjuk meg helyüket a nyaralóban. A faház utólagosan intenzí­vebb karbantartást igényel, mint a hagyományos szerke­zetű épületek. A teljes beru­házás költségeinek megállapí­tásánál a faház és összeszere­lésének ára mellett, az alapo­zás és a kiegészítő szakipari munkák költségeit is tüntes­sük fel! Főleg dombosabb terepen építsünk faházat, ahol a ha­gyományos és súlyos építő­anyagok szállítása gondot okozhat. Milyen kerítést építsünk a nya­ralóhoz? A hétvégi házak kerítése le­gyen egyszerű, ízléses. Kerül­jük az épület tömegét „el­nyomó” kerítéscsodák építé­sét. Legjobb, az elősövény, s az azt kívülről határoló egy­szerű drótfonat. Amennyiben más anyagot kívánunk kerí­tésnek használni, építésszel terveztessük meg. Ekkor is tö­rekedjünk arra, hogy a kerí­tés könnyen építhető, egysze­rű formákból álló legyen, s harmonizáljon a nyaralóépület formáival, anyagával. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi ; osztályának dolgozója. » i ii i« »n ii n0 I»> • • • •• •• •• ■ ai I« • ■ • i• ■ a AUGUSZTUS 5-TÖL AUGUSZTUS 11-IG CEGLÉD, Szabadság 5— 8: Mr. Ma.iestyk 9—11: Délutáni előadáson: Tavasz van, őrmester úr! 9—11: A betörés CEGLÉD, Kamara 5— 8: Ostromállapot 9—11: Robinson és a kannibálok SZENTENDRE, Terem 5— 8: A szerelmes Blume 9: Gábor diák 10—11: Ne hagyd magad, Pitkin! SZENTENDRE, Kert 5—11: A Fehér Agyar visszatér GÖDÖLLŐ 5— 8: A kék katona»* 9—11: A nagy attrakció VÁC, Madách Imre 6— 8: Bizalmi állásban 9—11: Huszárkisasszony ABONY 5— 6: A hét dada 7— 8: Tavasz van, őrmester úr! 9—11: Mr. Majestyk BUDAÖRS 5— 8: Ne hagyd magad, Pitkin! 9—11: Legendák lovagja DABAS 6— 8: Csillag a földön I—II. 9—11: Keserű csokoládé DUNAHARASZTI 5— 8: A stadion őrültjei 9—10: Periszkóp z fjordok között DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— 6: Visszatérés Óz földjére 9—11: Bizalmi állásban •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 7— 8: Én és a tábornok 9: Bizalmi állásban 11—12: Azonosítás ÉRD 5: Nyomorultak I—II. 8— 9: Gawein és a zöld lovag 10—12: A medve és a baba FŐT 5— 6: A medve és a baba 7— 8: Amarcord* 9— 10: Visszatérés óz földjére GYAL 5: Kis nagy ember* 6— 7: Holnap lesz fácán* 8— 9: Halhatatlanok KISTARCSA 5— 6: Vörös kányafa 7— 8: Drága John** 9— 10: Vadállatok a fedélzeten I.EANYFALU, Kert 5: Árvácska 7— 8: Vörös kányafa 9—10: Hogyan fojtsuk vízbe;... ? NAGYKATA 5— 6: Akinek van egy unokatestvére Bronxban 7— 8: Két pont között a legrövidebb görbe 9—11: A fekete farmer PILISVÖRGSVÁR 6— 8: Zongora a levegőben 9—10: Folytassa, cowboy! POMÁZ 5— 6: Drága John** 7— 8: A betörés 9—10: A blokád I—IL RÁCKEVE 5— 8: A két aranyásó 9—10: Bakaruhában* SZIGETSZENTMIKLÓS 5— 8: Első előadáson: A vad bolygó 5— 8: Váltságdíj* 9—10: A szerelmes Blume ••Csak 18 éven felülieknek! 1 i 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom