Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

Vágják a silókukoricát A nyár végi és az őszi m unkákra is jó! felkészültek a gazdaságuk Megint csak az időjárásról ! kell szólni: úgy tűnik, a ha­tárbeli embereknek, mezein­ken gazdálkodóknak nem igyekszik kedvükben járni.' A száraz meleg, senyvesztő, tikkasztó aszály napjai után úgyszólván minden átmenet nélkül ősziesre, hűvösre for­dult az idő. Nem fejlődik a kukorica, a cukorrépa. Az egyre inkább ipari szervezett­ségű, géppel, technikai esz­közzel jól fölszerelt, nagy ho­zamú növényfajtákat termesz­tő modern mezőgazdaság — ez aligha tűnik fölfedezésnek akárki előtt is! — kiszolgálta­tottja az időjárás szeszélyei­nek. Persze igaz, az idei ara­tás is bizonyította, hogy a kellő gonddal végzett talaj­munka, műtrágyázás, növény- védelem és növényápolás eredménye megmutatkozik a határképben, , a nedvességőrző, jó mag­ágyba vetett növények jobban ellenállnak a ter­mészeti ártalmaknak. Egyelőre a kukoricát, a cukor­répát, a szálastakarmányokat és — ami különösen fontos — a másodvetésű növényeket ön­tözik mindenütt, ahol lehet. A legutóbbi számvetés sze­rint Pest megyében a gabo­T alán túlzás csupán egy lépésnek tartani azt, ami kedvező, de kez­deti jelként a beruházási tevékenységben tapasztal­ható, ám legyünk szeré­nyek, nehogy korán örven­dezzünk. Ésszerűbb beru­házói magatartásra, vala­mivel fegyelmezettebb kivi­telezésre mutat a befeje­zetlen beruházások állomá­nyának a megelőző évek­hez mért lassúbb növekedé­se; az állami nagyberuházá­sok előirányzatainak teljesí­tése, amire esztendők óta nem volt példa; az üzembe helyezések gyorsulása; a ke­vesebb építés megkezdése, azaz a koncentráció foko­zódása. Ilyen jellemzők lát­tán már-már felsóhajtha­tunk: a megyében rendező­dik a beruházások sok gondot okozó ügye. Hiszen, friss példával élve, a terve­zettnél hat hónappal ko­rábban fejezték be azt a gépi beruházást, amelyet a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára hosszúle­járatú hitelből valósított meg, s amelynek célja első­sorban az alkatrészellátás folyamatosságának biztosí­tása, illetve korszerűsítése. Lehetne persze tényeket említeni a másik, komo­lyabb színezetű csoportból is, így azt, hogy a megyé­ben minden három beruhá­zásból kettő jelentős több­letköltséggel készül el; is­mét megnőtt a gépi fej­lesztés rovására az építési szándék; sűrűn tapasztal­ható az elhamarkodott kez­dés, akadozó kivitelezések gyakorlata; sok gond van a fejlesztések minőségével, hosszú ideig tart az üzem­be helyezést követő hibák megszüntetése stb. Ne érté­keljük tehát minden rend­ben van alapon a kedvező változásokat, ám tartsuk számon, mert így erősíthet­jük azokat. S erre nagy szükség van. hiszen az ötö­dik ötéves tervben lassab­ban bővülnek a beruházási ráfordítások, mint /a meg­előző középtávú tervidő­szakban. Ezért ami jó irányban mozdul, a társa­dalom hasznát gyarapítja, azt segíti elő, hogy kiadá­saink kamatai hamarabb megtérüljenek. S 7Ó sincs persze varázs­ütésre végbemenő át­alakulásról — mutat­nak rá az Állami Fejleszté­si Bank "vezetői. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a központi irányítás rendelkezései, a szabályozó rendszer közvetítette hatá­sok. a beruházókra nehe­zedő társadalmi, erkölcsi, anyagi befolyásolás a ko­rábbinál ésszerűbben ötvö­ződnek, jobban, körülhatá- roltabban jelölik meg a célt. A haladás értékéből nem von le semmit az a tény, hogy sokféle eleme adminisztratív intézkedé­sekhez — az új beruházá­sok engedélyeztetésének szigorítása, a már elhatá­rozott, de még meg nem kezdett fejlesztések .pénz­ügyi fedezetének megvoná­sa — kötődik, hiszen az eredmény a fontos népgaz­dasági összességben. Arra azonban e jellemző vonás segítségével okvetlenül fel kell figyelnünk, hogy az állami döntési körben meg­valósuló beruházásoknál gyorsabb a javulás, mint azoknál, ahol a vállalatok önállóan szabják meg lépé­seiket. Ez azért nem mellé­kes mozzanat, mert a me­gyében — a termelő ágaza­tokban — minden beruhá­zási száz forintból ötvenet a vállalatok saját döntéseik alapján költenek el. Nap­jainkban az olyan vállalati beruházások, mint például az Egyesült Izzó váci gyá­rában az alkatrészgyártás fejlesztése, a Híradástech­nikai Anyagok Gyárában a színes tv-gyűrű gyártásá­nak bővítése, a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglé­di hordóüzemének tető alá hozása, nem számítanak ritkaságnak, holott har­minc-, ötven-, százmillió forintról van szó! S a csu­pasz összegek is érzékelte­tik, miként alakult át a be­ruházások lebonyolításának szerkezete, rendje, miként nőtt meg a vállalatok sze­repe. B iztató példákban nem szűkölködünk, de azt sem állíthatjuk, hogy már e példák alkotják a szabályt. Próbálkozásokról van szó, s értékük is ehhez igazodik. Tanúi lehetünk annak, hogy régi épületeit, közművek felhasználásával készül az új beruházás — mint a Gyümölcs- és Fő­zelékkonzervgyár tészta­üzeme —, s a rendelkezésre álló pénz így megtakarított részét gépek vásárlására fordítják. Vannak azonban olyan beruházások is, ahol még mindig ígéretesebb a kezdés, mint a folytatás, ahogy ez egyebek mellett a váci tejüzemnél, a szobi kőbánya előtörőművénél történt. Az ilyen és hasonló el­lentétpárok beszédesen ta­núskodnak a körültekintés, a megfontoltság jelentősé­géről, pénzben is mérhető értékéről, s arról, hogy hamis az az okoskodás, ami szerint több pénz — jobb fejlesztés. A sokat kárhoz­tatott mennyiségi szemlélet, mely az elkölthető forin­tokkal mérte egy-egy be­ruházás fontosságát, ma sem veszett ki. Mégis, már jeleit látjuk annak, egyre több helyen ismeri fel a vállalati irányítás, a forin­tok sokféle módon adha­tók ki, s ezért hasznuk eredményük is nagyon kü­lönböző lehet. Tényként kell mindenütt elfogadni., hogy beruházási célokra az ötödik ötéves tervben a korábbinál las­sabban növekvő anyagi források állnak rendelke­zésre. Ezért lényeges az el­ső lépés eredményeinek jó értelmezése, tanulságainak hasznosítása. Mégis, a jó megoldások lassan terjed­nek s még iparágon belül sincs fóruma, lehetősége a tapasztalatok cseréjének. Mintha senkit sem érdekel­ne, mi a magyarázata az egyik cég sikerének, a má­sik kudarcának, bár felté­teleik megegyeztek. Az el­ső lépést soknak kell kö­vetnie, szó sincs még egyenes útról. Arról azon­ban igen, hogy a koráb­biaknál többen látták be: az egyenes úton hamarabb lehet célba érni. Mészáros Ottó natarlók helyén a korai krumpli után 2700 hektáron került földbe a takarmánynö­vények magja — zöldül már szépen a csalamádé — 1900 hektáron pedig zöldséget — uborkát, céklát, retket, káposz­tát, karfiolt, zöldborsót — ve­tettek másodjára. Az esedékes határbeli ten­nivalók? A szalma lehúzása, bálázá­sa, kazlazása — megfelelő teljesítményű eszközök hiá­nyában — nem kis gondot okozott gazdaságainknak, né­mi késéssel sikerült csak „át­adni” a gabona után vissza­maradt földeket tarlóhántás­ra kivezényelt traktoros­csapatoknak. Ennek ellenére a jórészt alomként, kisebb rész­ben takarmányul szolgáló szal­ma letakarításával csaknem végeztek a gazdaságok, az egyéb teendőknek egynegyede van csupán hátra. A tarlók kétharmad részén ekevas for­gatta, tárcsa aprította, mor­zsolta már a földet; nagy gondosság kívántatik a nyári talajmunkához, hiszen minő­ségétől jövő esztendei termé­sük függ. Fontos, hogy a kel­lően föllazított, majd gyűrű* hengerrel lezárt talaj jól el­raktározza a csapadékot, kell az az ősszel , földbe kerülő szem fejlődéséhez. Meglehetősen vontatottan halad az istálló trágyázás. Saj­nos. Ezt a munkát hátráltatja a hozzávaló fölszerelés, ez esetben a trágyaszóró gép hiánya. Valamelyest biztató ugyan, hogy terjed az istállótrágya elterítésének robbantásos módszere — a héten a budai járásban tartottak sikeres be­mutatót. A Pest megyei Állattenyész­tési Felügyelőség gazdaságon­ként elemzi, miként pótolható — túl a másodvetéseken — a kedvezőtlen időjárás miatt el­maradt takarmány termés. Csaknem tízezer vagon tö­megtakarmány hiányáról van szó. Amire pótlásként számí­tani lehet és kell; a mellék- termék. A cukorrépafej, a ku­koricaszár. Az őszi betakarí­tásra kidolgozott „hadműve­leti” tervekben külön fejezetet szán —legalábbis remélhetően — valamennyi gazdaság e „mellékes” értékek begyűjté­sének megszervezésére. A megyei tanács illetékesei megállapították, hogy amint az aratásra, a nyár végi és az őszi munkákra is — betakarí­tásra, majd a gabonavetésre — jól felkészültek a gazdaságok. A gépesítés színvonala megfe­lelő, kielégítő a vetőmag- és műtrágyaellátás s várhatóan nem lesz fennakadás az üzem­anyag-ellátásban sem. És ha már takarmányról, betakarításról szó esett, említ­sük meg: a héten hozzákezdtek a gazdaságok — a megyében Í2 300 hektáron termő — silókukorica vágásához, behordásához, tartósításához. A. Z. PEST MEGYEI MA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 Ük ti II AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Altit I FOK IÁT 1976. AUGUSZTUS 29„ VASÁRNAP Megegyezés Géniben A genfi leszerelési bizottság munkacsoportjában nem hiva­talos formában megegyezés jött létre a környezeti hadvi­selés eltiltásáról beterjesztett konvenciótervezet végleges szövegéről. A pénteki informa­tív tanácskozáson sikerült minden vitás kérdésben az ál­láspontokat közös nevezőre hozni. A mindenfajta kör­nyezetromboló eszköz katonai vagy más ellenséges célzatú felhasználását eltiltó konven­ciótervezet végleges szövegét a munkacsoport a jövő héten nyújtja be a leszerelési bi­zottság ülésén. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ' titkára szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol évi sza­badságának egy részét töltötte. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, Győri Imre és Pullai Árpád, a KB titkárai, Brutyó János, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Be- recz János, a KB külügyi osz­tályának vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Új gyártmány Abonyban Átveszik a telefont Nagykátátol Olajkályha: Marcaliban — Jöhetnek a környékről is Az idén megszűnik az olaj- kályhagyártás a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, s helyette átveszik a nagyká- tai Telefongyártól a telefonké­szülékek gyártását, az olaj­kályhát pedig fokozatosán át­adják a marcali gyáregység­nek. 1971 óta készítik az abo­nyi asszonyok a különféle nagyságú kondenzátorokat, melyből az idén például 2,4 millió kerül le a gépekről. Most készülnek fel a telefon­gyártásra, jelenleg 27 asszonyt szállítanak naponta Nágykátá­ra, hogy 3 hét betanulás után, szep­tember 1-én már Abony­ban kezdhessék meg a hallgatóbetétek szalag­szerű gyártását. Ebből 51 ezret készítenek az idén. Szeptember 6-án újabb 27 asszony kezdi meg Nagykátán a hívóműszalagön folyó mun­ka betanulását, október 1-én pedig a komplett egység, a CB-szalag oktatása kezdődik. A tervek szerint 1977 januárjában kerül le az Abonyba áttelepített gépsorról az első komplett, összeszerelt telefonkészü­lék. Mielőtt megkezdték a profil- tisztítást, illetve az új gyárt­mány bevezetését, felmérték Abony és a környező falvak munkaerőhelyzetét. Eszerint a szükséges létszám Abonyban, Jászkarajenőn és Kőröstetétle- nen rendelkezésre áll. Csupán az okozott némi gondot, hogy ezek az asszonyok még soha­sem dolgoztak ipari üzemben, Szedik a szőlőt Az Alagi Állami Gazdaság váci kerületének 200 hektáros szőlőskertjében javában tart a szüret. Jelenleg a Kardinál faj­tát szedik, amelyet a főváros piacaira szállítanak. Az étkezés­re már nem alkalmas Csabagyöngyét pedig a Móri Állami Gazdaság dolgozza fel a helyszínen. Koppány György felvétele közvetlenül a háztartásból ke­rülnek a gyárba. Tóth György gyáregységvezető szerint azon­ban némi segítséggel hamaro­san jó munkásokká válhatnak, hiszen az első betanuló turnus asszonyai az első két hét után 100 százalékot teljesítettek. Jelenleg 387 fő a gyáregy­ség létszáma, mely a gyer­mekgondozási szabadságon levőkkel együtt eléri a 480-at. Az új gyártmány bevezetése után mintegy 500 dolgozóra lesz szükségük, ami egyben azt is jelenti, hogy a jogi lét­szám várhatóan 620—650 körül alakul. T. Á. L. Tegnap: akadályverseny, ma: záró plenáris ülés wm I i Szabad idejükben a váci katonafiatalok kiállítását szemlélik részvevők. Bozsán Péter felvétele Tegnap reggel érdekes prog­rammal kezdődött a IV. orszá­gos ifjúvezető konferencia utolsó előtti napja. A jelenlevő több mint háromszáz küldött nehéz akadályokkal tarkított versenyre indult Dunakanyar­ba. A vetélkedésben kitűnt az is, ki ismeri jobban a túrák, a kirándulások szabályait, jel­zéseit. A változatos feladatok során a fiatalok számot adtak tudásúkról és felkészültségük­ről is. Ma záró plenáris ülésen folytatják munkájukat az ifjú­vezetők. összegezik az elmúlt napok vitáit, s elhangzanak a legfontosabb észrevételek, leg­kiválóbb ötletek. Az ülést ün­nepélyes zászlólevonás követi, s a fiatalok visszautaznak la­kóhelyükre. Elutazott Bud az izlandi külüg Szombat reggel elutazott Bu­dapestről Einar Agustsson, az Izlandi Köztársaság külügymi­nisztere, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dott hazánkban. Búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és Nagy János külügyminiszter-helyet­tes. (A külügyminiszter kozata a 2. oldalon.) nyilat­KÖZÉLET Alckszej Szorokin, a Szovjet­unió kőolaj- és gázipari válla­latépítési miniszterhelyettese, aki tárgyalásokat folytatott Budapesten dr. Juhász Ádám nehézipari államtitkárral az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázveze­ték építésének időszerű kérdé­seiről, szombaton elutazott ha­zánkból. á lépés

Next

/
Oldalképek
Tartalom