Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
1976. AUGUSZTUS 25., SZERDA Heti jogi tanácsok Ha a felmondást hatálytalanították A minap egyik olvasónk azzal keresett fel, bemutatva az iratokat is, hogy a vállalati felmondást a Munkaügyi Bíróság hatálytalanította, és visszahelyezte eredeti munkakörébe ; a vállalat vonakodva bár, eleget tett a visszahelye- zési kötelezettségnek, a dolgozónak azonban nem térítette meg elmaradt munkabérét, egyéb kárát. Olvasónk nem szeretne örökösen bíróságra járni, mert ez végül is olyan helyzetet teremtene a vállalat és a dolgozó között, hogy bizonytalanná válna további ott- maradása. Tőlünk kér tanácsot, mit tehet ebben az ügyben? Mindenesetre elég okvetet- lenkedő a vállalat, ha a bíróság döntésére is csak nagy- nehezen helyezte vissza eredeti munkakörébe olvasónkat. Természetesen nehezére esik most a több mint 10 ezer forintnyi elmaradt munkabért kifizetni. Emiatt ugyanis a törvénytelen felmondásért felelős személy is felelős anyagilag. Olvasónkat azonban megnyugtatjuk: jó ha tudja, hogy a vállalat kötelezettségét a munkaviszony jogtalan megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 31. §. (1) bekezdése és az Mt. V. 33. §-a szabályozza. Kimondja, hogy a dolgozó munkaviszonyának jogtalan megszüntetése esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkaviszonya meg sem szűnt volna. Mindenesetre a felmentés idejére kifizetett átlagkeresetet be kell számítani az elmaradt munkabér összegébe, azt még egyszer kifizetni nem lehet. Olvasónk, amíg a munkaügyi vitája tartott, újabb vállalatnál helyezkedett el ideiglenesen, az ott kapott munkabért az átlagkereset-számításnál azonban figyelembe kell venni, és ebben a vonatkozásban S. M. budaörsi olvasónkkal szemben nem követtek el szabálytalanságot. Viszont hibát követtek el, mert megilleti a szabadság arányos része, és az év végi részesedést is ki kell fizetni. Ha elesett a társadalombiztosítási szolgáltatásoktól, azt is köteles a vállalat megtéríteni, i Sokan nem tudják, hogy a dolgozót keresetveszteségének csökkentése érdekében, úgynevezett kárenyhítési kötelezettség terheli. Nem ülhet tehát otthon karba tett kézzel, még a munkaügyi vita folyik, hanem meg kell kísérelni elhelyezkedését. Ez vonatkozik B. M.-nére, aki fél évig meg sem próbált munkát keresni, pedig, mint bolti eladó, talált volna munkát. Ezért nála már számításba veszik, hogy menynyit kereshetett volna, és ezt az összeget követeléséből jogosan lehet levonni. Az özvegy földhasználati joga P. K.-né férje, aki termelőszövetkezeti tag volt, elhunyt. A háztáji föld miatt hivatták a tsz-hez. Aziránt érdeklődik, van-e joga a földhöz. A termelőszövetkezeti jogszabályok szerint a tag halála esetén az a nem tsz-tag házastárs, aki a tsz-öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1976-ban nőknél 59. életév), tartósan mufikaképtelen vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, a tsz-től a háztáji föld mértékének alsó határát meg nem haladó fötűhasználatra jogosult, feltéve, hogy tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában föld nem maradt. Tájékoztatásként közöljük, hogy a háztáji föld területe 3000—6000 m2 (834— 1663 négyszögöl) lehet. Ha az özvegy használatában — mint jelen esetben olvasónk esetében is — egy hold nagyságú terület van, illetve férje halálakor ezzel rendelkezett, így a jogszabály értelmében nem illeti meg, de ebben az évben jogosult a háztáji földön elvégzett és meg nem térült munka és befektetés ellenértékére, vagy választhatja azt, hogy a gazdasági év végéig a háztáji földjét használhatja. Hasonló problémával fordult hozzánk B. I.-né olvasónk is, neki azonban férje halálakor nem volt használatban földterület a háztájin kívül, ezért őt továbbra is megilleti, annak használata. A továbbtanuló dolgozók utazási kedvezményeiről Utazási költségek megtérítésére azok a dolgozók tarthatnak igényt, akik a szakközépiskola, illetve felsőfokú okMOZBMUSOR AUGUSZTUS 26-TOL SZEPTEMBER 1-IG CEGLÉD, Szabadság 26—29: Talpuk alatt fütyül a szél 26—29: esti előadáson: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** 30— 1: Rendet csinálok Amerikában és visszatérek CEGLÉD, Kamara 26—29: Egy „igazi” férfi 30— 1: Foglalkozása: riporter GÖDÖLLŐ 26—31: Éjfélkor Indul útjára a gyönyör* 1: Itt, a sarkcsillag alatt I—II. SZENTENDRE. Terem 26—29: Robinson Crusoe 30: Találkoztam boldog cigányokkal is* 31— 1: Az androméda törzs SZENTENDRE, Kert 26— 1: Rendet csinálok Amerikában és visszatérek VÁC, Madách Imre 27— 30: A kék katona** 31— 1: Fehér farkasok ABONY 26: Találkoztam boldog cigányokkal is* 27—29: Kölyök — Semmittevők 30— 1: Akció az elnök ellen BUDAÖRS 26— 29: A bűvös kő és a csodakút 30— 1: Robinson Crusoe DABAS 27— 29: Folytassa, cowboy! 30— 1: Zongora a levegőben DUNAHARASZTI 26—27: A cél kiválasztása I—II. 28— 31: Pénzt, vágj’ életet! •Csak 16 éyen felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillag 26— 27: Fekete város I—II. 28—29: Mimién bizonyíték ellene szól 30— 31: A felső tízezer* 1: Foglalkozása: riporter DUNAKESZI, Rákóczi 25— 26: Hangverseny Bangladesért 28— 29: A felrobbant pokol 30: A felső tízezer* 1— 2: Felfelé a lejtőn ÉRD 24— 26: Nadira 29— 30: Pisztolypárbaj 31— 2: A rivális FÓT 26: Fennakadva a fán 27— 29: A rivális 30— 31: Minden bizonyíték ellene szól GYAL 26: Katonazene 27— 28: A medve és a baba 29— 30: Labirintus KISTARCSA 26— 29: Aranyvadászok 30— 31: A határon szolgálok LEÁNYFALU, Kert 25— 26: A kör bezárul 28— 29: Fehér farkasok 30—31: Arany vadászok 1— 2: Visszatérés Óz földjére NAGYKÁTA 26— 29: Emlékezz a nevedre 30— 1: Vannak még csodák PIIISVÖRÖSVÁR 27— 29: Fehér farkasok 30— 1: Érett szőlőfürtök FOMÁZ 26—29: Két aranyásó 30—31: Váltságdíj* RÁCKEVE 26—27: Oly távol, oly közel 25— 29: A cél kiválasztása I—II. 30—31: A vadon kiáltása SZIGETSZENTMIKLÓS 26— 29: Pénzt, vagy életet! 30—31: A cél kiválasztása I—II ••Csak 18 éven felülieknek! tatási intézmény levelező tagozatán tanulnak tovább, és teljes tanulmányi szabadságuk idejére átlagkeresetet kapnak. Ahhoz azonban, hogy utazási költséget kaphassanak az ilyen továbbtanuló dolgozók, még további feltétel megléte szükséges. Éspedig az egyik, hogy az iskola és a munkahely között a távolság 50 km-nél nagyobb legyen, a másik pedig, hogy a dolgozó havi keresete 2 ezer forintnál nem több, illetve az egy főre eső családi jövedelem az 1500 forintot nem , éri el. Abban az esetben, ha a továbbtanuló dolgozó átlagkeresete 2500—3000 forint között van, vagy a család egy főre jutó jövedelme a 2000 fo rintot nem haladja meg, csak az utazási költségek felére tarthat igényt a dolgozó. A vállalat azonban egyéni elbírálás alapján megtérítheti a teljes utazási költséget, ha a dolgozó havi keresete a 2500 Ft-ot meghaladja. Levelező tagozaton tovább tanuló tanítóképző intézeti dolgozó olvasónk részére kedvező tájékoztatást adhatunk az utazási költséget illetően. Ugyanis kimondja a rendelet, hogy meg kell téríteni a tanárképző főiskola levelező tagozatán továbbtanuló tanár-népművelő vagy tanár-könyvtár- szakos, illetve tanítóképző intézet levelező tagozatán továbbtanuló népmű velő-könyv- társzakos dolgozónak a kötelező foglalkozásokon, illetve a vizsgákon való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási költségeit. Öt a szállásköltség és a nappali tagozatos főiskolai hallgatók részére biztosított étkezés díjtalan igény- bevétele is megilleti. Dr. M. J. Hossza!]!] lejáratú hitei — műtrágyára A mezőgazdaság műtrágya- felhasználásának növelése a hozamok fokozásának egyik legfontosabb feltétele, • amivel számol az V. ötéves terv is; eszerint 1980-ig 33 százalékkal nő a felhasználás, s öt év múlva eléri a 2 millió tonnát A termelőik műtrágyaigénye azonban egyelőre elmarad a tervezett színvonaltól, a gazdaságok — az Agrotröszt illetékesei szerint — mintegy 90 ezer tonna hatóanyagban számított műtrágya-megrendelést mondtak vissza az elmúlt hónapokban, Ez kedvezőtlen jelenség és nem felel meg az üzemi tervekben előirányzott fejlesztési programnak sem. Az idegenkedésnek több oka van, mindenekelőtt az, hogy az év" elején átlagosan 23 százalékkal megdrágultak a talajerőpótló vegyszerek. Emiatt számos gazdaság helytelenül értelmezett takarékossági programot igyekszik megvalósítani, .Kétségtelen azonban, hogy egyes kedvezőtlen adottságokkal rendelkező üzemek anyagi lehetőségek híján von iák vissza megrendeléseiket. Rajtuk és más termelőkön is segít majd az a soron kívüli banki intézkedés, amely nemcsak rövid lejáratú termelési hitel folyósítását teszi lehetővé műtrágya beszerzésére — mint korábban —, hanem középlejáratú, tehát hosszabb időre szóló hitelt is engedélyez, Válás — közös megegyezéssel Évt61 évre egyre nagyobb számban kerülnek a bíróságok elé az átmenetileg vagy véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok. A polgári perek bírósági ügyforgalmának több éves átlagban változatlan szintje mellett a bon- tóperek- 1970-ben 18,8 százalékot (35 ezer 075 ügy), 1975- ben fjedig 23,7 százalékot (42 ezer ügy) érteik el. Jogalkalmazási szempontból a család védelme — a házasság fenntartása érdekében kifejtett bírói tevékenység — tükröződik abban, hogy az ügyek mintegy 40 százaléka túlnyomórészben az első tárgyalás, a bíróság békítő tevékenysége után megszüntetéssel, tehát ítélethozatal nélkül végződik. Korábban, a családjogi törvény | 1974. évi módosítása előtt ez i az arány — elég állandósággal I — 32—33 százalék volt Fontos feltételek A tények, adatok alakulásé - ; ban — ámint az Igazságügyi | Minisztériumban elmondták — ; feltétlenül szerepe van annak, hogy a két évvel ezelőtt módosított, jelenleg hatályos családjogi törvény lehetővé teszi a válás olyan módját is, amikor a házasfelek egymást tiszteletben tartva, egymás emberi mivoltát, nem sértve, békésen, a múlt felhány tor gatása, a régi sebek feltépése nélkül tudnak elválni. Ilyenkor a bontást a bíróság a felek A Legfelsőbb Bíróság döntése Kié legyen a gyermek? Egy szakmunkás házasságából 8 és 6 éves kislányok születtek. Három évvel ezelőtt az asszony férjétől elköltözött, és kisebbik gyermekét magával vitte, majd egy férfival életközösségre lépett és ettől gyermeke is született. Később válópert indított férje ellen, amelyben a gyermekek nála történő elhelyezését kérte. Előadta, hogy férjével saját házukban kétszoba-konyhás lakása van. A férj a házasság felbontását nem ellenezte, de a nagyobbik gyermeket magának követelte. A járásbíróság a házasságot felbontotta és mindkét gyermeket az anyánál helyezte el. Az ítélet indoklása szerint a férj a közös lakásban barátaival rendszeresen éjfélig kártyázott, italozott és részegségében a bútorokat is összetörte, tehát a házasság e magatartása miatt romlott meg. A bíróság azt is megállapította, hogy a férj a nagyobbik leányt nem adta oda az anyjának, hanem rokonoknál helyezte el, olyan szoba-konyhás lakásban, amelyben öten laknak. Ilyen körülmények között a gyermek érdeke azt kívánja, hogy testvérével együtt nevelkedjék, és ne idegenek, hanem anyja gondozza. Fellebbezésre a megyei bíróság úgy döntött: a nagyobbik leány érdeke a megszokott apai környezetben való maradást indokolja, tehát az apánál helyezte A rhegyei bíróság ítélete ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az ítéletnek a nagyobbik gyermek elhelyezésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a vonatkozásban a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indoklása szerint a szülők megegyezéséneik hiányában a gyermekelhelyezés kérdésében a bíróság határoz. A gyermeket annál á szülőnél kell elhelyezni, akinél kedvező testi, értelmi és erkölcsi fejlődése legjobban biztosított. Szükség esetén a gyermeket máshol is el lehet helyezni. Az idősebbik kislány nyolcéves, tehát abban a korban van, amikor elsődlegesen anyai gondoskodásra van szüksége. Az anya arra hivatkozott, hogy az élet- közösség megszakadásakor férje megakadályozta, hogy nagyobbik gyermekét is magával vihesse. Egy korábbi környe£| Tíz nap rendeletéiből A munkásszállások egész- ' ségügyi szabályairól kiadott 11/1976. (VIII.. 3.), Eü. M. számú rendeletet a Magyar Közlöny 60. száma tartalmazza. Az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről a közlekedési és postaügyi miniszter 14/1976. KPM. számú utasítást adott ki, amelyet az érdekeltek a Közlekedésügyi Értesítő 7. számából ismerhetnek meg. A vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségének rendszeréről az egészségügyi miniszter 23/1976. Eü. M. sz. alatt utasítást tett közzé, az Egészségügyi Közlöny 15. számában. A mesterszalsmunkás továbbképzésről az építésügyi és városfejlesztési miniszter 20/ 1976. (VIII. 12.) ÉVM. szám alatt rendeletet adott ki, amely az építésügyi ágazatban dolgozókra vonatkozik. (Tanácsok Közlönye 36. szám). A mezőgazdasági termények, állatok és állattermékek felvásárlási áráról szóló 18/1975. (IX. 20.) MÉM—ÁH. számú rendelet módosítását és kiegészítését a 28/1976. (VIII. 15.) MÉM—AH. rendelet tartalmazza. (Tanácsok Közlönye 36. sz). A nyugdíjasok táppénzéről a SZOT Tb. Főigazgatóság részéről elvi állásfoglalás jelent meg a Társadalombiztosítási Közlöny 7. számában. zettanuímány szerint a kislány akkori elhelyezése nagyon rossz volt. Űjabban apai nagyanyjánál lakik, de új tartózkodási helyéről nincs környzetta- nulmány. A megyei bíróság figyelmen kívül hagyta az anyának azt az állítását, hogy amikor gyermekét meg akarta látogatni, férje rokonai megdobálták, a kislányt felvitték a padlásra és azzal fenyegették: ha kiabál, ledobják. Erre vonatkozóan az asszony tanúkat jelentett be, valamint arra is, hogy sógornője kijelentette: amennyiben a gyermeknek csomagot küld, azt elégeti. — A férj ragaszkodik az idősebb kislányhoz — hangzik tovább a határozat —, ugyanakkor nincs adat árra, hogy kisebbik gyermeke sorsa iránt érdeklődést tanúsítana. Ilyen körülmények között a nagyobb gyerek nála történő elhelyezése annak húgától való teljes elszakadását eredményezné, ami ránézve kifejezetten káros és így érdekeivel ellentétes lehet. A bíróságoknak meg kellett volna vizsgálniok az anya gondozásában lévő gyermek helyzetét, élettársát pedig ki kellett volna hallgatni, hogy meggyőződjenek arról, vajon a gyermekek neveléséhez kellő felelősségérzettel rendelkezik-e. Meg kellett volna keresniük a volt házastársak, valamint az asszony élettársának munkáltatóját is, hogy munkahelyükön milyen magatartást tanúsítanak. Gyermekelhelyezési perben alaposan vizsgálni kell a feleknek a házasság alatt tanúsított magatartását, és azt, hogy a házasélet felbomlásáért mennyiben felelősek. Végül a Legfelsőbb Bíróság elrendelte gyermekpszichológus meghallgatását is, annak tisztázására, hogy a nagyobbik leány szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében mennyiben indokolt jelenlegi helyzetén változtatni H. E. egyező, akaratnyilvánítására alapítja. A köznyelvben ezt jelentette korábban a „közös megegyezés”. Sokan jiem — vagy nem pontosan — tudják, hogy az egyező akaratnyilvánítással kért bontásnak a törvényben előírt feltételei varrnak: a ha- zastársak megegyezzenek a gyermek tartásában, elhelyezésében, láthatásában, a házastársi tartásban, végül a közös lakás használatában. Ennek a megegyezésnek az a célja, hogy a házas társak a legfőbb vitás kérdéseket rendezzék, tehát ne húzódjanak el ezek a vitáik a bontás utánra, mert sajnos az ilyen kérdések további nézeteltéréseknek, egymás zaklatásának forrásává válnak. A közös vagyon megosztása nem félte tele az egyező akaratnyilvánítás mellett történő bontásnak. Lehetnek olyan elszámolási, megosztási problémák, amelyek elhúznák a bontópert, és ezáltal nehezítenék a házastársak helyzetét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen vagyonjogi vitákat ne lehessen már a bontóper során rendezni, sőt ez a célszerű. Természetes, hogy ez nem minden esetben sikerül. Ami azonban már nem a bíróságon múlik. Ami mellőzhető Egyező akaratnyilvánítás esetén is mellőzhetetlen a házastársak meghallgatása és a bék,ités megkísérlése, mert a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítás végleges és befolyásmentes-e. Sajnos, vannak olyan tapasztalatok, hogy egyesek azért egyeznék bele a bontásba, mert annak fejében remélik, hogy a közös vagyonból nagyobb részt kapnak, a gyermeket ők kapják meg, vagy tartásdíjat nem kell fizetniük. Ez mind helytelen. A bíróság az ilyesmit a per folyamán földeríti és ha ilyent tapasztalt, egyező akaratnyilvánításon alapuló bontásról nem lehet szó, mert a házastársak nyilatkozata nem befolyásmentes. Ha az akaratnyilvánítás nem őszinte, nem végleges — különösen ha kényszer, tévedés, megtévesztés vagy valamelyik házasfél helyzeténék kihasználása idézte elő — azt nem lehet figyelembe venni. A legfrissebb adatok szerint a bíróságok a házasságoknak már mintegy kétharmadát a felek egyező akaratnyilvánítása alapján bontják fel. Ezekben a perekben a bíróságok nem vizsgálják a bontásra vezető okokat. Akkor viszont vizsgálják, ha nem egyező akaratnyilvánítással kérik a bontást VÁLASZOL AZ ILLETÉKES 0* Építési tanácsadó Hogyan függ Össze a lakóépület szintjeinek száma és a telken való elhelyezése? A családi házak építési telken való elhelyezése függ az épület magasságától. Az egyszerűsítés kedvéért a szintszám megállapításával határozzák meg az épület magasságát. A földszintes épületek egyszintesnek minősülnek, ha a földszinti padlóvonal — az épület körüli terepviszonyokat figyelembe véve — maximálisan 1,2 méter magas. Az építhető szintek számát beépítési szempontok alapján határozzák meg. A tényleges szintszám azonban az épületen (belül ettől eltérő is lehet. Például a földszintes épület tartalmazhat pincét, s padlástere is beépíthető. Az épületek egymástól való legkisebb távolságát a tűzrendészet! szabályok, s a kellő mennyiségű megvilágításhoz szükséges légtérarányok határozzák meg. Kedvező esetben a két épület közötti távolság az épületek magasságának másfélszerese, de ez a táv — legfeljebb — hat méterre csökkenhet. A tetőtér-beépítés elterjedésével a földszintes épületek nagy részének fedélszerkezete lakótérré válik. A tetőtér szélén lévő falmagasítás — az úgynevezett tértfal — magassága a földszintes épületeknél nem lehet nagyobb, mint 1,2 méter. Ellenkező esetben kétszintes épület keletkezik, melynél az oldalkert mérete nagyobb, mint a földszintes épületre előírté. Pest megyében legelterjedtebb az oldalhatáron és a szabadon álló ház építése. Az oldalhatáron álló épületnél csak a mellékhelyiségek és a konyha nyílhatnak a szomszéd felé, kétméteres mellvéddel készülő ablakokkal, ezért az öldalkert szélessége négy méterre csökkenhet. Kétszintes épületnél ez a távolság legalább hat méter. A szabadon álló épületek — ameny- nyiben földszintesek — oldal- kertje három méter széles, a kétszinteseké öt, a háromszinteseké pedig hét. Csíki Róbert építészm émök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályúnak munikaitársa
