Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

1976. AUGUSZTUS 35., SZERDA 5 h Dobos, Marx Károly utca 39. Lakást kaptak, otthonuk van Kácsolják a szőlőt a széntmártonkátai Kossuth Termelő- szövetkezet negyven hektáros területén. Nagy Iván felvétele Szentendrén Már szállítják a tankönyveket Marx Károly utca 39. Üj szám Dabason. Egy nemrégiben elkészült lakóház száma. Né­hány héttel ezelőtt még üresen csillogtak az ablakok, törmelék borította a környéket. Aztán lassanként megindult az élet. Kezdetben voltak a várakozás­sal telj pillanatok, aztán a kulcsátadás, az ismerkedés a lakással, az új, jórészt még ép- penhogy csak megszikkadt fss- tékes falú otthonnal, a tervez- getés, a berendezés, mit hová és hogyan... Korábban féltanyán A több emeletes ház legfelső emeletén az utolsó lakás csen­gőjének éles berregésére atléta- trikós, fiatal férfi nyit ajtót. Rácsodálkozik az ismeretlenre, bizonyára azt gondolja: a ta­nácstól vagy netán a lakóbi­zottságtól jöttem. Aztán, meg­tudván jövetelem célját, a nagyszobába invitál. — Ne nézzen körül — mondja, még a bútorok elrendezésére is clig akadt idő. A Fehér Akác Termelőszövetkezetben dolgo­zom, feleségemnek pedig akad elég gondja kéthónapos gyer­mekemmel, meg itthon van a nagyobbik is, ő már három­éves. A fal mellett, alacsony asz­talkán varrógép ásít, látszik: nemrégen dolgozott rajta vala­ki. Két heverő, a gyereknek fo­nott kisszék, a sarokban kopott televízió, no meg egy falnak támasztott faragott fa — ennyi a szoba berendezése. A férfi elkapja a pillantáso­mat, s magyarázatként még hozzáteszi: — Ha elmondanám, hol lak­tunk korábban, abból kitörne a parasztgyalázat... A terme­lőszövetkezettől kaptunk átme­netileg. egy roggyant kis szobát, abban laktunk valamennyien. Fürdőszoba, mellékhelyiségek sehol. Bejön a fiatalasszony is, fi­gyeli a beszélgetést, majd mi­után a .régi otthonról hall még közbeveti: — Nem volt az igazi ottho­nunk, de hogyan is lett volna? Földes lakás volt, féltanya. Itt minden megvan, csodálatos fürdőszoba, beépített konyha, ilyenről csak álmodoztunk ko­rábban a sok gond között. Albérletből jöttek Palásti Viktoréktól, a szem­ben levő lakásba indulok. Ko­vács József és családja lakik itt. Középmagas, mosolygós asszony nyit ajtót, két fiú és egy kislány sündörög körülöt­te. Látom: hamarosan újabb ifjú utóddal gazdagodik a csa­lád. — Igen, ismét csak többen leszünk — mondja Kovács Jó- zsefné. — De az új lakásban elférünk valamennyien. Az Egyház utca G-ban laktunk ko­rábban — egy szobában mind az öten. A férjem kocsikísérő a Fehér Akác Termelőszövetke­zetben, én is ott dolgoztam a zöldségtisztító üzemben. Annak már jó néhány éve. Gond az akad elég, hiszen a férjem so­kat van távol. Zoli, a beszédes, nevetős fiú szól közbe: — Meg arattak is, akkor csak ebédelni jött haza ... A takaros konyhában üldö­gélünk, a tiszta terítővei leta­kart asztal mellett a hokedlin. A legkisebb gyerek, a sárgaru­hás kislány, nagy szemeket mereszt az idegenre, aki ezút­tal én vagyok. — Tarthatatlan voit már a helyzetünk a régi lakásban — fűzi tovább a szavakat rz asz- szony. — Többször jártam a ta­nácson lakásügyben, mígnem megjött a válasz: költözhetünk. Nem hiszem, hogy le tudná ír­ni akkori örömünket. — Mert a pénz, ugye mindig könnyebben megy, mint ahogy jön ... Mi 6 ezer 300 forintot fizettünk ezért a lakásért, meg a villanyszámla, a lakbér, úgy háromszáz forint. Hasonlítha- tatlan a helyzetünk az előbbi­hez képest. Hatezer forint egy ilyen lakásért: nem pénz. Bedőlt a fal Egy emelettel lejjebb népes család éldegél a kétszobás la­kásban. Megszeppent arcú — inkább kamaszlánynak, mint anyának tűnő — fiatal nő nyit ajtót. Nyomában gyereksereg. Hosszasan gondolkozik, ami­Takarékszövetkezeteink egyre jelentősebb szerepet játszanak életünkben. Sok­oldalú tevékenységgel segítik mindennapi munkánkat, s egyre többen veszik igénybe szolgáltatásaikat. Jó példa er­re a tahitótfalui takarékszö­vetkezet idei eredménye is, hiszen a frissen kapott sta­tisztikai adatok alapján a szö­vetkezet betétállománya már elérte a 18 millió forintot, s az idén belépők száma pedig 500-zal növelte a taglétszámot. A szövetkezet működési terü­lete is bővült, a székhely­községeken kívül Leányfalu, Göd és újabban Sződliget la­kosságának is nyújtanak már különböző szolgáltatásokat. A kiadott kölcsönök összege mintegy 5 millió forint, amelyből 1 milliót a háztáji termesztés fejlesztésére hasz­náltak fel a tagok. A kölcsönt elsősorban a sertésállomány t növelésére fordították, de kor kérdezem, hányán laknak itt, már csak a pontosság vé­gett is. — Én tizenhat éves vagyok, a férjem 17. Egy gyerekünk van — számol fennhangon, s meg is jelenik egy rövidszok­nyás nagyobbacska lány, kar­jaiban egy vidáman rúgkapáló öthónapos gyerekkel. — Anyó­som, apósom már benne járnak a korban, nekik hat gyerekük van, az egyik már felnőtt, kü­lön él. De a többiek még itt-, hon vannak. Attila, Ilona, a Jó­zsi, a Tibi és a Pista. — Gyónón laktunk, a Hon­véd utca 38-ban. Egy szoba volt az egész, három ággyal, az anyósomék kinn aludtak a kamrában ... Keresi a szavakat. A szoba közepén dupla, ágy, az aszta­lon a vázában színes művirág. — Sok a gyérek, de hát leg­alább elférünk valamennyien. Van fürdőszoba is ... Az egyik nagyobbacska gye­rek mondja, mintegy magyará­zatként: — Egyszer be is dőlt a régi ház fala ... ★ Július végén kapták meg a kulcsokat a dabasi Marx Ká­roly utcában felépített modem tanácsi lakóház újdonsült tu­lajdonosai. A legelső idők problémáin már túljutottak, hiszen nemcsak fedél van már a fejük felett, hanem otthonu­kat is felszerelték mindazzal, ami a modern, a kényelmes élethez szükséges. V. F. gyümölcsfákat, szamócát is telepítettek a kölcsön­zött összegből. A kistermelőktől felvásá­rolt állatok ellenértékét is a szövetkezeten keresztül kap­ják meg az állattartók. Ta­valy mintegy 3 millió forin­tot, az idén pedig 750 ezer forintot fizetett ki eddig a szövetkezet a háztáji gazdasá­gokból felvásárolt szarvas- marhákért és sertésekért. Ülj csak le fiam, s aztán fogódzkodj meg erősen, ha az életemről akarsz írni — szó­lal mag rövid gondolkodás uitán a csillogó tekintetű idős asszony, műkőben én azon töp­rengem, hogy ha a 87 év, ame­lyet eddig élt, csak egy-egy barázdát szántott volna arcá­ra, az is. kevés lenne ahhoz képest, amelyet hirtelenjében összeszámolhatok. Ismeretlen ismeretségem a taksonyi Nyeste Jánosnéval évekre nyúlik vissza. A falubeliek kö­zül az idősebbek szinte vala­mennyien ismerik, így több­ször hallottam életéről, egyé­niségéről magam is, amikor a községben jártam. Summás, tizenhárom évesen Végül is létrejött a találko­zás itt, a takaros taksonyi ház szobájában, ahol Nyeste néni él. Az idő múlásában megko­pott bútorok között üldögélek, s várom, amíg a szürke pár­nával borított sámlira telep­szik, zavartan, emlékei között kutatva igazgatja fekete fej- kendőjét, rendezgeti ruhája ráncait. — Hát, hol is kezdjem? A régebbi időkről vagy az újab­bakról beszéljek? — kérdezi, s mikor mondom, hogy amit életéből legfontosabbnak tart, arról beszéljen, megnyugszik, s hozzákezd. — Nem e tájon születtem — rágja meg a szót —, hanem Mezőkövesden 1889-ben. Má­sak voltak az akkori idők. Ha­marosan magunkra tnarad- tunk testvérelrpmel, mivel hogy meghaltak szüléink, egyik nővérünk nevelt. Ügy rémlik 13 éves lehettem, ami­kor summásnaik álltam. Mon­Sziircti nap nemzetiségi, találkozóval Hagyomány már, hogy mün­den évben Csepel-szigeti szü­reti napot és nemzetiségi talál­kozót rendeznek Szigetcsépen. Erre az idén szeptember 5-én, vasárnap kerül sor. Reggel ki­lenckor munkás—paraszt ta­lálkozóval kezdődnek az ün­nepségek. Akkor beszél az összegyűltekhez Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. A mezőgazdasági termánybemutatót Németh Lukács, a Csepel-szigeti Egye­sült Lenin Tsz elnöke nyitja meg. Ezután Szigetújfalun a művelődési házban népművé­szeti kiállítás nyílik. Délután két óraikor Sziget­esé pen. felvonulnak a műsor­ban fellépő nemzetiségi együt­tesek, majd egymás után pó­diumra lép a ceglédberceli és szigetszentmártonii német, a pomázi és tököli délszláv, a maglódi szlovák, valamint a tábiószecsői együttes, a kaku- csl Röoülj Páva kör és a du- nabogdányi zenekar. Szaktanácsok psprikatermeszteshez A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem kertészeti tanszéke látja el együttműkö­dési szerződés alapján — a Konzervipari Tröszthöz tar­tozó üzemekben a paprika­termesztési szaktanácsadást. Az egyetem oktatói és kutatói rendszeresen részt vesznek a nagykőrösi, a kecskeméti, a szigetvári, a barcsi, a nagy­atádi és a szegedi konzerv­gyárat ellátó húsz paprika- termesztő nagyüzem munká­jában. A keszthelyi egyetem több évtizedes nemesitési és kutatási tapasztalatai előbbre járnak, mint a köztermesztés, ezért talajminták vételével, nagy terméshozamú minták kiválasztásával és a tájegysé­geknek megfelelő technoló­giák kidolgozásával segítik a termelő üzemeket. dóm is mindig a fiatalabbak­nak: egy hónapi munka után egy pár csizmát sem vehet­tünk bérünkből, de má már akár hármat is... Pár pillanatra elhallgat, nyílt tekintete mintha meg­mondaná: látod nehéz dolog az emlékezés. — A mondás is úgy tartja: ki tizenhetet haladja, legé­nyeknek bolondja. Korán férj­hez mentem én is, de a szép napok nem tartottak csak né­hány évig. Elvitték az uramat katonának 1914-ben, akár a többi férfiembert. Egy képes­lapot kaptam tőle Sátoraljaúj­helyről. aztán semmi többet, még hírt sem. A legbisebbik fiam nyolc hónapos volt ak­kor. Mégsem kellett azonban sokáig várnom, mert jött a hír: a tízes honvédokból egy sem maradt életben. — Nem akartam elhinni, hogy egyedül kell felnevelnem gyermekeimet. Anyósommal, aki anyám helyett anyám volt, 14 évig éltem együtt. Még a háború alatt hallottam egyik rokonomtól, hogy látta a fér­jemet. Több se kellett nekem. Éppen akkor dobolták Mező­kövesden, hogy kisegítő nővé­reket keresnék. Jelentkeztem, s mondhatom, igencsak vi­szontagságosán jutottam Bécs- be. ahol végérvényesen meg­tudtam, a férjem halott, egy hídpn őrködött, amelyet fel­robbantottak. Az őrszobára vitték — Hímzésekkel is foglalkoz- tunk akkortájt — folytatja rö­vid tétovázás után — egyik munkám a királyhoz is elju­tott. Kaptam érte 700 forintot a király levelének kíséretében. Az idén remélhetőleg nem lesz panasz a tankönyvellátás­ra — tájékoztattak az Állami Könyvterjesztő Vállalat illeté­kesei. Július közepéig az ál­talános iskolai tankönyveknek több mint háromnegyed ré­sze, a gimnáziumi tananyag több mint a fele már a raktárakba került. Kellő időben kezdték el az őszi tankönyvterjesztés előké­szítését; az előző évek gyakor­latának megfelelően az isko­lákkal kizárólag a kijelölt könyvesbolt tartja fenn a kapcsolatot. A tankönyveladás formáiban nem lesz változás: az általános — nappali, dol­gozók, gyógypedagógiai és ki­segítő — iskolai tankönyveket szeptember 9-ig kizárólag a helyszínen, az iskolák­ban fogják árusítani. Gimnáziumi tankönyveket — az előző évekhez hasonlóan — augusztus 21-től árusítanak a kijelölt boltok. A szakkö­zépiskolai tankönyvek terjesz­tésének legeredményesebb for­mája a helyszíni árusítás, ezért a boltók már most kap­csolatba lépnek az iskolákkal, hogy zökkenőmentes legyen a Hirtelen témát vált, mintha megijedt volna, hogy sokat foglalkozik saját ügyeivel. — Üjabb idők jöttek. A Ta­nácsköztársaság után az üldö­zések. Egyszer bevittek engem is az őrszobára, mert amikor láttáim, hogy egy szomszédo­mat, Farkas Mártont már majdnem holtra verik — mondván, hogy bolsevik — azt mondtam az elöljáróknak: bezzeg maguk is viselték a vö­rös szalagot, meg gombot a hajtókájukban, most a szegé­nyeken verik el a port... Vé­gül mégiscsak elengedtek. A két világháború között pedig szinte mindennapos volt a nélkülözés. Nyeste Jánosné időközben új férjre talált, ám nem tartott sokáig az új kap­csolat. Később átköltözött ide a Kis-Duna mellékére. — Aztán 1945-ben ismét na­gyon változott sorsunk. Akkor már igencsak benne jártam a korban. Munka azonban akadt elég. Néhányad magammal elsőként léptünk a pártba a felszabadulás után, s eleinte házról-házra jártunk, hogy az új eszme mellé állítsuk a meg­bízható, becsületes embereket. — Mert tudod fiam, úgy van az: becsület, rend. erkölcs, de kiváltképp az igazság a lelke mindennek ... És Nyeste Jánosné szavára sokan hallgattak abban az idő­ben. Ma is jó néhányan élnek a községben, akiket ő szerve­zett a pártba. Ugyanígy tör­tént ez a termelőszövetkezet megal aki tás akor. — Mennyi gonddal, bajjal kellett megküzd énünk, amíg megalakítottuk a termelőszö­vetkezeti csoportot — fűzi to­vább a szót — természetesen a hajdani nincstelenek, a tankönywásár. A könyvter­jesztő vállalat szakembere: felhívják a figyelmet arra. hogy a legcélszerűbb és t legkényelmesebb az iskolában, illetve az is­kola tankönyvellátására kijelölt könyvesboltban lebonyolítani a vásárlást Minden általános és középis kólában kifüggesztett táblc. kon megtalálhatják az érdek lődők a tankönyvellátásra k jelölt könyvesboltok ponto: címét. Magyar lámpagyár Ghánában Néhány hét múlva avatják fel Ghánában azt a lámpagyá­rat, amelynek berendezéseit az Egyesült Izzó szállította. Ez lesz a Tungsram Afrikában felépített első lámpagyára. A Tungsram korábban lám­pákat szállított az afrikai or­szágba, s most a lámpagyár kulcsrakész exportjával és üzembe állításával Ghanábar is megteremtette e korszeri iparág meghonosodásának alapjait. napszámosok álltak közénk először, a tehetősebbekkel már több gondunk akadt, míg las­sanként ráébredtek a szövet­kezeti 'gazdálkodás előnyeire. Nyeste néni már nyugdíjas korú volt. amikor nagy lelke­sedéssel kezdett több társával a párt és a termelőszövetke­zet szervezéséhez. És méf ahogy a földeken dolgozott! Három egységet teljesített, miközben mások egyet vagy kettőt. Vajon hogyan is szo­rult ennyi erő, energia ebbe a kis idős asszonyba? Nem mese - valóság Ahogy itt ülök a fát utánzó linóleummal borított padlójú szobában, szemben velem a nehéz és repedezett tölgyfa- szekrény, hátul széles rekamdé mellett egy öreg Kékes tele­vízió, a mesebeli szegényle­gény jár az eszemben, aki­nek három próbát kellett ki­állnia, hogy teljesüljön vágya, megvalósuljon élete célja. Csak a mesében van ez így. Nyeste Jánosnénak — ezútta. a hajdani szegény lánynak. Takács Erzsébetnek — próbái ezrét kellett teljesítenie, míg­nem, ma azt mohdhatja: ér­telmesen éltem, sokat adtam a köznek, a közért. S minthogy a küzdelem ön­magával, önmagáért és máso­kért, szinte észrevétlenül ivó­dott vérébe, ma 87 évesen sem tétlenkedik. Ez a fekete haris- nyás, fekete cipős, sötét ruhá­ba öltözött asszony a községi pártszervezet, a szövetkezeti intéző bizottság aktív tagja, fiatalos lelkesedéssel, hittől járja a taksonyi boltokat, el­lenőrzi rendben mennek-e a dolgok, ott1 van a nagyobb lel­tározásokon. Olyan ember ö aki joggal mondhatja: értel­mesen éltem, valóra váltak vágyaim. Virág Ferenc Rf A MÁSODIK EMELETRE A[M®ÄRÜHÄZ8AN? MOST KÉNYELMESEN VÁSÁROLHAT AZ ÁRUHÁZ ÚJJÁÉPÍTETT LAKBERENDEZÉSI, MŰSZAKI ÉS ÖNKISZOLGÁLÓ CIPÖOSZTÁLYA3N Nagy választék. A tartós fogyasztási cikkeket és a szőnyegeket díjtalanul házhoz szállítjuk. Nyitva reggel 9-től este 20 óráig, szombaton reggel 9-től este 19 óráig. Takarékszövetkezeti támogatás telepítésre, állattenyésztésre Értelmes életet élni SzőSőkacsolás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom