Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

JEGYZET Két műsorról Mint arról hírt adtunk, a felsőfarkasdi művésztelep programja változatos, na­gyon színvonalas. A rende­zők igyekeztek az igénye­ket kielégíteni, így került sor Horváth Ferenc szín­művész önálló estjére Mo- noron, melynek keretében Illyés Gyulát igyekezett még közelebb hozni közön­ségéhez. Több történt ennél. Czi- ne Mihály értő kortörté­neti bevezetője Pribojszki Mátyás szép muzsikája, melyet citerájával a műsor közben mutatott be, felfe­dezésként hatott. Illyés remekműve, a Hő­sök voltak, nagyszerű él­ményt nyújtott. Másnap, Gyomron Só­lyom Ildikó állt pódiumra. Segítői Rónai Egon író­konferanszié, valamint Re­ményi József, a Színház- és Filmművészeti Főiskola ta­nára volt. A szándék csaknem szán­dék maradt, hiszen csak a köszönet hangján szólha­tunk arról, hogy a jelenle­vő tizennégy hallgatónak 'is teljes egészében bemu­tatták a műsort. A versek előadása köz­ben egy színes egyéniség­gel ismerkedhettek meg azok, akik még nem hallot­ták Sólyom Ildikót. Monoron sem voltak sok­kal többen, mint Gyom­ron és ez egy kicsit elgon­dolkodtató. Nem lehet egy­szerűen azzal elintézni a dolgot, hogy rosszul szer­veztek. Mindkét községben hagyománya van az önálló esteknek, amelyeken a kö­zömbösség nem megszokott dolog. Nem is szabad, hogy az legyen. Kár, hogy ezt a két előadást érdektelenség kísérte.... F. G. ÜGYINTÉZÉS - ÜGYINTÉZŐK Hogy élnek n nagycsaládosok? XVIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM 1976. AUGUSZTUS 24., KEDD Egy heíyen emberek, gépek Századmilliméterre A monori MEZŐGÉP Vál­lalat 2. számú gyárában, Bu­dapesten az idén belső átszer­vezéssel igyekeztek fokozni a termelékenységet, a gépek jobb kihasználását. Mindez januárban kezdődött és máju­sig tartott. Lényege: egy műhelyben vonták össze az addig szét­szórtan üzemelő, programve­zéreit esztergagépeket. Az át­költöztetés szakaszosan tör­tént — egyszerre nem álltak le a gépek — ennek köszön­hető, hogy az üzem az első ne­gyedéves tervét időarányosan teljesítette és exportkötelezett­ségeinek is 100 százalékosan eleget tett. „Rajtunk a sor" « Tanévnyitó értekezlet Tanévnyitó értekezletet ren­deznek augusztus 26-án, a já­rás általános iskoláinak igaz­gatói részére a járási hivatal emeleti tanácsadó termében. A tanácskozás napirendjén az el­múlt tanév értékelése szerepel, a korábban lezajlott átfogó vizsgálatok alapján, valamint az 1976/77-es tanév feladatai­nak megbeszélése. Az igazgatói értekezlet dél­után a járási úttörőelnökségen folytatódik, ahol az iskolák igazgatói és az úttörőcsapat­vezetők részére az 1976/77-es úttörőév feladatairól Pintér Erzsébet járási úttörőelnök tart tájékoztatót. Jó és rossz A monori főtér városiasodik, szépül, mégis akad, ami sze­met szúr a járókelőknek: sok a szemét, a papírhulladék, kü­lönöse^ piacnapokon. Az üzletek, portálok képe vegyes, lehetne korszerűbb, esztétikusabb. Különösen kirí­vó a fodrászüzlet omló vakola- tú épülete. Hasonló hozzá a falra felfüggesztett reklámtáb­A közalkalmazottak szak- szervezetének járási bizottsága augusztus 27-én tartja soron következő ülését. A résztvevők először a taná­csi ügyintézés helyzetéről, az ügyintézők szakmai és politi­kai előmenetelének, valamint utánpótlásának alakulásáról hallhatnak előadást, majd a a nagycsaládosok és a gyerme­keiket egyedül nevelő szülők életkörülményeiről, ezek válto­zásáról számol be az illetékes Juhász Elemér, komádi szü­letésű monori-mlei lakos, sze­reti a bort és ivás után hamar ütésre emeli kezét. 1969-ben súlyos testi sértés miatt a Be­rettyóújfalui Járásbíróság hét hónapi szabadságvesztésre ítél­te. A hét hónap sem változtat­ta meg, mert szabadulása után ismét verekedett. Ugyancsak a Berettyóújfalui Járásbíróság 1970. októberében visszaeső­ként elkövetett súlyos testi sér­tés miatt egy év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. Szabadulása után dolgozni kezdett, de nem tért jó útra. 1973. május 18-án magánlak­sértés miatt hat hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Végül is­mét a Berettyóújfalui Járásbí­róság, visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés miatt, 1974. január 15-én egy év hat hónapi szabadságvesztéssel büntette. Büntetéséből 1975. július 24-én szabadult, de nem sokáig bizottság elnöke. Javaslatot terjesztenek elő az iskolai se­gélyek odaítéléséről is. Az ülés további részében a gazdasági felelős számol a já­rási szakszervezeti bizottság 1976. első félévi gazdálkodási tevékenységéről, a költségvetés szükséges módosításáról. Az ülésen sor kerül a különböző segélyezési kérelmek elbírálá­sára és a SZOT-beutalójegyek odaítélésére is. maradhatott szabadlábon. Tu­domást szerzett arról, hogy Vass Ferenc, monori lakos, régi haragosa, a monori-erdei MÁV-állomáson, a váróterem­ben tartózkodik. Juhász ásóval szerelte fel magát, elindult Vass keresésére, akit az állo­más várótermében egy pádon szundikálva talált meg. Egy ütést mért rá, Vass felugrott és kimenekült a váróteremből, de Juhász utána ment és tovább bántalmazta. Végül is Vasst egy személygépkocsi vette fel és így sikerült elmenekülnie. Fe­jén és karján súlyos sérülése­ket szenvedett. Juhász Elemért a Monori Járásbíróság két évi szabadság- vesztésre ítélte, valamint négy évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és feltételes szabadságra nem bocsátható. (vitéz) A frissen festett, tágas mű­helybe 14 gépet telepítettek, 8 darab tokmányautomata és 6 darab programvezéreit ten­gelymásoló esztergát. A dolgo­zók örömmel mutatták a mű­helyből üvegfallal elrekesztett tízóraizó fülkét, az alkatrésze­ket helyhez szállító elektro­mos targoncákat és a gépek mellett, vaslábakra állított tá­rolóládákat. — Nagyon elégedettek va­gyunk — közli jókedvűen Gáspár Józsefné. — Szellő­sebb, tágasabb lett a helyünk, kulturáltabb körülmények kö­zött dolgozhatunk. Nem mi cipeljük messziről az anyagot, hanem odahozzák a géphez. A „pcfát” sem kell kulccsal húz­ni, gombnyomás viszi a gépet, ez igen nagy könnyítés. Hamza Erzsébet közbeszól, hogy a beállítójukat se hagy­ja ki a dicséretből. „Arany­keze van”, sokat köszönhetnek neki. — Igazat mondták az asz- szonyok? — kérdem Ignácz Boldizsártól, a Dózsa szocia­lista brigád vezetőjétől. — A gépet nem lehet be­csapni — válaszol nevetve —, de sokat számít, ha az ember tudja: mások pénze is függ az én beállításomtól. Az asszonyok azt is elárul­ták, hogy az idén kitüntették a Munka Érdemrend arany fokozatával. Minek köszön­heti? — Ezen én is sokat gondol­kodtam. Tizennyolc éves ko­rom óta vagyok ebben az üzemben. 1971-ig esztergályos­ként működtem, akkor odajött hozzám két technológus, Lo­fi tárgyalóteremből Két év — verekedésért Hogy is volt régen? A koránkelő nap még a vil­lanyoszlop tetején jár, az öre­gek napközi otthonának lakói a íüllasztó hőséget szűrő, sze­lídítő juharsátor alá húzód­tak , a sűrű lombok halkan pattogó muzsikája a szempil­lákra nehezedik, s csendes szunyókálássi válik. Amikor aztán az ágak táncolni kezde­nek, a művelődési ház folyo­sójának ama részébe iparkod­nak, ahol nem viháncol, nyar- galászik a szél. Az öregedő, korosodó füleknek már az is árt... Nincs egyedül Amott a társalgóban az egyik kényelmes fotel üres, a 88 éves Szalai néni hiányzik. Kissé gyengélkedik. Ugrón GyÖrgyné, az üllői öregek napközijének vezetője nem rest, viszi az ebédet, némileg a lakást is rendbeteszi, az idős néni érezze, hogy nincs egyedül... A 83 éves Babu- sáné is egyedül él, nehezére esik a mozgás, hedneckiné, Osvaldáné és Tóth Etelka. mosnak, meszelnek, súrolnak egész nap. Tiszta szobában még a pihenés is jobban esik, nem fájnak, sajognak még a lábak sem annyira ... Az örökmozgó Ledneckiné is jóval túl van a hetvenen, élete során bizony sok krump­lit, kukoricát megkapált, be­takarított, sok markot felsze­dett, petrencét kazalba hor­dott, szemet maró töreket ka­part, mert hat gyerek volt, az ura pedig váltókezelő... Amikor az úton elcsörömpölt a behemót SZK 5-ös kombájn, csak legyint: ez csak gép __ Az volt a szép, amikor még mi vágtuk, s raktuk csomók­ba az „életet...” Ötven éven át Küllősné hajnalban járt a háztáji kukoricáját kapálni, bár a tsz kifizette, kiadta volna természetben is, de aki egész életében kapát táncolta­tott, akkor tudja abbahagyni csak, amikor kiesik, kihull a kezéből... Molnár bácsiék is már jó „nyolcvanasok”, böl­csőjük a Királyhágón túl rin­gott, ott éltek, pergették le életük nagy részét. A kis kö­zösség féltő szeretete veszi körül itt őket. Amikor Molnár nénit a mentők kórházba szállították, a fakuló, fényüket vesztő szemekben bizony könny bujkált, csak akkor de­rültek fel az arcok, amikor az orvosok megállapították, hogy az egész csak pillanatnyi rosszullát. De hát nyolcvanon túl már a gyorsan múló rosz- szullét is veszélyekkel jár­hat ... A mindig vidám, jó­kedvű Bányai bácsi nagyapját a Káptalant bérlő Macourek hozta Morvaországból, hogy darálja, aprítsa, erjessze ,a lilahéjú burgonyát. Mérges füstöt eregetett a hosszúra nyúlt kémény, amikor a pá­linkát főzték; Nem decizték, hatalmas tartálykocsikban szállították el. A törkölyön pedig hízott, gömbölyödött ez­rével a villásszarvú ökör, s a bámésztekintetű tinó. János bácsi csaknem öt ven évig csukta, nyitotta a MÁV-nál a sorompót. Most minden újsá­got elolvas, az érdekesebb részt fel is olvassa. Amikor nincs itt, szinte üres az ott­hon ... Féltő gonddal Bajkó bácsi szótlanul a sa­rokban ül. Az egyik fia húsz éve Londonban, a másik két éve a temetőben. A lelki fáj­dalmakat még Leyrer doktor úr sem tudja meggyógyítani, pedig hetente rendszeresen jön, féltő gonddal óvja, védi a gondozottak egyre romló egészségét. Az otthonban 25 idős korú ellátásáról gondos­kodunk — tájékoztat Ugrón Györgyné vezető és Papp Já- nosné gondozó. Napi- és heti­lapok mellett van rádió, tele­vízió. Közben beszélgetnek, kézimunkáznak, emlékeznek. Kiss Sándor Ügyes, modern automata gépekkel igyekeznek még több segítséget nyújtani a mezőgaz daságnak. ránd Géza és Mucsi István, p Megkérdeztek, lenne-e ked­vem a gépbeállításhoz? Át­gondoltam a dolgot. Akkor 30 éves voltam és úgy éreztem, szeretem annyira a szakmá­mat, hogy belevágjak. Ezután kimentünk a Csepeli Szer­számgyárba. Ott tanultam meg a programvezérléses padok k üzemeltetését, és azzal jöttem || vissza, hogy most rajtunk a f* sor. Bizonyítsuk, hogy mit §’ tudnak ezek a gépek. Közelebb egymáshoz Ezek szerint egyik „kulcs­embere” volt az átszervezés­nek. Hogyan ítéli meg a jelen­tőségét? — Háromféleképpen. Gazda­ságilag, esztétikailag és embe­ri vonatkozásaiban. Gazdasá­gilag mellette szól, hogy át­térhettünk a kétgépes rend­szerre, ami, mint minden új dolog, kezdetben talán bizal­matlanná teszi az embereket. Pedig a munka ugyanannyi, mint régen az egy gépen volt, de mások lettek a feltételek. Könnyebbek. A gyártmányok eleve úgy vannak előkészítve, hogy mindjárt alkalmasak le­gyenek a további megmunká­lásra.1 Már most látszik, pedig még nagyon az elején tartunk, hogy gazdaságilag mennyivel kifizetődőbb a munkaerő és a gépek szervezett összevonása, egy zárt ciklusban a folyama­tos munka lehetőségének a megteremtése. A kellemes környezet, az ál­landó együttlét nyilván a bri­gádéletre is jó hatással van. — Pontosan. Jobban tudunk segíteni egymáson, máris kö­zelebb kerültünk, mint amikor ki erre, ki arra tette a dolgát. Nálunk az eredmények alapja a kölcsönös megbecsülés. Az asszonyok zöme ugyan betaní­tott munkásnő, de megtanul­tak századmilliméter pontos­sággal mérni. Észrevesznek olyan apró hibákat is, amelyek sokszor a szakember figyelmét is elkerülik. Jó érzés ilyen magas ki­tüntetés birtokában lenni? Nem teszi elbizakodottá? — Remélem, hogy ilyen kri­tikára még nem adtam okot. Elvégre ez a kitüntetés talán személy szerint nem is csak nekem szólt. Olyan brigádnak vagyok a vezetője, amelyik 1965-ben alakult és együttes, odaadó munkával nyerte el a vállalat, a tröszt és a szakma kiváló szocialista brigádja cí­met. Nélkülük nem jutottam volna el oda, ahol most va­gyok. Nem a kitüntetésemre, hanem az emberi, szakmai fej­lődésemre gondolok elsősor­ban. Szeretem az embereket és örülök, ha meg vannak velem elégedve. Harmincöt éves va­gyok, idősebb annál, hogy a dicsőség a fejembe szálljon és különben is az életben sokkal több a hétköznap, mint az a bizonyos pirosbetűs, amikor átvettem a kitüntetést... A kor színvonalán Komolyan és lelkesen ma­gyarázza a forgácsolószakma szépségeit. Ennél szívesebben csak a két fiáról beszél. Sze­Ignácz Boldizsár, a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett szocialista brigád- vezető Harmati János felvételei retné legalább az egyiket to­vábbtaníttatni, de az ellen sem lesz kifogása, ha az édes­apjuk nyomdokába lépnek. — Tíz év a mai technikában rengeteg változást hoz. Amit ma én tudok, az tíz év múl­va már biztosan nem lesz elég. Amennyiben a fiaim ehhez éreznek majd kedvet, csak egyet kívánhatok, hogy olyan szinten folytassák ezt a mes­terséget, ami már megfelel az ő koruk technikai követelmé­nyeinek. Vadas Zsuzsa la Is. Azt hirdeti az alig olvas­ható, töredezett feirat: „Arc­masszázs”. A hölgy, s feje a táblán alig látszik, valóban rá­férne egy kis kozmetika. De ráférne a fodrászüzletre is. ★ A lakosság nagy örömére mind gyakrabban látni Monor belterületén, különösen a nagy forgalmú Ady Endre úton köz­lekedésrendészeti ellenőrzést. A megtáltosodott MZ-sek — még ha itt-ott cikáznak is — megszelídültek. Biztonságo­sabb lett a közlekedés, na­gyobb a bírság! Ez jó arány, még fokozni is lehet, szükséges. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Babaház. Maglód: Front szárnyak nélkül I—II. Mende: És hamarosan a sötét­ség. Monor: Fehér farkasok. Pilis: A zeppelin. Üllő: Robin­son Crusoe. Vecsés: Bizalmi ál­lásban. MŰVELŐDÉSI HÄZAK Ecser, 18-tól 20 óráig: az is­kolai népi tánccsoport próbája. Gyömrő, 18-tól: magnós-; 19- től: fiatal utazók klubjának foglalkozása, Mende, 18-tól 22-ig: az ifjúsági klub összejö­vetele. Szeptember 5-én: Maglód-Gyömrő rangadó A járási labdarúgó-bajnokság őszi sorsolása A járási labdarúgó-szövet­ség elkészítette az 1976/77-es bajnokság őszi'idényének sor­solását. Tizenegy csapat neve­zett a küzdelmekre, így min­den vasárnap szabadnapos lesz egy-egy gárda. Már a má­sodik fordulóban rangadóra kerül sor, az elmúlt bajnokság győztese, Maglód, a második helyezett gyömrőieket fogadja. Augusztus 29., 16 óra: Gyöm­rő—Péteri, Nyáregyháza—Mag­lód, Vasad—Űri, Mende—Ve­csés, Üllő—Monor II. Szabad­napos: Ecser. Szeptember 5., 15.30 óra: Mo­nor II—Ecser, Vecsés—Vasad, Űri—Nyáregyháza, Maglód— Gyömrő, Péteri—Üllő. Szabad­napos: Mende. Szeptember 12., 15.30 óra: Gyömrő—Űri, Nyáregyháza— Vecsés, Mende—Monor II., Ecser—Üllő, Péteri—Maglód. Szabadnapos: Vasad. Szeptember 19., 15 óra: Ecser—Péteri, Üllő—Mende, Monor II.—Vasad, Vecsés— Gyömrő, Űri—Maglód. Szabad­napos: Nyáregyháza. September 26., 15 óra: Nyár­egyháza—Monor II., Vasad— Üllő, Mend1'—Ecser, Maglód— Vecsés, Péteri—Űri Szabadna­pos: Gyömrő. Október 3., 14.30 óra: Men­de—Péteri, Ecser—Vasad, Üllő —Nyáregyháza, Monor II.— I Gyömrő, Vecsés—Úri. Szabad­napos: Maglód. Október 10., 14.30 óra: Gyömrő—Üllő, Nyáregyháza— Ecser, Vasad—Mende, Mag­lód—Monor II., Péteri—Vecsés. Szabadnapos: Úri. Október 17., 14 óra: Vasad— Péteri, Mende—Nyáregyháza Ecser—Gyömrő, Üllő—Maglód Monor II.—Űri. Szabadnapos. Vecsés. Október 24., 14 óra: Gyöm­rő—Mende, Nyáregyháza—Va­sad, Vecsés—Monor II., Űri- Üllő, Maglód—Ecser. Szabad­napos: Péteri. Október 31,, 14 óra: Nyár­egyháza—Péteri, Vasad— Gyömrő. Mende—Maglód, Ec.ser—Űri, Üllő—Vecsés. Sza­badnapos: Monor II. November 7., 14 óra: Gyöm­rő—Nyáregyháza, Vecsés— Ecser, Űri—Mende, Maglód— Vasad, Péteri—Monor- II. Sza­badnapos: Üllő. is- J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom