Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-24 / 199. szám

Út a szigeten és a Börzsönyben Még az idén elkészül a BAH Nehéz kezdet után biztató folytatás a Pest megyei KÉV-nél XX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Alt A «0 FILLER 1976. AUGUSZTUS 24., KEDD Hernád húsprogramja Vásárolják itthon és külföldön Baromfiból 13 és fél ezer tonna évente Csomagolják Hennádon a tisztított baromfit. Bozsán Petr felvétele idén már tizenhárom és fél ezer tonna baromfi feldolgo­zása lesz a feladatuk. S az igény nőttön nő ter­mékeik iránt. Ezért dön­töttek úgy, hogy új pro­fil meghonosítását kezdik meg. Javában épül már a telephely végében az az évi .25 .ezer ser­tés vágására és korszerű fel­dolgozására alkalmas üzem­rész, amely feltehetően a jö­vő év elején kapcsolódik be az üzemszerű termelésbe és ezzel együtt Pest megye hús­ellátásába. B. P. Kedvezőtlen előjelek ellené­re sikeres félévzáró — így fog­lalhatnánk röviden össze a Pest megyei Közúti Építőipari Vállalat elmúlt hat hónapi eredményét. A tervidőszak indulásánál nagy gondot jelentett — mond­ja Sági Andor főmérnök —, hogy négy termelési egységünk közül csak a dunavarsányi fő­M anapság helyben ipar: dolgozónak lenni Abonyban nem új­ság. Korábban kubikosok hazája volt ez, azután — s ma is — ingázóké, akik be­járták a fél országot, mert a talicska ugyan maradt az udvarban, a ház háta me- gett, de szarvának koptató- ja építőmunkás lett, beto­nozó, állványozó vagy ha többre nem futotta, akkor segéderő, segédmunkás. Az asszonyok nehezebben bol­dogultak, fogta őket a ház­tartás, a gyerek, a jószág gondozása, nekik nem any- nyi fölülni a vonatra, mint emberüknek. A gyorsan iparosodó, s ténylegesen nagyüzemmé váló termelő- szövetkezetek mellett — s ezek éppen az iparosodás­nál fogva kevéssé igényel­ték a képzetlenek, s a nők munkáját — csekély volt a helyi foglalkoztatás. Több kisebb üzemecske után vé­gül is így került Abonyba a Mechanikai Művek gyár­egysége. Jó húzás volt? Sok gond­ja akadt a törzsgyárnak, a vállalati vezetésnek az abonyi új egységgel, ám nagyközség és ipari üzeme első pillanattól zavartala­nul élt együtt. Ma pedig, amikor a gyáregység már teljesíti azt, amit várnak tőle, amikor termelési ér­téke százmillió forint fölött van, már azt is górcső alá helyezhetjük, vajon ho­zott-e változást — ahogy azt emlegetni szokták — a község életében? Kovásznak bizonyult! Kovásznak, mert a jobbat és többet akarás lisztje ott pihent a sokarcú nagyköz­ség lakosságának tudati kamráiban, de valahogy nem akart kenyér sülni be­lőle. A gyáregység fokoza­tosan tágította a foglalkoz­tatási lehetőségeket — e hónapokban az új termék, a telefonalkatrész és az új művelet, a távbeszélő rész­egységek szerelése újabb munkahelyeket teremtett, lassan ötszáz fős közép­üzemmé bővülnek —, fel­keltette az érdeklődést a szakmunka, a szakképzés iránt. F olytathatjuk a sort az­zal, hogy a másféle foglalatosság az élet­módban szintén érezteti hatását. Abony joggal büszke zeneiskolájára, ám most arra is „büszkének” kell lennie, hogy ugrássze­rűen megnőtt az igény az óvodai elhelyezésre, az ál­talános iskolai napközikre, mert hiszen az anyák dol­goznak, gyermeküket vi­szont jó helyen akarják tudni. Nemcsak emelkedett, hanem átalakult az üzletek forgalma — az iparcikkek­re kiadott forintok összege fokozatosan megközelíti az élelmiszerekre költött sum­mát —, s a műszakbeosz­tás olyan tényezőkre is ki­hat, mint a közvilágítás gyarapítása, korszerűsítése. Szakítva évszázados hagyo­mányával, jó néhányan már nem házat, hanem la­kást akarnak, azaz emele­tes lakóházak magasodnak majd sorra a nagyközség­ben, ami a közművek ügyét vetette elő... Mi köze ennek az ipar­hoz? Csupán annyi, hogy az ipari szervezettség, fe­gyelem, az üzemhez kap­csolódó szociális ellátás — bár mi tagadás, az abonyi mezőgazdasági szövetkeze­teknek sem kell ez utóbbi miatt szégyenkezniük — építésvezetőség kapacitása volt kihasználva. Emiatt az első negyedévben elsősorban a még tavalyról áthúzódó beruházá­sokon dolgoztak. Ilyen volt többi között az 51. számú főút kiskunlacházi átkelési szaka­szának építése, valamint Tö­köl—Ráckeve szigeti gerincút- ja, melyet még e hónapban átadnak. észrevétlenül átalakítja az emberek véleményét kör­nyezetükről. Ez az átfor­málódás természetesen fel­öleli az igényeket éppúgy, mint a szükségleteket, s az ítéleteket. Ami tegnap ele­gendőnek tűnt, az mára szegényesnek látszik, s mint mondják, akadt, aki otthon akkor cserélt vil­lanykörtéket, amikor rájött, milyen más a munka az üzemben, megfelelő világí­tás mellett. Ha csupán abo­nyi tapasztalatokra tá­maszkodnánk, akkor is ér­demes lenne felfigyelni e búvópatak jellegű változá­sokra, ám sokkal általáno­sabb, bár nem eléggé szá­mon tartott folyamat az, ahogyan hat az ipar ková­sza. Mert hasonló lépcső­fokokon kapaszkodik felfe­lé Nagykáta, vagy főváros­közeli települést említve, Solymár. T úlzás lenne persze csakis a pozitív voná­sokat észrevenni, s hallgatni arról, ami a té­nyek negatív csoportjába kerül. Némi, s nem egé­szen indokolatlan aggályt kelt az ipar fogadására szűzen vállalkozó települé­seken a környezetszennye­zés. — ami alatt nemcsak a szennyvizet értjük, hanem a hulladékok magasodó he­gyét némely község hatá­rában, a köztisztasági teen­dők megoldatlanságát —, átmeneti feszültségeket okoz a máshonnét jött, s már betanult, valamint a helyi, s még betanulatlan munkások bérének külön­bözősége. Hivatkozhatunk olyasmire is — amire orvos hívta fel a figyelmünket —, mint az ideges eredetű panaszok növekedése a rendeléseken, a családon belüli múló egyenetlensé­gek a szabott munkakez­dési idő miatt s így tovább. A sók kovásztól savanyú lesz a kenyér, aki már da­gasztott, sütött, jól tudja. Az ipart fogadott és fogadó községek többsége azonban még sem nem dagasztott, se nem sütött, s úgy véli, minél több, erősebb a ko­vász, annál jobb lesz a ke­nyér. Tapasztalhatni: akad­nak tanácsi vezetők, akik túl solcat remélnek az ipari üzemtől, tanácstagok, akik attól kezdve, hogy dolgá­hoz látott az üzem, nem körzetük lakosságát, ha­nem az üzem vezetőit agi­tálják társadalmi segítség­re, s munkavállalók, akik tegnap még örültek a ke­nyérkereseti lehetőségnek, ma meg fitymálják a bért. Sok mindent megmozdí­tott az ipar kovásza, s ma már fontosabb az, miként kél meg a kenyér, mint az újabb kovász készítése. Az ötödik ötéves terv az ipar- fejlesztést differenciáltab­bá teszi, s előtérbe tolja azt, mi történik a meglevő üzemek falain belül Az in­tenzív szakaszhoz, amelyet haladási irányként ma az ipar jár, nemcsak techni­kai, technológiai tényezők tartoznak, hanem és főként olyan emberi, közösségi gondok is, amelyekről váz­latosan szóltunk. Ez utób­biak semmivel sem kisebb súlyúak a fejlődés feltételei között, mint a szűkén vett termelési, gazdálkodási teendők. S ezt a súlyt mind közgondolkozásunkban, mind cselekedeteink sor­rendjének meghatározásá­ban mielőbb meg kell kap­niuk. Mészáros Ottó ____________J Az úgynevezett BAH csomó­ponti munka, mely Budapes­ten a Budaörsi, az Alkotás út, Hegyaljai út torkolatát foglal­ja magába, kezdetben sok ne­hézséget okozott a vállalatnak. Az előkészítésre mindössze két hét állott rendelkezésre. Ezért kénytelenek voltak a munka­brigádokat átcsoportosítani, aminek következtében más ter­melési egységeknél voltak za­varok. Jelenleg is e munkahe­lyen 24 vállalat dolgozik és emiatt alapos körültekintéssel kell összehangolni a munkát, hogy az ott foglalkoztatott dolgozók és gépek munkaideje ki legyen használva. Mint is­meretes a BAH csomópontot 1977 helyett még ez év végén átadják. Ezért a Pest megyei KÉV szocialista brigádjai vállalták, hogy a rájuk vá­ró mintegy 22 millió forin­tos termelési feladatot no­vember 7-re befejezik. A második negyedévben a vállalathoz ‘a korábbinál több megrendelés érkezett, amelyek lehetővé tették a meglévő ka­pacitások teljes kihasználását, így a dunavarsányi, ■pilisvö- rösvári és váci főépítésvezető­ség teljesítette első féléves ter­vét. A budapesti főépítésveze­tőség munkája bár a tervezett alatt maradt, a vállalat 101,2 százalékra túlteljesítette az előirányzott termelését. A Pest megyei KEV az első hat hónapra 108 millió forint termelési értéket tervezett. Ezt másfél millióval növelte. A főmérnök szólt arról, hogy a fizikai dolgozók száma idén kevesebb. Ez az eddigieknél nagyobb fokú gépesítésre kénysze­ríti a vállalatot. A vállalat keverő telepeinek anyagellátása kielégítő volt, annak ellenére, hogy a téli előszállítások nem érték el a tavalyi szintet. Főleg a bitu­men és mészkőliszt folyama­tos ellátása okozott gondot, az ÁFOR és az Építőipari Szállí­tási Vállalat szállító kapacitá­sának hiánya miatt. Ennek kö­vetkeztében a keverőgépek egy-egy napi állása negyedmil­lió forint kiesést jelentett. A kőanyag és a cementellátás megfelelő volt. Az 1. számú Volánnal kötött szocialista együttműködési szerződés napi 50—60 gépkocsit adott a KÉV- nek. A Pest megyei KÉV jelen­legi legnagyobb munkái a már említett szigeti gerincűt, a vác—acsai út aszfaltozása. Az autósok örömére a Börzsönyben most készül a 6 kilométer hosszúságú törökmezei út, amely felvezet a turistaházhoz. A pilisvörösvári főépítésveze­tőség rövidesen elkezdi Esz­tergom—Dobogókő összekötő útjának felújítását mintegy 10 millió forintért. A második fél­év feladatai a Kiskunlacháza— Ráckeve, és Dobogókő—Eszter­gom úthálózatának építésére összpontosulnak. Majdnem kilencmillió csir­ke és 75 ezer tyúk képében évente 13 ezer 500 tonna élő baromfi érkezik Hernádra, a helybeli Március 15. Tsz fel­dolgozó üzemébe. Pest megye öt járásából: a ráckeveiből, a dabasiból, a monoriból, a ceg­lédiből és a nagykátaiból, va­lamint Veszprémből és kör­nyékéről összesen 35 közös gazdaság szállítja a vágni va­ló baromfit a hernádi feldol­gozóüzembe. A Pest megyei és veszprémi mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kí­vül évente mintegy 1200 ton­nára tehető az az élő barom­fimennyiség, amelyet a fel­dolgozóüzem helyben, a her­nádi háztáji . gazdaságoktól vásárol. A két műszakban dolgozó üzem — mint azt vezetője, Sipos Péter, elmondotta — valóságos húskombinát, ahol óránként két és fél ezer csirkét vágnak le, napi két műszakban. A beérkezett mennyiség na­gyobb hányadát itthon érté­kesítik, s mintegy másfél ezer tonnára tehető az a termék- mennyiség, amelyet gyorsfa­gyasztott áruként a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztár­saságba szállítanak. Emellett persze vannak tő­kés vásárlóik is. Az itt fel­dolgozott szárnyasok egy ré­sze Olaszországba, Libanon­ba, Ausztriába, illetve a Né­met Szövetségi Köztársaságba kerül. Az üzem tevékenyen részt vesz Pest megye baromfiellá­tásában is. Feladatuk, hogy a váci és a gödöllői járás lako­sai, rendszeresen friss mély­hűtött baromfihoz jussanak. Évente valamivel több mint kétezer tonna mély­hűtött csirke jut Buda­pestre, a VIII. és IX. ke­rületi Közért Vállalatok révén a fővárosiak aszta­lára. A 480 dolgozót foglalkoztató üzemben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a hoz­zájuk érkező szállítmányokat az utolsó pőréikéig feldolgoz­zák. A vér, a toll, á belek és belső zsigerek feldolgozására •például olyan berendezést vá­sároltak, amely évi 1200 ton­na vegyes húslisztet állít elő, és mintegy 200 tonna vórlisz- tet termel a Gabonatröszt számára. A 70 százaléknyi nyers fehérjét tartalmazó hús- liszt-készítményük kiváló ta­karmány-alapanyag, amel­lett, hogy hazai készítésével nem is kevés devizát takarí­tanak meg. Az elmúlt években üteme­sen növekedett a feldolgozó- üzem termelése. 1973-ban még csak nyolc és fél ezer tonna, Az eddig beérkezett jelent­kezések alapján 29 ország több mint száz kiállítója vesz részt az egy hónap múlva nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Irak és Mexikó először mutatja be fogyasztási cikkeit az őszi BNV-n, s több évi szü­net után ismét kiállít Görög­ország, Hollandia, India és Ku­ba. Az őszi vásár legnagyobb külföldi kiállítója a Szovjet­unió. A magyar fogyasztásicikk­ipar újdonságait 400 válla­lat mutatja be, közülük is a legtöbb könnyű­ipari vállalat. A Pest megyei 77egyi- és Di­vatcikkipari Vállalat szinte teljes fögyasztásicikk-skáláját bemutatja, a töltőtollaktól a ruházati felszerelésekig. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat poliuretán cipőtalpa­kat, sarkakat, s egyéb, mű­anyagból készült cipőipari al­katrészeket visz a BNV-re. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat kiállításán háztartási textíliá­kat, bútor- és divatszöveteket láthatnak majd az érdeklődők, a Pest megyei Fémipari és Ké­ziszerszámgyártó Vállalat a szabadidő-árucsoportban mu­tatja be barkácsoló- és kerti szerszámait. Az ikladi Ipari Műszergyár is a barkácsolók számára szolgál újdonságok­kal, ■ általános rendeltetésű motorjaiból. A Váci Kötött­árugyár, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet, a Vecsési Ruhá­zati Szövetkezet a ruhaipar bemutatóján szerepel termé­keivel, a váci Forte gyár pe­dig legújabb fotócikkeivel rau­tatkozik be. A kiskunlacházi ÉGSZÖV családi házakba épít­hető kis kazánokat és konté­nerépületeket szállít kiállítási területére. Az idei őszi BNV-n szokott helyén, a 25-ös pavilon mögött árusítja közismert bo­rait a Pest megyei Pincegaz­daság. Az élelmiszeripar be­mutatóján szerepel majd az érdi Bentavölgye Termelőszö­vetkezet, valamint a Nagykő­rösi Konzervgyár és a Duna­keszi Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár. A vásáron Ismét megszer­vezik a Hoventa nemzet­közi kereskedelemtechni­kai és vendéglátóipari ki­állítást, amelyen számos magyar és külföldi cég állítja ki új típu­sú üzleti, sütödéi, cukrászipari stb. berendezéseit. A Hoventa érdekessége, hogy japán sza­kácsok főzés-sütés közben mu­tatják be az új vendéglátóipa­ri gépeket, s a nyilvánosan ké­szülő ízes falatokból kóstoló­kat rendeznek. A vásár szeptember 22—30. között tart nyitva, naponta 10- től 19 óráig. Az őszi BNV első három napján délelőttönként szakmai napokat tartanak. A kőbányai vásárváros őszi kiál­lításprogramjához tartozik még, hogy októberben harmad­szor rendezik meg a HUNGA- ROKORR nemzetközi korrózió- védelmi kiállítást, negyedszer a BUDATRANSPACK nemzet­közi csomagolástechnikai be­mutatót és második alkalom­mal a MIPEL nemzetközi ipa­ri, elektronikai és műszerkiál­lítást. S. R. Modellkísérletek a nagymarosi erőműhöz Magyar—csehszlovák kooperációban A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidro- mechanikai főosztálya modellkísérletek segítségével vizsgálja a Duna Pozsony és Dunakiliti közötti szakaszát. A 3500 négy­zetméteres Duna-modellen ellenőrzik a Dunakilitinél felépülő tározót, annak üzemi állapotát, adatokat szolgáltatnak a magyar—csehszlovák kooperációval felépülő nagymaros— gabcsikovói erőmű kivitelezéséhez. Kovász Egy hónap múlva nyílik az őszi BNV Pest megyei vállalatok a kiállításon

Next

/
Oldalképek
Tartalom