Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

A hét végén: tízezer lakó Húsz éve önálló község Járásunk egyik leggyorsab­ban fejlődő községe: Erdőker­tes. E településnek 1949-ben, amikor közigazgatásilag még nem volt önálló, 1400 lakosa volt. 1956. július 22-én, amikor ónállóságot kapott, a lakosság száma elérte a 2000-ret, s most — amikor az önállóságuk húszéves évfordulóját ünne­pelték — már 3600-an lakták. Ez két szempontból is átmeneti állapot, hiszen a törzslakosság száma napról napra emelke­dik, ugyanakkor: Erdőkertes egy jelentős részét néhány év­vel ezelőtt üdülési övezetnek nyilvánították. Itt mintegy ezer víkendtelek van, amelye­ken az elmúlt három év alatt évente 200—300 hétvégi ház épült, s még összesen mintegy 400—300 építésével számolnak. Mindezeknek tulajdonítható, hogy — különösen hétvégeken —- átlagosan tízezer ember tartózkodik a község területén. Ezek miatt van rendkívül nagy jelentősége a község éle­tében annak, ha a közellátás bármely területén akárcsak egy kicsivel is előbbre tudnak lépni. Ennek legfőbb meg­mondhatója beszélgető part­nerünk, Fufurenda Pál tanács­elnök, aki ebben az évben még egy jubileumot tarthat: tíz éve annak, hogy ezt a tisztséget ellátja, s aki — azt megelő­zően, két év kihagyással — ugyancsak itt, szülőfalujában tanácstitkár volt. Ezért úgy tudja sorolni az állami, s az itt igen számottevő helyi társa­dalmi összefogással megvalósí­tott létesítményeket, meg az éppen időszerű, élő gondokat — mintha olyan hangszer bir­tokában lenne, aminek hangja lényegében már kielégítő, de egy-két húrját még tovább kell hangolni. Korszerűsödő világítás — Nagyon régi gondunk ol­dódik meg ezekben a hetek­ben, a községi villanyhálózat felújításával — mondja a ta­nácselnök. — A hálózattal két­féle bajunk volt: az egyik, hogy mintegy ötven évvel ez­előtt telepítették, tehát jócskán elavult; a másik, hogy idő­közben kevésnek bizonyult. Községünk úthálózata kere­kei! 60 kilométer, s ennek mindössze kb. hetven százalé­kán volt villany. Évente csak keveset, 200 ezer forintot tud­tunk a villanyhálózat bővíté­sére fordítani. A fő gondunk még most is az, hogy telepü­lésünk külsőségein igen szét­szórtan vannak a régi lakó­házak. — A most folyó munkálatok, amelyeket az Elektromos Mű­vek szakemberei végeznek, több mint nyolcmilliós beruhá­zást jelentenek. Ebből — egye­bek közt — a meglevő hét transzformátor társaként négy újat állítanak üzembe. Teljes rekonstrukciót hajtunk végre a község főutcáján, a Felszaba­dulás útján, valamint a Géza, a Béke és a Thököly utcán. Itt a régiek helyett korszerű, higanygőzös világítást szerel­nek fel. Összesen 18 km-es szakaszon új oszlopsor felállí­tására kerül sor a községben. A szolgáltatóház terve A közellátás más területén is várható újabb fejlődés Er­dőkertesen. Erről a következő­ket mondotta a tanácselnök: — Készen van községünk szolgáltatóházának terve, amelynek építését 1977 elején kezdi meg tanácsunk építő­brigádja. A szolgáltatóház, amelyben fodrászat, patyolat, takarékszövetkezeti iroda, zöldségbolt és várhatóan rádió- tv szerviz kap helyet, a piac­téren épül fel. Ezt egy közös beruházás formájában hozzuk létre: a zöldségüzletet a gö­döllői ÁFÉSZ, a takarékszolgá­lati irodát a Veresegyházi Ta­karékszövetkezet, a fodrász- és patyolatrészleget az aszódi Vegyesipari Szövetkezet üze­melteti majd. Még tartanak a tárgyalások a rádió- és tele­víziószerviz leendő gazdájával. Szolgáltató házunkat, amely­nek kivitelezési költségét két­millió forintban határoztuk meg, 1977 végén adjuk át ren­deltetésének. A látogató tetszését hamar megnyeri Erdőkertes szép fek­vése, központjának rendezett­sége, a főutcáról jobbbra és balra kitérésre csalogató rövid utcácskái, amelyek hirtelen emelkedővel kezdődnek, majd megszelídülve, vagy egy-egy kanyart véve a külterületig osonnak. A szépség azonban Bag és földrajzi nevei Ótörök eredet — Besenyő település? A Bag helységnév egy szak­képzett nyelvtörténész előtt is első pillantásra szláv eredetű­nek tűnhet. Ha a Gorkij Könyvtárban kezünkbe vesz- szük az ótörök szótárt, benne helyes nyomra bukkanhatunk, hiszen szerepel benne a bag szó is. Idevágó jelentése: dúc, illetőleg jeientésbővítéssel: szállás. így Bag akárcsak a szomszédos és ugyancsak ősi Besnyő és Babai, besenyő tele­pülés lehetett. Tudjuk, hogy a besenyő és a kun nyelv egy­aránt az ótörök nyelvek sorába tartozott. Azt már korábban megállapították, hogy a zsám- boki török elnevezés kun be­ütést takar. Ennek alapján a régi zsámbokiak nyelvébe is bekerülhetett a bag szó, sőt a tó környékén ilyen nevű tele­pülés is létezhetett, ezt nevez­ték talán Baric bagnak. A helységet 1394-ben emlí­tik először Baag írásmóddal, ennek olvasata: Bág. Ez való­színűleg egybeesik az eredeti besenyő ejtéssel. Mindez per­sze nem azt jelenti, hogy a te- lepültség Bag, vagy bármely más helység esetében csak a magyar, besenyő, kun, jász és egyéb népelemmel kezdődött volna. Bagón a Diósberekben, a vasút mentén rézkori leletekre, középbronzkori umatemetők- re, szarmata- és Árpád-kori sí­rokra is bukkantak a régészek, de a névadás legfeljebb az utóbbiig nyúlik vissza. A község hűbérurai közül megemlítem Prodavizi ördög Miklóst, Stahrenberget, a Gras- salkovichokat és a Schossber- gereket. Templomának védő­szentje Szent András apostol. Ez az egyház a Pongrácz-In- formatio szerint még kerek templom volt, Arányi viszont már gótikus, tehát átalakított templomról tudósít. A község magva: Alvég, Du­dásköz, Földvég, Kertek alja, Kuka-sor avagy Papsor, Te­mető-dűlő. Külsősége: Kisbag, amely talán a község első tele­pülése, és csárdájáról híres. Határrészei közül néhány: Agyigácsok, Császárút, Csiga­hegy (hívják még Tatárülésnek vagy Szivásvőgynek is), Csin- továny, Gáspár-gödör, Hajag- vőgy, Hajdútemető, Gyertyá­nos, Halávőgy, Juharos, Ká- pusztások, Kenderfődek, Kis- nyilas, Nagyvőgy, Oroszló, (nem azonos aRozgonyiak egy­kori majorjával, amely Isasze- gen van), ördögárok, Öreg­szőlők, Rab Jancsi útja. Róka­lyuk, Szárító, Szérő, Hathegy, Turtulya. Vizei: Aranyosvíz, Egres-patak, Galga-patak. D. J. Ülést tart a közművelődési bizottság Gödöllő város közművelő­dési bizottsága augusztus 30- án hétfőn délután ülést tart a Petőfi művelődési házban. A bizottság tagjai ez alkalom­mal tájékozódnak a művelő­dési ház és a járási-városi Ju­hász Gyula könyvtár őszi— téli programjáról, valamint az induló dolgozók iskolájával kapcsolatban. Az ülésen a bi­zottság tagjai, valamint az üzemek, intézmények és vál­lalatok meghívott kultúrfele- lősei megbeszélik az elenged­hetetlenül fontos szervezési fe’adatokat. Ügyelet hetente kétszer A nyári szünet letelte után a gödöllői helytörténeti szobá­ban szeptember elsején, szer­dán 10-töl 12 óráig tartják 'az első ügyeleti napot. Utána már szokás szerint pénteken 17-től 19-ig jelentkezhetnek az érdeklődők az ügyeletén. gonddal jár. Ennek szintén a fcainácsialk a megmondhatói. A község talaja legfelül eléggé laza, hamokszerkezetű, s így itt sűrűbben kell gondolni az utak, járdáik mellett húzódó vízlevezető árkok, átereszek felújítására és karbantartá­sára. — Három évvel ezelőtt kezd­tük meg a belvízelvezető rend­szer felújítását, s Vele párhu­zamosan mind több járdát épí­tettünk meg — folytatja a ta­nácselnök. — Egyedül ebben az évben 1,2 millió forintot költünk ezekre, amelyhez még jelentős társadalmi munkát is végez a lakosság. Ügy készült el az idén e napokig hétszáz folyóméter járda, hogy ahhoz a szükséges mennyiségű ho­mokaszfaltot a tanács állít­tatta elő, s mi szállítottuk a helyszínre is, de a bedolgozást, tehát a járda építését a lakos­ság végezte. Ebben az évben még további hatszáz méternyi járdát építünk ily módon. Hasonlóképpen osztották be erejüket a község közútjainak építésében. Az autóbuszok közlekedését javítják azzal, hogy két végállomáson épült meg egy-egy forduló és saját erőből készült el az idén egy kilométer hosszú új aszfaltút. Több munkaalkalom — helyben Iparosodó falu Erdőkertes — ilyenformán fogalmazott még a tanácselnök. Mezőgazdasági szövetkezetünk nincs, így a korábbi éveikben még sokan eljártak a községből máshova dolgozni. Igaz, hogy ez még ma is jellemző, de az elmúlt 4—5 év alatt fordulóban van a kocka. S ez — szerencsésen — azt jelenti, hogy a fiatalok itt­hon maradnak. Ugyanis több nagyüzemnek van ma már Er­dőkertesen gyártó, illetve fel­dolgozó részlege, ennek kö­szönhető, hogy míg néhány év­vel ezelőtt 30—40 embernek tudtak helyben rendszeres munkaalkalmat teremteni, ad­dig ma mintegy 400-nak. Kaposi Pál III. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Kí ADÁSA 1976. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ A járás községeiben Munkás-paraszt találkozók, bemutatók, műsorok - az alkotmány ünnepén Járásszerte szép ünnepsé­gekkel, színes kulturális és sportprogramokkal köszöntöt­te a községek lakossága al­kotmányunk ünnepét. Verse- gen ünnepi nagygyűlés volt augusztus 20-án délelőtt, itt dr. Cselőtei László ország- gyűlési képviselő mondott be­szédet. Az ünnepség utáni műsorban fellépett a galga- hévizi citerazenekar, a galga- györki férfikórus és a vérségi népllánc-csoport. A délelőtt folyamán felavatták a műve­lődési házban a nagy méretű, negyven képből álló fotomon- tázst, majd Marton Pálné mu­tatta be az érdeklődőknek a falumúzeumot, kora délután a Barátság Termelőszövetkezet­ben munkás—paraszt találkozó volt, itt a gazdaság dolgo­zói, a Csepel Vas- és l'émművok, valamint az ikladi Ipari Műszergyár munkásai találkoztak, a művelődési házban délután nyitották meg Vankóné Dudás Juli, valamint Pólyák Ferenc fafaragó műveinek kiállítását, ugyanitt tekinthették meg az érdeklődők három csepeli amatőr képzőművész — Maro­si Sándorné, Bányai Ferenc, Osztermayer Gyula — alkotá­sait is. Emlékezetes programot szer­veztek Veresegyházon is, ahol a fiatalok akadályversennyel egybekötött éjszakai túrára indultak a margitai kilátóhoz. Kilenc csapat — vácegresiek és veresegyháziak — összesen mintegy száz fiatal vett részt a remek játékban, amelyben nem mindig valódi akadályo­kat kellett legyőzni. Volt per­sze céllövészet és más ügyes­séget kívánó feladat is, ám több akadály abból állt, hogy kérdésekre kellett válaszolni. Az igazán színes és roman­tikus játékból Pásztor Béla, tanácselnök is kivette a ré­szét. A dányi Salvador Allende KISZ-alapszervezet tavaly ala­pította az alkotmány kupát, a kispályás labdarúgócsapatok részére. Az idei versenyre meghívták a budapesti Rákos­völgye Termelőszövetkezet, a budapesti 21-es Állami Építő­ipari Vállalat legjobb KISZ- csapatát, de küzdött a ku­páért a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet és a dányi utcabajnokság legjobb együt­tese is. A kupát az idén a ter­melőszövetkezet fiataljai nyer­ték el. Amíg a fiúk futballoz­tak, a lányok a pingpong­asztaloknál mutatták meg tu­dásukat. Délben a termelőszövetkezet szo­cialista brigádjainak, vala­mint a helyi KlSZ-szerve- zetek anyagi támogatásá­val látták vendégül ebéd­re a meghívottakat, Kitüntetett aktivisták Lapunkban hírt adtunk már arról, hogy kitüntették a já­rásban, illetve Gödöllő város­ban legjobban munkálkodó társadalmi aktivistákat. A já­rási ünnepséget augusztus 18- án rendezték, míg a város legjobb társadalmi munkásai augusztus 19-én este az al­kotmánynapi ünnepségen vet­ték át a kitüntetéseket Vil­mos Györgytől, a Hazafias Népfront gödöllői városi bi­zottságának titkárától. Társadalmi tevékenységért k: tüntető jelvényt kapott Dulkai László, a Hazafias Népfront veresegyházi nagy­községi bizottságának tagja, dr. Kónya Kálmánná, a Ha­zafias Népfront gödöllői váro­si elnökségének tagja, vala­mint Tóth Vilmosné, városi tanácstag. A közösségért elne­vezésű emlékplakettet vette át Nyilas Zoltán és Türgyesi Im­re, a Hazafias Képfront ve­resegyházi nagyközségi bizott­ságának tagjai, Árpás Gézáné, a Hazafias Népfront gödöllői városi bizottságának tagja és Jelencsik József, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának tagja. Kiváló társa­dalmi munkás kitüntető jel­vényt kapott a városból Bér- náth. Józsefné, Hunyadi Jó­zsef, Köteles Imréné, Szobo- nya Miklós; a járásból: Ber­kes István, Isaszeg, Bélész István, Galgahévíz, Blauba- cher JóTmef, Domony, Csizma­dia Istvánná, Iklad, Drávái András, Valkó, Dusek Mátyás, Vácegres, özv. Filó Jánosné, Bag, K. Juhász József, Mo­gyoród, Kasza Mihály, Veres­egyház, Kustra Pál, Hévíz- györk, Kuti Gábor, Túra, La- docsy László, Kartal, Majer Ferenc, Zsámbok, Mann La­jos, Verseg, Medveczky Pál, Váckisújfalu, Monostori An- talné, Dány, Nagy Dezső, Kis- tarcsa, Pálfalvi György, Erdő­kertes, Perger Ferenc, Kere­pes, Tariszka József, Vác- szentlászló, Peczli Kálmánná, Csömör, Terjánszki János, Nagytarcsa, Vezér György, Galgamácsa, és Zádor László, Aszód. Áthelyezték a buszmegállót akik kora délután nagy ér­deklődéssel nézték meg a dá­nyi falumúzeumot. Délután még vetélkedő is volt Dány- ban. a fiataloknak az alkot­mánnyal, a politikai élettel, a KISZ-kongreszussal, az olim­piákkal, valamint zenével, iro­dalommal és a festészettel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. A vetélkedőben a Rákosvölgye Termelőszövet­kezet ifjú kommunistái bizo­nyultak a legjobbaknak. A dányi program este tábortűz­zel zárult. Megjegyzendő, hogy eme emlékezetes nap szervezé­sével is bizonyította a Salva­dor Allende alapszervezet, hogy méltó a KISZ KB vörös vándorzászlajára. Járásunkban az aszódi, a hévízgryörki, a vérségi és a galgamácsai KISZ-bizottságok rendeztek nagyobb ifjúsági prógramokat. Augusztus 20-án adták át Bagón a lakosságnak a Sza- badság-negyedi Kinizsi Pál és az Ady Endre utcát. A két ut­ca negyven nap alatt készült cl a lakosság nagyszabású társadalmi munkájával. Az összefogást, a lelkesedést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a két utca az eredeti költségvetés egyötödé­be került, ám az elkészült munka másfél millió forint értékű. Bozsó Lászlóné ország- gyűlési képviselő vágta át a nemzetiszínű szálagot és adta át szocialista megőrzésre a fel­avatott utcákat. F. B. NAPIRENDEN A GALGA VÖLGYE Felfedezésre vár a táj Gödöllőn, a Szabadság téri I nan kialakítani. Képünkön: bv'zmegállót az áruház mel- Tóth János és Sütő József, a löl a HÉV-niegálló közeiébe Városgazdálkodási Vállalat helyezték át. Ennek érdekében dolgozói betonozzák a járdát. több méter járdáit kellett újon­. i Ifj. Fekete József felvétele A Galga völgye egyre gyak­rabban szerepel a sajtóban, a rádióban és a televízióban. Lasan országszerte a népmű­vészét egyik fellegváraként emlegetik. Mindez kicsit fe­ledteti, hogy a Galga-völgy elnevezés mögött egy földrajzi táj is rejtőzik. Mégpedig cso­dálatos szépségű vidék, csak éppen felfedezésre vár. Ügy tűnik, most kezd kialakulni a kedvező lehetőség a Galga mente természeti szépségeinek széles körű megismertetésére. A Galga a Cserhátban ered, völgye a gödöllői és a cegléd- bercell dombságban folytató­dik. Középső része a Galga mente szive. A bagi Hathegy- domb tetejéről szét tekintve öt, jórészt összeépült települést láthatunk, melyek városnyi te­rületen fekszenek. Az öt köz­séget, Domonyt, Ikladot, Aszó- dot, Bagót és Hévízgyörköt csaknem húszezer ember lak­ja. Azt hiszem nem elhamar­kodott a kijelentés, hogy most lesz itt a kedvező lehetőség az itteni természeti szépségek felfedezésére, hiszen épül az M—3-as autópálya. Bag hatá­rában közúti csomópontot ala­kítanak ki, innen a főváros harminc perc alatt elérhető lesz. A környék sok-sok dombte­tője megannyi remek kilátó­hely. Az aszódi Berek pompás szurdokot tartogat a kirán­dulók számára, számos élő fá­ra emelt vadászles tűnik elő, sőt magas kilátókat is felfe­dezhetünk Aszód és Hévíz- györk határában. A magasla­tokról, a vadászlesekről szép időben az Északi Középhegy­ség vonulatai is láthatók. Az erdők mélyén őzekkel, szarvastehenekkel találkozhat a vándor... A változatos fajtájú fákat jelölésre váró turistautak tu­catjai rejtegetik. Aszód, Xk- lad és Domony, valamint Bag és Hévízgyörk közös tanácsú nagyközség lett, közös cselek­vésükön van a sor. Az érdekelt falvak fiataljai részt vállalnának a munkából, a turistautak kijelöléséből, ki­alakításából. A KISZ Központi Bizottsága kongresszusi levelé­ben kérdezte, hogyan lehetne egyes ifjúsági rétegek kö­zött, a társadalmi tevékeny­ségben, a munkában és a mű­velődésben fellelhető különb­ségeket tovább csökkenteni. Például ezzel a felajánlással is. ifj. Balázs Gusztáv Környezetvédelmi őrség, klubok Ma, augusztus 23-án, Kís- tarcsán és Túrán elnökségi ülést tart a helyi népfrontbi­zottság. Kistarcsán a politikai oktatás szervezése szerepel a napirenden, míg Túrán ez al­kalommal adják át az igazol­ványokat a környezetvédelmi őrség tagjainak, továbbá meg­tárgyalják az induló szabás­varrás tanfolyammal kapcso­latos szervezési gondokat. Ezen a napon tart bizottsá­gi ülést az erdőkertesi Haza­fias Népfront, s többek kö­zött szó esik a nőbizottság munkájának segítéséről, na­pirendre kerül a környezetvé­delmi őrség tevékenysége, s megbeszélik a kismamák klubjának működését, vala­mint a kertbarátok klubjának szervezését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom