Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

1978. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ ‘xMiap Budaörsi útkorszerűsítés Régi gondot jelent Budaör­sön az, hogy az utcák egy ré­sze, s a vizesárkok állapota nem megfelelő. Ezért fogadták örömmel a helybeliek a Lenin, a Kossuth Lajos és a Nefelejcs utca korszerűsítésének hírét. A nagyközségi tanács megren­delése alapján a megyei Üt­és Hídépítő Vállalat Felszaba­dulás brigádja a közelmúltban megkezdte a munkát. A Nefelejcs utca a nagy ki­terjedésű kőhegyi települést köti össze a községgel. A Kossuth Lajos utcában talál­ható a körzeti orvosi rende­lő, a Lenin utcában pedig az 1. számú óvoda és az öregek napközi otthona. Örömmel ír­hatom meg: a Kossuth Lajos és a Nefelejcs utca műszaki átvétele megtörtént. S kiknek köszönhetjük mindezt? A Felszabadulás szo­cialista brigád tagjainak, akik ez év május elsején a zöldko­szorús jelvény birtokosai let­tek. Vezetőjük, Balogh Sándor szerint az elkövetkezendő idő­ben becsületes és szakszerű munkával szeretnék kiérde­melni az ezüst- és az arany­koszorús jelvényt is. Elismerésre méltó e kollek­tíva társadalmi munkája is. A körzeti orvosi rendelő környé­kén — 230 órában — terep- rendezést és aszfaltburkolást végeztek. A határidő pontos betartásá­hoz nagymértékben hozzájá­rult az, hogy a Kossuth Lajos utcában lakó Králik János géplakatos mester szívesen nyújtott segítséget az úthen­gergép hegesztésénél, a meghi­básodott kéziszerszámokat pe­dig folyamatosan javította. Az útkorszerűsítési munkák költségvetési összege kétmillió 800 ezer forint. A járdakészí­téshez szükséges cementlapo­kat a tanács már a helyszínre szállította. Ehhez a munkához kérik a lakosság hathatós tá­mogatását. Lénárt József Budaörs Kertészkedés, nyugdíjban Perbálon nincs olyan ember, aki ne ismerné Südi Pált. Igaz, már nyugdíjas, mégis szinte minden perce foglalt: nem unatkozik egyetlen pillanatig sem. A Hazafias Népfront aktí­vájaként fáradtságot nem is­merve vesz részt a község szépítésében, csinosításában. Ápolja a község parkjait, te­Nagykátai mozaik Gyakori fékcsikorgás Nagykátán, az Árpád utca és a Dózsa György út torkola­tánál Elsőbbségadás kötelező KRESZ-táblát helyeztek el. A környéken lakók és a járóke­lők a napnak minden órájá­ban idegesítő fékcsikorgásokra ***■ riadnak, mert az Árpád utcá­ból kihaladó járművek igen sok esetben körültekintés nél­kül hajtanak a Dózsa György útra. Ismeretes, hogy ez az út a nagyközségben talán a leg­forgalmasabb, s talán nemár­tana, ha az illetékesek meg­vizsgálnák: vajon elegendő-e itt az Elsőbbségadás kötelező tábla? A környékbeliek sze­rint mindenképpen érdemes ezt felcserélni egy Stop jelzé­sű táblával. Kaposi István Nagykáta Jubileumi vetélkedő A nagykátai ÁFÉSZ szocia­lista brigádjai jubileumi ve­télkedőt rendeztek a közel­múltban a nagyközségi pártbi­zottság tanácstermében. Ez év szeptemberében lesz a szövet­kezetek VIII. kongresszusa. Ennek tiszteletére politikai, szakmai, irodalmi és zenei té­mákban mérték össze tudásu­kat a résztvevők. Minden brigádot két tag kép­viselt — természetesen a leg­felkészültebbek. A helyezések­nek megfelelő díjak is őket illették, a többiek pedig díszes kivitelű emléklapot kaptak a fogyasztási szövetkezeti moz­galom fennállásának 30. év­fordulója tiszteletére rendezett vetélkedőn. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a résztvevők többsége KISZ-korú fiatal volt, de kép­viseltették magukat az időseb­bek is. Darabont Imréné, az ÁFÉSZ párttitkára közölte az izgalmas küzdelem eredmé­nyét. Első helyre került avas­bolt Kolumbusz brigádja, má­sodik lett az ÁFÉSZ-központ ellenőrző osztályának Dobó Katica brigádja, míg harma­dik helyezést ért el a nagy­áruház cipőosztályának Hala­dás brigádja. Nyereményként 900, 800 és 600 forintos aján­dékvásárlási utalványt kaptak. reit, gondozza a fákat, for­málja a sövényeket. A sétá­nyok rendbentartása is az ő feladata: gyakorta vesz gereb- lyét a kezébe, öröm végigmen­ni a perbáli sétányokon. Arra is gondol, hogy hiányzó, ki­száradt fák helyére új csemeté­ket ültessen. A rózsákat, a kü­lönböző virágfajtákat is ma­ga neveli. S mindezt csendben, szeré­nyen végzi. S a községen vé­gighaladva lépten-nyomon ta­lálkozhatunk keze munkájá­val. Padányi Lajos Budakeszi Köszönet a segítségért #> Az idén immár kilencedik alkalommal került sor Apaj- pusztán a kiskunsági pásztor- és lovasnapok rendezvényso­rozatára. Jóleső érzéssel vet­tük tudomásul azt, hogy a Pest megyei Hírlap is az ese­ményhez méltóan foglalkozott a témával. Mint a Kiskunsági Állami Gazdaság párttitkára és a pásztor- és lovasnapok rende­ző bizottságának tagja utólag szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akiknek mun­kája, önzetlen tenniakarása nélkül aligha sikerült volna az eseménysorozatot lebonyo­lítani. Nem kívánom felsorol­ni a szervezésben részt vevő aktívák, gazdasági egységek nevét, s azt a sok-sok társa­dalmi munkaórát, amelyet a nagy nyári munkák mellett végeztek. Azt azonban min­denképpen meg kell említeni, hogy a verseny és a bemutató számainak tiszteletdíjait — csaknem 55 ezer forint értékű tárgyjutalmat — szintén a tár­sadalmi összefogás eredmé­nyezte. Ez azért különösen nagy jelentőségű, mert a ver­senyzők számára az egyéb­ként is emlékezetes díjak így egy munkahelyi kollektíva tiszteletét, megbecsülését szim­bolizálják. Bábel Balázs Apa j puszta Bővítették a boltot Dunakeszin bővítették a Rákóczi úton levő 60. számú élelmiszerbolt eladóterét: most már kétszer annyi hely áll a vásárlók rendelkezésére, mint korábban: az üzlet nem túl­zsúfolt. Ami azonban különö­sen nagy örömet okoz a há­ziasszonyoknak: az áruválasz­ték bőséges, s az esetek döntő többségében mindent egy he­lyen tudnak beszerezni. Solymosi László Dunakeszi Miért nem áll meg a busz? Régi olvasójukként most magam is kéréssel fordulok a szerkesztőséghez. Szigetszent- miklóson ugyanis a Csepelről induló távolsági busz vonala mellett található, a temető, ahová a városból is érkeznek látogatók. Sajnos azonban itt az autóbusz nem áll meg, s nemegyszer megkérik a fel­szálláskor a vezetőt vagy a kalauzt, hogy a temetőnél áll­janak meg, mert ellenkező esetben gyalogolniuk kell. Szerintem ez a kérés egyál­talán nem teljesíthetetlen. A legjobb az lenne, ha a teme­tőnél is megállna az autóbusz. Gyuricza Mihály Szágetszentmiklós ★ A Csepelről Szigetszent- miklósra közlekedő távolsági busz egyik megállója a nagy­község határa előtti autószer­viznél található, a másik pedig beljebb, a községtáblától 200 méternyire. A temető épp e kettő között fekszik. Mivel egyikre is, másikra is szükség van, lenne egy javaslatunk: ünnepnapokon, hét végén fel­tétlenül meg lehetne oldani azt, hogy az autóbuszok meg­álljának a temetőnél is. Szakkörök a múzeumban A ceglédi Kossuth Múzeum jó példát szolgáltat arra, mi­ként vonhatja maga köré a művelődni vágyó fiatalok és idősebbek széles rétegét. A „korosabb” generációt a Turi- ni Százas Kör, a középiskolá­sokat a néprajz-történelmi szakkör, a szocialista brigádok és az iskolák történész közös­ségeit a könyvtári kutatóna­pokon tartott szolgálat fogja össze. Az igényeknek megfele­lően a kiállítótermekben — a tananyaghoz alkalmazkodó té­macsoportok szerint — rugal­masan átrendezték a múzeumi könyvtár tanulmányanyagát. Ennek megfelelően a kutató­kat azonnal a kért, s előre rendszerezett témával tudják ellátni. A gimnázium harmadik osz­tályos tanulója, Rátóti Zoltán a város iskolának vonzáskörét kutatja. A jól szakosított mú­zeumi anyagot kultúrtörténeti vonatkozásban felhasználja. Dr. Tóth Pál például a szem­léltetés korszerűbb eszközei­vel segíti az iskolákat: a mo­hácsi csata 450. évfordulója tiszteletére a közeljövőben a korabeli anyagból kiállítást szervez a múzeumban. Az ese­ményre az iskolásokat — a Rákóczi-megemlékezés sikere nyomán — újra meghívják. Ez is lehetőséget szolgáltat arra, hogy a fiatalok minél előbb megismerkedjenek a múzeum­mal s annak légkörével. Maczelka Tibor Cegléd Szerkesztői üzenetek T. I., Budaörs: Magunk is fur­csának tartjuk a levélben leírt ese­tet. Az ügyet kivizsgáljuk és &z eredményről önt is tájékoztatjuk. N. P., Nagykanizsa: Köszönjük értékes sorait. Igyekszünk minél előbb felhasználni, s a lapból kül­dünk önnek is egy példányt. B. P., Tököl: Sportrovatunk szá­mára továbbra is a megszokott te­lefonszámon adhat le tudósítást. Bennünket nem érintett a számvál­tozás. V. K., Szigetszentmiklós: A jövő­ben is örömmel várjuk tudósítá­sait. Novelláját továbbítottuk az irodalmi oldal szerkesztőjének, s véleményéről természetesen érte­sítjük. V. J., Vác: Az időszakos műsza­ki felülvizsgálatok követelményei országszerte azonosak. Ezeket egy­értelműen rendeletek szabályozzák. A követelmények egységességét a folyamatos ellenőrzés is biztosítja. Válasz cikkünkre Lapunk június 22-i számá­ban előzetest közöltünk a tele­vízió aznapi ifjúsági érdekvé­delmi műsoráról, a Radarról. Az írásban többek közt szó volt arról, hogy a műsor ké­szítői választ keresnek arra a kérdésre: miért nem kapott egy vásárló a Skála Áruház­ban Tünde televíziót? Az írás­ra reagált szerkesztőségünkbe küldött levelében Demján Sán­dor, a Skála Áruház igazgató­ja, aki a következőket hozta tudomásunkra: „A Pest megyei Hírlapban, Jú­nius 22-én megjelent, Radar című írásra szeretnék reagálni. Aki a kérdéses napon 17.55-kor sugárzott ifjúsági érdekvédelmi műsort látta, annak nem szorul különösebben magyarázatra, hogy a cikkben le­írtak nem felelnek meg a valóság­nak. A Skála Áruházban a fenti idő­szakban valóban nem lehetett Tün­de televíziót kapni, még arra a ri­porter által egyáltalán nem bizo­nyított „400,— forintos’* cédulára sem. Ezt egyébként a Skála fenti riportban szereplő eladójának mun­katársa egyértelműen elmondta, tehát bármilyen összeg is lett vol­na arra a bizonyos cédulára fel­írva, semmiképpen nem kaphatott volna televíziót. Ehhez még azt is hozzávehetjük, hogy a riportban elmarasztalt eladónk, aki az On<£k cikke szerint 400 forintos „csúszó­pénzért” adott volna Tünde televí­ziót, a kritikus időszakban kórház­ban tartózkodott. így nyilvánvaló, hogy téves információt adtak az önök részére. A riport egyértelműen pozitívan értékelte a Skála Aruház törekvé­seit és szigorú intézkedéseit az esetlegesen előforduló ilyen jellngú problémák rendezésére, ületv* megelőzésére. Sajnálatos, hogy a riportot megelőzően — amely egy­általán nem vont le negatív követ­keztetést áruházunkról, sőt az adás- vezető riporter példaként állította intézkedéseinket a többi áruház elé — téves információt közöltek le. Áruházunk vezetősége mindig megköszönte a sajtó képviselőinek a nyilvánosság előtt a jogos bírá­latot, mert azzal csak nekünk se­gítettek a hifyák mielőbbi kijavítá­sában. Reméljük, hogy kapcsola­tunkat a jövőben a további segítő- készség jellemzi majd.” Vadaskerten vezetékből Év végéig elkészül az ivóvízhálózat egész Pócsmegyeren A Szentendrei-sziget alig 800 lakosú községéből, Pócs- megyerről kaptunk levelet rl minap. Varga Lászlóné olva­sónk (Vadaskert 6.) többek közt ezeket írta: „A pócsmegyeri tanácstól ez év elején értesítést kaptunk arról, hogy a mi településünk is vezetékes ivóvizet kap. Na­gyon vártuk már ezt, hiszen kisgyermeket nevelünk, s egy mosáshoz bizony 30—40 kan­na vizet is fel kellett teker­getni a kútból. A főzést, a tisztálkodást nem is említem. A társulati hozzájárulás nagy részét már befizettük, nincs elmaradásunk, pontosan any- nyival vagyunk adósak, amennyit részletre törleszthe- tünk. Jómagam nem tudok dolgozni menni, mivel idős nevelőanyámmal és három­éves kisfiámmal vagyok itt­hon. Levelemet azért írtain, mert szeretném megtudni azt, hogy miképpen lehet már szomszé­dainknál vezetékes, csapból folyó víz, amikor mi még mindig a kútból hordjuk a vizet? Nagyon szeretném tud­ni a választ, hiszen megtaka­rított pénzünket fordítottuk erre a célra”. Ha apad a Duna Pócsmegyeri olvasónk kér­désére Jáhner Vilmostól, a községi tanács vb-titkárától kértünk tájékoztatást. — A helyzet teljes megér­tése érdekében mindenképpen tudni kell: községünkben 1961 óta van vezetékes ivó­víz — a vadaskerti és mély­úti rész kivételével. Vadas­kert — a Tahit Szigetmonos­torral összekötő út Surány fe­lőli oldalán fekszik — két ok­ból maradt ki a korábbi fej­lesztésből. Az egyik: talaja rendkívül ingoványos, s egy­szerűen nem lehetett keresz­tülhatolni rajta, ráadásul e terület a községnél jóval ma­gasabban fekszik, a község pedig nyomásfokozóval kapja a vizet. A másik ok: a va­daskerti kutak korábban még elegendő vízzel rendelkeztek, ám az utóbbi időben a Duna szintjének csökkenésével pár­huzamosan már egyre mé­lyebbre kell a kutakba leen­gedni a vödröket. Az évek múlásával sokat gondolkoz­tunk azon, hogy a körülmé­nyekhez képest miként tud­nánk a leggazdaságosabban egészséges, jó ivóvizet bizto­sítani e településnek is. Rövidesen feloszlik — Milyen megoldást válasz­tottak ebben a helyzetben? — Surányban 1971-ben ala­kult meg az ivóvíztársulat, te­vékenységük nyomán az el­telt időszakban megépült csaknem húsz kilométernyi vezetékhálózat. Mivel Surány is éppen olyan dombos vidé­ken fekszik, mint nálunk a vadaskerti rész, kézenfekvő megoldásként kínálkozott: csatlakozzanak a surányi ivó­víztársulathoz. De a társulat­nak ez az utolsó esztendeje, mivel teljesítette feladatát, az év végén feloszlik. Ilyen körülmények között roham­munkára volt szükség ahhoz, nehogy véletlenül ki fuss unit az időből. Lehetőségeinkhez képest mindent elkövettünk azért, hogy gyorsítsuk a mun­kát : a terveket például két hét alatt készíttettük el. Január­ban indult meg a szervezés, s júniusban már helyére került e területen a 200 méter hosz- szúságú fővezeték. — A lakók által befizetett összeg nagysága? — A hatezer forintos társu­lati hozzájárulást igyekeztünk úgy elosztani, hogy ne egy­szerre kelljen befizetni. Egyet­len dolgot azonban nem hagy­hattunk figyelmen kívül: a társulat ez év végén felosz­lik, addigra ki kell egyenlíte­ni a számlát. Vadaskertben 25 telek található, melyek több­sége nyaraló; csak 30 száza­lék az „őslakók” aránya. Személyesen — Levélírónk azt kifogásol­ja; míg a szomszédból már csapból folyik a víz, addig ők még ezt nem tehetik meg. Ennek mi az oka? — A hatezer forintos társu­lati hozzájárulás mellett a Fővárosi Vízműveknek 1800 forintot kell befizetni úgyne­vezett bekötési díjként. Ez annyit jelent, hogy az utcai fővezetékről a portákra való „leágazást” az előre elkészített aknáig ők készítik el. Akik ezt már befizették, azoknál már valóban csapból folyik a víz. Az összeget ez év végéig, még á társulatnak kell befi­zetni, s innen átutalják a pénzt a Vízműveknek. Egyéb­ként azt szeretnénk, ha ha­sonló féltételek és árak mel­lett készülne el a vezetékes ivóvízhálózat a Vadaskert szomszédságában fekvő mély­úti részen is. — Mikor kezdik el itt a munkát ? — Mindent elkövetünk azért, hogy szeptember köze­pén. A talaj nehéz, köves, ami megnehezíti a helyzetün­ket, de az év végéig itt is be kell fejezni a munkát. S ha így lesz, akkor elmondhatjuk, hogy községünk minden há­zában van már vezetékes ivó­víz. Reméljük, ehhez a ter­vünkhöz minden érdekelt fél­től megkapjuk a szükséges se­gítséget. A pócsmegyeri tanács vb- titkára végezetül megemlítet­te: személyesen is felkeresi levélírónkat, s pontosan tájé­koztatja őket lehetőségeikről. Falus Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom