Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

1976. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK PEST MKGTtS 3 i9 Ünnepségek a megye járásaiban, városaiban BUDAI JÁRÁS, SOLYMÁR Solymáron köszöntötték al­kotmányunk születésének év­fordulóját a budai járás ter­melőszövetkezeteinek tagjai, ipari üzemeinek munkásai teg­nap délután. Az ünnep térze­nével kezdődött, azután a mű­velődési ház előtt felvonullak a járás nemzetiségi táncegyüt­tesei, majd az ünneplő közön­ség bevonult a művelődési ház udvarába, az alkotmánynapi nagygyűlésre. Az elnökségben foglalt helyet Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Pollman Fe­renc, a járási hivatal elnökhe­lyettese, Szviatovszki András, a járási KISZ bizottság titká­ra. Ott voltak Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi gyárának igazgatója, valamint Nagy Im­re, a PEVDI pilisszentiváni üzemének villanyszerelő cso­portvezetője, Pest megyei or­szággyűlési képviselők is. A nagygyűlést Pazsa Imre Solymár község pártbizottsá­gának titkára nvitotta meg. Ünnepi beszédet Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Pest megyei országgyűlési képvise­lő mondott. Egyebek között emlékeztetett a munkásosztály és a parasztság szoros szövet­ségére, melynek jelképeként az ünnepségen a Pilisvölgye Tsz elnöke, Mannhertz Márton ad­ta át az új kenyeret Ziegler Jánosnénak, a PEMÜ munkás­nőjének. Az alkotmánynapi ünnep a ceglédberceli, pilisvörösvári, pomázi, tököli, leányvári nem­zetiségi együttesek színpompas műsorával fejeződött be. SZENTENDREI JARÄS, BUDAKALÁSZ A szentendrei járás közpon­ti ünnepségét tegnap délután Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művelődé­it házában tartották, melyen "észt vett dr. Csalótzky Syörgy, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Pápai Lajos, az VISZMP szentendrei járási bi­zottságának titkára, Rozgonyi Smöné dr., a járási hivatal el­nöke. Szendrödi Ferencné iskola- igazgató, az MSZMP szent­endrei járása végrehajtó bi- lotlságának tagja ünnepi be­szédében hangsúlyozta: szocia- izmust építő hazánk joggal ehet büszke arra, hogy első ízben adott írott alkotmányt lépőinknek. Munkásosztályunk ura is büszke lehet, hogy proletár elődei tettek kísérle- ;et először 1919-ben az új al­kotmány megteremtésére. Szebb életünk alaptörvényét köszöntj ük ezen a napon — mondotta —, amely félreérthe- etlenül kimondja, hogy ha­knikban a dolgozó népé min­ien hatalom, és minden érték órrása a munka. Az ünnepség alkalmából a lázigazda szerepét betöltő rállalat vezetése nevében Re- letye Károly vezérigazgató- íelyettes meleg szavak kísére- ében nyújtotta át 25 törzs- íárdistónak a vállalat arany- Syűrűjét a két és fél évtize- les áldozatos munka elismeré­sként. Ezután a hagyományokhoz u'ven, ünnepélyes pillanatok .övetkeztek. Varga Ferenc, az jbuda Termelőszövetkezet el- töke a járás termslőszövetke- eti parasztsága nevében az dei búzából sütött kenyeret itadta a gyárak. Ipari üzemek lolgozóit képviselő Reketye Cárolynak. K. Gy. M. CEGLÉD Cegléd központi ünnepségét egnap délután az ÉVIG Vil- amos Kisgépgyárában tartót­éit meg. A Himnusz elhang- :ása után Soós János, a gyár lártvezetőségének titkára kö- zöntötte a megjelenteket, köz­ük Gyigor Józsefet, a városi lártbizottság első titkárát, Ko­des Károlyt, a városi tanács Inökét, Vajda Lászlót, a Haza- ias Népfront Pest megyei Bi- ottsága munkatársát és Né- nedi Józsefet, a KISZ városi lizottsága munkatársát. Tankó Zoltán, a Hazafias Népfront városi bizottságának ilnöke ünnepi beszédében há­lánk alkotmányát méltatta, a nagvar államiság kezdetére imlékezett, és az új kenyér elentőségéről szólt, összegezte i hazánkban végbement sok- ránvú fejlődést, külön is ki­ntiéivé a munkás-paraszt szü­zesség megnövekedett szere­pét. Az ünnepség az Internacio­■ náléval fejeződött be, majd a I budapesti Törekvés Művelődé- i si Ház táncegyüttese mutatta be nagy tetszéssel fogadott mű­sorát. T. T. GÖDÖLLŐ A gödöllői Grassalkovich- kastély előterében tegnap ké­ső délután rendezték meg Gö­döllő város alkotmánynapi ünnepségét, amelyen részt vett Méray Tibor, a gödöllői vá- városi pártbizottság titkára és ; Benedek János tanácselnök I is. Az ünneplőket, a vendége- j két Szávai Tibor, a Vegyes­ipari Szövetkezet elnöke kö- ] szöntötte, majd Keres Emil, j Kossuth-díjas színművész i mondta el Juhász Gyula Pusz- í tába kiáltó című prózai mű- ! vét, valamint József Attila j Külvárosi éj című költemé­nyét. Ezt követően Vilmos György, a Hazafias Népfront gödöllői városi bizottságának titkára tartotta meg ünnepi beszédét. I Az új búzából sütött kenye­ret Sárosi László, a kerepesi Szijasmenti Termelőszövet­kezet elnöke adta át Benedek Jánosnak. Az alkotmánynapi ünnep­ség keretében kitüntetések át­adására is sor került. Bene­dek János tanácselnök a Pro Űrbe emlékplakett arany fo­kozatát adta át Monori Mi­hálynak, a Munkácsy úti ál­talános iskola igazgatójának és Keller Sándor tanácstag­nak. Az emlékplakett ezüst fokozatát Jakus Lászlóné, a városi tanács szervezési fő­előadója, bronz fokozatát Szabó László, a tanács végre­hajtó bizottságának tagja kap­ta. Pro Űrbe oklevelet kapott Rózsavölgyi János lakóbizott­sági elnök. Nagy Lajos, a Ganz Áram- mérőgyár főmérnöke és Sze­keres Erzsébet Gödöllőn élő szőnyegszövő művész Szocia­lista kultúráért kitüntető jel­vényt kapott. Az oktatási mi­niszter dicsérő oklevelét vette át Ujj Viktor Gézáné, zene­iskolai tanár és László Lilla festőművész. ’ *“* F. B. SZENTENDRE Tegnap délután Szentend­rén, a Pásé megyei Művelődési Központ aulájában alkotmá­nyunk ünnepére. emlékeztek. Az ünnepségen részt vett Si­mon János, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titká­ra, Marosvölgyi Lajos, a.városi tanács elnöke, Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkárhe­lyettese, Dr. Kurucz Albert, a szent­endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Ezek után az Egyesült Duna­kanyar Termelőszövetkezet el­nöke, Hornyuk Jenő és Vincze Lajos főkönyvelő bejelentette, hogy alkotmányunk ünnepére a tervezett 55 vagon kenyér- gabonával szemben 70 vagont adtak át a népgazdaságnak, s átnyújtotta az ilyenkor szoká­sos ünnepi kenyeret a Pest me­gyei Fémipari és Kéziszerszám­gyártó Vállalat igazgatójának, Bernáth Tibornak és Lukács György párttitkárnak. Az ünnepséget követően Ma- rosvölgyi Lajos tanácselnök a Városért elnevezésű kitünteté­seket átadta a gazdasági és társadalmi munkában élenjá­ró dolgozóknak. Az ünnepség záróakkordja a művelődési központ klubjában megrende­zett munkás—paraszt találko­zó yolt. S. R. VÁC A Dunakanyar ipari városá­ban fellobogózott üzemek, zászlódíszbe öltözött főútvona­lak köszöntötték alkotmá­nyunk születésének 27. évfor­dulóját. A központi ünnepség csütörtökön délután fél egykor kezdődött a Lenin úti Madách Imre Művelődési Központban. Az elnökségben helyet foglalt Nagy Miklós, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökhe­lyettese, a város országgyűlési képviselője, Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Papp József, a városi pártbizottság első tit­kára, Krima János, a váci já­rási hivatal elnöke és Tari Kálmán, a városi tanács el­nökhelyettese. A Himnusz elhangzása után Horváth Ferenc színművész adta elő Illyés Gyula a Kacsa­lábon forgó vár és Benjámin László örökké élni című köl­teményét. „ „ „ ,, "-Nagy Miklós -ünnepi beszé­dében visszapillantott az el­múlt három évtized alatt meg­tett útra s méltatta alkotmá­nyunk jelentőségét. Ezután Bényi Zsigmond, a Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója új gabonából készült kenyeret nyújtott át a képviselőnek. Szünet után műsorral zárult a váci ünnepség. Diplomaosztás a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán Tegnap délután Szentend­rén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán avatták tisztté az itt és a szolnoki Kilián György Repülőműszaki Főiskolán vég­zett növendékeket, akikkel holnap az Országház előtt ta­lálkozhatunk az ünnepélyes tisztavatáson, eskütételen. Az ünnepségen megjelent Földes Jenő vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes, Pacsek József vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, Meny­hárt András vezérőrnagy, vala­mint az iskolák vezetői és ta­nárai. A zászló fogadása után a mi­niszteri kinevezési parancsot hirdették ki. A tiszti csillago­kat és az okleveleket Földes Jenő, Pacsek József és Meny­hárt András, a két iskola ré­széről pedig Kazal Barna ve­zérőrnagy, a Kossuth Lajcs Ka. tonai Főiskola parancsnoka és Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Kilián György Repülőműszaki Főiskola parancsnoka adta át, egyben gratuláltak a sikeres munkához. A főiskolán elért kimagasló eredményért és a négy éven keresztül minden esztendőben Kiváló katona jel­vényért Huszt Andrást, Kecs­keméti Sándort és Weisz Ta­mást főhadnaggyá léptették elő. A két főiskola parancsnoka köszöntötte a fiatal tiszteket.. Beszédükben elmondták, hogy áz alapos felkészültséghez to­vábbi eredményes munkát vár­nak tőlük. Weisz Tamás és Kecskeméti Sándor főhadna­gyok a már tisztté avatottak nevében köszönték meg a ta­nári kar áldozatkész munkáját. Az ünnepség után az újon­nan kinevezett tisztek szakmai elöljáróikkal baráti beszélgeté­sen vettek részt, majd a szov­jet déli hadseregcsoport mű­vészegyüttese adott műsort. Á tagkönyvcsere új szakaszában A pár!szervezetek munkájának középpontjában a beszélgetéseken elhangzott javaslatok Pest megye pártszervezeteiben igen fontos politikai munka első szakasza zárult le. A párttagsági könyvek cseréjével összefüggően, a közel kétezer beszélgető csoport a megye több mint 40 ezer kommunistájának véle­ményét, javaslatát hallgatta meg. Összegező tapasztalatok A beszélgetések tapasztalatait valamennyi pártalapszer vezet ben a vezetőségek összegez­ték és az alapszervezetek taggyűlésein meg­erősítették. illetve a viták során kiegészítet­ték, határozatilag jóváhagyták. Miközben a tagkönyvkiállítási joggal rendelkező pártbi­zottságok az új tagsági könyvek kiállításának előkészítésén dolgoznak — hogy azokat az idén novemberben ünnepélyes keretek között taggyűlésen adhassák át —, az üzemi, községi pártbizottságok és a járási pártszervek elmé­lyültem dolgoznak a kommunistákkal folyta­tott beszélgetéseken elhangzott javaslatok rendszerezésén és feldolgozásán. A beszélge­tések tapasztalatai alapján az érdemi mun­ka jelentős része ezután következik. Rendsze­rezni, csoportosítani és minősíteni az elhang­zott véleményeket — ez most az irányító pártbizottságok egyik legfontosabb teendője. A pártbizottságoknak és pártszervezeteknek saját hatáskörükben intézkedniük kell vala­mennyi politikai jellegű, vagy a párt belső életét érintő témában. Az egyéb jellegű javas­latokat pedig el kell juttatná az intézkedésre hivatott tanácsi vagy gazdasági szervek veze­tőihez, valamint a tömegiszervezetek fórumai­hoz. Az irányító párt szerv ok felelőssége ab­ban van, hogy egyetlen érdemi intézkedést követő javaslat se maradjon az alapszerveze­tek vezetőségeinek íróasztalfiókjában. A javaslatokat a szükséges intézkedések cél­jából az illetékes szervek vezetőihez kell megküldeni, valamennyi témában és egyedi ügyben, megfelelő megoldást és tájékoztatást igényelve. A javaslatok érdekében a tanácsi, gazdasági vagy intézményi szervek pártszer­vezeteinek közreműködését és segítségét is igényelni kell. (fgy például azokban az ese­tekben, amikor a lakossági ügyintézés gyorsí­tását igénylik égy adott községben, akkor a helyi tanács vezetőin túl az ott működő párt- szervezet és az ott dolgozó, kommunisták közreműködését is vegyék igénybe a lakossági ügyintézés gyorsításának érdekében. Azokon a helyeken, ahol a kereskedelmi ellátás, illet­ve a dolgozók igényeinek megfelelőbb üzleti nyitvatartás megváltoztatásának igényei me­rültek fel, természetesen kérni kell az üze­meltető kiskereskedelmi vállalat, illetve Á F ÉS Z-pártszerv ez etek intézkedését is.) A tö­megszervezetekben — a pártirányítás rendjé­nek megfelelően — az ott dolgozó kommunis­ták révén kell elérni a javaslatok realizálását. A pártmunka Javítására Igen sokrétűek az elhangzott javaslatok, ezért körültekintő és mély ellenőrzést igényelnek. Az elhangzott észrevételek egy része a felsőbb pártszervek intézkedését igényli, ezekben a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalá­sa szükséges. Számos javaslat hangzott el a párt belső életével kapcsolatban, melynek je­lentős része az alapszervezetek szintjén meg­valósítható. Ilyenek többek között a követke­zők: az alapszervezetek vezetőségei tegyenek határozottabb intézkedéseket a vezetőségi ta­gok közötti jobb munkamegosztásra, a reszort­felelősi munka területén dolgozók önállóságá­nak növelésére. A vezetőségi ülések állásfog­lalásai, a taggyűlések határozatai végrehajtása érdekében a vezetőségek határozottabb és kö­vetkezetesebb tevékenységet fejtsenek ki. Ezt igényelték többek között a budai járás párt- szervezeteiben. A dabasi járásban a pártcso­portmunka továbbfejlesztését és a megfelelő önállóság biztosítását a pártcsoportvezetők számára, valamint a pártmegbízatások segí­tését, ellenőrzését és szigorúbb számonkérését fogalmazták meg. Igénylik, hogy az irányító pártbizottságok a reszortosok képzéséhez ha­sonlóan, oldják meg a pártbizalmiak szerve­zett oktatását. Több tájékoztatást kértek a községi pártbizottság tagjai részére, s szoro­sabb kapcsolat kialakítását a községi pártbi­zottságok és az alapszervezetek között. A gö­döllői járásban az üzemi pártszervezetek a termelés pártirányításának hatékonyabb meg­szervezését, ellenőrzését tették szóvá. Igény­ként fogalmazták meg a vezetői munka szín­vonalának emelését és a káderpolitikai elvek hatékonyabb érvényesítését. Főleg községi alapszervezeteknél vetődött fel, hogy többet kell foglalkozni az idős, munkában megfáradt, beteg párttagokkal és gondjaikkal. Az üzemi pártszervezeteknek az eddiginél körültekin­tőbben kell foglalkozniok a nyugdíjba menő tagjaikkal, és felkészíteni őket a munkára a területi alapszervezetekben. Több taggyűlésen az összegezés során a vitában is szóvá tették, hogy a pártfegyelmet megsértőkkel szemben határozottabban járjanak el az alapszerveze­tek vezetőségei és időben éljenek megfelelő javaslattal az alapszervezet taggyűlésének. A megye községi területi alapszervezeteiben tet­ték szóvá, hogy a községpolitikai feladatok eredményesebb megoldása érdekében többet kell törődni azoknak a párttagoknak a bevo­násával, akik eljárnak a községből Buda­pestre, vagy más üzembe dolgozni, s így párt­tagokként otthon a falu életébe kevésbé kap­csolódnak be. Több javaslat hangzott el a pártalapszervezetek életének színvonalasabbá, tartalmasabbá tétele és a mozgalmi jelleg erősítése érdekében. Ennek megfelelően vető­dött fel, hogy a párttagok közötti kapcsolato­kat közvetlenebbé, barátibbá, elvtársiasabbá kell tenni. Foglalkoztak az alapszervezetek a pártépítés taggá nevelő munkájával, igényel­ték a rendszerességet, a párttagságra alkal­mas személyek jobb kiválasztását és megfe­lelő előkészítését a felvételre. Több tsz-pártalap- szervezetnél foglalkoztak az alapszervezet te­kintélyének erősítésével, amelyet a pártveze­tőség és a tagság következetes munkájával, példamutatással és megfelelő politikai igény- támasztással indokoltak. Megfogalmazták, hogy a pártszervezeteknek hatékonyabb ellen­őrző munkát kell végezniük, a meghatározott feladatokat számonkérni és nem engedni a kimagyarázkodásoknak. Szinte valamennyi alapszervezeti taggyűlésen megfogalmazódott a párttagok ideológiai, politikai továbbkép­zésének igénye. Szélesebb információ, konkrét pártmegbízatások A váci járás kommunistái főleg azzal fog­lalkoztak, hogy az eddiginél fokozottabb gon­dot kell fordítani a testületi ülések előkészí­tésére, és ennek érdekében érdemes bővíteni az előkészítésben részt vevők számát, így el­érhető, hogy a döntési javaslatokban a párt­tagság szélesebb körének véleménye érvénye­süljön. A taggyűléseken kérték, hogy a párt- megbízatások teljesítését az év végi beszámo­lókban átfogóan és konkrétan értékeljék. A taggyűlések év közben is értékeljék az egy- egy pártcsoporthoz tartozók pártmegbízatásá­nak teljesítését. Gödöllő város pártalapszer- vezeteiben azt kérték, hogy a tömegszerveze­tekben dolgozó párttagok munkáját rendsze­resebben értékeljék, és a pártszervezetek ad­janak meghatározott időnkénti, konkrét fel­adatokat. Megfogalmazták, hogy az üzemen és intézményen belül is rendszeresebbé kell ten­ni az információt, saját életükről, a helyi fel­adatokról, tervekről és eseményekről. A peda­gógus-pártszervezetek taggyűlésein kérték, hogy kapjanak több információt várospolitikai kér­désekben. A taggyűléseken szóvá tették néhány helyen, hogy egyes községi pártbizottságok irányító munkájában a „titkárcentrikusság” jelentkezik, vagyis minden feladat végrehaj­tására őket mozgósítják, és nem veszik meg­felelően igénybe a pártvezetőségek többi tag­jait. Szinte az egész megye párttagsága igé­nyelte, hogy a Központi Bizottság és egyéb irányító pártszerveink határozatairól, végre­hajtásáról és az abból adódó feladatokról mggi, felelő időben kapjanak tájékoztatást, helyi feladatmeghatárózást. Az irányító bártbizött- ságok az eddiginél több gondot fordítsanak a központi határozatok egységes megértetésé­re. értelmezésére, mert ezáltal nagyban befo­lyásolhatják a végrehajtás eredményességét. Ä párt belső életén túlmenően a beszélgeté­seket összegező taggyűléseken a párttagság széles körben foglalkozott a gazdaság- politikai feladatok eredményesebb meg­oldásával. A gödöllői járásban az üze­meken belüli ésszerű munkaerő-gazdálko­dást, az üzem- és munkaszervezés nagyobb ütemű továbbfejlesztését, a munkaidő jobb kihasználását és a munkafegyelem megszilár­dítását kezdeményezték a párttagok. Gödöllő városban a gazdaságpolitikai agitáció szerve­zettebbé és gyorsabbá tételét, az újítások, ész- szerűsítések nagyobb nyilvánosságát, valamint a brigád- és munkaversenv-mozgalom haté­konyabb ellenőrzését kérték. Rendszeres, folyamatos figyelemmel A pártélet és a gazdasági építőmunka terü­letein túlmenően természetesen a megye párt­tagsága a tömeg-szervezetek és tömegmozgal­mak munkájával, a kulturális életünk számos területével, a községfejlesztés, a pályaválasz­tás, a lakásépítés, út-villanyhálózat, közleke­dés, kereskedelmi ellátás, valamint az ideoló­giai élet területén jelentkező hatásokkal, val­lásossággal, tehát az élet valamennyi területét érintő kérdéssel foglalkozott és mondta el véleményét Ezen sokoldalú és nagyrészt in­tézkedésre váró javaslatok, észrevételek meg­oldása áll a jövőben a pártszervezetek mun­kájának középpontjában. Természetesen ezek a javaslatok kivétel nélkül teljes összhang­ban vannak a Dárt XI. kongresszusának hatá­rozataival, a Központi Bizottság által megje­lölt útmutatásokkal. Megyénk párttagsága egybehangzóan kife­jezte tettrekészségét abban, hosv a cselekvési egységet erősítve, a párt vezető szerepét to­vábbfejlesztve, saját alapszervezetükben min­dent megtesznek, hogy elhangzott észrevéte­leik. javaslataik a szocialista építőmunka gya­korlatában maradéktalanul megvalósuljanak. Ez a munka akkor lesz valóban eredményes, ha valamennyi alapszervezet és irányító párt­szerv rendszeresen és folyamatosan figye­lemmel kíséri és ellenőrzi a megyében több minit 40 ezer kommunista által elhangzott javaslatok sorsát. Valamennyi pártszervnek éppen ezért kötelessége, hogy az intézkedések nvomán a javaslatok intézéséről a javaslatot tevő párttagokat és alapszervezeteket rend­szeresen tájékoztassa. Természetesen lehetnek olyan javaslatok is. amelyek minden erőfeszí­tés ellenére, rövid időn belül nem valósíthatók meg. Ilven esetekben a párttagok türelmét és megértését is kérni kell. A megyében lezajlott beszélgetések összes­ségükben arról tanúskodnak, hogv tovább erő­sítették a pártszervezetek és a kommunisták sorait, újabb lehetőséget teremtettek, a párt- szervezetekben az eredményes politikai mun­kához. ARATÓ ANDRÁS. az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom