Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

19«. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Egy a sok Kiváló társadalmi munkások Az arany színű, kitüntető jelvényt, amit Garamszegi Géza tizenhatodmagával vett ót kedden délelőtt Ráckevén, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége alapította néhány éve. Elnevezése megmondja, hogy aki megkapja: „kiváló társadalmi munkás”. Nos, aki az, vajon egyébként, ha nem társadalmi munkát végez, hol, hogyan dolgozik? Ami Garamszegi Gézát illeti, alig­hanem nagyon jó munkát vé­gez, különben nem lenne már évek óta a HÉV ráckevei ko­csiszínének főművezetője és a vele dolgozó elvtársai bizal­mából az üzemegység pártve­zetőségi titkára is — fiatalon. Mert csupán 36 éves. Sok milliós megtakarítás Négy éve lett népfrontaktí­va és idén a HNF-választás- kor Ráckeve nagyközség nép- frontbizottsága alelnöke. Per­sze figyelembe vették megvá­lasztásánál, hogy az elmúlt négy esztendőben milyen buz­galommal szervezte, irányí­totta az egész járásban a tár­sadalmi munkát. S mi volt az eredmény? — Tavaly az elvégzett tár­sadalmi munka révén a já­rásban a fejlesztési beruházá­sok költségeiből 14 és fél mil­lió forint volt megtakarítható — közli velünk most, a ki­tüntetés átvétele után minden dicsekvés nélkül, szerény han­gon. Mégis gyorsan hozzáte­szi: — az emberek érdeméből! A községi tanácsok termé­szetesen bizonyos értékű tár­sadalmi munkát fejlesztési tervükben előirányoztak, a la­kosság, a vállalatok, a gazda­ságok, a szövetkezetek és az intézmények azonban a be­tervezettnél messze többet tel­jesítettek. Meg is volt a tele­pülésfejlesztési versenyben a szép eredmény, a járás 17 községéből három kapott ju­talmat. Szervezetten — Sok egészséges lokálpat­riotizmus él az emberekben, szívesen dolgoznak a közért, ezt azonban helyes irányba kell terelni és szervezetten kell felhasználni — állapítja meg Garamszegi Géza és má­soktól halljuk róla, milyen fá­radhatatlan volt ebben, meg a HNF-től kapott másik meg­bízásában, a környezetvéde­lemben. Most is azon munkálkodik, előkészíti az októberben meg­tartandó járási környezetvé­delmi hetet. Efelől tanácsko­zik tanácsi, gazdasági szervek vezetőivel, meg az üdülőhelyi bizottságokkal. Ráckevén pe­dig a társadalmi munkát is szervezi, végzi titkári felada­tát üzeme pártvezetőségében. — Mindezt persze munka­idő után, mert a kocsiszínben sem hanyagolhatom el teen­dőimet — jelenti ki és még azt is, hogy a társadalmi mun­kát nemcsak szervezi, részt is vesz benne a két kezével, ugyanúgy dolgozik, ahogy a többiek, akiket beszervez. Aztán magánéletére terel­jük a szót. Négy gyermek ap­ja. 1959-ben érettségizett a vasútgépészeti technikumban. Utána továbbtanult, hogy megszerezze — és meg is sze­rezte — a lakatos szakmun­kás képesítést. Amint azt ke­zébe kapta, máris beiratkozott a marxista—leninista egye­temre, azt is elvégezte. Megintcsak elkezdett tanulni, ezúttal a második érettségiért, a közgazdasági szakközépisko­lában, amit az ősszel befeje­zett. „Megint tanulni kezdek” — Ez az első esztendő, hogy nem tanulok sehol — moso­lyog felette, meg azon is, amit hozzáfűz: — de ismerem ma­gamat, bár még nem tudom, hogy mit, esztendőre azonban valamit megint tanulni kez­dek. — Ennyi feladat és tanulás mellett, mennyi időt fordított tavaly társadalmi munkára? — Szervezésre, értekezle­tekre, megbeszélésekre, tény­leges munkára, gondolom 210—220 munkaórát. Vagyis a napi munka után egy teljes havi munkaidőt! Hát valóban kiváló társadal­mi munkás. Szokoly Endre Sulii megyei delegáció az ISG-ben . Az Ipari Szerelvény- és Gép­gyárban négytagú Suhl megyei (NDK) delegáció tartózkodik. A testvérvállalattól érkeztek, hogy a gyár dolgozóival együtt ünnepeljék alkotmányunk ün­nepét. Részt vettek a vállalati megemlékezésen, s megbeszélj ték a testvérmegyébe irányuló szállítások ütemtervét. Vendé­gül látta őket névadó ünnep­ségen a porkohászati gyáregy­ség egyik brigádja is, mely Hans Baumler nevét vette fel. — Negyvenhét dolgozó ka­pott aranygyűrűt tegnap az 1SG alkotmánynapi ünnepsé­gén. Valamennyien 25 éves törzsgárdatagok. Jól fizet a lucernamag Dömsödön már készülnek a betakarítására ■ Évek óta nem volt ilyen ked­vező az időjárás a lucerna- magíogásra, mint az idén. Csá- nyj Istvántól, az Országos Ve- tőmagfeiügyelőség főelőadójá­tól hallottam ezt a kijelentést, mikor augusztus 10-én a döm- södi Dunatáj Tsz-ben összeta­lálkoztunk. Éppen a lucerna- táblák szemléjéről érkeztek vissza Béres Mihály főmező­gazdásszal és Tóth Antal ága­zatvezető mezőgazdásszal. Becslése szerint legalább 2 mázsa magot ad hektáronként a dömsödiek lucernája, ha a betakarításig nem éri, valami­féle elemi kár. Jó a magkötés és a gyormirtást is — bár nö­vényvédő szer hiányában kéz­zel — szakszerűen elvégezték. Pest megyében az idén a Iucernamag-termesztő 13 —20 közös gazdaságban hasonló eredmény várha­tó. Ha a tavalyihoz hasonló lesz a vetőmagigény, ebből ki is tud­ják elégíteni. A szaporító gaz­daságok 90 százaléka az idén a második növekményből fog magot, s az aszály okozta ta­karmányhiány ellenére is mindössze 10 százalékuk hagy­ta ezt a munkát a harmadik növekményre. Tóth Antal, a gazdaszoká­sokhoz híven mintát is hozott a maglucernából. Szépen fej­lett, maggal teli növény. Büsz­ke lehet rá a gazdaság. El­mondta, hogy 160 hektáron ter­meinek. az idén lucernamagot, valamennyi táblán másodfokút. Ezért is nagyon fontos, hogy gyommentes legyen, nehogy leminősítsék. A korábbi évek­ben Mendexszel permetezett vö- roshere ellen, ami jó hatású gyomirtó szernek bizonyult. Sajnos az idén nem kaptak im­port vegyszert, így arra kény­szerültek, hogy időszaki mun­kásokát állítsanak be a gyom­irtásra. Diákok és Nógrád megyé­ből hozott emberek segí­tettek ebben a nem is kis munkában, s mire elkészül, bizony min­den hektárra esik 1—1 munka­nap. A lovaspálya melletti táblán az ünnepi előkészüle­tek miatt, az utóbbi időben kis­sé elmaradtak az állati kárte­vők elleni védekezéssel, ezt is sürgősen pótolni kell. Á hónap közepére tervezik a Vufaíoxos permetezést. Gyakran néznek mostaná­ban az égre: csak vihar ne le­gyen. ki ne verje a szemet, hiszen minden tábla rekord- termést ígér. A gabonaaratás Az ötletadó kőporfuvar Berus Pál 45 éves alkalmi munkás Budaörsön két víkend- házba hatolt be. Gázpalackot és 1300 forint értékű ruhaneműt vitt el. Ismerős terepet válasz­tott ki magának. Előzőleg kő­port fuvarozott ugyanoda. Az építkezési invázióval megnövekedett a házkörüli el­végzésre váró feladatok szá­ma. Szakembert viszont ritkán lehet találni ilyen dologidőben. Nem is szólva a segédmunká­ról, s a csellengők, lézengők, kihasználva ezt az ínséget: cse­lekszenek. A budai járásban, vagy a Dunakanyarban csepe­redő építményeket választa­nak ki jobbára és párnapos al­A villámhárító, az ajtózár A WISH kalmi munkára ajánlkoznak. A tulajdonos fizeti a méreg­drága órabért, egyetlen fő szempont lebeg előtte, minél hamarabb tető kerüljön a feje fölé. Nem ártana óvatosabban bánni az utcáról érkezett szol­gálatkész napszámosokkal, mert a becsületes dolgoske- zűelc közé odasodródnak tisz­tességtelenek is. S ha már megtörtént a baj? A rendőrség lényegesen köny- nyebben derítené fel a bűncse­lekményt, ha víkendhúzakon névtábla jelezné a tulajdonost. A gazdák gyakran hónapokon át kincsük” felé se néznek. A szomszédok pedig nemegyszer csupán futólag, látásból isme­rik a kárvallott «saládot. Ezért aztán időbe telik míg a ható­ság eljut a vagyonában megté­pázott személyhez. Papp Mihály, jánoshidai la­kos, p. Kamaraerdőben tört fel víkendházakat. Az ott szer­zett zsákmány: 3 darab kon­zerv, egy zsebrádió, és egy elemlámpa. Nevetségesnek tű­nik ez. rendkívül kisszerű bűncselekmény. De ne feled­jük el: szerencsére ebben a ví- kendházban nem filmfelvevő­gépet, vagy színes televíziót tartottak — ugyanis erre szin­tén akadt már példa. Kétségte­len; hogy a sértett könnyelmű­sége cselekvésre buzdítja a fosztogatót. Past megyében valóságos ék­szerdoboz-tünemények maga­sodnak a magántulajdonosok ingatlanjain. Gondos kertmű­veléssel, rendszeres nagytaka­rítással. féltve őrzik egytől- egyig. De a nyár derekán soro­zatosan elkövetett betörések másra is intik a víkendliázak gazdáit. Elsősorban nagyobb óvatosságra. A tulajdonvéde- lemre. Kamarás Péter befejezése után azonnal a gép­műhelybe küldtek egy SZK— 4-es és egy ES—12-es kombájnt, a szerelők már elkezdték az ap­rómagra történő átállításukat. Ha veszteség nélkül be tudják takarítani a lucernamagot, 3 millió forint bevételt hoznak a gazdaságnak. Ez a megtermelt kenyérgabona értékének egy­negyede. Előkészítették a tisz­títóberendezéseket és a magtá­rat is, jöhet a szem. Ha kedvező lesz az idő, két héten belül megjelenik a táblák fölött az abonyi Március 21. Tsz repülőgépe és a vegyszeres lombtalanítás- sal kezdetét veszi az aratás. Sajnos • van olyan táblájuk, ahol a szomszédos növények miatt nem lehet alkalmazni a lombtalanítási eljárást, itt 2 rendrevágó gép kaszálja le a lucernát és rendről szedi fel a kombájn. A visszamaradó szé­nát takarmányként használják fel. .................. T. Ágoston Új, korszerű híd épül Tahitótíalunál A Dunakanyar középpontjá­ban levő Szentendrei-sziget összekötő hídja 1914-ben épült. A két partot összekötő létesít­ményt 1957-ben újították fel, azonban a nagy forgalom miatt mintegy 90 millió forint költ­séggel új átkelőhidat kell épí­teni a régi helyén. Az egysávú, keskeny hídon nehéz a közle­kedés. Húsz méterrel odébb­tolják a hidat, ennék előké­születei most folynak. A hét közepén kezdték meg a vas­cölöpök verését a mederbe- azokra tolják rá a jelenlegi hidat, majd a régi hídpillére- ken épül meg a szélesebb ösz- szekötő híd. A híd acélszerke­zetét a Ganz-MÁVAG mátra- nováki hídgyárában készítik, és a tervek szerint 1978 jú­niusáig a helyszínen össze is szerelik. Képünkön az Ady Endre darus cölöpöző hajó munkában. Tanyai fiatalok országos találkozója Szerdán a Békés megyei Gyulán megkezdődött a tanyán élő fiatalok háromnapos or­szágos találkozója. A Bács- Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bi- har, Pest, Szolnok, Szabolcs- Szatmár és Békés megye nagy kiterjedésű tanyavilágából ösz- szesereglett fiatalokat Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszön­tötte. A találkozónak — mint hangsúlyozta — az a célja, hogy a tanyán élő fiatalok ki­cseréljék tapasztalataikat, meg­vitassák és egyeztessék a vál­tozó tanyai élet gondjainak megoldásával kapcsolatos fel­adatokat. A megnyitó után a találkozó részvevői megtekintették a Körös néptáncegyüttes műso­rát. Munkaerő-közvetítés Pomúzon Kiemelt vállalatok - időszaki munkások — Ide küldtek a tanácshá­zára —, mondja az irodába belépő ügyfél, napbarnított arcú, negyven év körüli fér­fi. — A Dunakanyar Ter­melőszövetkezetben akarok munkát vállalni. Itt a munka­könyvem, legyenek szívesek, közvetítsenek ki. *— Nem olyan egyszerű a dolog —, válaszol a tanácsi il­letékes. — Hozott írást a szö­vetkezettől, hogy magát al­kalmazzák? — Nem hoztam. És, ha megszerzem a papírt, kiköz­vetítenének? — Még nem. Azzal az írás­sal elmegy a Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár pomázi gyárába, a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulathoz, a Munkaterápiás Intézetbe. Ha ez a három kiemelt vál­lalat lemond magáról, nem tart igényt a munkájára és ezt írásba adja, csak akkor tudjuk a szövetkezethez ki­közvetíteni. — Ó, ezt a cirkuszt én nem csinálom végig! — vá­laszol az ügyfél. — Akkor inkább keresek magamnak máshol munkát! Három helyen Ez a párbeszéd a pomá­zi tanácsházán zajlott le, hi­szen köztudott, hogy a he­lyi tanácsok a legújabb 'mun­kaügyi rendelkezések alapján munkaerő-közvetítést is foly­tatnak. A rendelkezés szerint „munkára jelentkező fiata­lok, nők, csökkent munkaké­pességűek és más munkavál­lalók munkába helyezését, munkaerő-irányítást és mun­kaerő-közvetítést” végez a ta­nács. A száraz, hivatalos fo­galmazás aztán a fenti, vagy ahhoz hasonló párbeszédek formájában érzékelhető a mindennapi munka során. Búzás Lajossal, a lanács munkaügyi előadójával a munkaerő-közvetítés gondjai­ról beszélgetünk. — A végrehajtó bizottság döntése alapján Pomázon el­sősorban az előbb említett három vállalathoz kell mun­kaerőt irányítanunk. Csak akkor lehet más munkahelyre kiközvetíteni az illetőt, ha ők lemondanak a jelentkezőről. Az' előadó kimutatásokat, statisztikákat vesz elő és eb­ből az adattengerből nagyon érdekes következtetéseket le­het levonni. — A kiemelt vállalatok minden hónapban bejelentik nálunk az igényeiket — foly­tatja Búzás Lajos. — A múlt hónapban, júliusban a három kiemelt vállalat 113 férfi és 121 női munkaerőt kárt tő­lünk. A Hazai Fésűsfonó pél­dául negyven embert kért gyűrűsfonó, előfonó, szövő­előkészítő munkakörbe. Ozdröl is — Hány dolgozó közvetítet tek ki? — Mindössze nyolcvan- j kilencet: 39 férfit, és 50 nőt. — Milyen életkorúak a munkába állt dolgozók? — Tizenheten 18 éven alu­liak, 14-en pedig a nyugdíj- korhatár felett voltak. — Az állandó lakhely sze­rinti szóródásuk milyen ké­pet mutat? — Állandó pomázi lak­hellyel mindössze öten ren­delkeztek! Különböző váro­sokból harminchétén, közsé­gekből pedig negyvenhetén jöttek. A városok között Budapest és Ózd vezet. — Miért éppen Ózd? — A Munkaterepiás Inté­zetnek időszaki munkaerő- toborzásra van engedélye. Hozzájuk jöttek Özdról az emberek a nyári mezőgazda- sági munkára. Megemlítem, hogy az időszaki munkaerők közvetítése nagyon sok mun­kát jelent számunkra. Az Időszaki munkavállalás 21 napra terjed ki. A 21. na­pon az illető kilép, egy-két napot nem dolgozik, újra el­jön hozzánk, és mi újra ki­közvetítjük. Van olyan ’mun­kavállaló, akit havonta két­szer közvetítünk vissza ugyan­arra a munkahelyre! Szá­mítsa azt, hogy a mezőgaz­dasági munkák már március végén, áprilisban jönnek az időszaki munkavállalók és csak ősszel mennek haza, mennyi ügyintézést jelent számunkra ez a helyzet! Inkább máshová — A tanács ezzel a köz­vetítő szerepével tudja-e irányítani, befolyásolni a munkaerő-áramlást, a vándor­lást? — Véleményem szerint mi csak regisztráljuk a jelen­ségeket, és csak egyedi ese­tekben befolyásoljuk. Az utóbbi időben mindössze egy nőt tudtunk rábeszélni ar­ra, hogy a három kiemelt vállalat egyikéhez menjen dolgozni. Eredetileg ugyanis máshol akart elhelyezkedni. — És a három kiemelt vál­lalat vétója? — Ne’m sokat használ. Ha az illető nem ezeknél a' vál­lalatoknál akar elhelyezked­ni, és valamelyik vállalat nem ad engedélyt a munkába ál­lásra, tehát nem írja alá a le­mondó nyilatkozatot, akkor tulajdonképpen két vállalat marad munkaerő nélkül: a kiemelt és a dolgozó által ki­szemelt munkahely. Ugyanis az illető inkább keres ma­gának egy újcjbb munkahelyet, de ahhoz a vállalathoz nem megy, ahová mi irányítjuk. A felvázolt; helyzet ezek szerint furcsa és bonyolult. Kiss György Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom