Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
4 1976. AUGUSZTUS 17., KEDD A Párttörténeti Intézetben Új kutatási területek, növekvő nemzetközi feladatok "kMAos» Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében középtávú tudományos kutatási terv készült az 1976—1980 közötti időszak hazai kutatási feladataira és a nemzetközi vállalkozásokban való részvételre. Milyen irányban kívánják továbbfejleszteni a kutatómunkát, a marxizmus—íeninizmus pozícióinak megszilárdítását, a párttörténetírás eszközeivel, a párt ideológiai munkájának segítését? — erről nyilatkozott dr. Zsilák András, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese Győri Margitnak, az MTI munkatársának. •— Az elkövetkező években is fő feladatunknak tekintjük a magyar munkásmozgalom története megírásának előkészítését — mondotta. — Tovább bővítjük a párt- és munkás- mozgalom történeti kutatások tematika és kronológiai határait. Hat hazai témájú monográfia — Elképzeléseink szerint összesen hat monográfia lát ■napvilágot a magyarországi munkásmozgalom kialakulásának, tömegmozgalommá válásának és az 1918—1919-es forradalmak periódusának témájában. Az 1919—1945 közötti időszakiról ugyancsak hat monográfia készül: egy részük a KMP történetének különböző kérdéseivel, így irodalom- és művészetpolitikájával, a kommunista ifjúmunkás-mozgalom fejlődésével foglalkozik. Két monográfia készül az MSZDP 1919—1945 közötti történetéről. Szakembereink feldolgozzák a két világháború közötti szak- szervezeti mozgalom történetét, valamint a szervezett munkásságnak a korszerű társadalom- biztosítás kialakításáért folytatott harcát. A tervperiódusban. megkezdjük a magyar és néhány szomszédos ország munkásosztálya létszámának, szervezettségének és tudati fejlődésének összehasonlító vizsgálatá t is. — Ugyancsak több irányú kutatást végzünk a népi demokratikus forradalom és a szocialista építés időszakának témájában. így monográfia készül a munkásosztály és a párt Icapcsolatáról az 1945—1962 közötti időszakban, az SZDP 1944 —1948 közötti történetéről, a párt kultúrpolitikájáról. Hasonló munkákat tervezünk a munkáshatalom létrehozásának időszakáról, a fordulat évéről és — értékelő előszóval, kritikai jegyzetekkel — íkiadásra előkészítjük az MDP-dokumentu- mok válogatott gyűjteményét. Nagy figyelmet fordítunk az utolsó 20 esztendő történetének feldolgozására. Foglalkozunk 1956—1962 és 1963—1975 történetével, a párt fő politikai irányvonalának történelmi fejlődésével, a szocialista építés törvényszerűségeinek történeti vizsgálatával. Ezen beiül is olyan kérdésekre igyekszünk rávilágítani, mint a párt társadalompolitikája, a munkás- politika és a nemzeti egység- politika közös osztálytartalma, vagy a nemzeti és a nemzetközi érdekek egysége pártunk politikájában. A következő években folytatjuk a korszak pártdokumentumainak gyűjteményes kiadását, s a munkát tematikus kötetek — a tudománypolitikai irányelvek, a nőpolitikái és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatai — egészítik ki. Munkásmosga Imi kapcsolataink — Üj megközelítésben szeretnénk feltárni Magyarország és a szomszédos szocialista országok munkásmozgalmának történeti kapcsolatait. Történeti irodalmunkban eddig ugyanis főleg olyan témák feldolgozására került sor, amelyek ezen országok uralkodó osztályainak nacionalista politikáját és annak következményeit elemezték. Ez a megközelítés — bármilyen fontos is — nem elegendő haladáselle- ■nes hagyományok maradványai elleni eredményes harchoz. Ezért indokolt a kérdés munkásmozgalmi megközelítésű vizsgálata, a kapcsolatok pozitív vonatkozásainak feltárása és közkinccsé tétele. A nemzetközi munkásmozgalomtörténeti kutatások sorában említést érdemel a centristák és a jobboldal történeti szerepét feltáró monográfia, amely az 1919-es berni szociáldemokrata konferenciáról készült, továbbá a Kommunista Inter- nacionálé antifasiszta küzdelmével, a fasizmus problémájának kommunista megítélésével foglalkozó elméleti munka. Közösen : a szocialista országok társintézményeivel — A testvérpártjaink' közötti ideológiai együttműködés bővülésével, s nem utolsósorban a külföldi társintézetekhez fűződő kapcsolataink gyakorlati munkában megmutatkozó fejlődésével magasodtak nemzetközi feladataink is. A gyümölcsöző együttműködést mindinkább a közös munka, együttes vállalkozások összehangolt megoldása jellemzi. Nem kétséges, hogy a közös kutatások eredményének elméleti jelentősége túlmutat országhatárainkon is, hiszen a különböző jelenségek, tapasztalatok öszegezése tudományos alapul szolgál a társadalmi folyamatok törvényszerűségeinek feltárásához. A jelenlegi középtávú tervperiódusban intézetünk több olyan közösen megoldandó vállakózásban vesz részt, amelyeket a központi bizottságok ideológiai titkárainak prágai tanácskozásán célul tűztek ki. A szocialista országok tudósai szorosan együttműködnek a világ- fejlődés időszerű problémáinak kutatásában, a társadalomtudományokkal foglalkozó alapvető művek elkészítésében. — A szocialista internacionalizmus, mint a szocialista országok államköri kapcsolatainak elve: a nemzeti és a nemzetközi viszonya a szocializmusban — e téma kutatásában hét szocialista ország tudományos intézménye vesz részt, amelynek koordinátora a Bolgár Kommunista Párt. A hazai kutatásokat a Párttörténeti Intézet hangolja össze. A testvérpártok központi bizottságai mellett működő marxizmus—Íeninizmus és párttörténeti intézetek vezetőinek 1974. évi magyarországi értekezletén határozták el o kommunista pártok társadalom politikájának összehasonlító kutatását a szocializmus építésének időszakában. A széles körű munkát az SZKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézete hangolja össze. A kutatás első fázisában tanulmánygyűjtemény készül, amelynek kiadását 1977-re tervezik. Ugyancsak elhatározás született arra, hogy összesítsük tapasztalatainkat a munkásmozgalom történetének kutatási-módszertani kérdéseiről: e témát a társintézetekkel együttműködve dolgozzuk fel. Említést érdemel még, hogy a Párttörténeti Intézet közreműködik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi hatásáról készülő tanulmánykötet, elkészítésében, amelynek munkálatait a moszkvai testvérintézet irányításával végezzük — mondotta végezetül dr. Zsilák András. A festészet új ösvényén MÉSZÁROS GÉZA KIÁLLÍTÁSA SZENTENDRÉN Mészáros Géza Derkovits-díjas festőművész tárlatát vasárnap nyitotta meg dr. Lőkös Zoltán, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője. A kiállítás szeptember 10-ig tekinthető meg naponta a Pest megyei Művelődési Központban, Szentendrén. Mai fiatal festőnemzedékünk új modell kialakításán fáradozik. Az eszmények adottak, a törekvések sokrétűek. Nyilvánvaló, hogy a most rajtoló képzőművészek életérzésében, stílusában egyező, hasonló vonások találhatók, s az is törvényszerű, hogy soraikban erős a szóródás a fejlődés ütemét illetően. E mezőnyből robbantott Mészáros Géza, s több társával az élre került. Mi magyarázza ezt a felgyorsulást, azt, hogy tavalyi nagymarosi tárlatának sikere mellett hazai díjakban részesült, s párizsi, berlini, besztercebányai kiállításokon is elismerést szerzett önmagának és a Stúdió kísérletezéseket őszinte hévvel vállaló, új minőségre törő korosztályának? Képességei mellett festői neveltetésének köszönheti az erős rajzi alapokat Mestere, Bernáth Aurél pallérozta mozgékony, zsendülő tehetségét. S még valami: életének drámája. Jól példázza ezt az összetettséget Dávid N. országban című festménye. A felületkezelés iskolázottsága két dolgot igazol elöljáróban. Azt, hogy Bernáth tanítványa volt, s azt, hogy továbblépett a kapott és szerzett eszközökkel. A színörvénylés rendezett harmóniája, zaklatottsága megint kettős állapotot, magatartást, sorsot összegez. E bonyolult, de elmélyüléssel megfejthető képes beszéd két vonulatot tár fel: a gyermekét és a festőét. Árnyalások, szemNésöcsúcs Szegeden Csaknem 92 ezren a szabadtéri játékokon Sok vendég Pest megyéből léleti, gondolati részletek jelenítődnek a színek lazított tömbjeiben. Különös, efVCdl Mészáros Géza formavilága. Vérbeli kolorista. A szín művészetének főszereplője, formát épít, érzelmeket jelöl. A színek együttesében megismerhetjük őt magát és a világot. Mit láthatunk a tónusok tükrében? Azt, hogy a friss zöldek, érett vörösök, születő fehérek társaságából maradpznak a fekete átmenetek. Siet, egészség, remény, erő váltja fel a szomorúságot. Minden műve ezt a teljességet ábrázolja, ezt a küzdelmet érzékelteti, ezt az irányt véglegesíti. Ebben az értelmes szinviadalhan lila töredékek „sétadallama” jelenti olykor az átmenetet, máskor pihenőt a színek rohamában, időnként vezényletet. Csak látszat a csapzott felület, kicsit a nemzedékére is jellemző. (Tenk László, Dobro- vits Ferenc, Sváby Lajos expresszivitása általános közérzetet fejez ki.) Mészáros Géza látszólagos csapzottsága nem kuszaság, nem a szabadjára engedett képzelet vibrálása, hanem harmonizált örvénylés, a fantázia és értelem közös egyenlete. Felöltözteti színnel a figurát, zöld lángok bástyázzák legfrissebb alkotását, a lebegő Flórát, a bibliai Judit arca pedig a test arcon kívüli területére költözködik, a képközpont hol a tekintetre, hol a lelkületet kifejező tárgycsoportra sűrítődik. A Mészáros-kompozíció ismeri a központozás és a mellékesnek számító háttér, a tömörített színek és a rajzi pihenők fontosságát, de e szilárdított, lazított szerkezeti elemeket a festmény különböző pontjain helyezi el. Mindig alkalmazza, de mindig másutt és más motívumokkal. Felszívódik a zuhanó test a Zászlóvivő alakjában, mert itt az eszmejelző lobogás a lényeges, Katánál az arc, a Műteremben a formák lázas telítettsége. A figura legtöbbször értelmező tárgyaktól gazdagodik, máskor nem tárgyiasult színlebernyeg tölti be a festészettel idézett személyiség jelzőszerepét. Az igazság az, hogy Mészáros Géza a mű semleges epizódjait is megépíti, mivel tudja, hogy e. látsztra lényegtelen elemek a kép központjának szükséges támasztékai. Megfontolt festő, aki nemcsak a formák rendszerét komponálja, hanem elsősorban és mindig a színek beszédes összhangját. Ez az ökonomikus gazdálkodás eredményezi, hogy a zaklatott színcsírák, színek társas vonulásai más-más tónuscsoportok ösz- szetevőivel Flóravárót sejdíte- nek vagy Gruber Béla világa előtt tisztelegnek, aki festészetünk korán elhunyt reménysége volt. Érződik minden gesztusán, hogy képeit élmény, tapasztalat, sors és szemlélődés előzi meg. Jó példa erre a komplexitásra az Idegenben. Távlat és szorongás találkoznak a tágított mederben, mely nyitott tér a maga korlátái között. Két riadt alak összebújva keresi hazáját a tengerég tomboló kékjében. Nagy raktárból hívja, hívogatja az eszmeépítéshez szükséges szövetséges színeket, melyeknek mindig egyedi társulásai képes beszédet eredményeznek emberről és a holnapról. Ebben a festői magatartásban rejlik Mészáros Géza tehetsége és elkötelezettsége. Ars poeticája ez a szolgálat, melyet maradéktalanul vállal és megvalósít. Losonci Miklós Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a szegedi ünnepi hetek iránt — ezt nemcsak a sikeres programok, de már az első — rögtönzött — statisztikák is bizonyítják. Horváth Mihály, a fesztivál intéző bizottságának titkára, a szabadtéri játékok ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a bemutatott színdarabokra egyenletes volt az érdeklődés, éppen ezért nem okozott nagyobb nehézséget a vendégek elhelyezése sem. — A városban egyszerre több mint négyezer ide látogatónak tudtunk szállást biztosítani — tájékoztatott Horváth Mihály. — A nyári hónapokban azonbafi kedveltek a környék turistaházai, kempingjei is. A szabadtéri játékok nézőcsúcsot ért el, hiszen a színház kihasználtsága 92,6 százalékos volt. Eddig a rekordot az 1960-ban megrendezett játékok tartották, akkor az arány 90,5 százalékra rúgott — az érdekesség, hogy abban az esztendőben mutatták be először a felújított játékokon Az ember tragédiáját. Tavaly 82 ezren láthatták a szabadtéri előadásokat, most csaknem 92 ezren voltak kíváncsiak a bemutatókra. A fennmaradó ösz- szes előadásra elkeltek a jegyek! Az ünnepi hetek az egész várost — sőt Csongrád megyét is lázba hozták, egymást érik az országos érdeklődésre számot tartó rendezvények: kiállítások, sportesemények, konferenciák, népzenei találkozók. A két hónapig tartó program- sorozat kiemelkedő eseménye volt a jubileumi centenáriumi ipari vásár, amely szintén nézőcsúcsot javított, hiszen 150 ezren tekintették meg a több mint húszezer négyzetméteren megrendezett termékbemutatót. Mint már írtuk, számos Pest megyei vállalat, gyár állította ki cikkeit — közülük talán a legnagyobb sikert az ikladi Ipari Műszergyár könyvelhette el, új típusú, formatervezett kézszárítójával, mely vásári díjat is kapott — Körülbelül tízezer fiatal vett részt a már hagyományos — éppen tizedszer megrendezett — szegedi ifjúsági napokon — folytatta a tájékoztatást a fesztivál intéző bizottságának titkára. — A háromnapos vidám, gazdag programú eseménysorozaton szintén képviselték magukat a Pest megyeiek: Ceglédről, Vácról, Nagykőrösről érkeztek városunkba, főként diákok. Sok érdeklődőt vonzott Koszta Rozália kiállítása és a fotoklu- bok szegedi szalonja. Magas színvonalú bemutatóval örvendeztetett meg minket a nyári tárlat, melyet a zárásig — elképzeléseink szerint — körülbelül 11 ezren tekintenek meg. Mintegy félmillióan fordulnak meg Szegeden a nyári szezonban. Természetesen akadnak köztük olyanok, akik csak éppen feltérképezik a Tisza-parti várost és már tovább is állnak, de legtöbben egy-két napra érkeznek. Dr. Antalffy Györgynétöl, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől az iránt érdeklődtünk — miként készültek fel az ünnepi hetekre? — Több mint tíz különvonat, több mint száz külön- autóbusz érkezett eddig városunkba, sok ezer személygépkocsi fordult meg itt, s rengeteg szervezett csoportot fogadtunk. A megyében a szálláshelyek felével, Szeged tekintetében pedig a hatvan százalékával hivatalunk rendelkezik. Hat éve alig több mint 141 ezer vendégnapunk volt, addig tavaly ez a szám meghaladta a 268 ezret. Mondanom sem kell, hogy a forgalom grafikonja július— augusztus hónapokban ugrik magasra. Az idén mintegy 15 százalékos növekedésre számítottunk. de minden bizonnyal még ennél is több lesz — köszönhető ez a rendezvények szívonalának és természetesen Szeged varázsának. Tömve a fizetővendég-szolgálati szobák (ötszáz férőhelyre számítottunk, júliusban nyolcszáz fölött voltunk...), a turista- szállók, a hotelek és a kollégiumok. Bővítettük kempingjeinkben — Szegeden és Alakon — a motelszobák számát. Programot is biztosítunk az ide látogató turistáknak: a szabadtéri játékok ideje alatt óránként indul a városnéző panorámabusz, idegenvezetőt biztosítunk a műemlék zsinagóga megtekintésére, orgonabemutatót tartunk a dómban. Üj szolgáltatás: egyórás sétahajózás a Tiszán és a Dömö- tör-torony megtekintése. A főútvonalak mentén, a KPM- mel közösen autós pihenőket alakítottunk ki és a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kilenc erdei pihenőt létesített Csongrád megyében. Öpusztaszerre is szerveztünk autóbuszos utat. — Statisztikáik alapján mennyien érkeztek az ünnepi hetek idején Pest megyéből? — Mi csak a csoportos, szervezett utaztatásban részt vevőket vesszük számításba, de eszerint, is csaknem ezren jöttek Ceglédről, Vácról, Bu- dakalászról, Szentendréről, Visegrádról és Szigethalomról. Hogy kik? Hát, erről nem készül pontos statisztika, annyit azonban tudok, hogy Budaka- lászról a Textil SE, Szigethalomról pedig a Pestvidéki Gépgyár kollektívája érkezett városunkba. Ezernél azonban legalább kétszer annyian jöhettek magánúton, s arról sincs adatunk, hogy mennyien jöttek az IBUSZ és társhivatalunk, a Dunatours szervezésében. Tapasztalatim alapján nyugodtan ki merem jelenteni — három-négyezer Pest megyei vendég látogatott Szegedre... Az ünnepi hetek nagy sikere azt bizonyítja: volt is miért. T. E. TV-FIGYELŐ Barangolások. Egy sor jó d okúmén tumfiimet láthatott a hét végét a képernyő előtt töltő néző. A Sri Lanka tegnap és ma az el nem kötelezett országok colomból értekezletének idején varázsolta elénk a távoli ország mindennapjait: a rizstermelők primitív eszközökkel végzett, roppant kemény munkájától a női gyeplabdázók mérkőzéséig, a gazdasági élet szerkezetének sajátosságaitól az utcai mutatványosok produkcióiig íveltek a témák — egzotikumot és politikai hitvallást zökkenés nélkül igazítottak egymáshoz a film alkotói. Az egy esztendővel ezelőtt aláírt dokumentum születéséről s a béke minden becsületes embernek áldást hozó, ígéretes lehetőségeiről szólt elkötelezett szenvedéllyel az Európa Helsinki útján című film. Az országok együttműködésének eredményes példáit idézték az alkotók — aminthogy ezt tették a Magyar szemmel Grúziában készítői is. Butskó György és Farkas József gazdag történelmi példatárat nyújtott elénk a magyarok és a grúzok solcszálú kapcsolatai - rói, amelyeknek a folytatása egyre gazdagabbnak látszik. Tovább is srivesen elnéztük volna a jelent bemutató képsorokat ... A főváros közeléből induló, hatalmas fordulattal az Al- Dunáig húzódó Csörsz árka történetét kutatta egy vasárnap délutáni dokumentum- film. Meggyőző erővel hívta fel a figyelmünket egv néha elfeledett igazságra: közvetlen kömvezetünkben is nagyon sok érdekes látnivaló akad... kár. hogv hajlamosak vagyunk észrevételnül elmenni mellettük. Műfajparádé. Dicséret jár a műsor összeállítóinak a hétvége gazdag műfajválasztékáért: vers, jelenet, operakeresztmetszet, filmburleszk, filmdráma, zenés filmvígjáték, show, könnyűzenei blokk, cirkuszi produkció, s talán még nem is soroltul: végig valamennyit. Igaz, nem mindegyiknek örülhettünk zavartalan elégedettséggel, a többség azonban jó szórakozást kínált. Érdekes ötletet valósított meg Békés András Pillangókisasz- szony-műsora: szerencsés részleteket válogatott Puccini operájából és ehhez jó kiegészítéseket illesztett Belasco azonos témájú drámájából. Bizonnyal sokak érdeklődését fölkeltette a teljes opera iránt. A Bertolt Brecht műveiből készített A rettegés birodalma a hétvége legkomolyabb gondolatait tolmácsolta a nézőnek. Az izzóan antifasiszta részletek közül is kiemelkedett A spicli című jelenet, amely a tömörítés mesterműveként ábrázolta a fasizmus ideológiájának ember-nyomorító hatását. Kitűnő volt Szalag Edit két songja és tetszett Fodor Tamás prózája. A Hét. Az összességében közepesre sikerült vasárnapi műsor megdöbbentő riportot mutatott a védőfelszereléseket nem használó vagy nem megfelelőeket használó munkások baleseteiről. A gyakorlatban különös ellentét Alakult ki az utóbbi esztendőkben: a munkavédelmi előírások betartása vagy nagyobb kereset. Nagyon sajnálatos, hogy ennek az eJléntétnek a feloldásáról, a megoldás gyakorlati kísérleteiről csak keveset mondottmondhatott a riport. Ugyancsak emberi gyengeségekből adódó ellentét a balatoni magasparton: törvényesség vagy szocialista humanizmus (le kell bontatni az életveszélyes épületeket vagy sem). Pedig az ellentét megoldása nem lehet kétséges. Annál kevésbé, hiszen a törvényesség egyáltalán nincs ellentétben a szocialista humanizmussal. Daniss Győző i i i
