Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

1976. AUGUSZTUS 3., KEDD 5 ‘iMiian „3-as, itt a Zsilinszky, jelentkezz!" Tsz-íagok, munkások, munkásőrök a dabasi földeken — 3-as, 3-as, itt a Zsilinsz­ky, jelentkezz! Vétel... — Zsilinszky, Zsilinszky, itt a 3-as, Peszér jelentette, hogy megérkeztek a gépek, küldjétek szállító járműveket. Vétel... . Nem hadgyakorlatról írunk, bár a rádiók mellett munkás- > őrök ülnek. A dabasi Fehér Akác Tsz gépműhelye mellett felállított rádió adó-vevő ké­szüléknél lestük el a fenti be­szélgetést. Innét irányítják a hatalmas gazdaságban a gabo­na betakarítását. Enélkül szinte elképzelhetetlen lenne a gépek irányítása, a hibaelhá­rítás zavartalan szervezése, hiszen a 11 ezer hektáros te­rület 29 kilométer hosszú és 18 kilométer széles. Kétezerhá­romszáz hektár Bécs-Kiskun megyében, Kunpeszéren van, mely a kanyargós dűlőutakon mintegy 23 kilométerre esik a dabasi központtól. Híradókat és aratókat Kitől származik az ötlet, és hogyan valósították meg? Ka- kucsi Gabriella, a szövetkezet elnöke, Janicsák József elnök- helyettesre és dr. Rieger László főmezőgazdászra mu­tat. Az egyesüléskor ők hoz­ták magukkal ezt a koordiná­ciós lehetőséget a Szikra Tsz- ből. Ott már 1974 óta a hír­adókkal karöltve szervezték az aratást. — Nehéz lenne utólag meg­állapítani, kié is volt az ötlet — mondta a főmezőgazdász. — Tény, hogy szövetkezetünk­ben elég sok a munkásőr és solcat gondolkoztunk, hogyan lehetne megszervezni az élő kapcsolatot az egymástól eny- nyire távoleső részek között. Janicsák elvtárs 15 évig tag­ja volt a testületnek, s még most, a leszerelése után is nagyon szokszor lehet látni a munkásőrök társaságában. De azt hiszem, nem is ez a fon­tos, hanem az, hogy 5 rádió üzemel hajnaltól késő estig és legalább olyan gyoráan, pon­tosan dolgoznak, mintha harci helyzetben lennének. — Sokat köszönhetünk Za- kar András egységparancs­noknak — vette át a szót az elnökasszony —, nemcsak fel­készítette a munkásőröket er­re a rendkívüli feladatra, ha­nem hajnaltól késő estig ma­ga is kint jár a búzatáblákon és a parancsnoki kocsi rá­dióján keresztül irányítja, szervezi a munkát. Azt is mondhatnám, az aratás egyik parancsnokává vált, aki mint mezőgazdasági technikus nem­csak a híradókat tudja irá­nyítani, hanem az aratókat is. Kétezerhatszáznegyvenegy hektár búzában tizennégy sa­ját és öt vendég kombájn dol­gozik a mai napon a határ I különböző részein. Eddig ! mintegy háromnegyedét vág­tuk le. Egyetlen gép sem állt Janicsák József elnökhe­lyettessel indultunk el a gép­műhely mellett felállított hír­adó központba. Az út két ol­dalán bálákból összerakott kazlak integettek sárga süve­gükkel. Már amelyeknek volt még süvege, ugyanis a háztáji gazdák szorgalmasan rakták a kocsikra a bálákat, s lovaikat nógatva igyekeztek hazafelé. — Még az aratás előtt meg­kérdeztük, kinek mennyi szal­mára van szüksége a háztáji állattartáshoz, s kijelöltük: ki honnét viheti el. Minden ta­gunk a lakásához legközelebb eső tábláról kapja a szalmát. Ezzel a gazdaságnak is segíte­nek, mert előbb felszabadul a terület, elkezdhetjük a tarló­hántást, másodvetést. — 3-as, 3-as, itt a Zsilinsz­ky. Jelentse, hány szállítójár­mű hiányzik Peszéren és hány ebédet küldjünk a gépkocsive­zetőknek. A híradó központban július 20 óta teljesít szolgálatot Ben­da György munkásőr, aki ci­vilben a II. számú motorte­kercselő üzem szocialista bri­gádvezetője. — Sajnos a tegnapi eső miatt csak 10 óra körül tud­tak elindulni a gépek. A héten elég sokat álltak, mert szinte minden délután volt egy-egy kiadós zápor. Tegnapelőtt Méntelekről bejelentették, hogy elromlott az egyik kom­bájn. Defektet kapott, meg a felhordószalagot kellett sür­gősen kicserélni. Mire ideért a műhelykocsi, már készen várta minden alkatrész, perce­ken belül indulhatott. Mióta elkezdtük az aratást, a nagy távolság ellenére fél óránál tovább egyetlen gép sem állt meghibásodás miatt. „Mindenben segítünk egymásnak“ — Mit jelent ez a nyári gyakorlat a munkásőröknek? — Én eredetileg akkumulá­tortöltő voltam, eddig még alig forgalmaztam. Most erre is nyílt alkalmam. Szeretem a rádiózást, és nagyon élvezem a hosszú szolgálat ellenére is. — Zsilinszky, Zsilinszky, itt a 3-as, jelentkezz! Vétel. Elbúcsúztunk Benda György­től, s elindultunk a III. ke­rületi Borzas-dűlőbe, ahol Za- kar András egységparancsnok és Nagy Imre kalászos ágazat­vezető irányította a kombáj­nokat. — Nyolc kombájn dolgozik ezen az 55 hektáros táblán — mondta Nagy Imre —, ha nem lesz ma eső, befejezzük és átállunk a 110 hektáros táblára. Peszérről fél órája szóltak, hogy küldjünk át két kocsit, már el is mentek. A tábla végén vette az üzenetet a két rádiós, Zakar elvtárs pedig a kocsival eléjük ment. Talán már meg is érkeztek. — Én most közkatona va­gyok, Imre a parancsnok. A lőtéren fordított a helyzet — vette át a szót tréfálkozva Zakar András. — Közös cé­lért dolgozunk itt is, ott is. Mindig, mindenben segítünk egymásnak. Most itt van a já­rási híradó raj, meg a megyei híradó részlegtől 5 ember, őket Kunpeszéren, a Peregi házban szállásoltunk el. Nem véletlenül, hiszen onnét több mint hét kilométerre van a legközelebbi telefon, s bármi történik, azonnal jelentkeznek rádión. Tegnap jól felbosz- szantott bennünket az idő. A rádiósok jelentették, hogy Pe­széren esik, leálltak a kom­bájnok. Nosza, azonnal átirá­nyítottuk őket ide, a Borzas­ra. Három óra alatt átértek, s mire beálltak volna a bú­zába, itt is elkezdett zuhogni. Szabadságon, aratásnál Bementünk a parancsnok­ságra és rádión meghívtuk Kunpeszért, ahol a két bálázó­brigádban négy, Budapestre bejáró munkás is dolgozik. Mráz István és Kocsér Miklós a Magyar Kábelművekben, Bozsik Sándor az Autóvilla­mossági Felszerelések Gyárá­ban és Szabados János a KPM Pest megyei Felügyelőségén. Elmondták, hogy valameny- nyien Nagydabason laknak, s jó barátságban vannak a ka- zalozóbrigád vezetőjével, öf éve minden nyáron az aratás­nál töltik a szabadságukat. Ha ez nem lenne elég, az üzem fizetetten szabadságra is elengedi őket. Addig marad­nak, amíg szükség van rájuk. Gombár Sándor, a tsz párt- bizottságának titkára méltán büszke erre az együttműkö­désre. Mint mondta, nemcsak a bejárók jönnek haza arat­ni, hanem a környék üzemei­nek munkásai is segítenek, ha kell. A járási pártbizottságon közösen beszélik meg a beta­karítási feladatokat, s ha a tsz dolgozó egyedül nem tud­nak megbirkózni velük, min­dig számíthatnak a munkások segítségére. így válik az aratás közös üggyé, melyben vállvetve dol­goznak együtt tsz-tagok mun­kások és , munkásőrök, hogy veszteség nélkül magtárba, malomba juttassák a kenyér- . nekvalót. T. Ágoston László Szállítja, szereli: az Egyesült Izzó Fényforrásgyár Indonéziának Az Egyesült Izzó vezetői a közelmúltban piackutató kör­úton jártak Indiában, Indoné­ziában és Thaiföldön. Az indonéz Srna Gatra CJtama céggel megállapodást írtak alá egy fényforrásgyár beren­dezéseinek szállítására és üzembe helyezésére. A fényforrásgyár építészeti és épületgépészeti munkáit helyi alvállalkozók végzik majd el. A gyár, üzembe lépése után évente annyi normál lámpát és fénycsövet állít elő, hogy az indonéz igények jó részét fe­dezni tudja saját terméséből. A gyár kezelőszemélyzetét, a szakemberek egy részét az Egyesült Izzó üzemei­ben képzik ki. A piackutató delegáció Indiában a már leszállított izzólámpagyár továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről tárgyait, Thaiföldön pedig arról, hogy az Izzó hogyan kapcsolódhat be az ország fényforrásgyár- tásának fejlesztésébe. A Tungsram már néhány éve ex­portált egy fénycsőgyárat Thaiföldre, s most további lehetőség kínálkozik ilyen be­rendezések szállítására Négyféle kivitelben OTP-lakások Szentendrén A tervek szerint öt év alatt 165 lakás épül Szentendrén a Lenin úton, OTP-beruházás- ban. A 3 épületben alapterület és szabászára szerint 4- féle kivitelű lakás épül. A 21 darab másfél szobás la­kás alapterülete várhatóan 41—43 négyzetméter lesz, az irányár 318—402 ezer forint. Tíz 1+2 félszobás lakás épül, melyek alapterülete 51— 53,6 négyzetméter lesz. Az irányár 387—410 ezer forint. Legtöbb a 2 szobás; 124 darab. Ezek alapterülete 51,2—57,2 négyzetméter. A várható költ­ség 395—433 ezer forint. Tíz két és fél szobásat ter­veznek 54,9—59,3 négyzet- méter alapterületiek Ezek irányára 448 ezer forint. Az irányár temészetesen az, építési költségek változása függvényében módosulhat. — Segítség a HEV-nek. A HÉV szentendrei üzem­egységének szerelvényeinél nagymérvű a kerékkopás. Emiatt több kocsit ki kellett volna vonni a forgalomból. A kialakult jó munkakap­csolat keretében azonban a metró üzemigazgatóság gyors segítséget adott a hiba elhárításához: beszabályoz­zák a szerelvények kerekeit. Új üzemcsarnok A PEMÜ zsámbéki gyárában könnyűszerkezetes üzemcsarnokot épít a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata. A 4 millió forintos létesítményt szeptember 20-ra készíti el a József Attila szocialista brigád. Nagy Iván felvétele A nagykátai járásban Országjáró öreg napközisek A meleg vizű strandot is látogatják Üjítást vezettek be a nagy­kátai járás több községében: országjárásra viszik az öregek napközi otthohát. Eddig ugyan csak négy községből indultak egész napi kirándulásra az öreg napközisek, de szó van róla, hogy ahol ilyen intéz­mény van a községben, onnan nyár végéig ugyancsak megte­szik ugyanazt az utat az öre­gek. Először egy reggel a szent­lőrinckátai és tápiósági napközi otthonok idős tag­jai szálltak autóbuszra. Jóval előbb, hetekkel koráb­ban megkérdezték tőlük az ott­honok vezetői, az ország me­lyik részére kíváncsiak. Falu­ját. meg környékét persze mind jól ismeri, olyan sincs, aki Bu­dapesten meg ne fordult vol­na. Hiszen nagyon sokan kö­zülük még nemrégen ingáztak a fővárosba. Kiderült a kérde- zősködés során, hogy legtöbben sokat hallottak Lillafüredről, annak szépségéről, arra kíván­csiak. így azután ebbe az irány­ba szervezték meg az öreg nap­közisek belső idegenforgalmi túráját, mégpedig úgy, hogy egyúttal megtekinthessék Mis­kolc városát és Egert. S hogy az első túra jól sikerült, hasonló úticéllal indult el azután egy­szerre másik két község nap­közije Szentmártonkátáról és Tápiószecsőről. Mindkét alkalommal este 9 órára tért meg a kirándulók autóbusza, amit valamelyik község termelőszövetkezete bo­csátott rendelkezésre. Ebédre nagykanállal, étlap szerint et­tek vendéglőben, ki, mit vá­lasztott. A napközi egy napra eső étkezési költsége persze nem lett volna elég a vendég­lői számlához, de a hiányt az egyik község­ben a tanács, a másikban a tsz vagy az ÁFÉSZ pó­tolta. Nagyon készültek a kirándu­lásra az öregek, egy sem ma­radt el róla. Még egy nagyon idős, majdnem 90 esztendős bácsi is elutazott, bár máskor kíméletre szorul, mert beteges. Az úton azonban kitűnően érezte magát és este sem pa­naszkodott fáradtságról, ami­kor leszállt a buszról. Kifeje­zetten jót tett neki a kirándu­lás. Másnap és még a következő néhány napon azután reggelen­te kissé késve érkeztek a nap­közibe az öregek. Dehogy ma­radtak tovább az ágyban, út­közben azonban ahányszor szembetalálkoztak valakivel, meg-megálltak, nem győzték elbeszélni, hol, merre jártak, mi mindent láttak a kirándu­láson. Nagy élmény volt ez az út a számukra. Jövő nyáron megismétlik az országjárást, természetesen más irányba. Két melegvizű strand van a járásban, Tóalmáson az egyik, Tápiószentmártonban a másik. A tóalmási strandra már múlt nyáron is meghívták egyszer­egyszer a helybeli meg a szom­szédos Szentlőrinckáta napkö­zis öregeit. Az idén azonban nemcsak őket, hanem a szent- mártonkátai, a tápiósági és a tápiószecsői öregek napközi otthonának minden tagját is. Hetenként egy délelőtt, sőt a nagy meleg idején még egy másik napon, az öregeké a strand, mások előtt olyankor zárva. A belépés díjtalan, az hát nem okoz gondot, de a für­dőbe utazás sem, ahhoz a tsz ad autóbuszt, vagy padokkal felszerelt teherautót, s azon is mennek vissza ebédidőre a napközibe. A tóalmási községi tanács üdítőitallal és süte­ménnyel vendégeli meg a strandoló öregeket. A fürdőruha bizony legtöbb­jüknek gondot okozott. Alig egy-kettőjüknek van. így az­után akinek jutott, kölcsön- fürdődresszben mártotta meg tagjait a langymeleg vízben és süttette testét a nappal. Tápiószentmártonban a helyi öregek napköziotthona a múltban is kivonult olykor a strandra. Ezen a nyáron azonban a farmosi meg a tápiószelei napközis öregek is rend­szeres látogatói a meleg vizű fürdőnek. Persze Szentmártonban sem kell jegyet váltaniuk, az úti­költséget sem megtéríteniük. A nyár további folyamán, sőt ha az idő olyan lesz, mér szeptemberben is mind a ké‘ fürdőbe eljárnak strandolni az öreg napközisek. SZ. E. Régi érs Üj őrs Régi ér: Üj ér! Női kartonruha 148,- Ft 89,- Fi Női kartonruha 170.- Ft 102,- Fi Importált strandpapucs 103,- Ft 61,80 Ft Férfi vikendcipő 221,- Ft 154,70 Ft Női klumpa (textil felsőrésszel) 185,- Fi 111.-Ft I»v A FEST MEGYEI RIIHßfll KISKERESKEDELMI VtUiUT boltjaiban augusztus 3-14. Régi ér: üj ér: Frottirtörűlkőző, 50X100 em-es 59.50 Ft 41.70 Ft Lido karton, 140 cm széles 46.20 Ft 32,30 Ft i I k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom