Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
1976. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT kMmmíssí 3 A Minisztertanács tárgyalta... Alumínium és műszaki haladás AZ ALUMÍNIUMIPAR ma már nemzeti iparunk, jellemző ágazata a magyar népgazdaságnak. Az egész iparág — a bauxitbányászattól az alumínium késztermék felhasználásig a teljesítmények alapján jelenleg az európai ranglistán harmadik helyen található. 15 évvel ezelőtt az egy lakosra számított alumíniumfelhasználás még csak 4—4,5 kilogramm körül mozgott, napjainkban megközelíti a 13 kilogrammot. Ezzel a fogyasztással Európában az első öt között áll Magyarország, megelőzve sok, hazánknál fejlettebb iparral rendelkező nemzetet. Nagy lehetőség a magyar ipar számára, hogy a konstruktőrök évről évre növekvő mennyiségben számíthatnak e praktikus és korszerű tulajdonságokkal bíró hazai nyersanyagra. Más, drága és import színesfémeket, acélt helyettesíthetnek vele, ellenáll a korróziónak, ami hosszú távon jelent nagy népgazdasági megtakarításokat. Az alumíniumban rejlő előnyös műszaki, kémiai tulajdonságok általában jól hasznosíthatók szinte valamennyi iparág termékeinek korszerűsítésében. A magyar ipar számára tehát a nemzetközi versenyképesség egyik számottevő forrása lehet a hazai alumíniumkincs. A magyar kábeliparnak például az utóbbi 10 évben elért nemzetközi sikerei nem kis részben kapcsolódnak ahhoz, hogy rendelkezésére állt a magyar alumíniumipar huzalválasztéka : tartós, könnyű, olcsó, a trópusokon is ellenálló kábelekkel jelenhettek meg a világpiacon. A mindennapi életben is számtalan előnyös, új eszköz térhódítását eredményezte a több és jobb hazai alumínium a teflon bevonatú edényektől kezdve a hétvégi házak összecsukható, alumíniumvázas bútorzatáig. Az alumíniumfólia az ételek elkészítésében, frissen tartásában, csomagolásában is merőben új „konyhai technológiák” elterjedését tette lehetővé. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alumíniumipar ötödik ötéves tervének összeállításakor elsősorban azt vizsgálta, van-e mód az alumíniumipar korábban elfogadott hosszú távú központi fejlesztési tervének, az 1976—80-as években, bizonyos mérvű bővítésére. A Minisziirtanács legutóbbi ülése el A— melyről tegnapi lapunkban beszámoltunk — az alumíniumiparnak már ez, tehát a gyorsabban fejlődő felhasználói igényekkel számoló ötéves terve került, összhangban az alumíniumipar eddigi eredményéivel és a népgazdaság jelenlegi lehetőségeivel. A Minisztertanács a tervet jóváhagyta s egyben tájékozódott az 1980 utáni időszak várható fejlesztési teendőiről is. A TERV a következő években az alumínium félgyártmány és öntvénytermelés fejlesztését helyezi előtérbe — az előbbi termelését 16, az utóbbiét 60 százalékkal kívánják növelni. Így a felhasználás mértéke 1980-ban több mint 50 százalékkal lehet nagyobb a tavalyinál. Eléri majd a 205 ezer tonnát. Öt év múlva a bauxitkiter- melés 5,5, a timföldgyártás 4,5, az alumíniumkohók termelése több mint 3 százalékkal haladja majd meg az 1975-ös mértéket. A magyar— szovjet timföld—alumínium egyezmény keretében pedig 165 ezer tonna fém érkezik hazánkba. A program kivitelezésére 9,2 milliárd forintot fordít az ágazat. Ebből a többi közt befejeződtek egy új bauxitbánya megnyitása és elkezdődik három újnak a feltárása. Befejeződik az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése — évi 40 ezer tonnával lesz nagyobb a gyár kapacitása. Elkészül a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag-hengerművé- nek II., és a présmű bővítésének első lépcsője. E program keretében 1980- ban a bauxittermelés meghaladja majd a 3 millió tonnát, a timföldgyártás pedig eléri a csaknem 800 ezer tonnát. Mindennek eredményeként a jelenleginél 70 ezer tonnával több fém legnagyobb felhasználója a villamosipar lesz, továbbá a könnyűszerkezetek építői, valamint az edény- és tömeg cikkipar. Az alumíniumipar közvetlen tőkés exportja 100—135, szocialista exportja 60—80 százalékkal emelkedik majd. AZ 1980 UTÁNI tervek középpontjában, változatlanul az alapanyagként felhasználható, alumínium fémmennyiség bővítése áll. Ezért a fő beruházás egy évi 100 ezer tonnát adó új kohó építése lesz. Az ehhez kapcsolódó hazai kohók rekonstrukciójával együtt 1985—8<j-ra a hazai fémtermelés megközelíti majd a mai mennyiség háromszorosát. G. F. Időszerű a leszerelési viláíjértckezlcl összehívása A Magyar ENSZ Társaság nyilatkozata Megalakulásának negyedszázados évfordulóján a Békevilágtanács Stockholmban felhívást tett közzé, amelyben világot átfogó akciót kezdeményezett a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért. A Magyar ENSZ Társaság nyilatkozatban támogatja a stockholmi felhívást, a fegyverkezési hajsza megállítását, az általános és teljes leszerelés megvalósítását elősegítő kezdeményezéseket. Üdvözöljük azokat a kezdeti eredményeket, konkrét lépéseké^, amelyek az elmúlt öt évben kimozdították a holtpontról a leszerelés ügyét — hangzik a nyilatkozat. Nagy jelentőségűnek tartjuk azokat az állásfoglalásokat, amelyeket a helsinki európai biztosági és együttműködési értekezlet záróokmányában, valamint az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentumában a leszerelés témakörében megfogalmaztak. Meggyőződésünk, hogy az új stockholmi felhívás a népek széles rétegeinek támogatásával hozzájárul a kedvező nemzetközi légkör megteremtéséhez. a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez, a fegyverkezési hajsza anyagi alapjának, a katonai költségvetéseknek a korlátozásához. A Magyar ENSZ Társaság döntő jelentőségűnek tartja olyan megállapodás létrejöttét, amely mindenfajta atomfegyver-kísérletet betilt; úgy véli, hogy az ENSZ-nek fokozott' erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy a fegyverkorlátozási és leszerelési megállapodásokhoz mindazon államok csatlakozzanak, amelyek ezt eddig nem tették meg; fontosnak tartja, hogy mielőbb ösz- szehívják a stockholmi felhívásban is szorgalmazott leszerelési világértekezletet, mert az meggyorsíthatja a leszerelési évtized programjának megvalósítását; helyesli, hogy ez év szeptemberében Helsinkiben a békeerők képviselőinek részvételével leszerelési és enyhülési világkonferenciát tartanak. A Magyar EINSZ Társaság kész részt venni minden akcióban, amely a stockholmi felhívásban megfogalmazott célokat, a leszerelési problémák megoldását, a háborúktól és fegyverektől mentes világ megvalósulását segítik elő. Vendégsikerek az összetett honvédelmi versenyen Az akadályversenyen második helyezett csapatnak, Zsoldos Imrének, Vitányi Ernőnek, Géczi Lászlónak, Bogár Istvánnak Plutzer Miklós adja át az érmeket. Harmadik a magyar férficsapat Négy napig adott otthont Gödöllő az immár hatodik alkalommal megrendezett Testvériség — barátság nemzetközi összetett honvédelmi verseny részvevőinek. A Magyar Honvédelmi Szövetség háromnapos versenyén hat ország legjobb honvédelmi sportolói mérték össze tudásukat. Pénteken bonyolították le az utolsó számot, az akadályversenyt. Ezután került sor 12 órakor az Agrártudományi Egyetem díszterén a záróünnepségre és egyben a díjkiosztásra. Az ünnepségen részt vett Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Szabó Mihály ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese, Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllő városi Bizottságának első titkára és Kaszás Sándor alezredes, az MHSZ országos központjának osztályvezetője. A csapatok felvonulásával kezdődött meg a háromnapos verseny eredményhirdetése. Az első helyezettek díjait Szabó Mihály ezredes, a másodikakét Plutzer Miklós, a harmadik helyért járó díjakat Kaszás Sándor alezredes adta át. Eredmények: A serdülő fiúk csapatversenyében első helyen a SVAZARM (Csehszlovákia) végzett 15 ponttal, az MHSZ válogatottja 9 ponttal a negyedik. A nők összetett versenyében a DOSZAAF (Szovjetunió) versenyzői lettek elsők 16 ponttal az MHSZ-lányok ötödikek 7 ponttal. Ifjúsági fiúknál első a Dimitrovi Kom- szomol (Bulgária) 17 ponttal, az MHSZ Versenyzői 9 ponttal a negyedik helyen végeztek, s felnőtt férficsapatoknál is a Dimitrovi Komszomol (Bulgária) bizonyult a legjobbnak 16 ponttal, az MHSZ válogatottja 10 ponttal a dobogóra került, harmadik lett. Fárbajlövészetben első Bulgária, második Csehszlovákia, harmadik Magyarország. A futás ifjúsági korcsoportjában a harmadik helyet szerezte meg Magyarország, az akadályversenyben a második helyen véKép, szöveg: Koppány György geztek a magyarok. Ugyanebben a versenyszámban a serdülő fiú válogatottunk a harmadik helyet szerezte meg. A háromnapos verseny során a magyar MHSZ-váloga- tottból csak a fiúk léphettek fel a dobogóra. A női válogatott ezúttal gyengén szerepelt, a lányok többnyire csak a mezőny közepén végeztek. A Testvériség — barátság összetett nemzetközi honvédelmi verseny Szabó Mihály ezredes zárszavával fejeződött be, majd az Internacionálé hangjainál levonták a részt vevő hat ország lobogóját. Jövőre a Szovjetunióban találkoznak ismét ilyen viadalon. A szocialista építés alapvétő eszköze A . teljes felépítéséért folyszocializmus tatott harc időszakában a káderpolitika, a kádermunka megkülönböztetett jelentőségű. A mi pártunk harca is azt bizonyítja, hogy a kommunista párt tevékenységében a káderpolitika kialakítása rendkívül fontos helyet foglal el. A fejlett szocialista társadalom felépítését irányító politikai és gazdasági vezetőiket a párt káderpolitikájának elvei alapján kell kinevelni és felkészíteni a munkára. Felszabadulásunk utáni történelmi tapasztalataink bizonyítják, hogy ha adott a helyes politikai vonal, akkor megvalósítása, a politika sikeres végrehajtása a kádereken múlik. A káderek a vezetés döntő erejét képezik. A politika az emberek tevékenységével realizálódik, ezért sikeres megvalósítása attól függ, hogy kik állnak a vezetés döntő posztjain. Minden területre a párt politikáját értő, azit végrehajtani képes és a végrehajtást ellenőrizni tudó vezetőkre van szükség. Az MSZMP — mint hatalmon levő párt — a nép bizalmából gyakorolja e tevékenységet, és ezért meghatározó szerepe van a káderek kiválasztásában. Vezető szerepének gyakorlása során kidolgozza és meghatározza a vezetők kiválasztásának, nevelésének és a velük való foglalkozásnak alapelveit, s ezeket a pántszervezetek, valamint állami rendeletek útján az állami személyzeti nautikában valósítja meg. Vezető szerepének gyakorlása során a hatalom szempontjából fontos posztok betöltéséről, a személyi kinevezésekről a hatáskörrel rendelkező illetékes pártszervek döntenek. A párt káderpolitikáját és kádermunkáját tehát úgy tekintjük, mint a szpcialista építés sikerének és a párt vezető szerepe biztosításának egyik alapvető eszközét. A káderpolitika a párt tevékenységének összefüggő, szerves része, a párt politikai irányvonalának tartozéka. P .... ..... .... valamint a ártunk kaderpolmkaiat, káder- és személyzeti munka helyzetét a párt Központi Bizottsága 1973. novemberében tárgyalta. Megállapította, hogy a párt káderpolitikája összhangban van a párt politikai fő vonalával, az 1967-ben elfogadott alapelvei helytállóak, a gyakorlatban általában érvényesülnek. Ezzel egy időben felhívta a figyelmet az érvényben levő káderpolitikai irányelvek bővítésére néhány területen, illetve megerősítésére. A Pest megyei pártbizottságunk és a járási, városi pártbizottságok ennek megfelelően aZ elmúlt időben a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak a párt káderpolitikai elveinek megvalósítására. A hatáskörrel rendelkező pártbizottságok felülvizsgálták hatásköri listá- jukat, és a hatáskörbe tartozók létszámának csökkentésével arra törekedtek, hogy minden vezető sorsáról lehetőleg ott döntsenek, ahol munkájukat, magatartásukat a legjobban ismerik. így több vezető került az üzemi, illetve a községi pártbizottságok hatáskörébe. Az elmúlt közel három év arról győzött meg, hogy e pártbizottságok is megfelelően tudnak élni jogkörükkel a káderek nevelésében, előléptetésében, beállításában, illetve felmentésében. A Központi Bizottság határozatával összhangban a járási, városi pártbizottságok felülvizsgálták a hatáskörben levő vezetők politikai és szakmai képzettségét. Megállapítottált, hogy a hatáskörben levő vezetők képzettsége megfelel az igényeknek, hiszen az elsőszámú vezetők 80 százaléka rendekezik megfelelő politikai végzettséggel. Növekedett a káderek állami, szakmai iskolai végzettsége Is, a hatáskörben levők 90 százaléka rendelkezik középiskolai, főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel. A pártbizottságok az 1976—80. évre szóló ötéves beiskolázási terve tartalmazza a jelenleg funkcióban levők politikai és szakmai továbbképzését, másrészt az utánpótlásként számításba jöhető vezetők képzésének perspektíváját is. A határozattal összhangban a megy ében sikerült biztosítani a hármas követelmény szigorú betartásával is a káderek stabilitását. A hatáskörbe tartozók 70 százaléka több mint öt éve van jelenlegi funkciójában, és csupán 18 három évnél kevesebb ideje. A tudatos utánpótlás kialakítására a megyében a párt- bizottságok megfelelő terveké készítettek. Ezek a határozattal összhangban ott élőek, ahol az iskoláztatást és továbbképzést a párt- bizottság az érintett személlyel és a vezetőkkel is egyeztette. Jól példa erre a Csepel Autógyár hajtómű-gyáregysége, ahol az üze-' mi pártvezetőségnek mindenkire megvan az utánpótlási elképzelése, amelyeket a gazdasági vezetéssel és a személyzeti főosztállyal is egyeztetett. Van azonban megyénkben is olyan üzem, ahol a terveket elkészítették, az illetővel azonban nem beszélték meg, csak a beiskolázás realizásakor döbbentek rá, hogy az érintettnek más elképzelései vannak. D . , .. is fejlődőit emokratikus vonásaiban a kádermunka Vezetők előléptetésénél, munkájának minősítésénél egyre gyakrabban kérik ki a beosztottak, a szakszervezet és a KlSZ-szerve- zet vezetőségének véleményét. Előfordul azonban még ma is, hogy egyes vezetők úgy fogalmaznak, hogy a szakszervezetnek „csak” véleményezési joga van. Pedig éppen ez a véleményezési lehetőség ad alapot arra, hogy a vezető szélesebb információ alapján, több ismeretanyaggal rendelkezzék, és ennek birtokában döntsön beosztottja sorsáról, illetve alakítson ki véleményt munkájáról, magatartásáról. Jelentős előrelépés tapasztalható a kádereik munkájának értékelésénél, a minősítések elkészítésénél. A pártbizottságok ellenőrző munkájának fokozódásával elértük, hop: egyre ke-’ vesebb megyénkben az olyan üzem, intézmény, ahol éves elmaradás tapasztalható a minősítésben. Még mindig találkozhatunk azonban olyan vezetőkkel is, akik a minősítést valami többletmunkának, tehernek tekintik. Nem értik, hogy a kádermunka, és így a minősítés elkészítése is, a vezetői munka szerves része, napi feladat, nem valami külön tennivaló. Másrészt elég gyakran előfordul a minősítéseik megbeszélése során, hogy a vezetők bátortalanok. Nem írják le, illetve nem mondják el az illetőnek a munkájában tapasztalt negatív tulajdonságokat. A másik véglet, amikor a vezető csak a minősítés alkalmával vállalkozik arra, hogy beosztottjának szóvá tegye mulasztásait, vagy gyengéit. Mindkettő káros gyakorlat, és nem egyeztethető össze a párt káderpolitikai elveivel. A vezetésre alkalmas nők számának emelésére is további erőfeszítések kellenek a káderhatározat érdekében.' Ez megalapozott, hosszabb távú szakmai és politikai képzést igényel. Az 1975. évi pártválasztások 6orán jelentősen emelkedett a pártalapszervezetek vezetőségeiben és a párt- bizottságokban a nők száma, de a gazdasági és az állami élet területén csak egyedi példákkal tudunk szolgálni. Hasonlóképpen határozottabb továbblépésre van szükség a káderképzési tervekkel, összhangban a fiatal szakemberek vezetővé válásában. Ellenőrző munkánk tapasztalatai szerint még további tennivalóink vannak a tehetséges fizikai dolgozók vezetővé nevelése területén. Ösztönözni kell a. vezetőket és a személyzeti apparátusokat, hogy az eddiginél nagyobb számban készítsenek elő jól dolgozó, tehetséges fizikai munkásokat szakmai ismeretek megszerzésére, képzésükkel tegyék alkalmassá őket vezetői feladat ellátására E téren csak szórványos eredményekről tudunk beszámolni megyénk nagyüzemeiben és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. R ' |i u a káderhatározat végreweszamoirarra hajtásáról az elmúlt időszakban a megyei pártbizottság a ceglédi és nagykátai járási pártbizottságokat. Megállapította, hogy mindkét pártbizottság eredményesen dolgozik a határozat megvalósításán. Eredményes munkát fejtettek ki a hatáskörben levő káderek politikai képzettségének növelésére. Mindkét járási pártbizottság rendelkezik megfelelő káderképzési és -utánpótlási tervvel, melynek realizálása az irányítómun-' ka további erősítését szolgálja. A Csepel Autógyár párt-végrehajtóbizottsága legutóbbi ülésén részletesen értékelte a Központi Bizottság határozata alapján hozott intézkedési tervük végrehajtását és megállapította: „a Központi Bizottság határozata, iránymutatása alapján javult a kádermunka az üzemben, szélesedett a munka demokratizmusa és a kádermunkára a nyíltság és őszinteség jellemző”. E három pártbizottság tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a káderpolitikái elvek megvalósítása érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak és eredményei is látszanak a politikai, gazdasági irányítómunkában egyaránt. További erőfeszítésekre van azonban szükség, hogy a határozat maradéktalanul megvalósuljon. Ehhez erősíteni kell a munkában elsősorban azokat az új vonásokat, amelyeket a határozat megfogalmazott. így a hármas követelmény egységes értelmezését és a követelményeknek egyenkénti és és együttes növelését, továbbá az ésszerű stabilitást, a szükséges és indokolt kádercserék ‘ körültekintő végrehajtását. Erősíteni kell a centrális vonásokat a kádermunkában, vagyis rendszeresen ellenőrizni kell az alárendelt szakterületek káder-munkáját, fellépve mindennemű torzulás ellen. A hatáskörileg illetékes párt- szervezetnek évenkénti feladata az iskolázási és káderutánpótlási tervek realitásának, megvalósításának ellenőrzése. Növelni kell a párttestületek szerepét, valamint a tömegszervezetek testületéinek véleményét a kádermunka demokratizmusa érdekében. Az élet által diktált követelményeknek megfelelően legalább kétévenként felül kell vizsgálni és szükség szerint igazítani a hatásköri listákat. Érvényt kell szerezni minden esetben a pártalapszer- vezeteknél a véleményezési jognak, és egyet nem értés esetén a halasztó hatályt a hatáskört gyakorló pártszervnek kell elbírálnia. Az állami és gazdasági élet területén a vezetők egyszemélyi felelősségének növelése mellett — amely a kádermunkára is érvényes — erősíteni kell a személyzeti apparátus politikai cs szakmai felkészültségét. A , . , . közös feladatok partszervezetekre hárulnak mindebből. így ellenőrző munkájuk során, hogy a hatáskörükbe tartozó káderek képzésén és nevelésén túlmenően, rendszeres figyelmet igényel a területükön levő állami és gazdasági szerveknél a Minisztertanács és az ágazati minisztériumok kádermunkára hozott végrehajtási utasításának megvalósítása. Ezt segíti, ha testületi üléseken rendszeresen beszámoltatják az első számú vezetőket a határozat megvalósításának helyzetéről. A párt- szervezetek ellenőrző munkájának hatékonysága és a kádermunkáért felelős vezetők kő-’ vetkezetes tevékenysége teremti meg az alapját annak, hogy a szocializmus teljes felépítésének időszakában olyan vezető garnitúra alakuljon ki, amely a további építés bonyolult feladatait is eredményesen tudja megoldani. ARATÓ ANDRAS
