Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

1976. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK 5 Hírős napok Az idén szeptember 2—5-e között rendezik meg a hagyo­mányos „hírős napokat’ Kecskeméten. A programban, amelynek előkészületei már megkezdődtek, kiállítások, tu­dományos tanácskozások és szakember-találkozók szere­pelnek. Ez alkalommal kerül sor az országos kertészeti kon­ferenciára, ahol átadják a mohácsi Mátyás-emlékérme­ket, a Mathiász-díjakat a me­zőgazdasági termelés kiváló­ságainak. ÜTTÖRÖ TŰZOLTÓK VERSENYE A Magyar Úttörők Szövet­sége és a BM Tűzoltóság Or­szágos Parancsnoksága az Üt- törőszövetség fennállásának 30. évfordulója tiszteletére még ez év elején több fokozatú úttörő- tűzoltóversenyt hirdetett. A nagyszabású versenysorozaton mintegy 800 úttörő mérte ösz- sze tudását. A járási és a megyei ver­senyeik már befejeződtek, és elérkeztek a fináléhoz. A me­gyei versenyeken első helye­zést elért fiú- és leány raj ok — 200 fiú és 200 leány — augusztus 13—23-ig Zánkán az úttörővárosban jubileumi Szaktáborozáson vesz részt, ahol sor kerül 16-án az or­szágos versenyre is. Szentmártonkáta, Kossuth Tsz Pinceklub az irodaház alatt A tavasszal, hogy kiváló termelőszövetkezet lett, meg­látogattam Szentmártonkátán a Kossuth Tsz-t. Napsütéses időben, verőfényes utcáról léptem központi irodájába és odabent sötétben botorkálva nem ismertem fel Samu János elnököt a félhomályos, pedig kétablakos elnöki irodában. Az apró ablakokon éppen hogy csak bekukucskált a vi­lágosság. Időbe tellett, amíg megszámolhattam, három író­asztal áll hegyén-hátán a nem éppen tágas szobában. Jogta­nácsossal meg egy adminiszt­rátorral osztotta meg az elnök ezt a helyiséget, mert az ódon, egykori lakóházban kevés volt a hely. Kozma Szilárd főkönyvelő is negyedmagával végezte sok figyelmet igénylő, felelősségteljes munkáját. Költői túlzás nélkül, tömeg- szállásra hasonlított ez a tsz- központi iroda. Egyesülések után Minap pedig Nagykátára igyekezve — Szentmártonkáta épülő új központján keresztül — újdonatúj épület bejárata fölött fémbetűs felirat tűnt fel: Kossuth MTSZ köz­Út a csarnokhoz A Kéziszerszámgyár Örké­nyi telephelyén, ahol mint­egy félszáz — főként mező- gazdasági erőgépeknél hasz­nálatos — láncfajtát készíte­nek, az Örkényi Vasipari Ktsz új, 720 négyzetméter alapte­Bozsán Péter felvétele rületű, raktár és garázs cél­jaira szolgáló üzemcsarnok építését kezdte meg. A KPM Közúti Igazgatósága budapes­ti telephelyének szakemberei már befejezték az új csarnok­hoz vezető út építését. ÉRTESÍTÉS A KAVICSVÁSÁRLÓKNAfC A KAVICSBÁNYA VÁLLALAT értesíti t. vásárlóit, hogy a csepeli üzemében 1976. augusztus 1-től megsiiint a kavics készpénzes értékesítése. Ez mindenfajta kavicsra vonatkozik. ponti irodája. Stop! Ezt bizony meg kell tekinteni nemcsak kívülről, bár onnan is tetszetős, mivelhogy egészen modern stílusban épült, de különösen azért szép, mert egyszerű. Tehát nem holmi hivalkodó emeletes luxuspalo­ta, / amilyent a közelmúltban költség és fáradság kímélése nélkül némely nem egészen kiváló tsz is emelt. S éppen ezek miatt tiltották meg, hogy adminisztrációjuk számára új házat építsenek a termelőszö­vetkezetek. — A mienk azonban nem kiskapun át, lopakodva épült — jelenti ki Samu János, a tsz elnöke —, hanem a mező- gazdasági miniszter engedélyé­vel, amit a körülmények és a viszonylag alacsony beruhá­zási költség mérlegelésével adott meg. Két tsz volt Szentmárton­kátán. Először a Dózsa ala­kult 27 esztendeje, aztán egy évvel utóbb a Kossuth. Apró kis parasztházban ütött ta­nyát a Kossuth irodája, de 14 éve kissé nagyobbá költözött, abba, amiből néhány napja az új épületbe hurcolkodott. A két tsz egyesült, de a Dózsa irodája még a Kossuthénál is kisebb volt, s állapota sem jobb. Azután 1974-ben a meg­nagyobbodott Kossuth egye­sült a szomszédos község, Tá- piószecsö tsz-ével, az Egyet­értéssel. Annak az irodái a szentmártonkátainál valami­vel jobb állapotban levő, ám szintén öreg kis házban zsú­folódtak. — Már jóval az egyesülések előtt, idestova tíz esztendeje határozta el tsz-ünk, hogy a feltétlenül szükséges irodahá­zat megépíti. Végtére nem mindegy, milyen körülmények között dolgoznak az irodában. Legtöbbször nappal is villany­fény mellett. És ha az elnök­nek valakivel bizalmas meg­beszélnivalója yolt, kimehe­tett az illetővel az udvarra tárgyalni. Előbb gazdasági gépek Az új épületben az elnöknek persze külön szobája van. Berendezése is új, az is egy­szerű. Rajta kívül még a párt­titkár, a főkönyvelő, a főagro- nómus és a titkárnő dolgozik egyedül egy szobában, a többi 25 irodai dolgozó szakcsopor­tonként kettesével, hármasá­val, de kényelmesen, összesen 14 irodaszoba, irattár, folyó­vizes mosdó,' tanácsterem van a központi fűtéssel ellátott épületben. Világos folyosó szeli ketté, abból nyílnak az irodák. Minden helyiség két- két egymással szembenéző fa­lát más színűre festették, és­pedig egészen halovány zöld­re és ugyancsak halovány sár­gára. — Bognár József felsőfokú végzettségű munkavédelmi felelősünk javaslatára. Ezek a színek növelik a világosságot és fokozzák a munkakedvet. Az épület alapterületet 280 négyzetméter, építési költsége pedig alig haladja meg az egymillió forintot. Az öreg házból, ami használható bú­torzat volt, azt áthozták,' egyébként újat vettek. Bérén-j dezésre 150 ezer forintot köl-1 töttek, ebből azonban több korszerű irodagép vásárlására is futotta. Nem, a könyvelés gépesítése most is elmaradt,1 talán majd ennek a tervidő­szaknak a végére meglesz. Ahogy az irodaház építését is elhalasztották, mert már be­ruházásokra kellett a pénz, könyvelőgépek beszerzésére is később kerül csak sor. Anyagi fedezet már koráb­ban is lett volna az új iroda­épületre, de ahelyett előbb gazdasági gépeket vásároltak, villanyt vezettek be a gazda­sági épületekbe, építettek sző­lőfeldolgozót, terményszárítót 200 vagonos tárolóval és szarvasmarhatelepet az elmúlt években. Előbbrevaló volt arra a pénz. Most meg a tehenészetet fejlesztik. Jelenleg 210 fejős­tálén áll az istállókban. A járás szakembereinek Visszakanyarodunk az iroda építkezésére. A tervet az AGROBER-ben Csikós László építészmérnök csinálta, aki járásbeli, Kókán lakik. A .ki­vitelezést a tsz saját brigádja, Török László építésztechnikus brigédvezetővel az élén vállal­ta. Hibátlan, jó munkát vé­geztek. A telek nem került pénzbe, a tsz-é volt. Egy nagyon öreg, düledező magtár állt rajta. Alatta azonban szép tágas, boltíves pince, amit érdemes volt megmenteni. Ezzel a pin­cével kapcsolatban nagyok a tervek: pinceklub lesz belőle, éspedig a járás agronómusai részére. Más járásokban is van agráriusklub, de minden való­színűség szerint Pest megyé­ben ez lesz az első agrár­pinceklub. És mi lesz a régi épülettel ? — Körülbelül ugyanaz, ami a szecsői régi irodaházzal. Azt az ottani tanácsnak ad­tuk át, most óvoda, benne 30 gyerek. Nagyrészük a tsz- tagok gyermeke. Az itteni ré­gi irodát pedig a szentmárton- kátai tanács rendelkezésére bocsátjuk és társadalmi mun­kával abban is segítségére le­szünk, hogy megfelelően át­alakíthassa az általános iskola részére politechnikai tanmű­helynek. Szoikoly Endre HA A TURISTA végigmegy Pomáz főutcáján, sok ház ka­puján kis koszorút lát. Nem is gondolja, hogy e házakban szerbek laknak. E koszorúkat sárga, hosszú szárú virágból fonják és Szent Iván nap­ján, július 7-én (az ónaptár szerinti június 24-én) helye­zik el az ajtókon. A néphit szerint megvéd a villámcsa­pástól. lS[em ez az egyetlen népi szokás, mellyel a megye szer- bek lakta helységeiben talál­kozunk. Szinte idegenforgal­mi látványosságnak számít a szerb búcsúk nyári sorozata. T'~ pün­kösdkor kezdődött ízbégen és-------- zs-an ere veget a sz entendrei Sztara Vodánál, a mai Szabadság-forrásnál. A legkedveltebb búcsú az augusztus 19-i, melyet ma is megtartanak. (Ez a nap az ónaptár szerint augusztus 6 — régi magyar ünnepnévvel Űrszínváltozás). A szentend­rei szőlősgazdák ünnepe lehe­tett valaha, mert a pravosz­láv egyház ezen a napon ál­dotta meg a zsenge szőlőt és a gyümölcsöt. A búcsúi vigal­mat délután négy óra tájban tartják a Preobrazsenszka (Űrszínváltozás)-templom ud­varán. A környező falvakból összegyűlt szerb fiatalság a hagyományos nemzeti körtán­cot, a kólót járja tamburaze- nekar kíséretével. Régen a szőlősgazdák bort hoztak a búcsúra, tálcára tett, teli po­harakkal jártak körbe, s a közönséget kínálták. Az első világháború előtti években a AZ A HAGYATÉKI LELTÁR... A közjegyzőnél Reggel kilenc óra. Megélén­kül a „törvényház”. Türelme­sek és türelmetlenek toporog­nak az ajtók előtt, bebocsá­tásra várva. A Pestvidéki Ál­lami Közjegyzőség csöppnyi hivatali helyiségénél sincs másként. Öröklési egyszeregy Dr. Bajory Pálné fogadja az ajtókilíncset egymásnak átadó ügyfeleket. Egy nénike lép be eev csinos hölggyel és egy férfivel. Anya két gyermeké­vel. Ruhájuk elárulja: gyász­ban vannak. Apjuk halálával a családi ingatlan felét örök- lik a testvérek. Szegény néni­ké vajmi keveset ért meg ab­ból, amit a közjegyző mond. Ám lánya, a csinos hölgy kioktatja: — Anyu, ha maga meghal, ugyanez lesz az eljárás. Az eset mindössze pará­nyi ízelítője a félfogadásnak. Mert a szomszédos tárgyalóte­rem szintén közjegyző-otthon. Kuháriné dr. Fodor Mária ha­gyatéki tárgyalást vezet. Egyetlen napra négy-öt is jut belőle. Legjobb kapni Két érdekelt a tárgyaláson. Meghalt egy asszony, aki után hatvanezer forint értékű in­gatlan maradt. No meg két testvér, plusz a harmadik fi­vér gyerekei. Ám a gyerekek lemondtak az örökségről — a két életben maradt testvér ja­vára. A közjegyző felolvassa a lemondásról szóló nyilatkoza­tot, majd megkérdezi: — Elfogadják az önök javá­ra lemondott harmadrészt? Válasz helyett gyors fejbó- lintás jelzi az ügy lezárását. Tehát az egyharmad rész fele­fele arányban jut a két test­vérnek. Sokirányú a közjegyző el­foglaltsága. A budai járás ügyeit ketten intézik. Huszon­hat tanács tartozik hozzájuk. Közöttük, hogy csak a két legnagyobbat említsük: Érd éa Százhalombatta. Mert az ál­lamigazgatási szerv a közjegy­zők társhatósága. A kapcsolat jó, de nem le­het mentes a zökkenőktől. Legtöbb bajt a hagyatéki lel­tár elkészítése okozza. Évente átlagosan 150 hagyatéki tár­gyalást folytat le a közjegyző­ség. Viszont a helybeli taná­csok hagyatéki leltár előadó­ján a sor: mihelyt meghal va­laki, nyolc napon belül ké­szítsék el a vagyoni jegyzé­ket. Előfordul, hogy a tanácsi dolgozók munkájuk során ki­hagyják valamelyik örököst & várományosok listájáról. Ilyenkor a közjegyző lát hozzá a magánnyomozáshoz. Gyak­ran hónapokat késlekedik emiatt a hagyatéki tárgyalás. Mert hát a két közjegyző a leg­nagyobb szorgalom mellett sem képes csodákra. Levelek - mindenfelé A járásban sok a nemzeti­ségi lakos. Márpedig az örök­lés szempontjából egyáltalán nem mellékes az ilyenkor je­lentkező külföldi rokonság. Ám ió eset, ha az érdekeltek maguktól adnak életjelt. Leg­többször a közjegyző feladata levelezőhálózat segítségével felkutatni őket. Általában a jelentékeny távolságok miatt hat hónapi terminusra tűzik ki a hagyatéki tárgyalás idő­pontját. Külön gond, hogy az egyik leginkább érdekelt állam, az NSZK nem fogadja el a ma­gyar nyelvű megkeresést. Elő­fordul, hogy egyetlen ügy kapcsán nem kevesebb, mint húsz örökös jelölt bukkan fel. Hozzávetőlegesen 2—3 ezer fo­rintba kerül a fordítási díj, mire eljutnak az iratok az összes számításba jöhetőhöz. Mindezt a költséget államunk viseli. Kamarás Péter Kóló a templomudvaron táncot népviseletben járták. A Délvidékről külön gőzhajó hozta a vendégeket. AZ ÜNNEPSÉG megismét­lődik augusztus 28-án a Sza­badság-forrásnál. A szerb Sztara Voda név öreg vizet jelent. A hagyomány szerint a szerbeket 1690-ben Szent­endrére vezető Csernajevics Arzén kedvelt pihenőhelye volt itt. Ügy gondoljuk, hogy a hagyomány ápolása mellett a szentendreieket főleg a ter­mészet szeretete hozta ki e szép környezetbe. (Érdekes adatunk van ilyenre Pest tör­ténetéből is: a mai VIII. kerü­leti füvészkert helyén bővizű forrás eredt, a pesti szerbek az 1700-as évektől kijártak ide és Illés kútjának nevez­ték — erről kapta a nevét a mai Illés utca!) A szentend­rei szerbek és görögök keres­kedőtársulata a Sztara Voda forrásának kőből forrásfogla­latot emeltetett. Ez az augusz­tus végi búcsú Szentendrén azonban inkább családias jel­legű volt, ugyanis ezekben a napokban van búcsúi összejö­vetel Ráckevén és Lóréven is. Az utóbbi helyen valamikor három napig is eltartott, s ekkor volt a nyájszentelés. A kólót a kocsma udvarán jár­ták, igen nagy megtiszteltetés­nek számított, amikor a meg­hívott magyar vendégeket is bevették a körtáncba. Igen érdekes színfolt a ha­lotti megemlékezés. E sorok írója egy szentendrei kirán­dulása alkalmával látott ilyet. A kórus gyászéneke alatt a templom padlóját borral lo­csolták, és a szertartás vé­geztével a résztvevők között cukorral, dióval ízesített, dí­szített, mézben főtt búzát osz­tottak szét. Ennek a „keleti édességnek” a neve kollivó, eredetileg görög szó, jelenté­se a felajánlás, ajánlat szóval adható vissza. (Valószínűleg még az ókorban gyökerező halotti ételáldozatok emlékét őrzi 1) EGYES NÉPSZOKÁSOK a vendéglátással kapcsolatosak. A szerbek nem ülik meg kü­lön a névnapokat és a szüle­tésnapokat. Minden család választ egy napot, melyen a család tagjait köszöntő ven­dégeket fogadják. Ez a nap rendszerint annak a szentnek a napja, akit a családi ha­gyatékként őrzött ikon ábrá­zol. E családi ünnepség neve: szlava (dicséret, dicsőség). Ér­dekes szokás egyes falvakban, alkalom ugyancsak a vendég- fogadásra : március hónap fo­lyamán, a negyven vértanú ünnepén házanként negyven pohár bort isznak meg a vér­tanúk tiszteletére. Érdemes felidéznünk e nép­szokásokat, mert ezek tanú­sítják, hogy mennyire ősi az emberekben a természet-, az élet- és a vendégszeretet. Dr. Sasvári László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom