Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

ABONYI KRÓNIKA Kistermelőket jutalmazott az ÁFÉSZ Több zöldség, gyümölcs kerül a boltba Az abonyi ÁFÉSZ féléves eredményének értékelésénél különösen nagy súlyt kapott a nagyközség zöldáru ellátása. Szövetkezetünknek ezen a te­rületen kettős a felelőssége. Célul tűztük ki, hogy a zöld­ség-gyümölcs ellátást elsősor­ban a községben termelt áruk­ból biztosítsuk, — a háztáji gazdaságok többlet-terméséből. Igazgatóságunk megvizsgál­ta, mely ágazatok segíthetik felvásárlás útján a községi el­látást, valamint a központi árualap biztosítását. Idei ered­ményeink a kedvezőtlen időjá­rás miatt a vártnál szerényeb­bek, mégis szólni kell azokról a kis­termelőkről, — méhészek­ről, kisállattenyésztőkről, zöldségtermesztőkről, — akik gonddal és rendszere­sen támogatták elképzelé­seinket, ezzel segítették a párt és kor­mány politikájának megvaló­sulását. Házi ünnepség kereté­ben adtuk át köszönőlevelünk kíséretében az 500 forintos vá­sárlási utalványokat a jók kö­zül is a legjobbaknak. Özvegy Petrezselyem Pálné 72 éves asszony, 20 méhcsalá­dot tart, több száz kilogramm mézet termel évente. Gondjai között idős kora mellett — az egyre gyérülő méhlegelelőkről beszélt. A vegyszeres gyomir­tás, a növényvédelem sok eset- ! ben a szorgalmas méhek életét veszélyezteti. A vándoroltatás igen költséges, így szövetkeze­tünk segítségét elsősorban a vándoroltatási költségek csök­kentéséhez kérte. A felvásárlási telep legszor­galmasabb tojásszállítója Föl­di Józsefné. Háztáji területén hagyományos körülmények kö­zött'200 tyúkja van. Idős há­zaspár lévén, a tojástermelés a legfőbb jövedelemforrásukat jelenti. Az állatokat rendszere­sen selejtezi. A tojástermelésre alkalmas baromfit naposcsibe­ként vásárolja szövetkezetünk­nél, évről évre. 1 Skultéty Istvánná a kisállat­tenyésztés egy másik ágazatát, a nyúltenyésztést tartja a leg­kifizetődőbbnek. Férje vasutas, ö pedig a háztartás mellett látja el az egyébként majdnem 100 százalékban exportra ke­rülő — általunk felvásárolt állatait. Zöldségfélét, elsősorban pap­rikát, uborkát és vöröshagy­mát termeszt Szabó András 800 négyszögöl területen. Mint a József Attila Tsz dolgozója, munkahelyén és a háztájiban egyaránt zöldségtermesztéssel foglalkozik, nagy hozzáértéssel. Munkájának eredményét első­sorban a nagyközség lakói is­merik, hiszen a jó minőségű áru jórészt a helybeli ÁBC-kisáruház- ban kerül forgalomba. Tevékenységét, a község ellá­tásában betöltött szerepét leg­jobban az fémjelzi, ha hozzá­tesszük: az előző évhez Viszo­nyítva azonos áron került for­galomba, amit termesztett. Valamennyi kistermelőt aligha kell felsorolni itt, de termelési kedvüket talán jól érzékelteti, ha számot adunk arról, hogy a július közepén meghir­detett másodvetési akció­ban az abonyi ÁFÉSZ több, kerti vetőmagot adott el, mint a tavasz ele­jén. Mondani sem kell, hogy ezút­tal számunkra nem a vető­magból fellendült kereskedel­mi forgalom, hanem a várható, a község jobb ellátását szolgáló zöldségtermesztés a lényeges, Az abonyi kistermelők ked­vét az aszályos nyár nem vette el. Megértették, hogy segíteni kell, pótolni a kiesést. Nekik a bevétel jelent hasznot, a szö­vetkezetnek pedig az, hogy csökken a központi árualap iránti igény, illetve — az egyébként is szűkös árukeret — a kistermelők feleslegének eladásával bővül. Zsemlye János, Abonyi ÁFÉSZ elnöke Vasárnap: korong'ö/ő verseny Tevékeny vadásztársaság A fácánlojást házi'.yúk keltetfe _Az abonyi Űj Világ Terme­lőszövetkezet vadásztársasága a napokban tartotta taggyűlé­sét, ahol a fácántenyésztésről és a vadgazdálkodás feladatai­ról tárgyaltak. Nyuli György, a vadásztársaság titkára el­mondta, hogy a vadgazdálko­dás és ezen belül a fácánne­velés országszerte egyre na­gyobb méreteket ölt, és ez sürgetővé tette a tenyésztés korszerűsítését. A vadásztársaság több éve foglalkozik e kedvelt vad mesterséges szaporításával, s évente két és fél ezret keltet­nek és nevelnek fel. Az idén 3000 tojást vásároltak, és több mint nyolcszázat gyűjtöttek be. A fácáncsibékből 1100 da­rabot az egri Dózsa Vadász- társaság vásárolt meg, dara­bonként 80 forintért, a többit szabadon engedték. Eddig a tojás nagy részét a MAVOSZ- tól vásárolták, és házityúkkal keltették, nevelték. A jövőben a MA VOSZ nem tud tojást el­adni. A vadásztársaságnak az elő­ző években gyakran voltak külföldi vendégei. Az idén mindössze egy osztrák vadász járt náluk, s egyhamar nem is hívnak senkit, mivel nyúl alig van, a fácánok többsége más vjdék’-e megy. ahol több a horhos és a fa. Ezért egyre sürgősebb az erdősítés. A társaság felügyeleti szer­ve a közelmúltban megtartott ellenőrzés során megállapítot­ta, hogv nonln«! a pénzgazdál­kodás. működésük jobb, mint korábban volt. Az előadó bejelentette, hogy augusztus 15-én Gödöllőn ko­ronglövő versenyt rendeznek, ahol a vadásztársaság két csa­pattal vesz részt. A csapatok tagjai szorgalmasan készülnek, gyakorolnak. Már most meg­kezdték a felkészülést a szep­tember 5-i ceglédi vadárzati évadnyitó iinnepséare. amit a járás • hat vadásztársasága rendez. A gyűlésen felszólalók több­sége az új tenyésztési formá­val kapcsolatban mondta el véleményét. Végül úgy dön­töttek, hogy a/ fácántenyész­tést a következő évben még az eddigi módszer szerint végzik, és megvizsgálják, melyik for­ma lesz a kedvező számukra a jövőben. Gy. F. Új repcefajták Kiemelkedő termést adott az iregszemcsei takarmányter­mesztési kutatóintézetben ne­mesített, új, eruksavszegény repcefajta. Dr. Kurmik Ernő akadémikusnak, az intézet igaz­gatójának vezetésével öt éven át tartó kísérletekkel nemesí­tették ki a kellemetlen mellék­hatású eruksavat kevésbé tar­talmazó repcefajtákat. Ezekből az intézet iregszemcsei telepé­nek vetőmagtermesztő táblái­ról 26,3 mázsa hektáronkénti termést takarítottak be. A nagy biológiai értékű étolajat adó fajtákból most kerül első ízben 30 vagon az olajgyá- rainikba. Az ősszel már több ezer hektáron vetik gazdasá­gaink az értékes iregszemcsei repcefajtákat. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK A PEVDI konfekció-gyáregységében A termelékenység növelésére törekednek Jobb az átlagkereset, nagyobb a nyereség Az áruház előtti beszélgetés­nek, miközben a szebbnél szebb anyagokat, jó szabású ruhákat, formás szoknyákat szemléltem, akaratlan fültanú- ja lettem. Két fiatal nő vál­tott szót, régi munkatársak. Az egyik az üzemből sietett haza, a másik gyermekgondo­zási szabadságát töltve, szen­dergő kis fiát sétáltatta. — Hogy vagytok odabent? — kérdezte a szabadságos. — Mint mindig, jól. A fél műhely már volt szabadságon, most a másik szalag van so­ron. Tudod, kéthetenként szál­lítunk, mint amikor te is dol­goztál. — Mit varrtok? — Most szoknyákat. — Milyeneket? — Jókat, ötvenperceseket. Lehet vele haladni. Szoknyát többfélét ismerek, anyaga, színe, hossza és sza­bása szerint. Az időmértékes szoknya, az említett ötveii- perces egy kissé meglepett. — Vajon milyen lehet? Van ilyen? A kérdésre választ — jó he­lyen kopogtatva — a PEVDI Ceglédi konfekció-gyáregységé­nek vezetőjétől, Kádas László­tól kaptam. — Immár hat éve, hogy bér­munkában dolgozunk egy nyu­gatnémet cég megrendelésére, amely az anyagtól és a szabás­mintától kezdve szinte a szük­séges cérnáig és utolsó gom­bostűig mindent szállít. A ru­hadarab, attól függően, hogy milyen munkaigényes, 50—90 perc alatt „fut le” a szalagon, az első öltéstől a vasalásig. A megrendelő elégedett a kon­fekcióüzem munkájával, s bár a gazdasági szabályozók vál­toztak, vele pedig az áraink is, továbbra is ide hozzák a varrnivalót. Az export és bérmunka a termelés jelentős részét teszi ki. Ebben az évben az első fél évre tervezett árbevétel 31 millió forint volt, ezt 3 millió 431 ezer forinttal túlteljesítet­tük. Ebből 18 millió forintnyi volt a bérmunka. A nyereség az első félévben 11 millió fo­rint lett, vagyis kettővel több a tervezettnél. A fizikai dol­gozók átlagos keresete 13,1 százalékkal haladta meg a ta­valy első félévit. — Mit varrtak bérmunká­ban? — 210 ezer szoknyát, 26 ezer pantallót és 6 ezer mellényt az egyik megrendelőnek, s másik nyugati cég 20 ezer női ruhát vitt. A minőséggel, mint min­dig, elégedettek. A hazai üzletek számára is épp olyan igényesen és felelősséggel dolgoznak a lányok, asszonyok, mint külföldre. A nagykereskedelem az év el­ső felében 3500 műszőrme ka­bátot, több ezer serdülő- és női ruhát vett át eladásra. — A jó munkáért többszörö­sen kitüntetett vállalat kon­fekciórészlegének üzemeiben hozott-e valami változást ez az év? Felgyújtotta lakását a garázda térj Váradi Ignác abonyi ma­lomipari segédmunkás áldat­lan körülmények közt élt csa­ládjával. Italozó életmódot folytatott, és ezt elsősorban gyermekei sínylették meg. Ré­szegen üldözte a családját. A napokban ötéves terv utcai lakásukból — ismét ittasan — késsel fefegyverkezve, elűzte a feleségét és gyermekeit. Ré­gi fenyegetésének megvalósí­tására gondolt, este felgyúj­totta a házat. A ruhaneműt összehordta a szobába, majd meggyújtotta, utána eltávozott. A tüzet a szomszédok vették észre, akik előtt már korábban is tett fe­nyegető kijelentéseket. A kör­nyékbeliek siettek a tűz oltá­sára, sikerrel. Csak a berende­zés lett a lángok martaléka, az épület megmenekült. A ki­vonult helybeli és a ceglédi tűzoltók közbelépésére már nem volt szükség. (j) — Elősorban a ceglédi kon­fekció-gyáregység üzemrészei­ről szólhatok. A központ itt van, de ide tartozik a monori, nagykátai, dabasi üzem is. Erre az évre jellemző, hogy nagyobb hangsúly jut a ter­melékenységre, a munka könnyítésére és az üzemek profilírozására. Létszámtöbb­letre nem alapozhatunk, csak a dolgozókra, köztük is első­sorban a törzsgárdára és azokra, akik közéjük akarnak tartozni. Törzsgárdatagnak lenni: rang. Sok múlik rajtuk, hozzáértésükön, munkájukon, kollektív szellemükön és azon, ahogy a szakmakezdő fiata­lokkal foglalkoznak, ősztől betanított munkásnak fiatalo­kat veszünk fel, többnyire az általános iskolából most kike­rült lányokat. Három hónap a betanulási idő, ez alatt nem a teljesítmény szerint, hanem időbérben kapnak fizetést. Először szó szerint papíron is­merkednek a varrás fortélyai­val, a gép működésével, utána textilen gyakorolnak és végül rendes munkadarab kerül a kezükbe. A szalag, az össze­szokott munkacsoport szívesen befogadja majd azokat, akik felkészülten közéjük kerülnek. A tanuláskor számíthatnak a törzsgárda segítségére. — Köztudott, hogy eredmé­nyes munkájukat meglehető­sen szűkös körülmények közt végzik a ceglédi részleg dol­gozói, több egymástól távol eső épületben. — Igen. Reméljük, hogy ha nem is máról holnapra, de a következő években történik változás. így terveznek a PEVDI központjában is. Gya­korlatilag készen áll az új, négy­szintes munkahely kiviteli terve és rendelkezésre áll az anyagi alapja. Folyik a tárgyalás és várha­tóan jövőre megkezdődik az építkezés a Damjanich utcá­ban. Az új konfekciórészleg­ben nem lesz zsúfoltság. A gépek mellé visszávárjuk azo­kat is, akik gyermekgondozási szabadságukat töltik. Ha jól összeszámoljuk, mintegy 140-en vannak. Visszatérésü­ket most nehezíti a két műsza­kos termelés, de ha az új üzem megépül, lehetőség nyí­lik — bizonyos létszámban — egy műszakos foglalkoztatá­sukra. E. K. Ceglédiek a Dóm téren Kirándulás és mimkásmíívelődcs Kellemes hétvégét szerzett több dolgozójának a Ceglédi Konzervgyár azzal, hogy leg­utóbb kirándulást szervezett Szegedre, a szabadtéri játé­kokra. A színházi előadásra szóló jegyeket a szakszervezeti bizottság szerezte be. A va­sárnap délelőttöt városnézés­sel töltötte a csoport, ismer­kedve a Tisza-parti város ne­vezetességeivel. Este Katona József Bánk bán című törté­nelmi drámáját nézték meg. Felejthetetlen hangulatú, szép előadás volt. Nyoma nemcsak a kirándulók emlé­keiben maradt, hanem írott él­ménybeszámoló, színes pros­pektus, képeslap formájában bekerült több szocialista bri­gád naplójába is. A szakszer­vezeti bizottság a jövőben is törődik a munkásművelődés­sel, előadások, kirándulások rendezése szerepel terveikben. ★ A Bánk bán-előadást egy másik ceglédi csoport is vé­gignézte a Dóm téri nyári színházban: a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet saját autó­busza ötven tsz-tagot vitt Szegedre. Útjukat a nőbizott­ság és a kulturális bizottság szervezte. Gyorsaság kell és taktika Megmérkőznek a Kossuth Kupáért A vízilabdázók már befejezték a bajnoki évet Előre neim látható okok mi­att — s ezek közé tartozott a ceglédi vízhiány, mely a me­legvizeit meghibásodása miatt következett be — a ceglédi vízilabdacsapat májusban tart­hatta első vizes edzését, a Ceg­lédi VSE OB II B-ben szerep­lő gárdája a tervezett 1—3. hely egyike helyett csupán 7. lett. Ehhez a gyengébb telje­sítményhez járult, hogy amíg az egyik csoportban csak a Kecskemét képviselt jelentő­sebb játékerőt, addig a másik­ban több, csaknem azonos ké­pességű együttes kapott he­lyet, közöttük a CVSE is. Az öt csapat oda-visszavágó kör­mérkőzésében a ceglédiek há­rom találkozót nyertek meg, egyszer döntetlenül végeztek, négy alkalommal szenvedtek vereséget. A csoportban ne­gyedik lett Cegléd, így a haj­rában a 7—9. helyért játszha­tott. Itt már a maximális si­Vaslemezbőí csillekerék kerrel, ami végeredményben a 7. hely megszerzését jelentette. — Hogy vélekedik az edző? — A szolnoki V. Dózsából visszaigazolt Kelemen István­nal erősödtünk, mégis gyen­gébb helyezést értünk el, mint tavaly — mondotta Paál Atti­la, a gárda edzője. — Hetente öt alkalommal, tornatermi ed­zésekkel készültek a vízilab­dázók. Ott a technikai elemek gyakorlására nem volt mód. A bajnokság vége felé javult a forma, párhuzamosan azzal, hogy újra- — a rajt előtt egy héttel — vizes edzéseket tart­hattunk. Ezt bizonyítja a Bánki Danát csapattól Ceglé­den elszenvedett vereség is, ki­ket a később sorra került, bu­dapesti visszavágón már bizto­san győztek le a mieink. — Hogyan alakultak az egyéni teljesítmények? — A visszaigazolt Kelemen egyike volt a legjobbaknak. A legtöbb gólt Papp Gyula lőtte. Igen jó a lövőtechnikája, s jók a fizikai adottságai. Ha lehig­gad, még sokra viheti. Ko­máromi rengeteget úszott, s Ungvári is, aki az utolsó ösz- szecsapásokon már rendelke­zésünkre állt, jó átlagot nyúj­tott. Végül említést érdemel még a hátvéd, a fiatal Pákoz- di József is, aki aránylag ké­sőn kezdte el ezt a játékot. Szorgalmával behozta lemara­dását. — Várható-e ebben az évben még valamilyen esemény? — Készülünk tovább, hiszen szeptember 11—12-én végre Cegléden is lesz vízilabdator­na, a Kossuth Kupa, melyen szeretnénk jól szerepelni. Az elért helyezésnél is fontosabb viszont a fiatalok beépítése, a javuló, izmosodó játék. Ebben jelentősen előbbre kell lép­nünk az igen hosszú, 1977 ta­vaszáig tartó bajnoki szünet­ben. ★ A CVSE ifjúsági együttese a Budapest bajnokságban jobban szerepelt, mint tavaly. Néhány ügyes gyerek van közöttük, Bóbisra például több szakem­ber felfigyelt már. A fiatalok­nak elsősorban több labdás ed­zést kell tartani, hogy a labda­kezelés és -továbbítás ne okoz­zon nekik nehézséget, játékuk gyorsabb, taktikusabb legyen, U. L. A sárvári baromfi-feldolgozó üzem részére tolópadok készül­nek a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet Déli úti részlegében. A csillekerekeket 90 milliméter vastag lemezből vágják (a képen). A 720 ezer forint értékű munkával még ebben a negyedévben szeretnének elkészülni. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A BIVIMPEX NYERSBÖRTELEPE gépkocsivezetői Jogosítvánnyal rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat alkalmaz. Két műszak. Jelentkezés: Cegléd. Lovász utca 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom