Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 11., SZERDA Ősszel kezdődik a politikai oktatás Tevékeny a városi népfrontbizottság A Hazafias Népfront máju­si küldöttértekezletén megala­kult az új városi bizottság amely a hatodik kongresszus '.őkészületeinek jegyében lá- )tt munkához. A bizottságban 3 az elnökség soraiban sok fiatal, több a lány és az asszony, arányos képviseletet kaptak a munkások, a mező- gazdaságban dolgozók, az al­kalmazottak és az értelmisé­giek. A növekvő feladatok el­látására alkalmas a testület. A Hazafias Népfront városi bizottsága a napokban ülést tartott, amelyen Tankó Zoltán, a bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Ban- czik Tivadar népfronttitkár áttekintést adott a mozgalmi munka fontosabb mozzanatai­ról. A feladatok elvégzését se­gíti a béke- és barátság-, a környezetvédelmi, a honismereti, a társadalmi munkát szervező és a nő­bizottság. Fontos teendői vannak mind­egyiknek. A békehónap ese­ményeinek előkészítése, a ba­rátsági találkozók megrende­zése, a szolidaritási akciók le­bonyolítása egyaránt nagy fontosságú. A környezetvéde­lem területén Cegléden is sok a tennivaló. A krónikaírás, a helytörténeti kutatás ugyan­csak a népfrontmozgalom sa­játja már hosszú idő óta. A társadalmi munka összehan­golása lehetővé teszi a na­gyobb hatékonyságot, azt, hogy mindig a legfontosabb cél megvalósítását szolgálják az erőfeszítések Ezúttal a végzett munka számontartása, és — ennek alapján — a leg­szorgalmasabb városlakók el­ismerésére teendő javaslat is hatáskörébe tartozik. A nőbi­zottság munkaterülete ugyan­csak sokféle: az iskolai szülői munkaközösségekkel éppúgy tartja a kapcsolatot, mint a gyámhatósággal, megvizsgálva az állami gondozásban levő, nevelőszülőknél élő gyerekek helyzetét. Szervezi a gyerek­napot, az öregek napját és számtalan más feladatot old meg. A népfronttitkár elmondot- a, hogy az 1976—77-es évadban négyféle politikai előadás- sorozat hangzik el, mind­egyik öt témát ölei fel. Ezeket a vasipari szövetke­zetben, a Május 1. Ruhagyár­ban, az EVIG-ben, a Stylus Faipari Szövetkezetben és a KÖZGÉP-ben rendezik. Poli­tikai vitakör kezdődik a többi között a Kossuth Művelődési Központban, a múzeumban és más, kis létszámú munkahe­lyeken. Az ősszel ismét megszerve­zik a szülők iskoláját, a nők és az ifjak akadémiáját, a munkásakadémiát. Segítséget nyújtanak a nyugdíjasok és a kismamák klubjának működé­séhez, előadásokat tartanak a kisiparosoknak, támogatják a kertbarátok működését. A szakmaközi bizottsággal kar­öltve hívják életre a szocialis­ta brigádvezetők klubját. A népfront súlyt helyez a tanácstagok támogatására. A közelmúltban fejeződtek be a velük folytatott beszélgetések, amelyek átfogó képet adtak az egyes tanácstagi választókör­zetek életéről, gondjairól, kí­vánságairól. A tanácstagok el­mondották, miben értek el eredményeket és hol várnak A Ceglédi Állami Tangazda­ság csemői sertéshústermelő üzemében a napokban terme­lési tanácskozást tartottak, amelyen Fölföldi Sándor ijzemigazgató értékelte a végzett munkát, és beszámolt az idei első félév eredmé­nyeiről. Az első hat hónap során ki­magasló tervteljesítést értek el, ugyanis a célul tűzött IS ezer 550 mázsa sertéshús he­lyett 20 ezer 891 mázsát érté­kesítettek, így félévi tervü­ket 112,6 százalékra teljesí­tették. Éz pénzben pzt jelenti, segítséget, az eddiginél több törődést. Sok hasznos javas­lat, észrevétel hangzott el, amelyeket a továbbiakban szem előtt tartanak. A bizottság megvitatta, majd elfogadta a testület má­sodik félévi munkaprogram­ját. Tevékenységük középpont­jában a hatodik népfront- kongresszus által megha­tározandó feladatok is­mertetése és végrehajtása áll. Az ősszel megbeszélésre hív­ják össze a városi tanács ter- melés-ellátásfelügyeleti osztá­lyának munkatársait, a hely­beli ÁFÉSZ és a MÉK-kiren- deltség vezetőit, hogy tájéko­zódjanak a várható téli gyü­mölcs- és zöldségellátásról. Két alkalommal üzemi fóru­mot rendeznek, amelyen a nők helyzetével és ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. A szülői munkaközösségek veze­tőivel ismertetik az új iskolai rendtartást. Összegezik a csa­ládi és társadalmi ünnepsé­gek tapasztalatait, és meg­szabják a további teendőket. A bizottsági ülés megtár­gyalta, majd jóváhagyta az augusztus 20. megünneplésére tett előkészületeket. (tamasi) hogy június végéig 63 millió 973 ezer forint árbevételre tet­tek szert. A csemői sertéstelep jelen­legi állatállománya 33 ezer 342 darab, melyből húszezer jószág hízik, tízezer malacot nevelnek, a többi tenyészállat. Naponta 15—20 tenyészkoca ellik, és mindennap 150—200 malac születik. A beszámolót több hozzá­szólás követte, és Csonka Ti­bor, a tangazdaság igazgatója elismerését fejezte ki az elért eredményekért a dolgozóknak. (k. 1.) CEGLÉDI ÁLLAMI TANGAZDASÁG Több sertéshús Szőlők Cegléden AZ ELSŐ SZŐLŐK az öreg­hegyben voltak, keletkezésükig sem az írások, sem az emléke­zet nem nyúlik vissza. Szabad foglalásúak voltak, lehúzód­tak a Pesti és a Budai út kö­zött a város fölötti akiokig. A krónikák megemlítik, hogy a török időkben a ceglédi nép­nek Kőrösre való futása után Hazajártak házaikat gondozni és a szőlőket művelni. A második nagy szőlőtelep jóval későbbi, létrejöttét a mindinkább elhatalmasodó fu­tóhomoknak köszönheti, ami­kor déli pusztáikon már rideg gulyák, ménesek, ökörcsordák és juhnyájak legeltek, s a lege­lőkre betört a futóhomok. 1315-ben jelent meg az urada­lom fölhívása, a homokra szerződést kötöttek. „Melly Czeglédi Uradalom és ugyan Czegléd Mező Várassa közt az úgy nevezett Gerje Si- vány homok Szöllőnek való föl osztása végett e következendő föl tételek alatt köttetett: Elő­ször: A Földes Uraság az egész mintegy 653 jugérum, vagy már miolta föl mérődött, több- 'e is szaporodott Tájékot, melly tsupa Sivány homokból áll, és a közönséges legellőnek köze­pette fekszik, szöllőnek az olyan Czeglédi Lakosok közt fogja föl osztani, akiknek a bé ültetésre és további megmun- káltatásra elgendő értékek va­gyon. Másodszor: Az ezen ülte­tendő Szöllőből esendő Dézsma a jelenvaló Contraktus helyben hagyása napjától a tizedik esz­tendőre határoztatik. Határoz- tatik még: egynéhány helyeken a homok partokat el egyenesí­teni, más helyeken a laposo­kat nagy fáradsággal el tölte­ni, az egész tájékot közerővel körül árkolni, eleven Sövény­nél bé ültetni, Kapukat állí­tani kötelesek. A Tőkék közé fákat, kukoritzát, krumplit, vagy egyébb természtvényt ül­tetni lészen nem szabad. Hogy mindezek szorosabban végre hajtódjanak, a Városi Tanáts egy Hegymestert fog választa­ni. Eltelvén pedig a tíz esz­tendők. minden szöllő birtokos köteles lészen a termésének nyoltzadikát tiszta mustban beadni.” Ezek a szőlők az 110 négy­szögöles latin jugerumok (hol­dak) után először Juger, ké­sőbb Ugyer néven váltak is­mertté. A negyvennyolcas polgári forradalomig Cegléd három határrészén volt szőlő: az öreghegyen kilenced dézsmára 1764 hold, az Ugyerokban nyolcadra 1335 hold, és az ura­dalom saját kezelésű 34 holdas Cserő-pusztai szőleje. A bor- dézsmát a ma is használatos évszázados cserői pincébe hordták. A SZÖKEHALMI GAZDA­KÉPZŐ 1846-tól minőségi vál­tozást idézett elő a borterme­lésben. Tangazdaságának töb­bek között törzsgyümölcsöse, faiskolája és szőlőtelepe volt. Ez utóbbi az Európában legjob­ban bevált fajtákat gyűjtöt­te és a legkorszerűbben gon­dozta. nemes vesszeit eladta. Szőkehalmán, a paraszti mű­veléssel szemben, rajnai mó­don kezelték a szőlőt. A nagy telepítések a Pascum commum, a közlegelő fölosztá­sával kezdődtek, a huszonhá­romezer holdon nyájak forog­tak addig. 1864-ben történt az elkülönítés, azaz az uradalom által is és a jobbágyok által is használt nagy füves térség megosztása és magántulajdon­ba helyezése. A volt jobbágyok egy egész telek után 22 hold legelőt kaptak, még a házas zsellérek is két-két holdat. Eze­ket járandóságoknak nevez­ték. A Mizsei út mentén még ma is Járandóságoknak mond­ják ezeket a parcellákat. A Csengerit 1888-ban, Cse- mőt 1895-bén, a Tölest és az Irtványt 1903-ban, a Hosszúho­mokot 1904-ben telepítették be. A homoki szőlők azzal a föl- becsülhetetlen előnnyel jártak, hogy bennük a filoxera nem pusztított, dúsan termettek és hatalmas hasznot hoztak a ceg­lédieknek, így a homoki borok léptek a klasszikus tokaji, Ba- laton-vidéki és más hegyvidé­ki borok helyébe. A városon nagy pincék épültek és szüret idején özönlöttek ide a borke­reskedők és ügynökök. Az élénk kereslet lázba hozta Ceglédet, minden erdőt kiir­tottak és minden alkalmas le­Napról napra cseperednek A kelleténél kisebb testsúllyal világra jött újszülötteket féltő gonddal ápolják, gon­dozzák a ceglédi kórház gyermekosztályának koraszülött részlegében. Növekedésükhöz a kedvező feltételeket, egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat biztosító inkubátorok teremtik meg, szakképzett gondozók felügyeletével. Apáti-Tóth Sándor felvétele A betakarításban helytálltak a fiatalok Megtisztelő feladat kombájnosnak lenni A napákban befejeződött a ceglédi járásban a gabona- betakarítás. A határban a leg. melegebb napokban is serény munka folyt. Idősebbek és fia­talok együtt dolgoztak azért, hogy a sokat érő termés mi­előbb raktárba, védett helyre kerüljön. Boros Jánostól, a KISZ já­rási bizottság titkárától meg­tudtuk, hogy az idei gabona- betakarításban szinte kivétel nélkül minden termelőszövet­kezetben ott dolgoztak a fiata­lok. — A mezőgazdasági munkák közül a fiataloknak ma elsőd­legesen az a vonzó, ahol gé­pekkel, az új technikával dol­goznak. Így termelőszövetkeze­teink KISZ-alapszervezeteinek gerincét is a műhelyekben, a szállításban dolgozó fiatalok jelentik. Mikor betakarításról beszé­lünk, egy kicsit mindenki ma­gáénak érzi a határt, méregeti, becsülgeti a termelést. — Termelőszövetkezeteink fiataljai, mint azt a KISZ KB gelőt föltörtek. Az erdő és szőlő helyes aránya, a fölsza­badulással került egyensúly­ba A TERMÉST ŐRIZNI KEL­LETT a tolvajoktól. A cső­szöknek holdanként két icce bort adtak a gazdák. Ezt a természetbeni fizetést 1854- ben pénzen váltották meg, ic­cénként 3 pengőkrajcárral. Negyvennyolc előtt senki hamarabb nem szedhette a szőlőt a parancs előtt. A tiszt­tartó és a tanács közösen álla­podtak meg a dézsmacsalások elkerülésére. A szüretre az en­gedélyt dobszóval hirdették. Verték a tizedesek, és a nép vi­dáman készülődött. A hagyo­mányos bürgét levágták, a sze­kerek hordták a szüretelőket az őszi hajnalokon szét a ha­tárba. Az öregszőlőkbe a Sző­lő utcán vonultak, melyet ma a Felszegi út zár le a befelé vezető dűlőúttól, helyette a Budai úton és a Pesti úton járunk. A LÁNYOK, ASSZONYOK DOLGA volt a szedés, a fér­fiak a nagy fapréseket csavar­ták tempósan. Pipa lógott a szájukban, s a mustot éppen csak megkóstolták, inkább az előre szedett újbort iszogatták. A gyereksereg a dűlőutak ho­mokján hancúrozott. Béke len­gett a tájon és szelíd, simoga­tó napmeleg, mustos kocsik nyikorogtak, a bakon vénem­berek ültek, igen lassan halad­tak, be-bekiáltottak a gazdák­nak a gunyhók elé: „Létté?” Vagy a szokásos jókívánságot: „Bű szüretet, nagy csizmát!” Hídvégi Lajos falusi és mezőgazdasági osztá­lyának munka társával a tsz- ben tett látogatásunk is iga­zolja, részesei a nagy mező- gazdasági munkának, a beta­karításnak. Kora hajnaltól ké­ső estig fáradhatatlanok, telje­sítik egyéni vállalásaikat. Abonyban, a József Attila Tsz-ben az egyik SZK—5-ös kombájnt fiatalok kezelhették I — a tsz legfiatalabb kombáj- ( nosai, Somodi Imre és a KISZ- alapszervezet vezetőségi tagja, Zsemlye József. Somodi Imre épp azokban a napokban töltötte be hu­szonegyedik életévét, szinte munkájával ünnepelt. Hatodik éve, hogy részt vett az ara­tásban, és igen büszke volt arra, hogy ő lehetett a gép ura. Zsemlye József alig egy éve szerelt le, innen vonult be, ide is jött vissza, ö első éve, hogy önállóan kombájnozott. Szi­kár, vékony fiatalember — arra a kérdésre, hogy hogyan lett kombajnos, így válaszolt: Augusztus 15-én rangadóval kezdődik a férfi kézilabda NB ll-ben a bajnokság őszi idé­nye. A jelenleg 15 ponttal a második helyen álló KÖZGÉP SE a 16 pontos, első helyezett MMG-t fogadja. Találkozójuk sorsdöntő lehet a bajnoki cí­mért folyó versenyfutásban. A ceglédiek esélyei megnö­vekedtek, hiszen a tavaszi, Kecskeméten lejátszott, s el­vesztett mérkőzés után a Kézi­labda Szövetség játékvezetői műhiba miatt helyt adott a KÖZGÉP óvásának, és augusz­tus 25-én újra összemérik ere­jüket a csapatok. A ceglédiek­nek tehát még egy lehetősé­gük nyílt pontjaik gyarapítá­sára. — Az 1—3. hely' egyikén szeretnénk végezni, de termé­szetesen nem mondunk le az első hely megszerzéséről sem. A rajtra jó formába lendü­lünk. Aki a rangadókkal telí­tett első fordulókban kiemel­kedően tud szerepelni, nagy lépést tehet a»NB I B-be ju­táshoz — mondotta Imregí Ferenc, a. csapat edzője. — A felkészülés során mit tettek, hogy felü'múlják ve- télytársaikat? — kérdeztük a szakvezetőt. — A játékosok érzik felelős­ségüket, s ez közrejátszott ab­ban, hogy sikeres volt nyári felkészülésünk. Kevés volt a hiányzás, s emellett a szorgal­— Szeretem a gépeket, mű­helyben dolgozom, de nagyon örültem, hogy főnökeim kom- báj nozni hívtak és boldogan vállaltam. Felelősségteljes munka, megbecsültek minket, gondoskodtak rólunk, naponta főtt ebédet hozott a tsz autó­ja a határba. Pásztor Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke így vélekedett a fiatalok munkájáról: — Az aratáshoz minden évben a legszorgalmasabb, legr becsületesebb embereket válo­gatjuk. Nálunk megtisztelő fel. adat kombájnosnak lenni. A nyolctagú brigád két legfiata­labb tagja, Imre és Jóska sok­oldalú, jó szakember. Munká­jukra lehet számítani. A tsz elnöke így nyugtázta az aratást. Jó hangulatban, mert árpából 35 mázsa, búzá­ból 37 mázsa termett hektá­ronként, és a tervezett időre befejezték az aratást. H. I. mat és a fegyelmezett munkát sem hiányolhattam. Július 13- tól 15-ös kerettel, heti négy alkalommal edzettünk, örü­lünk, hogy most már Szrapkó, Zsiga és Szabó L. személyében három kapusunk is van. A felkészülésben részt vett a fiatal Nagy és Stefanovics, Malizs János is. — Milyen előkészületi mér­kőzéseket vívtak? — Ott voltunk Fonyódon a Balaton Kupán és Dunaújvá­rosban az Alkotmány Kupán. Mindkét tornán többször is pályára léptünk, jó erőfelmé­rést jelentettek ezek, a maga­sabb osztályú ellenfelek ellen vívott összecsapások. A felké­szülés utolsó két hetében fő feladatunk a labdabiztonság megszerzése, s néhány — a mozgás alapjául szolgáló — fi­gurális gyakorlat elsajátítása, gyakorlása volt. U. L. A BIVÍMPEX NYERSBÖRTELEPE gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munkagépkezelűt. valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat alkalmaz. Két műszak. Jelentkezés: Cegléd. Lovász utca 2. RAJTOL A KÉZILABDA NB II Hangadó az első fordulóban TÖBB ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom