Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

1976. AUGUSZTUS 11., SZERDA 7 Heti jogi tanácsok Cikkeink nyomán Tudnivalók társadalombiztosítási ügyekben Lapunkban többször írtunk olvasóink közérdekű kérdései­re társadalombiztosítási prob­lémákról, főként nyugdíjügyek­ről. Május 26-i számunkban K. A.-né nagykőrösi, és I. Z.-né, valamint L. M. gödöllői olva­sóinkat tájékoztattuk a szolgá­lati idő beszámításával, a le- 6zázalékolással és a munkakép­telenségi járadékkal kapcsola­tos kérdéseikre. K. A.-né részére nem tud­tunk kedvező választ adni, de részleteiben kifejtettük, hogy ma már miért nincs lehetőség a tsz-ben 1968 előtt családtagi minőségben eltöltött éveit szol­gálati időként beszámítani. Ügy gondoljuk, kielégítő volt a tájékoztatás, legalább is megnyugtattuk, hogy nem kö­vettek el ellene törvénysértést. A taszázHékolárról I. Z.-né gödöllői olvasónkat egészségügyi okokból beállott sajnálatos munkaképesség- csökkenésével kapcsolatosan igazítottuk el, hogy mivel munkaképesség-csökkenése nem éri el a 67 százalékot, a munka abbahagyását nem ta­nácsoljuk, mert egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás esetén, a megszakítást megelő­ző szolgálati időt, akkor lehet figyelembe venni, ha a megsza­kítás után legalább 5 évi újabb szolgálati időt szerez. Tehát új­ból el kell helyezkednie, mert még csak 40 éves és az öregsé­gi korhatár nőknél 55 életév (tsz-tag nőknél 1976-ban 59 év). Ha viszont rokkantnyugállo­mányba helyezik — írtuk la­punkban —, akkor nincs prob­léma, mert az 55. életév eléré­sénél kérheti az öregségi nyug­díj megállapítását. Ez Utóbbiból sajnálatos sajtó­fiiba következtében kimaradt egy fél mondat, és ennélfogva a tájékoztatás félreértésre ad okok Helyesen a mondat így hangzik: Ha viszont rokkantnyugállo­mányba helyezik, de a nyugdíj- korhatárt megelőző 5 éven be­ül megszüntetnék a rokkantsá­gi nyugdíjat állapotának javu­lása miatt, akkor nincs problé­ma, mert az 55. életév elérésé­nél kérheti az öregségi nyug­díj megállapítását. Ha már en­nél a kérdésnél vagyunk, úgy gondoljuk helyes, ha ezt a gon­dolatot tovább folytatjuk és kitérünk arra is, hogy jelent-e az „öregségével” szemben hát­rányt a rokkant nyugdíjasnak az, ha a foglalkoztatási keret túllépésével tovább dolgozik. Nem jelent hátrányt. , Elöljáróban megjegyezzük tehát, hogy az, aki a nyugdíj- korhatár eléréséig rokkant­nyugdíjban részesül, a nyugdí­ja helyett öregségi nyugdíjat nem kaphat, vagyis akinek rok­kantsági nyugdíjat állapítanak meg, az öregségi korhatár be­töltése után változatlanul ezt kapja tovább. Más kérdés ter­mészetesen, ha a szóban lévő személy a rokkantsági nyugdíj megállapítása után újabb szol­gálati időt szerez. Ennek rész­leteire itt most nem térünk ki, hanem a foglalkoztatási keret túllépésével kapcsolatos előbb említett kérdésekre, mivel a cikkünket követően többen szóltak hozzá, és tették fel ezt a kérdést nekünk. Marad tehát az az alapeset, hogy a rokkantsági nyugdíjas eléri az, öregségi nyugdíj kor­határát, és a továbbiakban is — a jogszabálynak megfele­lően — rokkantsági nyugdíjat leap, és egyidejűleg dolgozik. Ha a rokkantsági nyugdíjas dolgozik és túllépi a foglalkoz­tatási keretét, rokkantsági nyugdíjának 1/3-át munkája mellett is folyósítják. Az öreg­ségi nyugdíjat viszont a foglal­koztatási keret túllépése esetén, a muri*a mellett — ilyen eset­ben — szüneteltetik, legfeljebb azonban a naptári év végéig. A munkaképtelenségi járadékról Ugyanezen lapszámunkban L. M., szintén gödöllői olva­sónknak a munkaképtelenségi járadékkal kapcsolatos kérdé­sére is választ adtunk. Akkor neki csak általánosságban ír­tunk, mert levele hiányos volt. Cikkünk nyomán kiegészítette levelét, ezért itt most megem­lítjük, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 152. §-a más­ként rendelkezik, ha a munka­képtelenségi járadékot igény­lőnek öregségi, rokkantsági nyugdíja vagy kivételes ellátá­sa van és másként, ha keresete vagy keresőfoglalkozásból szár­mazó jövedelme vám Az előbbi esetben — az egyéb feltételek megléte ese­tén, akkor állapítható meg a munkaképtelenségi járadék, ha a felsorolt nyugellátások össze­ge a tsz-tagságon alapuló öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­gét (920 Ft) nem éri el, az utóbbi esetben pedig akkor — ahogy írtuk cikkünkben —, ha a kereset vagy jövedelem az öregségi járadék összegét (688 Ft) nem haladja meg. A fentiekben kívántuk ki­egészíteni korábbi cikkünket, tekintettel arra, hogy a felve­tett témák nagy érdeklődést, több hozzászóló értékes, hasz­nos észrevételeit váltották ki. Az özvegyi nyugdíjról Az alábbi témáról még nem írtunk, de ennek a cikknek ke­retében úgy gondoljuk, helyes, ha foglalkozunk az özvegyi nyugdíj egy most felvetett, többeket érintő kérdésével. Olvasónk állandó özvegyi nyugdíjat kapott, bár az ál­landó özvegyi nyugdíjra jogo­sító életkort még nem töltötte be. Hogyan volt ez lehetséges? Ügy, hogy két árvaellátásra jo­gosult gyermeke van, jobban- mondva volt olvasónknak. Azért mondjuk, hogy volt, mert a gyermekek az oktatási intézmény nappali tagozatán A Legfelsőbb Bíróság dönfése A szolgálati lakásról befejezték a tanulást. Ezután már árvaellátás nem jár utá­nuk. Mivel a feleségnek az öz­vegyi nyugdíjat a két árvaellá­tásra jogosult gyermekre te­kintettel folyósították, így az erre való jog megszűntével az özvegyi nyugdíjra való joga is megszűnt. Azt mondja ugyanis a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 67. §. (3) bekezdése, hogy az árvaellátás­ra jogosult gyermekek tartása címén megállapított állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyer­meket sem illeti meg árvaellá­tás. Feléled viszont az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűné­sétől számított 15 éven belül bekövetkezik (pl. betölti az 55. életévet — tsz-tag férj után 1980. január 1-től 55 év, addig magasabb —, vagy megrokkan az özvegy). Mi a helyzet, ha az özvegy házasságot köt? Az özvegyi nyugdíjra jogo­sultság megszűnik, ha az öz­vegy az állandó özvegyi nyug­díjra jogosító életkorának a betöltése előtt házasságot köt. Ha azonban az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor (ez 55. életév, ez a korhatár, aki tsz-tagként szerzett szolgálati idő figyelembevételével kéri, annál 1976-ban 59., 1977-ben 58., 1978-ban 57., 1979-ben 56., 1980. január 1-től 55 életév) után köt az özvegy házasságot, nem veszíti el özvegyi nyug­díját házasságkötés miatt meg­szűntetett állandó özvegyi nyug­díjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha az igénylő a házasságkötéskor végkielégítést nem vett fel, és a házasság létrejötte nélkül egyébként is megilletné az ál­landó özvegyi nyugdíj. S hadd említsünk még szót arról az esetről, amikor üzemi baleset következtében özve­gyül meg a házastárs. Jogi ta­nácsadáson merült fel ezzel kapcsolatosan kérdés, főleg a régi és az új szabályt illetően. Az 1975. június 30-ig hatály­ban volt 1958. évi 40. sz. tvr. értelmében életkorra tekintet nélkül járt az állandő özvegyi nyugdíj a feleségnek, ha férje a munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. A régi, vagyis az em­lített rendelet azonban csak a munkahelyen elszenvedett ha­lálos üzemi baleset esetén biz­tosított az özvegynek életkorá­ra, egészségi állapotára, gyer­mekei számára tekintet nélkül állandó özvegyi nyugdíjat. Az új törvény — az 1975. évi II. tv. —, amely a múlt év július I. napjától hatályos, nemcsak ilyen esetben, hanem minden halálos üzemi baleset esetére, sőt foglalkozási betegségben történt elhalálozás esetén is biztosítja az özvegynek minden egyéb feltétel nélkül az állan­dó özvegyi nyv <díjat. Dr. Molnár József jogtanácsos Egy gyár alkalmazottjának szolgálati lakást biztosított, amiért sem bért, sem köz­üzemi díjat nem kellett fizet­nie. Több mint húsz évi szol­gálat után az a munkakör, amelyet az illető betöltött, megszűnt és ekkor ügyintézői beosztásba helyezték. A meg­állapodás szerint a fizetése 400 forinttal kevesebb lett, de a korábbi szerződésnek a lakáshasználatra vonat­kozó részén nem változ­tattak. Éppen ezért nagy volt a tiszt­viselő megdöbbenése, amikor egy évvel később igazgatói fel­szólítást kapott, amely szerint a lakásért egy évre visszame­nőleg havi 460 forint bért, közüzemi díi címén pedig havi 100 forint illetményt kell fi­zetnie. Az illető a vállalathoz intézett levelében közölte, hogy a lakbárfizetési kötele­zettséget nem fogadhatja el, mert azt jogszabályellenesnek tartja, panaszával a munkaügyi döntőbizottsághoz is fordult, ahol előadta: a lakásban mun­kaszerződés alapján több mint húsz éve természetbeni jutta­tásként lakik. Az erre vonat­kozó megállapodást az új munkaszerződés nem módosí­totta, •ellenkezőleg, kifejezetten fenntartotta. Márpedig a Mun­ka Törvénykönyve értelmében a vállalat a munkaszerződést egyoldalúlag nem változtat­hatja meg. Ellenkező állás­pont elfogadása nemcsak tör­vénysértést, de méltánytalan­ságot is eredményezne, mert a munkakörváltozás folytán 400 forint keresetvesztesége kelet­kezett, ami a vállalat által kö­vetelt újabb, közel 600 forint­tal ezer forintra emelkedne, ötvenkilenc éves, nyugdíjazás előtt áll, a nyugdíj összege szempontjából pedig nem kö­zömbös, hogy a szolgálati la­kás használatára természet­beni juttatásként, vagy csak használati díj ellenében jogo­sult. Egyébként is a vállalat­nak a lakásra nincs szüksége. A döntőbizottság, majd ke- /rssetére a bírt» ág is elutasí­totta. Az ez eilen emelt tör­vényessági óvásra a Legfel­sőbb Bíróság ezt az ítéletet, valamint a vállalat igazga­PARBESZÉD A SZÉLHÁMOSSAL „Elismervényt sem kértek” ÉRTESÍTÉS A KAVICSVÚSÁRLÓKNAK A KAVICSBÁNYA VÁLLALAT értesíti t. vásárlóit, hogy a csepeli üzemében 1976. augusztus 1-től megszűnt a kavics készpénzes értékesítése. Ez mindenfajta kavicsra vonatkozik. Színhely a Budai Járási Rendőrkapitányság. A szobá­ba, ahol vagyak, behallatszik az ügyfélfogadás kora délelőtti zsivaja. Nyílik az ajtó, egy matuzsálem áll a küszöbön. Illledetmes alázattal köszön, csuklóján bilincs. Tekintete el­ső látásra kivehetetlen. Apró szem párját beágyazza arcának sok-sok barázdája. Karját ré­gi emlékeket felidéző tetová­lások tarkítják. Sziavájt alig érteni, szájában egyetlen fog. —■ Kérem, én már szerepel­tem a Kék fényben is. Leg­utóbb, amikor egy év tíz hó­napot kaptam. A bíróság 42 csalásért büntetett. — Mikor szabadult? — Három hónappal ezelőtt. — S most megint csalt. — Ven, megint. Hatodszor. Ugyanott, ahol eddig. Bemen­tem Pilisvörösvárra, megszólí­tottam az embereket, hogy ke­vés a pénzem a malacvásárlás- hoz. öik pedig, se szó, se be­széd, adtak. — Kérték nyugtát? — Áh. Egyszer egy öreg­ember Budakeszin csak úgy kölcsönzött, ha nála hagyom a személyi igazolványomat. Másnap keltett volna kivál­tani ... Gondolhatja hogy az­óta feléje se néztem. — Perbálon bekopogtam az egyik házba. Annyit tudtam, a családról, van egy fiuk. A gazda nyitott ajtót, elmond­tam neki, a lányomnak udva­rol a »tyerek. örvendezett. Le­ültetett és megkínált egy po­hár borral. Végül pénzt adott. — Van magának lánya? — Nincs énnekem senkim. Csak két testvérem, akik vörösváriak. A szüleim ott van­nak eltemetve. Apró szempárja könnyel te­lik meg. — Ötvennégyig nem volt ve­lem baj. Az első esetem után kitiltottak Pest megyéből. Pi- lisvörösváron születtem, más­hol nem találom föl magam. A testvéreim számára isme­retlen a bíróság. Mellettük meg tudnék javulni. — Hová tiltották ki? — Mosonmagyaróvárra. Al­bérletben lakom, segédmunkás a foglalkozásom. Ick*;en va­gyok ott. Engedjenek vissza a szülőföldemre, különben el­pusztulok ... Wenzl György 55 éves gya­núsítottal beszélgettem. Aki már szerepelt a Kék fényben. Kamarás Péter tójának a lakáshasználati díj megállapítása tárgyában hozott intézkedését hatályon kívül helyezte. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint az ügyintéző a szolgálati lakást több mint húsz éven át in­gyen használta. Lényegében tehát ez mun­kadíjának részét képezte. Amikor az illető új munka­körbe került, és új munka- szerződést kötöttek, a gyárnak módjában állt volna a szolgá­lati lakás kiürítését, esetleg használati díj fizetését, illetve megfelelő laicás juttatását is felvetnie. Ekkor az ügyintéző mérlegelhette volna, hogy a szerződés ilyen módosítását elfogadja-e vagy sem. A gyár azonban ilyen ajánlattal nem élt, mert a munkaszerződés­ben csak az új munkakör és a munkabér módosítása szere­pelt, míg a régi megállapodás egyéb részit váuoaatlanul hagyta. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a lakás- használatra vonatkozó feltéte­lek változatlanul megmarad­tak. Az ezzel ellentétes bírói álláspont törvénysértő. — Nincs olyan munkaügyi szabály — hangzik tovább a határozat —, amely a vállalat­nál betöltött munkakör válto­zása esetén kötelezővé tenné a szolgálati lakás kiürítése, illet­ve használati díj fizetése iránti intézkedések megtételé*, s nem adna módot arra, hogy a dolgozó — a munkaadó mér­legelésétől függően — továbbra is térítés nélkül a szolgálati lakásban ma­radhasson. Ezt nyilván a gyár is elfo­gadta. Ilyen előzmények után pedig az egyoldalú szerződés­módosítás a Munka Törvény- könyvébe ütközik. Ezért agyár igazgatójának törvénysértő, a munkaszerződést egyodalúan módosító intézkedését teljes egészében hatályon kívül kel­lett helyezni, mert az ezzel ellentétes álláspont jogsza­bálysértő. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Tíz nap rendeletéiből A hibás, kellékhiányos vagy javított termékek kötelező jót­állásáról a Tanácsok Közlönye 31. száma tartalmazza a 3/1976. sz. BKM—KGM—Kip. M.—KKM—NIM. együttes ál­lásfoglalását. Ugyanitt találják meg az érdekeltek a SZÖVOSZ Lakás­szövetkezeti Főosztály közle­ményét a szövetkezeti lakások első öröklésének illetékmen­tességével kapcsolatban. A csoportos, korszerű csalá- diház-építéshez nyújtandó köl- csönökről szintén a SZÖVOSZ adott tájékoztatást, amelyet a Tanácsok Közlönye 32. száma tartalmaz. A költségvetési szervezetek­nél és egyes más intézmé­nyeknél folyó étkeztetésről és az étkeztetésért fizetendő té­rítési díjakról kiadott 18/1976. (VII. 4.) PM—MüM. számú együttes rendeletet a Művelő­désügyi Közlöny 15. száma is közzétette. Az állami gondozottak ne­velőszülői részére fizethető gondozási díj módosításáról ugyanitt találják meg az érde­keltek a 134/1976. (M. K. 15.) OM. számú utasítást, és az ál­talános iskolai tanulók sport­tevékenységének pénzügyi tá­mogatásáról rendelkező 135/1978. (M. K. 15.) OM. számú utasítást. A termelést közvetlenül irá­nyító építőipari műszaki dol­gozók munkahelyi pótlékát a 17/1976. (VII. 23.) EVM. szá­mú rendelet szabályozza, amely a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. Milyen legyen a modern sor­ház? A korszerű épület egyik tí­pusa a sorház: azonos épü­letek egymás mellé sorolásá­val keletkezik. A sorházak egyhangúságát a tömegek vál­tozatos mozgatásával, eltérő anyagok felhasználásával és a homlokzatok kellemes színezé­sével oldhatjuk fel. Különö­sen olyan telkeken érdemes sorházat építeni, melyeknek utcai szélessége kicsi. Gazdaságos építési mód ez. Olcsóbb a közműellátás, s a tartószerkezetek egymáshoz csatlakoznak, így kisebb az azonos alapterületű lakások ára. mint a különálló házak­ban. A képen látható emeletes sorház érdekes megoldású: két lakás kerül egymás fölé, de a kertrészek elkülönülnek. Az épületek tömbjeit ikergarázsok választják el egymástól. Az egyenként háromszobás laká­sok alapterülete 73.4 négyzet- méter, a garázs 14,9. Az előszoba mögötti világos étkezőből nyílik a nappali és a közlekedőfolyosó. Utóbbiba beépített szekrényeket tervei­tek, s a fürdőszoba, valamint a két hálószoba innen közelít­hető meg. Az etázsfűtés kazán­ja és a W. C. részére külön he­lyiséget biztosítottak. A gará­zsok és a ház között van a beiárat. A kétlakásos épület 23 méter széles telekre épít­hető. A betonalapú lakóépület falai B—30-as blokktéglafalak, a födém vasbetongerenda és két állószékes nyero*:fedél. Ki­vitelezése csak szervezett for­mában lehetséges, házilag nem. Az ilyen és hasonló házak terveit olcsó áron szerezhetik be olvasóink az Építésügyi Tá­jékoztatási Központ típusterv- dokumentáció osztályán: 1490 Budapest, Majakovszkij utca 7. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom