Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Egykor a város jelképe volt... Uborkatermesztők a Mészáros János Tsz-ben Elvetették az őszi érésű fajtákat A századforduló utáni év­tizedekben Nagykőröst ország­világ megismerte évi 5—600 vagont kitevő uborkatermesz­téséről. Érdekesen tette pró­bára ezt a hírnevet abban az időben egy alkalommal Szá­lán Ambrus, a város anya­könyvvezetője. Budapesten egy levelet adott fel, a borítékra azonban, a városnév helyére egy szép zöld uborkát rajzolt. A posta értette a tréfát s pon­tosan kikézbesítette a levelet a nagykőrösi címre. Aztán ne­hezebb évek következtek. Az első világháborút még vala­hogy kiheverte az uborkater­mesztés, de a második világ­háború után annyira megvál­tozott az élet, hogy szinte tel­jesen visszafejlődött a körösi uborkakultúra. Csak a terme­lőszövetkezetek felfejlődése után, az 1960-as években gon­doltak rá, hogy újra meg kel­lene kísérelni az uborka ter­mesztését. A fiatalok nem nagyon lel­kesedtek .érte, mert az ubor­katermesztés sok munkával járt de az idős tsz-tagok emlé­kezve rá, hogy mindig kifi- ■ zette mayát az uborkával való j foglalkozás, részes alapon vál- , lalkoztak a feladatra. Az első sikereket az akkori I Szabadság Termelőszövetkezet, i annak is a „zsírosi” zöldség- | termesztő brigádja érte el, l melynek Illés Gyula tapasz- j talt termelő volt a brigádve- I zetője. Igyekezett úgy meg­szervezni a termesztést, hogy a tagok megtalálják számítá- I sukat. A későbbi években értéke­sítési nehézségek jelentkeztek. Ezen azonban segített a nagy­kőrösi konzervgyár, amikor a termesztés biztonsága érdeké­ben bevezette az előre rögzí­tett felvásárlási árakat. Közben a Szabadság Ter­Csökkent a veszélyeztetett gyermekek száma Nagyobb társadalmi segítséget vár a gyámügyi hálóséig A városi tanács vb igazga­tási osztályán kerestük fel Regdon Tibor főelőadók hogy a tanács gyámügyi tevékeny­ségéről érdeklődjünk. — Munkánk nagyon szer­teágazó. A rendeletek alapján — mondta — elvileg 267 féle gyámügy lehetséges. Városi ha­táskörbe ezeknek az ügyeknek hozzávetőlegesen a fele tarto­zik. Szerencsére a gyakorlat­ban valamivel kevesebb, 110— 120-féle üggyel kell foglal­koznunk. A legtöbb esetünk az állami gondoskodási ügyek köréből kerül ki. Ezen kívül ránk hárul a kiskorúak lát­hatásának szabályozása, sze­mélyi és vagyoni érdekvédel­mük. Mi intézzük az örökbe­fogadási és az állami gondo­zásba vételi ügyeket. A gyér- | mekelhelyezési perekben a mi feladatunk a bíróság által kért környezettanulmányok elké­szítése is. — A gondoskodási ügyek nagy száma azt mutatja, hogy sok a veszélyeztetett gyerek? — Az utóbbi két évben szá­muk csökkent, de még mindig elég sok, jelenleg mintegy öt- vsn veszélyeztetett gyereket tartunk nyilván a városban. Többségüknél környezeti és magatartási veszélyeztetett­ségről van szó. Ritkább az egészségügyi veszélyeztetettség, s még kevesebb az anyagi. Önhibáján kívül manapság nemigen kerül senki igazán szorult anyagi helyzetbe. — Melyek a leggyakoribb okai a gyermekek veszélyez­tetettségének? — Tapasztalatunk szerint az alkoholizmus, a kultúrálatlan életmód. A veszélyeztetett gyermekek családjára az ese­tek túlnyomó többségében ez jellemző. — Milyen védő-óvó intézke­déseket alkalmaznak? — Mintegy 27-féle védő-óvó Intézkedést foganatosíthatunk munkánk során. Ezek közül a legenyhébb a beszélgetés Szükség esetén javaslatot te­szünk a szülő alkoholelvo­nó kezelésére, sőt pert indítha­tunk a szülői felügyelet meg­szüntetésére is. Ez azonban az utóbbi tíz évben nem fordult elő. Elég szigorú intézkedés az is, amikor megelőző, vagy a már bíróságot is megjárt kis­korúnál utógondozó pártfogót rendelünk ki a gyermek mellé. — Hogyan történik a veszé­lyeztetett gyermekek felderí­tése? — Ez nagyon bonyolult fel­adat. Érthető, hogy a szülők nem jelentik be, ha gyerme­kük veszélyeztetett. Azon vi­szont már gyakran csodálko­zom, hogy a szomszédok, ro­konok is csak nagyon ritkán keresnek meg bennünket ilyen ügyekben. Talán azt tartják — ne szólj szám, nem fáj fe­jem? Gyerekek esetében ezt a magatartást nem lehet elég­gé elítélni. Legaktívabb segí­tőink az oktatási intézmények. Nemcsak a veszélyeztetett, ha­nem a nehezen nevelhető és a hátrányos helyzetű gyerekeket is felderítik és nyilvántartják. A 3 évesnél fiatalabb gyerme­kek esetében a védőnők se­gítségére számíthatunk. Jelen­tős támogatást nyújt a már említett gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság, valamint a rendőrség is. Ezek a szervek évente új felmérést végeznek. A már ismert veszélyeztetett gyermekekről pedig évente kétszer is kérünk jelentésit. — Évenként hány gyermeket vesznek Nagykőrösön állami gondozásba? — Tavaly 14-et. Az idén ed­dig ötöt. Viszonylag csendes félévünk volt. Kevés az örök- befogadás is. — Milyen gondok nehezítik a gyámügy munkáját? — Sok esetben nagyon bo­nyolult az ügyintézés. Ez részben érthető is, hiszen na­gyon kényes ügyekről van szó. Ezen módosítani a hivatal gondja Ami ennél fontosabb volna, az szemléletünk meg­változtatása. Ügy kellene él­nünk. mint a határőrfalvak­nak: állandóan figyelni, nines-e valahol környezetünkben rendellenesség, nincsenek-e veszélyeztetett gyerekek. Farkas Péter mel őszövetkezet a Dózsa és Hunyadi Tsz-ekkel egyesült, és most az új nagy Mészáros János Termelőszövetkezetben Illés Gyula kertészeti brigád­vezető, brigádjával együtt még nagyobb lendülettel termeszti az uborkát. — Az idén sincs panasz az uborkára — mondotta — ósz- szesen 25 hold szabadföldi te­rületen termesztjük, 60 vál­lalóval. A kovászos uborka ára 6—8 forinttal, a saláta­uborka 4 forinttal indult, s ez eddig több mint 700 ezer fo­rintot hozott a tsz-nek. Mióta a kovászos uborka ára 2, a salátauborkáé pedig 1 forint­ra csökkent, főleg méretes uborkát szedünk a konzerv­gyárnak, úgynevezett kisece- test és nagyecetest, 4 és 6 fo­rintos áron. — Kik vállalkoznak ma az uborkatermesztésre ? — Bizony, többségében a 40—60 évesek. A fiatal csa­ládtagok legfeljebb besegíte­nek. Egy-egy vállaló 400 négy­szögöltől másfél hold területig termeszti az uborkát. — A vállalók mennyit ke­resnek ezzel a munkával? — Megtalálják a számításu­kat. Kiemelkedő eredményt ért el özv. Hegedűs Józsefné, aki 800 négyszögöl uborka­földjéről eddig 50 ezer forint értékű árut adott le, melyből részesedésként 40 százalékot, 20 ezer forintot kapott. Bá­rány Józsefné másfél hold uborkájáról eddig 60 ezer to­rint árut szedett, melyből 24 ezer forint jár neki. — Mit termesztenek még a kertészetben? ' — 140 hold burgonyát ter­mesztünk és. 70 hold paradi­csomot, zömében vetőmagnak. Ezt 1,80 forintos védett áron veszik át. Van még 30 hold káposztánk is, és tegnap ve­tettünk el 15 hold őszi ubor­kát — mondotta Illés Gyula brigádvezető. Kopa László MOZIMŰSOR Tecumseh. Szinkronizált NDK kaland film. Előadás kez­dete: 4 órakor. Akció az elnök ellen. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadások kezdete: 6 és 8 óra­kor. MATINÉ Égy vonat az Ég állomásra. Előadás kezdete: 10 óra. HÉTFŐI MŰSOR A kék katona. Színes ameri­kai kalandfilm. (18 éven felü­lieknek.) Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Én és a tábornok. Előadás kezdete: 7 órakor. T mmogfis HT A PESTME G-Y E. I HÍRLAP KClONKIADASA XX. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM 1976. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP Fejlődik a közművelődés, tovább javul az iskolai munka színvonala A városi művelődésügyi bizottság megállapításai A városi tanács munkáját több, hozzáértő szakemberek­ből álló bizottság segíti. Sokré­tű tevékenységük nagyban hoz­zájárul a várospolitikai el­képzelések, tervek megvalósí­tásához, s ahhoz, hogy a ta­nácsi munka minden területen eredményes Legyen. E célokért munkálkodik a művelődésügyi tanácsi bizottság is. Tagjai jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógusok, köz- művelődési dolgozók, de van köztük e sajátos munka iránt érdeklődő üzemi munkás is. valamennyien — tekintet nélkül foglalkozásukra — jól isme­rik az oktató-nevelő, valamint a közművelődési munkára vo­natkozó irányelveket, határo­zatokat, azok szellemében lát­ják el feladataikat. A gondo­san összeállított éves munka- terv végrehajtása során szá­mos helyi intézmény tevékeny­ségét vizsgálták. Még igényesebben Mint a bizottság tagjai meg­állapították, ■ Nagykőrösön az utóbbi esztendőben javult a közművelődési munka szín­vonala. Ezt igazolta az a vizs­gálat is, melynek során az Arany János Művelődési Köz­pont tevékenységét elemezték. Egybehangzó vélemény: az intézmény nemes hivatásának csak igényes, átgondolt, az igényeknek megfelelő műsor- politikával tehet eleget. Az Arany János-társaság által szervezett műsorok, előadóes­tek színvonalasak, s a műve­lődési központ műsorainak nagy része is igényes, megfe­lelő — hangzik a bizottság megállapítása. Időről időre mind több régi gond oldódik meg, javulnak a munka tárgyi feltételei, ám ezzel együtt nőnek a jogos igé­nyek is. Érthető hát az újabb gond: a város másik legfonto­sabb közművelődési intézmé­nye, o könyvtár mindinkább szűkösnek bizonyul. A bizottság vizsgálódásai so­rán azt is megállapította, hogy valamennyi helyi közművelő­dési intézmény a párt közmű­velődési határozata szellemé­ben látja el feladatát, az éves munikatervak alapján. Fontes további tennivalókat is meg­jelöltek a bizottság tagjai. Mindenekelőtt a fiatalok kul­turált szórakozási lehetőségei­nek gyarapítását, a jelentkező igények gondos felmérését, azok lehetőleg maradéktalan kielégítését, továbbá azt, hogy a közművelődési dolgozók ne csupán kiszolgálói, de irányí­tói is legyenek a közművelő­dési igényeknek. A bizottság természetesen a közoktatás helyzetét is vizs­gálta, egyebek között az óvo­dák nagyon sok segítséget kap­nak a szülőktől, és a támoga­tó üzemektől. 1 Hogy csökkenjen a zsúfoltság Az iskolák felszereltsége so­kat javult, bár még igen sok a pótolnivaló is. Sajnos, zsú­foltak, ezen pedig csak új is­kolák építésével és a meglevők bővítésével lehet változtatni. Kiterjedt a bizottság figyel­me a pedagógusok napi mun­kájára is, s ezzel kapcsolat­ban elmondták: még mindig igen sok időt vesznek igénybe az adminisztrációs feladatok, s nagyobb figyelmet kell for­dítani a nevelők pedagógiai és szakirányú továbbképzésére. Neliéz körülmények az étkeztetésnél Az oktató-nevelő segítik azok a kiszolgáló munkát j in- l tézmények, melyeknek tevé­kenysége a város valamennyi iskoláját, óvodáját érinti. Az általános iskolai diákotthon, a központi előkészítő műhely és a napköziskonyhák olyan fel­adatokat látnak el, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a folyamatos, zavartalan ok­tatás. Az említett intézmények közül az iskolai és napközis- konyhákban tartottak vizsgá­latot az elmúlt időszakban a művelődésügyi tanács bizott­ságai. Összegzésként elmond­ható, hogy még az óvodai nap­köziskonyha megfelel a köve­telményeknek, addig az iskola napköziskonyha elhelyezést csak átmenetinek tekinthető Igen szűkös, s talán éppen a nem megfelelő munkakörülmé­nyek miatt sok dolgozója má­sutt vállalt munkát. Ám a ne­héz körülmények ellenére, s ez az itt dolgozók igyekeze tét dicséri, sikerült megoldani a tanulók étkeztetését, válto­zatos, megfelelő étrenddel. k— a — SPORT h toldis honvédelmi sportolók elismerése Körzeti orvosok beosztása Augusztus 2—7-ig Az I. és II. körzetben: Dr. Lengyel György, rendel 8— 11-ig és 17—18 óráig. A III. és IV. körzetben: Dr. Kulin Sán­dor, rendel: 8—10-ig és 17— 18 óráig. Az V. és VI. körzet­ben: Dr. Pólus Károly, ren­del 10—13 óráig és 18—19 óráig. A VII. körzetben: Dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11— 14-ig és 18—19 óráig. A VIII. körzetben: Dr. Kovács Zsig- mond, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. Központi ügyelet minden­nap este 7 órától reggel 7 óráig a Magyar utca 2. szám alatti rendelőintézetben. A nemzetközi testvériség— barátság elnevezésű honvé­delmi verseny országos válo­gatóját Gödöllőn rendezték. Iá háromnapos viadalon a Nagy­kőrösi Toldi Lövészklubot öten képviselték. Többen vizsgájuk után utaztak oda, másoknak gondot okozott, hogy a me­gyei MHSZ sokáig intézte ki­kérésüket. A körösi nők igen jól szerepeltek: Csáki Katalin, Hangódi Erzsébet és Eozorádi Irén meghívást kapott a nem­zetközi honvédelmi versenyre készülő sportolok gödöllői edzőtáborozására. JÁRÁSI LABDARÜGÁS Az 1975/76. évi járási lab­darúgó-bajnokság 3 fordulós volt. Két-két körösi és kocsé- ri, felnőtt és ifjúsági csapat vett részt rajta, többek között. A végeredmények: Felnőttek 1. Ceglédbercel 24 21 — 3 125- 22 42 2. Abony 24 20 1 3 75- 26 41 3. Törtei 24 19 — 5 85- 36 38 4. CVSE II 24 14 3 7 69- 37 31 5. Karatetétien 24 9 2 13 43- 51 20 6. Nk. Kinizsi II 24 8 3 13 45- 53 19 7. Dánszentm.* 24 6 — 18 38- 93 11 8. Albertiba** 24 5 1 18 38- 87 9 9. Kocsér* 24 1 — 23 24-137 1 * = 1 büntetőpont le von.Is. ♦ * = 2 büntetöpontlevonás. Ifjúságiak 1. Ceglédbercel 15 13 1 1 51-12 27 2. Abony 15 11 — 4 63-18 22 3. Dánszentm. 15 8 1 6 27-31 17 4. Nk. Kinizsi II 15 7 — 8 36-24 14 5. Karatetéltlen 15 4 1 10 19-57 9 6. Kocsér 15 — 1 14 4-58 I 7. Törteli Tsz SK törölve MAKAINÉ HATVANBAN Hatvanban került sor, igen jó rendezésben, a Honvédelmi Kupa lövészverseny országos döntőjére, amelyen 12 verseny­számban a 19 megye és a fő­város legjobbjai vetélkedtek. A Pest megyeiek egyhetes nagykőrösi, tormási lőtéri ed­zőtáborozással — három edzó vezetésével — készültek a via­dalra, amelynek meg is lett a2 eredménye: csapatversenyben 1874 összkörrel a második he­lyen végeztek. Városunkból hárman lettek volna jogosul­tak az indulásra, de mivel kö­zülük csak egy vett részt az edzőtáborozáson, ő utazott Hatvanba. Makai Sándomé a felnőtt női légpisztolyos ver­senyszámban 20/133-as telje­sítménnyel a nyolcadik helyen végzett, s a megyei csapatei- kernak is részese volt. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 17 óra- NEFAG—Gépjavító Szövetke­zet, 18: 1-es Volán—Városgaz dálkodás, 19: Konzervgyár- DÉMÁSZ városi lcispályr bajnoki mérkőzés. TRAKIS pálya, 17: TRAKIS—Ifjú Gár da, 18: Irodagéptechnika—Vé rosi Tanács, 19: Építőipari Szö­vetkezet—Pest megyei Szolgá tató, városi kispályás bajnok mérkőzés. S. Z. Ä PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALÁT boltjaiban ^ „ ,, «MIgUSZtllS 2*11. Női kartonruha Női kartonruha Importált strandpapucs Férfi vikendcipő Női klumpa (textil felsőrésszel) 185,- Ft Üj ár: 89,- Ft 102,- Ft 61,80 Ft 154,70 Ft 111,-Ft Frottirtörülköző, 50X100 cm-es Lido karton, 140 cm széles Régi ár: 59,50 Ft 46,20 Ft Űj ár: 41,70 Ft 32,30 Ft t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom