Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

Költözés előtt 29 család Az év végéig felszámolják a Haraszti-majort A gödöllői városi tanács vég­rehajtó bizottsága egy határo­zatában. 1973-ban a szociális követelményeknek m ,; nem felelő teleppé nyilvánította a gödöllői Haraszti-majort. Fel­számolását a határozat szerint tar. idei év végéig keli befe­lezni. Akikor, 1973-ban har­minckét család élt a telepen, ahol a házaik csak részben vannak téglából. A telep végleges felszámolá­sára tehát ebben az esztendő­ben kerül sor. Jelenleg hu­szonhárom lakásban huszon­kilenc család, összesen kilenc­vennyolc személy lakik. Egy ötgyermekes család házépítés­sel kívánj? megoldani lakás­gondját, kedvezményes kölcsön igénybevételével. Három csa­lád igénylése szerepel az idei lakásnévjegyzéikben, míg má­sik három család szövetkezeti lakás vásárlását vállalta. Ti­zennyolc család problémáját tanácsi bérlakással kell meg­oldani. A telepiek többségét a János utcai lakótelep F.-jelű épületében helyezik el. A városi tanács m i'állapí­totta, hogy korábban Gödöllő területén csak a Haraszti-ma­jor voíltt a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lep, azonban az eltelt időszak­ban Máriabesnyőn — a cigány lakosság számának növekedé­sével — újabb ilyen jeli i ű telepek kialakulásával kell szá­molni. f. b. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA wsm III. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 10., KEDD Az első fagyasztó a kisfárcsai kórház lesz Kezdődik a gázvezeték építése Megyei kirendeltség létesül Gödöllőn Gödöllő város életében az elmúlt héten jelentős döntés született. Arról van szó, hogy városunk gázzal valló ellátása érdekében tervegyeztető tár­gyalást hívtak össze. A kül­politikai kifejezést kölcsön- véve; a résztvevők teljes né­zetazonosságra jutottak, vagyis az előterjesztett anyagot egy­hangúlag fogadták el. Ez annyit jelent, hogy a résztve­vők támogatásukról biztosí­tották a várost. Gólyáknak tetsző hely Rendszerint a rét felé tekintenek Három kis gólyát látunk a kéményen, a fészekben. Babi- nyec József szívesen beenged az aszódi Deák Ferenc utcai házudvarba. Míg a fészket nézzük elmondja, hogy tizen­két éve van itt a gólyacsalád. Azelőtt egy közeli másik há­zon voltak, de ott átépítették a kéményt — hegyesre, hogy ne menjenek rá a gólyák. Ök aztán kinézték ezt a kéményt — ennek lapos a teteje. Annyira háziasak már, hogy mikor a gazda múlt télen le­vette, a korhadt fészket, az idén újat építettek. — A gólyák tehát megérez­ték, hogy itt csak jót akarnak nekik? — Itt megszoktak. Másfél hónapja hármat költött, s megmaradt. Este jönnek az öregek, a kutya úgy ugat fe­léjük, azt hiszik, valaki jön. Az öregek ismernek engem. A téeszbe is utánam jönnek. Közben elevenedik a gólya­család. Leszáll a fészekre az egyik öreg. Valamit hozha­tott, mert a kicsik nagyon mozgolódnak, s emelgetik szárnyaikat. Aztán az öreg fellibben a fészekről, de csak egy picikét, máris lejjebb kerül, mesteri manőverezéssel alig egy araszra végighúz pontosan a hosszú ház tetőgerince fölött. Megáll a tető végén s kelepei. Nem minden gólya tud szé­pen kelepelni, mint ahogy minden ember sem tud szénen beszélni, vagy énekelni. Van amelyik csak úgy szól, mintha két ócska fát ütnének össze. Ennek a gólyának a kelepelé­se olyan, mint valami finom xilofon hangja. S ahogy előre- hátra nyújtja közben a nya­kát, két különböző mélységű hangot ad. Ez lehet a gólyamama és a párját hívogatja. Mert ismé­telgeti ugyanazt a dallamot. Egyszercsak megjelenik fent, a levegőben a nagy madár. Soká köröz, az óramutatóval ellenkező irányban, de olyan változó magasságokban, hogy mindig csak rövid időre lát­ni. Nem érdemesíti sem a csa­ládját, se minket arra, hogy leszálljon. Vagy tán kémeli az idegent? Öreg bácsi jön ki az egyik ajtón, s mosolyog a napnak, meg a gólyáknak. Átszól hoz­zánk, s a ház mögötti terület­re int: — Oda járnak a rétre. Bo­garásznak. Kígyót, békát, bo­garat hoznak a kicsinyeknek. Ilyeneken élnek. Évek óta ide jönnek, máshol nem is jár­nak. Tetsző hely lehet ez ne­kik. Lőrinez Lőránd Az értekezletet követő má­sodik napon, azaz augusztus 6-án, pénteken megkezdték a leendő gáz- íővezeíék kitűzését Kis- taresa—Nagytarcsa és Ke­repes határában. Ismeretes, hogy az első idők­ben Gödöllő a Mátyásföld fe­lőli fővezetékről kap majd gázt, míg később ha megépül a salgótarjáni vezeték, akkor erre kötik át városunk háló­zatát. Ha minden a tervek sze­rint halad, akkor tegnap már átadták a nyomvonalat a ki­vitelezőnek: a gödöllői szék­helyű Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­latnak. A csövek beszerzésé­vel voltak problémák, ám segítségére sietett a TIGÁZ, amely rendelkezésre bocsá­totta a szükséges anyagokat. A TIGÁZ egyébként a mun­kálatok beruházója. Az építés érdekében megyei kirendeltsé­get alapítanak Gödöllőn, ami annyit jelent, hogy mintegy kétszáz dolgozót foglalkoztató vállalat alakul városunkban. Az ő feladatuk lesz a vezeték működésének biztosítása, o fej­lesztés intézése. A következő esztendőben elkészül a fővezeték a leendő fogadóállomásig, amely Gö­döllő határában lesz a Szak­munkásképző Intézet felett. Először a nagyobb fo­gyasztókat, valamint a la­kótelepek tömbfűtőműveit kapcsolják rá a hálózatra; érthető, hogy elsők között a Ganz Árammérőgyár, a HUMÁN, a Szabadság téri, a Munkácsy úti és az alsóparki lakótelep, az Agrártudományi Egyetem, és a Gödöllői Gép­gyár lép a gázfogyasztók so­rába. Az egyedi bekapcsolá­sokra a 80-as évek elején ke­rülhet sor. Nagyon jól áll hát Gödöllő város gázellátásának ügye. Végezetül annyit: a Mátyásföld—Gödöllő fővezeték első fogyasztója a kistarcsai kórház lesz. Itt már az épít­kezések idején is szükség lesz a gázra. Cs. J. Több vágósertés Juráról A túrái Galgamenti-Rákóczi Termelőszövetkezet ebben az ötéves tervben a sertésállo­mány 15 százalékos növelését tervezi. A vágósertés termelé­sének 34 százalékos növekedé­se várható. A fejlesztés alapja elsősor­ban a meglevő sertéstelepek férőhelyeinek technológiai korszerűsítése, illetőleg bőví­tése. Viszik az új bű tort A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ Bútor- és Lakberendezési Áruháza mintegy 5 millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Képünkön; a megvásárolt garnitúrát Bezzeg Ká­roly és Móri Sándor rakja tehergépkocsira. ifi. ’• tkete József felvétele HAT NEMZET RÉSZVÉTÉ LEV EL Ma kezdődik a nemzetközi összetett honvédelmi verseny Ismét rangos nemzetközi verseny színhelye lesz az el­következő napokban Gödöllő. A hat részt vevő nemzet honvédelmi szervezeteinek csapatai a testvériség—barát­ság jelszavával versenyeznek A jelszó hű kifejezője a szo­cialista országok közös érdé keinek, az együttműködésnek A Magyar Honvédelmi Sző vétség és testvérszervezetei sokoldalú munkájában fontos feladat a fiatalok edzése, a fi­zikai erőnlétének növelése. Az összetett honvédelmi verseny ilyen jellegű tömegsport. Évente sok tízezren vesznek részt a községi-járási-megyei versenyeken, és ezek legjobb­jai képviselik most szövetsé­güket, az országuk színeit. Lő- készségből, kézigránátdobás­ból, különböző nehezebbnél- nehezebb akadályok leküzdé­séből, és nem utolsósorban bajtársiasságból vizsgáznak', hiszen a viadal csapatok kö­zött zajlik. A város mint házigazda és az MHSZ mint rendező min­dent megtesz, hogy a mostani, VI. találkozón is az eddigiek­hez méltó módon fogadja a résztvevőket és minden ked­ves vendéget a versenyek egész tartama alatt, s a ma délután 6 órakor sorra kerülő ünnepélyes megnyitón az Ag­ráregyetem aulája előtt. A LAKÓK ELÉGEDETTEK Megújul a Városmajor utca Az ismeretterjesztési évad küszöbén TIT-tervekés témajavaslatok. Rövidesen megkezdődik az ismeretterjesztési évad, s igyekszik erre alaposan felké­szülni a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat gödöllői já­rási-városi szervezete is. Fel­hívást küldtek ki az üzemek­nek, intézményeknek, vállala­toknak és termelőszövetkeze­teknek, s e felhíváshoz téma­ajánlatot is mellékeltek. Talán legfontosabb része ennek az a nyolc részből álló sorozat, amely A szocialista életmód kérdései címet viseli. E soro­zat célja, hogy áttekintést nyújtson a szo­cializmus gazdasági és tár­sadalmi körülményei kö­zött végzett munkáról, hogy megértesse a szo­cialista közéletiség lénye­gét, s hogy elősegítse a szocialista közösségi élet­stílus megteremtését. Az érdeklődők megismerhetik az egyéni és közösségi problé­mák összefüggéseit. S hogy mennyire szerteágazó a témakör, bizonyítják az elő­adássorozat alcímei is: Szocia­lista társadalom — szocialista munka, Napjaink közéletisége, Napjaink forradalmisága, Meg­ismerés, — tanulás — műve­lődés, magatartás — beillesz­kedés — érvényesülés, fogyasz­tás és életmód, család — ott­hon — társadalom, életmód és szabadidő, Hogyan élnek kül­földön? Ügy gondoljuk, hogy e té­mák közül mindegyik érdek­lődésre tarthat számot, hiszen mint a tematikában olvashat- hatjuk: „Az emberi élet kö­zösségi keretek között zajlik, az egyén különböző közössé­gekben tevékenykedve él, dol­gozik, s ennek során sokféle kapcsolatba kerül más embe­rekkel, a családtagoktól kezd­ve a munkatársakon keresztül egészen a baráti körökig”, A TIT másik ajánlata a Néphit és tudományos világ­kép főcímet viselő tíz előadás­ból álló világnézetformáló so­rozat. Az érdeklődők az elő­adásokból megismerhetik a különböző teremtésmítoszokat, a csillagjóslást és a modern csillagászatot, az élet keletke­zését, az emberré válás tör­ténetét, a tudomány és a mindennapi élet kapcsolatát, s ízelítőt kapnak a népi böl­csességekből és korunk tudo­mányának haladásáról is. A TIT járási-városi szer­vezete gondolt a fiatalok­ra is, a KISZ-tagságra, s velük együtt mindazokra, akiknek nincs lehetőségük so­rozatokat szervezni. Érdeklő­désük szerint ők is válogat­hatnak különböző témaajánla­tokból, s ha kívánják, előadást hallhatnak a világ anyagi egy­ségéről, a csillagokról és a csillagrendszerekről, a földről és az élet történetéről, vagy akár természettudományos vi­lágképünkről. Az előadások­hoz keskenyfilmek is kölcsö­nözhetők, kérésre a TIT szer­vezete filmjavaslatot is össze­állít. Egyébként az előadók a témákat színes diákkal, hang­szalagokkal szemléltetik, s nem utolsósorban javaslatot adnak a témákhoz kapcsolódó irodalom beszerzésére, feldol­gozásra. F. B. őket az alakuló városközpont, 6 gyakori beszédtéma egy-egy apró változás is. Hót látnivaló akad is bőséggel, hiszen a szemünk előtt nő lei a földből a modem városmag. Ezúttal egy újabb változásról adha­tunk hírt. A városközpontban már csak a Városmajor utca volt olyan állapotban, hogy gyakori pa­naszforrást adott a lakosság­nak. Ismert tény, hogy a bíró­ság épületének oldalánál hú­zódó útvonal nagy jelentősé­gű, hiszen az intézményhez érkező gépkocsik erősen hasz­nálják az utca bejáró szaka­szát. Egyébként is fura képet mutatott a Dózsa György út­ból leágazó, szinte járhatatlan út. A lakók sokat panaszkodtak, s a tanács ennek megfelelően tervbe vette az utca rendezé­sét. Július 29-én vonultak fel az építők, s elkezdődött a munka. A Városgazdálkodási Vállalat Május 1. nevű szocia­lista brigádja Deine István br»ádvezető irányításával fo­gott hozzá az építéshez. A la­kók — akik ezúttal is vigyázó szemmel nézik a munkálato­kat — megelégedéssel nyilat­koznak az eddig tapasztaltak­ról. Máris elkészült az utca bal oldalán 280 méter hosszú­ságban a szegély, s mire e sorok megjelennek, talán már a jobb oldali is elkészül. Az úttest négy méter széles asz­faltburkolatot kap, s két olda­lán betonlapos járda húzódik majd. / mmi 1 uUtt'ii ...... 7­s' tó.i» ff. T A PEST MEGYEI RÜHÍZÍTI KISKERESKEDELMI VÄLLALAT bakjaiban „ augusztus 2-81. A i A várost járva itt is, ott is1] meg-megállnak a gödöllőiek körülnézni, foglalkoztatja |

Next

/
Oldalképek
Tartalom