Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

FŐISKOLAI HALLGATÓK KIJEVBŐL Ismerkedtek a számítógépközponttal A tanácsháza előtt Három hétig hazánkban tar­tózkodik, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem vendégeként, a Kijevi Nép- gazdasági Főiskola hallgatói­nak csoportja. Néhány napos balatoni pihenés, hangverse­nyek meghallgatása, tárlatlá­togatások, s az itt eltöltött idő­ben az egyetemen előadásokat is hallgatnak, tapasztalatcserék során ismerkednek Magyaror­szág pénzügyi helyzetével, in­tézményeivel. E programjukban szerepelt ezen a héten egy egész napos váci látogatás. Délelőtt érkez­tek, Anatolij Nyikitics Pod- gyerjoginnak, a Kijevi Nép- gazdasági Főiskola pénzügyi tanszéke docensének vezetésé­vel. Velük érkezett dr. Papp Kornélia, a közgazdaságtudo­mányi egyetem osztályvezető­je, és tolmácsként Gulyás Ti­bor egyetemi hallgató. Először a Szőnyi Tibor Kór­házba látogattak, ahol dr. Ko­rona Árpád igazgatóhelyettes főorvos szívélyes, baráti sza­vakkal köszöntötte őket, majd az öt éve működő számítógép­központ munkájával ismerked­tek meg. Karácsony Antal, a központ vezetője elmondta a látoga­tóknak, európai viszonylatban a moszkvai Bogutaljev pro­fesszor dolgozott ki arra vonat­kozóan rendszert, hogy a tech­nikai adottságok és a számító­gépek alkalmazásával, mikép­pen segíthetnék az egészség­ügyet, a gyógyítás szolgálatát. A vendégek megtekintették a Szovjetunióból érkezett gépe­ket, amelyekkel fél évtized alatt egymillió beteg adatait rögzítették. A tetemes infor­mációmennyiség segítséget nyújtott a kórház további bő­vítéséhez is. Ebéd után, a kijeviek kö­vetkező állomása a Váci Vá­rosi Tanács épülete volt. Ott Weisz György, a tanács elnö­ke fogadta őket, Hajdú Miklós és dr. Gyuris Károly osztály- vezetők társaságában. A szov­jet főiskolások megtekintették az épületet, megismerkedtek a város történetével, majd a végrehajtó bizottság termében kérdések sorát tették fel. Papp Rezső A tanácselnök (középen) válaszol. Gyimesi felvételei A P EST ME G Y EI H í RLA P. KULÖ NKIA DAS A c;* -v v-täv. r c j i n A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE * ■% ' . > . XX. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1976. JŰLIUS 25., VASÁRNAP Többet, jobbat, olcsóbban Intézkedések az áruellátás még jobb biztosítására Közös üzemeltetésű tsz-iizSet a piacon A lapok vasárnapi számá­ban megjelent a szakminisz­térium és a Fogyasztási Szö­vetkezeitek Országos Tanácsa közös felhívása a zöldség, gyümölcs, burgonya és élőál­lat felvásárlására. A Váci vá­rosi Tanács termelés- és el- látásfelügyeleti osztályán —e felhívás nyomán — beszél­gettünk Varga Józseffel, az osztály munkatársával. — Hogyan fogadták Vá­cott a felhívási? — A város zöldség- és gyü- mötesellátása rendkívül nagy erőfeszítéseket, összehangolt, tervszerű munkát és széles körű kooperációt igényel osz­tályunktól. A száraz, meleg időjárás következtében a me­zőgazdasági termények, főleg a szabadföldi zöldségfélék fel­hozatala jóval elmaradt az előző év hasonló időszakáétól, mind mennyiségben, mind időben, s ez az elmaradás nagy feszültséget okozott a kereskedelemnek, többlet- munkát adott. A zöldség és a gyümölcs ára magas lett, mi­vel a kerestet meghaladta a kínálatot. — Mit tett a tanács? — Több intézkedést foga­natosítottunk a lakosság ellá­tásának biztosítására. Egye­bek között megszigorítottuk a piaci viszonteladók zöldség­es gyümölcsfelvásáríását. Szigor ításiumkinalk megfele­lően, naponta többször eiten- őrizEíük piacainkon a felho­zatalt, az árak alakulásait. A jobb zöltíségellátás biztosítá­sa érdekében, a váci járási hivatallal egyetértésben tár­gyaltunk a bemecebaráti, a sződii és a gödi termelőszö­vetkezetek vezetőivel, hogy a központi piacon létesítsenek közös üzemeltetésű üzletet, s abban biztosítsanak választé­kosabb zöldárut, gyümölcsfé­léket a lakosságnak. Szeret­nénk elérni ezáltal azt, hogy a közös üzemeltetésű üzlet mérsékeltebb kiskereskedel­mi haszonkulccsal, olcsóbb repet, amely az ottani lakos­ságnak olcsóbb árut biztosát. A pavilont már e hét köze­pén felállították, a MÉK meg­kente üzemeltetését. Tovább keressük a lehetőségét annak, miképpen lehetne tovább ja­vítani a város gyümölcs- és zöldségellátását? Felhívás­sal fordultunk a magánkeres­kedőkhöz is, hogy tekintsék a zöldségeliátás.t a jelenlegi, ne­héz körülmények között az egyik leglontoisiabb erkölcsi feladatnak, és aszerint töltsék be közbeiktatott tevékenységi szerepűiket. P. B. NAGYVAROS! FENYEK ki eredeti útirányok megmaradnak ÚJABB VÁROSI GÓCPONT A szokottnál is nagyobb az embertömeg ezekben a napokban Vácott, a Széché­nyi utcában. Befejezéséhez közeledik a Lenin úti keresz­teződésben az év látványos létesítményének, a villany- rendőrnek a felszerelése. A nyugdíjasok, a ráérősek naponként hosszabb időit el­töltenek azzal, hogy figyelik az ügyes kezű szerelőket Má­sok, ha nem is vinne erre az útjuk, úgy irányítják léptü­ket, hogy egy pillantást vet­hessenek a főút fölé behajló kaiókra, a járdaszélre épített, s majdan a gyalogosok átke­lését irányító lámpatestekre. Folyik a csendes disputa, mikor fejezik be a munkát, hová szerelik a vezérlőbe­rendezést, mikor gyulladnak fel először a fényók, amelyek mindenképpen emelik majd a város rangját a járművükön erre haladó turisták előtt. Az eredeti útirányok meg­maradnak: a főtértől a vas­út felé egyirányú a közleke­dés, a 2-es útvonalra térők jobbra és balra is kanyarod­hatnak, a terelővonalak előre meghatározzák a járművek további haladását. Legendák szólnak róla Hol van Báthori kincse? Mehemet pasa is kereste A Hunyadi János katonájá­ból lett váci püspök, Szilassy Vince halála után, Mátyás ki­rály rokonát, Báthori Miklóst nevezték ki Vác új püspöké­nek. Báthori Miklós Itáliában tanult, korának egyik legmű­veltebb politikusa, szónoka, tudósa, filozófusa, költője, mű­fordítója volt. Minden valószí­nűség szerint, nemcsak Beat­rix királynénak, hanem neki is köszönhető, hogy olyan sok építész, művész, tudós megfor­dult Mátyás udvarában. Bá­thori Miklós is velük erősí­tette meg Vác várának falait, díszítette templomait, építette palotáit. Mint egy tündérkert Mario Galeotto szerint, olyan volt az egész város, annak gyümölcs- és szőlődombjai, sé­tányai, ligetei, függőkertjei, ha­lastava, a várban levő királyi és püspöki palota, a templom, mint egy tündérkert, ahol köl­tők, filozófusok sétáltak szob­rászokkal, festőkkel, a palotá­ban tudósok és kódexírók dol­goztak. A városban ötvösök, üveggyártók, a fém, a bőr, a kő és fa mesterei, valamint kereskedők telepedtek te. Buda és Visegrád után, Vác volt az ország legnagyobb és legszebb városa. A püspöki palotában és templomban ösz- szegyűjtött szemkápráztató arany és ezüst ötvösmunkák, drágakövekkel ékesített kin­csek Mátyás király mesés gaz­dagságával vetekedtek, s pár­jukat ritkították az egész vi­lágon. "* Mátyás király is szeretett Vácott tartózkodni. Itt irta alá a szerződéseket, ide hívott or­szággyűlést, itt volt fekete se­regének tábora, és itt keresz­tel tette meg fiát, Corvin Já­nost is. Báthori halála után, rövid ideig, Gosztonyi János és Vá- radi Ferenc, utánuk Szálkái László tett Vác püspöke. Szál­kái eszes, de kalandor termé­szetű ember volt, aki mint ki­rályi titkár, nemcsak a főpa­pok és főurak rokonszenvét, de a király és királyné barátsá­gát is megnyerte. A pápai kö­vet szerint, „Magyarország má­sodik uralkdója” volt, akit an­nak ellenére, hogy nem volt pap, a király váci püspöknek nevezte ki. Egy év múlva mór egri érsek, öt év sem telt el, és esztergomi prímás, az or­szág kancellárja is. Vác püs­pökségét csak Báthori mesés kincseiért kérte, azok környe­zetében érezte jól magát. Nem sokáig tudta élvezni a hatalmas gazdagságot, mert 1526-ban, a mohácsi csatában elesett. Letakart szekerek Utóda a kancellári és püs­pöki székben Brodarics István, történetíró, az ország legkép­zettebb politikusa, még a vész­terhes időkben is gyarapította Báthori kincseit. Brodarics előbb Ferdinánd, majd Zápo- lya pártján állt, szerepe volt a törökkel kötött békeszerződés­ben, melyet Vácott készített elő. A szultán, mint szövetsé­gesének birtokát, nem is há­borgatta a várost. Brodarics 1539-ben, Zápolya János király 1540-ben halt meg, utána, szintén Brodarics javas­latára kötött titkos szerződés értelmében, Ferdinánd köve­telte a királyi koronát. Mikor az özvegy királyné nem adta, elindította csapatait, melyek elfoglalták a várost, de pár hét múltán Török Bálint, a kalo­csai törökök segítségével, visz- szaszerezte Zápolya özvegyé­nek, Izabellának. Ferdinánd er­re visszahívta az osztrák se­regek vezérét, Vehls Lénárdot, és Roggendorf Vilmost küld­te helyére, aki még abban az évben újra elfoglalta Vácot, sőt Budát is ostrom alá vette. A hiábavaló próbálkozás után visszavonult Pozsonyig, de közben felgyújtotta Vác várát és városát. A vár, a királyi és püspöki palota, a templomok és a káp­talan kincseit, kódexeit, okle­veleit időben szekerekre rak­ták, és két kanonok felügye­letével szállították Nógrád vá­ra felé. A kanonokok a leta­kart szekerekkel éjjel érkez­tek meg, és ott a mindent be­borító sötétség leple alatt, ami­kor senki sem látta őket, elás­ták a kincseket. Ekképen tart­ja a hagyomány. A titkos rejtekhely Vácról a lakosság is elme­nekült, és az üresen maradt városba bevonult a török se­reg. Vezére Mehemet pasa, aki Istvánffy szerint a magyar származású Borsi Gergellyel azonos, korábban a király mel­lett szolgált, de valamiért el­ítélték, és a büntetés elől meg­szökve. a törökökhöz állt. Ami­kor Vácot elfoglalta, első ten­nivalója volt Báthori kincsei­nek keresése. Házakat, palotá­kat romboltatott te, pincéket tört fel, kertekben ásatott. Ke­reste a kincseket hónapokon, éveken, egész életén át, de so­hasem tudta meg, hogy ami­kor a parancsnoksága alatt ál­ló Nógrád várának földjét ta­posta, a kincsek fölött járt. Az utókor sem találta meg a rejtekhelyét, mert a két ka­nonok a sírba is magával vitte a titkát. Azóta is keresik a rn^sés kincset. Legendák szól­nak róla. Szakemberek is ku­tattak a romok között, a kör­nyék lakói is ástak utána, de hiába. Ki tudja, e'őkerül-e valaha? Mészáros Gyula Az első váci villanyrendőrt bizonyára követi majd a töb­bi, de az is bizonyos, hogy újabb városi gócpont van ki­alakulóban. A villanyrendőrnél — ez helymeghatározó lesz Vácott a következő eszitendőikbem. (papp) Munkavédelmi szabályzat Július első napjától új mun­kavédelmi szabályzat lépett életbe a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Tartalmazza az óvó rendszabályok alkalmazá­sát, a védőeszközök, védőru­hák, védőételek normáit, a munkavédelem ügyrendjét. A Révay János igazgató és dr. Bartos Antalné által aláírt munkavédelmi szabályzat a múlt hét végén nyomtatott formában is megjelent, s el­jut valamennyi kiskereske­delmi egységbe. JEGYZET Tatarozások nyomában A szép otthonnak, a korsze- rű boltnak mindenki örül. Miért borsódzik mégis sokak háta a tatarozás szó hal­latára? A meleg nyári hónapokban Vácott is — a város minden részében — körülállványozott épületeket, szorgoskodó kőmű­veseket, festőket látunk. A városi tanács és a népfront­bizottság közös felhívására, a háztulajdonosok közül sokan csinosítják, szépítik az épüle­teket. Tevékenységük néhány napos munka, s már készen is áll a megfiatalodott ház. Más a helyzet az állami épü­letek, a városgazdálkodási vál­lalat kezelésében levő lakások esetében. A Barabás Miklós ut­ca 2. számú ház lakóit pél­dául hónapokkal ezelőtt átköl­töztették Deákvárra, a szükség- lakások tömbjébe, azzal az in­doklással, nem lesznek útban, gyorsabban megy a munka. Gyorsaságról azonban egye­lőre szó sincs: munkaidőben, az ablakokban lábukat lóbál- ják a lakástatarozók. A Március 15 tér 15. szá­mú emeletes ház egyik leg­szebb műemlékünk, de az idő kikezdte belső falait. Körül­állványozták, elkerítették a járdarészt, kiköltöztették a lakókat s a földszinti üzletet. A jelek szerint hónapokig tar­tó tatarozás következik. Megszépül Kisvácon a nép­szerű élelmiszerbolt. Ott jobb tempóban haladt a munka, mégis hetekig kikapcsolták az üzletet a forgalomból. S most nézzük a befejezett munkákat. A Törpe utca 1. számú épületét a Szabadság tér kialakításakor sok száz­ezer forintos költséggel tata­rozták. Üjból előbukkantak a salétromos foltok, s egy-két év múlva senki sem mondhatja majd az épületről, hogy fel­újították. felkészült az V. ötéves terv- ben megszépítésre kerülő állami házak tatarozásának menetrendje. Javasoljuk: terv­szerűbb előkészítéssel, jobb ember- és anyagmozgatással rövidítsék le a határidőket, s korszerűbb építéstechnológia alkalmazásával szüntessék meg a váci házakra annyira jel­lemző salétromos térképeket. (—pr—) A művelődési központban és a zeneiskolában Két fiangversenybéríet Halhatatlan művek, neves előadók Mint lapunkban már meg­jelent, a Madách Imre Mun­kás- és Ifjúsági Művelődési Központ bérletet hirdetett szín­házi és irodalmi előadásokra. Most újabb értesítést kapunk: a zenekedvelők igényeit is igyekeznek kielégíteni, két hangverseny bérlettel. Az egyik sorozat előadásait a művelő­dési központban, a másik so­rozat előadásait a Váci Álla­mi Zeneiskola nagytermében rendezik meg. A nagyzenekari koncertek a művelődési központ színház- termében lesznek. December 20-án, a Budapesti MÁV Szim­fonikusok előadásában, Kodály- és Liszt-műveket hallunk, Lan­tos István közreműködésével, vezényel Oberfrank Géza. Jövőre, 1977. március 25-én a Magyar Állami Hangver­senyzenekar Góreczki, Men­delssohn és Dvorak műveit ad­ja elő. Közreműködik Bálint Mária hegedűművész. Vezé­nyel Andrej Markovski. Az 1977. április 22-i, egyben utolsó előadáson, a Postás Szimfonikus Zenekart és a váci Vox Humana Énekkart a városunkban élő Makiári József Liszt-díjas karnagy ve­zényli. Közreműködik Varsá­nyi László zongoraművész. Mű­sorukon Liszt és Sugár Rezső művei szerepelnek. A művelődési központban sorra kerülő hangversenyek bérletét már elő lehet jegyez­tetni a művelődési központ pénztárában. Az Állami Zeneiskolában a kamarasorozat 1977. január 3- án kezdődik. Ezen az esten Händel, Bach és Mozart ze­neművét hallhatjuk, a Liszt Ferenc kamarazenekar előadá­sában. Vezényel Sándor Fri­gyes, hegedűn közreműködik Kovács Dénes. A kamarabér­leti előadássorozatban még há­rom érdekes orgonahangver­senyt hallhatunk városunk új orgonáján. 1977. január 31-én Zászka- liczky Tamás, a Musica Hu­mana Kamarazenekar közre­működésével, Walther, Hän­del, ClerambauJit, Corette és Bach műveit adja elő, 197:. február 14-én Vác szülöttje Lehotka Gábor Bach-, Alain- Debussy, C. Franck-műveke szólaltat meg, énekel Szikla. Erika. A bérlet befejező előadásá­ban Ella István szerepel, a j Musica Humana Kamarazene- I kar közreműködésével. Műso­ron, Bach, Händel, Mozart. Durkó és Soproni szerzemé­nyei. M. Zs. Orvosi Ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Csömör Pál, szer- dán dr. Bénik Gyula, csü- I törtökön dr. Kovács Pál, pén­teken dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap dr. Kreiner Lenke tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi orvosi rende­lőben. Az ügyeletes orvosok a 11—199-es telefonszámon is felhívhatók. A beosztás hét közben meg­változhat. I I árut kínáljon a varos dolgo- I zóinek. Előreláthatólag a-u- I gusztus első hetében megnyi- ! lük ez az üzlet. A tanács se­gítséget nyújt azzal is, hogy fél évig az elárusító pavilont díjmentesen adja a termelő- szövetlkjezetnek. — A peremkerületekre is gondoltak? — Deákvár peremkerületén, a II. számú piacon, a MÉK kirendeltséget ikértü'k fel, hogy a központi piachoz ha­sonlóan, kapcsolódjék be a zöldségfélék árusításába, tölt­sön be olyan ár.szabályzó sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom