Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
Kombájnok a búzában A vácszentlászlói út mentén, szerdán a Haraszti táblán megkezdte a búza aratásál — elsőként a járásban —a Galga menti Rákóczi Termelőszövetkezet (Barcza Zsolt felvétele) Moszkvai egyetemisták Gödöllőn Vendégaratók a Szovjetunióból A nyári melegben, vakációikor sem szünetei a vendégvárás és vendégvárás a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Szerdán délben, 38 órás utazás után érkezett meg a moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetem tizennyolc negyedéves gépészmérnök hallgatója Lacsuga és Gorbács adjunktusok vezetésével. Az egyetem képviselői a szovjet vendégeket a Keleti pályaudvaron fogadták, majd panorá- mabusszal érkeztek Gödöllőre, A két egyetem között immár tu esztendeje áll fenn kapcsolat. Évről évre ismétlődnek a kölcsönös baráti látogatások. tapasztalatcserék. A szovjet vendégeket Gödöllőn dr. Nagy Sándor, az egyetemi pártbizottság titkára, dr. Váradi János professzor, a gépészkar tíékánhelyettese, Kovács Dezső, az egyetemi KISZ-bizott ság titkára üdvözölte, s ott volt dr. Kaifás Ferenc egyetemi docens is, aki kísérőjük lesz magyarországi látogatásukon. Az üdvözlő szavak után dr Váradi János röviden ismertette a gödöllői egyetem munkáját, majd Lacsuga adjunktus beszélt arról, hogy a szovjet fővárosban ‘jó híre van a gödöllői egyetemnek. Arról is tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a moszkvai egyetemet a közeljövőben tudományos központtá fejlesztik, s új kar élet- rehívását is tervbe vették. Ez utóbbi a mezőgazdaság automatizálásával foglalkozik majd. A fogadás után Veresegyházra utaztak, ezt követően pedig Békéscsabára indult a delegáció. A déli megyeszékhely állami gazdaságában két 1 hetet töltenek. A fiatal szovjet gépészek részt vesznek az aratási munkákban. Cs. J. Volt egyszer egy repülőgépgyár 2. Parádé jótékony célokra Az aszódi repülőgépgyár rohamos fejlődését jelentősen befolyásolta a világháború kirobbanása. Mint minden háborúban, úgy az 1914—1918-as világháborúban is új fegyvereket, új harci eszközöket vetettek be a tökéletesebb és nagyobb arányú öldöklés szolgálatában. A repülőgép hallatlanul nagy előnyeire hamarosan felfigyeltek a háború irányítói, és még a nehezen mozgó Osztrák—Magyar Monarchia katonai gépezete is szokatlanul gyorsan és lázas sietséggel látott a harci repülőgéppark kiépítéséhez. Az aviatika nagy alakjai A magyar repülőgépgyártás tulajdonképpen a háború alatt keletkezett, és eleinte a sokkal fejlettebb német ipar készítményeit másolgatta. Csak később indult meg az új és hazai konstrukciók tömegméretű gyártása. így történt Aszódon is, ahol a telephelyen felépültek a hangárok és szerelő- csarnokok, úgyhogy a gyártást az intézetből áthelyezték az új épületekbe, ahol már nem a német szabidalom alapján, hanem saját tervezés szerint készültek a repülőgépek. A gépek tervezését ekkor már több jeles szakember végezte. A tervezőiroda a részvénytársaság központjában. Budapesten. a Tükör u. 2-ben működött: vezetője dr. Melczer Tibor egyetemi tanár. Munkatársai közül nevezetesebbek Szálai Ferenc. Tóbiás Béla. Vágó Pál, Schuszter Vilmos, Vitzina és Marek József mérnökök. Az utóbbi a gyár műszála igazgatód. A fentiekben már ismertetett iri 01 sorozatú gép sikeres repülése után megkezdték a sorozatgyártását, amit Llovd r, I. í4i sorodat) néven a hál- ké-i hadszíntérért mint felderítőt használtak. Ezek a gépek Aaoac Lloyd Ezt a jelvényt az első aszódi repülőnap közönsége is megvásárolhatta. már nem fémvázasak, hanem favázasak (kitűnő minőségű kőrisfát használtak hozzá), vászonborításúak, 150 LE-s Austro-Daimler motorral rendelkeztek; 32 darabot építettek belőle. Kezdetben a Lloyd gépeket Bécsújhelyre szállították, és az asperni berepülés után adták át a hatóságoknak. Megdrágította ez az előállítást, ezért a gyár igazgatósága Aszódon, a Hatvani út mellett, a gyártól északra, a báró Schossberqer- féle uradalomtól több holdnvi területet vásárolt meg repülőtér céljára. Ezután a géneket már a helyszínen repülték be, s adták át a katonai hatóságoknak. Több neves pilóta működött Aszódon ezekben az időikben. Siegler Albert nevét kell elsősorban megemlíteni, aki hosszú ideig a gyár főoiló- táía és a repülést Wittmann Viktorról, a magyar aviatika hőskorának nagy alakjával együtt tanulta meg. Jel°ntős szerepet játszott még Fehér Antal. Kurtnecker Árvád. Mi- nár Gyula, Lányi Antal is, akik mind nagy nevek, híres repülők azokban az években. Az elkészült gépeket a sikeres berepülés után az ideérkező pilóták vitték el a rendeltetési helyükre; néha vasúton szállították el. Négyezer korona bevétellel A kezdeti nehézségek és a gyártási technológiában való járatlanság leküzdése után fokozatosan növekedett a gyár termelése. 1916-tól kezdve már hetente két-három harci gép került ki a gyárból. Ennél nagyobb kapacitással csak a Magyar Repülőgépgyár RT albertfalvai gyára dolgozott. Természetesen ilyen nagy termelési eredmény eléréséhez jól képzett műszaki gárdára és nagyszámú alapos szaktudással rendelkező munkáshadseregre volt szükség; 1917-ben a gyárban már mintegy 700 munkás dolgozott. A gyár virágzását igazolja az 1916. október 10-én megrendezett első aszódi repülő- nap is. Nagy utánajárásába került Biemek. hogv a háború kellős közepén repülőnapot tarthatott Aszódon, A hadvezetőség a parádét csak olyan kikötéssel engedélyezte, hogy a bevételt kifejezetten jótékony célra lehetett felhasználni. A korabeli saitó színesen ismerteti az ország népével az eseménvt. amelven a megye főispánján, gróf Ráday Gedeonon kívül még számos más jeles személyiség és szakember Is megjelent. A repülőtéren bonyolították le az ünnepséget. Először is bemutatták a legújabb gépeket, amelveket Austro-Daimler motorral és Pneu XVim vassín o kerekekkel szereltek fel. A bemutató után sétarepülést is tartottak. A pilóták 10—10 perces időre szálltak fel a vendégekkel, illetve azoikkal, akik a szállítási díjat III. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1976. JÚLIUS 9., PÉNTEK Ha hiányzik a cédula... A vásárlók érdekében A kisiparosok nem ismerik A vásárló sokszor tanácstalanul álldogál az üzletben, mert nem tudja, mennyiért árulják a cseresznyét, paradicsomot: hiányzik az árat feltüntető cédula, a zöldségfélékről. Emiatt nem kérik a panaszkönyvet, mert nem köztudott, hogy az ármegjelölés minden üzletben kötelező. Annál inkább ügyelnek erre a kereskedelmi ellenőrök, s a jegyzőkönyvekben súlyos hibául róják fel ezt a hiányosságot. Sokszor a cédula hiánya teszi lehetővé a vásárlók megkárosítását: többet számol az eladó a valóságos árnál. A járási hivatal kereskedelmi ellenőrei — ha idejük nagy részét boltokban töltik is — nem képesek figyelemmel kísérni a kereskedői visz- szaéláseket. Munkájukhoz nagy segítség, hogy egyre több nagyközségünkben neveznek ki hivatásos kereskedelmi ellenőröket, akik gyakorta járják az üzleteket. Az aszódi nagyközségi közös tanácsnál is van ügyintéző, akiinek az ellenőrzés a feladata. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott az árhatósági munkával, s megállapították, hogy az elmúlt megfizették. A hangulatot fokozta a büfé, hol sóskiflit, császárzsömlét /milyen ritkán látott ételek lehettek ezek a háború harmadik évében!), és emléktárgyakat árusítottak. Ekkor alkotta meg — Bier terved nyomán — a gyár emblémáját Marek József üzemigazgató, amit azután levélnyomónak kiképezve árusítottak. A repülőnap több mint 4000 korona bevételt eredményezett, és egészségügyi célokra nasználták fel. Az anyagi bevétel számottevő, de Bieréknek nem ez volt a szándékuk a jelentős költségkiadást jelentő repülő- nan megrendezésével. A tőkés érdekek vezették őket, amikor a Uoyd-gyár hírnevét növelő es a Lloyd-gépek tökéletes üzembiztonságát igazoló bemutatót megrendezték. Különben a hanyatló háborús hangulat felélesztésére is kiválóan alkalmasnak bizonyult a hadi- gepek e parádéja. A Monarchia legnagyobb gyára lesz A hadiesemények alakulása ugyanis egyre nagyobb erőfeszítéseket követelt a Monarchia gazdaságától. Mindenhol a maximumot kellett biztosítani, és ez a hadiüzemek egyre fokozottabb fejlesztését igényelte. Ez történt a Uoyd- gyár esetében is. 1916-ban és 1917-ben, két alkalommal történt jelentős tőkeemelés, 1917- ben pl. 5 millió koronára emelték fel az alaptőkét, mégpedig olyan szándékkal, hogy a gyárat bővítsék, még jobban kiépítsék. Már az első tőkeemelés idején is komoly fejlesztés történt: „A repülőgépgyár folyton nagyobbodik s ez idén nagyszabású építkezésekkel arányait annyira kiterjeszti, hogy a jövőben 2000 munkást óhajt foglalkoztatni. Ez lesz a Monarchiának a legnagyobb renülőnépnvára, mely naponta négy aéo't lesz képes előállítani” — adták hírül az újságok. Asztalos István (Folytatjuk) esztendőben huszonnégyszer került sor az árak vizsgálatára. A kereskedelmi előadó négy alkalommal tett szabálysértési feljelentést, mind a négy esetben a vevőket károsította meg a kereskedő. Az idén különös figyelmet fordítottak a zöldség- és gyümölcsellátás ellenőrzésére, s az árak alakulására. 1976 első félévében 14 ellenőrzés volt Aszód nagyközség területén, s árdrágítás miatt öt esetben kellett szabálysértési feljelentést tenni. Aszód boltjainak, különböző szolgáltató egységeinek figyelemmel kísérése azonban nemcsak hatósági, hanem társadalmi feladat is. Az árhatósági feladatok ellátásában jelentős szerepe van az ikladi műszergyár társadalmi ellenőri csoportjának; vezetőjük Maurer Tibor tanácsi bizottsági tag. A kereskedelem mellett visszaélések tapasztalhatók a kisiparosok, különösen az építőiparban foglalkozók tevéA közművelődés hatóköre szüntelenül bővül; a művelődéspolitikai dokumentumok hatása kedvezően érvényesült járásunk művelődési intézményeinek munkájában. A köz- művelődési munka jelentős eredményeket hozott, hatékonyabbá, tudatasabbá és sokszínűbbé vált. Figyelemre méltó, hogy több olyan területen is kezd kibontakozni a jó munka, ahol a korábbi időszakban kulturális életről alig lehetett beszélni, a művelődési ház hatása nem érződött. Ma már ilyen szempontból nagyon sokat javult a helyzet például Szadán, Kerepesen és Aszódon is. Biztató jelek mutatnak arra, hogy a munkásművelődés, és a nők körében végzett kulturális munkában is kedvező fordulat következetett be. Ezt bizonyítja például a járásivárosi szocialista brigádok a közelmúltban megrendezett sikeres vetélkedője, a közös járási-városi olvasótábor létrehozása, öt községi könyvtár bekapcsolódása az országos Olvasó munkásért pályázatba, Érezhetően javult az iskolák és a kulturális intézmények közötti kapcsolat. A pedagógusok egyre több művelődési házban működő szakkör, együttes vezetésére vállalkoznak, s irányítanak múzeumi illetve könyvtári tanórákat. Az úttörőmozgalom nemcsak járásunk művészeti csoportjainak utánpótlását segíti, a kulturális szemlék megrendezésével is fontos közművelődési funkciót tölt be, s hasznos támogatója a honismereti mozgalomnak is. örvendetes, hogy múzeumaink is tevékeny részesei lettek a közművelődésnek. Elsősorban az aszódi múzeumnak van fontos szerepe, de dicséretes a nagytarcsai, a vérségi és újabban a szadai intézmény kezdeményező kedve is. A járási közművelődési munka fellendülését bizonyítja, hogy egyetlen esztendő alatt 40-ről 60-ra emelkedett a szakkörök, 39-ről 57-re a klubok és 48-ról 57-re a művészeti csoportok száma. kenységében is. Tavaly egy bádogosnál és két kőművesnél járt a tanács műszaki ügyintézője. Mindhárom iparosnál a törvényesnél magasabb egységárakat tapasztalt: ennek valószínűleg az az oka, hogy nem ismerik a szabályozókat. Az ellenőrzés után a tanács ügyintézője felkereste a helyi KlOSZ-titkárt, aki ígéretet tett: a közeljövőben olyan előadást szervez a kisiparosok részére, melyen a helyes árképzés módozataival megismerkedhetn ek. A nagyközség egyéb területein dolgozó kisiparosok ellenőrzését a tanács nem képes egyedül elvégezni: a sokféle munkánál eltérőek az árhatósági szabályok. Mint a végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott: nagyobb járási segítségre lenne szükség ahhoz, hogy a községi kisiparosok árképzésének törvényességéről is megnyugtatóak legyenek az információk. —ethy— Mindemellett javítani kell a galgamácsai, a mogyoródi, a nagytarcsai és a vácszentlászlói művelődési házak munkáját, s fontos javítani Kistarcsa község közművelődési viszonyain.. Megállapítható, hogy a művészeti csoportok számához és nívójához képest az ifjúsági klubok, szakkörök és az ismeretterjesztő programok szervezése terén lemaradás mutatkozik. Ennek talán az az oka, hogy a művelődési intézmények, mindenekelőtt a művészetet, a produkciókat pártolják, s — képletesen — szinte egy-egy művészeti csoport székházaivá válnak, s mint szellemi műhelyek kevésbé törekszenek a jó munkára. Holott például az építési- és lakáskultúra fejlesztése, az életmód alakítása, a termelő- munka segítése, vagy éppenséggel az egészségnevelés ugyancsak fontos, s jó lenne ha erre is gondolnának a művelődési intézmények. Szinte valamennyi művelődési ház súlyos múlasztása az, hogy elhanyagolták a honismereti mozgalmat, túlságosan közömbösek voltak a krónikaírással, a néprajzi, munkásmozgalmi nemzetiségi és szociológiai gyűjtőmunkával szemben. Legjobb esetben is csak a tárgyi emlékek gyűjtésére szorítkoznak, ez azonban kevés. Negatív jellemzője a művelődési házak munkájának, hogy nem aknázzák ki kellően — elsősorban a munkásművelődés érdekében — a gödöllői székhelyű tudományos intézményeket. Sajnos nem készültek el mindenütt a közművelődési intézkedési tervek, nem alakultak meg. vagy nem a legjobban munkálkodnak a helyi közművelődési bizottságok. A közeljövő fontos feladata a járási közművelődési tanácsés a szakmai munkaközösségek megalakítása, továbbá a járási párt- és állami vezetők, művelődésügyi dolgozók, gazdasági vezetők ankétjának megszervezése. Eredmények és kiaknázatlan lehetőségek Megalakul a járási közművelődési tanács k i i i
