Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

1976. JÜLIUS 9., PÉNTEK '%MAod A Belga Kommunista Párt küldöttségének látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására július 6—8. között látogatást tett Magyar- országon Louis van Geyt, á Belga Kommunista Párt el­nöke és Marcel Couteau, a párt országos titkára, akik csütörtökön elutaztak Buda­pestről. A Belga Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség megbeszélést foly­tatott Gyenes Andrással, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárával. A megbeszélé­sen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott tárgyalások so­rán a BKP és az MSZMP képviselői tájékoztatták egy­mást országaik és pártjaik helyzetéről, eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről, valamint a két párt kö­zötti együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeiről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői szolidaritá­sukról és elvtársi támogatá­sukról biztosították a belga testvérpárét a ' monopóliu­mok uralma ellen, a demok­ratikus változásokért, a mun­kás- és népi erők összefogása érdekében folytatott harcá­ban. A Belga Kommunista Párt küldöttsége elismerően nyi­latkozott azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a magyar nép, a munkásosztály, az MSZMP vezetésével ért el a fejlett szocialista társadalom építésében. A megbeszélések során a két párt képviselői megelége­déssel állapították meg, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának ered­ményeként előrehaladt a fe­szültség enyhülésének folya­mata, mindinkább tért hódít a békés egymás mellett élés po­litikája. Ebben meghatározó a szerepe a szocialista közösség országad által folytatott kö­vetkezetes békepolitikának, valamint a nemzetközi mun kásmozgalom, a nemzeti fel szabadító mozgalom, a világ békeszerető, haladó közvéle­ménye akcióinak. A két küldöttség aláhúzta, hogy további lépéseket kell tenni a kedvező nemzetközi folyamatok kiteljesedéséért és visszafordíthatatlanná téte­léért; a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell alá­támasztani. A két párt képviselői egyet­értettek abban, hogy Európa valamennyi államának kö vetkezetesen be kell tartania az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt alap­elveket. Támogatásukról és szolida­ritásukról biztosítják a nem­zeti függetlenségért, a társa­dalmi haladásért, az imperia­lizmus és a neokolonializmus ellen küzdő népeket és moz­galmakat az egész világon. Az MSZMP és a BKP kép­viselői nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a kommunista pártok, valamint a szocialis­ta, szociáldemokrata pártok közötti, továbbá az összes de­mokratikus és haladó erővel való kapcsolat és együttmű­ködés megteremtésének és erősítésének. Hangsúlyozták, hogy az ideológiai és politikai különbségek ellenére lehetsé­ges ez az együttműködés a béke és a biztonság ügyéért, a társadalmi haladásért, a dol­gozók, a népek érdekeiért folytatott harcban. A két küldöttség a nemzet­közi osztályharc jelenlegi fel­tételeiből kiindulva állást foglalt a kommunista és munkáspártok internacionalis­ta szolidaritásának erősítése mellett. Az MSZMP és a BKP üdvözli az európai testvérpár- tok közelmúltban tartott érte­kezletének eredményeit. A megbeszélések során elé­gedetten állapították meg, hogy a két párt közötti kap­csolatok jól fejlődnek. Tennivalók — öt évre Bérezéstől a munkavédelemig A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetői a szak­mai szakszervezetek főtitká­raival egyetértésben meghatá­rozták a tárca munkaerő-gaz­dálkodási, bér- és jövedelem- politikai, valamint szociálpoli­tikai, s munkavédelmi tévé kenységének irányelveit az ötéves terv időszakára. A Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete központi vezetőségének csütörtöki ülé sén a szakszervezethez tarto­zó közlekedési ágazatok ez­zel kapcsolatos tennivalóit tárgyalták meg Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes tájékoztatója alapján. A központi vezetőség, egyet­értve a legfontosabb tenni valókkal, hangsúlyozta, hogy a közlekedésben dolgozók át­lagostól eltérő kedvezőtlen munkakörülményeinek, mun­kaidő-beosztásának kifejezésre kell jutnia a szociális és bér­ügyi intézkedésekben. Felhív­ta a vállalatok figyelmét, hogy az üzem- és munkaszer­vezési tevékenységet állítsák a hiányzó munkaerő pótlásá­nak, a nehéz fizikai munka csökkentésének szolgálatába^ A munkaerő-gazdálikodási in­tézkedésekben számoljanak a nők foglalkoztatásának egy- egy területen tervezett bőví­tésével, a munkaerőpótlást döntően a fiatalokra alapoz­zák, s ezért fokozottabban foglalkozzanak a pályakezdők­kel. Differenciált bérfejlesz­téssel segítsék elő a munka hatékonyságának növekedését. A szakszervezethez tartozó vállalatok munkásszállásain ma már több mint 20 ezer, a pihenő- és átmeneti szállás­helyeken mintegy 9 ezer dol­gozót tudnak elhelyezni. A következő tervidőszakban azonban a megfelelő színvonal érdekében hozzá kell látni ezeknek a szállásoknak a kor­szerűsítéséhez, amelynek so­rán gondoskodni kell a női szálláshelyek iránti növekvő igények kielégítéséről is. Az igények növekedése a gyógyító- ellátás továbbfejlesztését sürgeti Észak-Pest megyei egészségügyi dolgozók aktívaértekezlete Vácott Az Észak-Pest megyei egész­ségügyi dolgozók aktívaérte­kezletének színhelye volt teg­nap délelőtt Vácott, a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Mű­velődési Központ. A tanácsko­záson részt vett dr. Vidovszki Kálmán, az MSZMP KB al­osztályvezetője, Barinkat Osz- kárné, a Pest megyei pártbi­zottság titkára és dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnök- helyettese. Határkő: 1975 Az aktívaértekezleten Weisz Györgynek, Vác város tanács­elnökének megnyitója után dr. Vidovszki Kálmán tartott tá­jékoztatót a IV. ötéves terv egészségügyi munkájának eredményeiről és tapasztala­tairól. Elmondotta, hogy* az 1975-ös év határkő volt ebben a munkában, a tavály július óta ugyanis mindenki számára lehetővé vált hazánkban az ingyenes egészségügyi ellátás. Megnövekedett tehát ország­szerte az igényjogosultak szá­ma — s mint felhívta a jelen­lévő körzeti, rendelőintézeti és kórházi orvosok figyelmét —, ezzel együtt kell növeked­nie az egészségügyi munka szervezettségének, színvonalá­nak is. Az V. ötéves terv folyamán várható fejlődésről elmondot­ta, hogy 1980-ig hazánkban 10 ezer új kórházi ággyal, mint­egy 17 és fél ezer bölcsődei hellyel lesz több. Tájékoztató­ját dr. Vidovszki Kálmán, az orvosetikai helyzet ismerteté­sével zárta. Elmondta, hogy a jövőben az egészségügyi intéz­ményekben etikai tanácsok alakulnak, s ezek feladata lesz, hogy a korábbinál alapo­sabban foglalkozzanak az or­vos és beteg kapcsolatát ese­tenként mérgező kérdésekkel: a hálapénzekkel, a pénzért szerzett kórházi beutalókkal és Ifjúsági táborok a Balatonnál (2.) Ismeretszerzés — észrevétlenül Kiben ne élnének sokáig az iskolaévek vakációinak emlé­kei? Felnőtt fejjel is jóleső ér­zéssel gondol vissza az ember egy-egy nyári táborozás ro­mantikus hangulatára, vidám tréfáira, a tábortüzek melletti, éjszakába nyúló éneklésekre, a focimeccsekre, kirándulások­ra. A Balatonzamárdiban ta­valy véglegesen elkészült Pest megyei őrsvezetőképző úttörő­táborban megvan minden, ami a nyári szórakozáshoz szüksé­ges. Mint a forgóssinpad A táborban hiába is keres­nénk a sokszemélyes, szürke- ponyvás sátrakat. Helyükön faházak nőttek ki a földből, s a szobákban színes gyermek­bútorok — emeletes ágyak, ta­karos szekrények. Délelőtt van, a napsugarak már majdnem 30 fokra haj­tották fel a hőmérő higany­szálát. A tájborban csend, akár­ha fürdeni mentek volna a pajtások. — Szó sincs erről — magya­rázza a némaság okát Bugyi Eszter táborügyeletes, aki egyébként Üjszilváson él, s ifi­vezetőként jött Zamárdiba. — 106 gyerek, tartózkodik a tá­borban, csak most éppen a foglalkozások ideje van. — Az itt levő öt rajnak for- gószínpadszerűen rendezzük a foglalkozásokat. — Reggel 9 órától délután fél egyig tartunk csoportfog­lalkozásokat. Ebéd következik ezután, amelyet fürdés követ, s délután újra kezdődik a ta­nulás ... — veszi át a szót Bagi Magdolna ifi vezető, az újszászi közlekedési szakkö­zépiskola tanulója. Mentés a vízből Nevető kislány, a szentmár- tonkátai Sőregi Katalin jön hozzánk. Kirándulásra kér en­gedélyt az ügyeletestől. A gye­rekcsoport a közeli Szamárkő­höz indul. — Tegnap is voltunk — te­szi hozzá Sőregi Kati. — Ba- latonifüredre hajóztunk ál. Voltunk a barlangban is, ami valóban nagy élmény. Aztán megnéztük a Jókai Múzeumot. A kiránduló raj tagjainak vidámsága hamarosan az ut­ca másik végéről hallatszik. Odébb egészségügyi tudni­valókkal ismerkednek az út­törők. A hogyan nyújtsanak eisósegélyt bajbajutott tár­saiknak. Kezdetben nehezen megy a kötözés, a géz mind­untalan félrecsúszik, s a beteg- szállítás sem a legsikerül­tebb ... A kedvelt foglalkozások kö­zé tartozik a vízből mantés. Persze ehhez víz is kell, de hál itt van a közelben a Ba­laton. S érthető, hogy a für­dés, az úszás mindenkinek tet- sr/.ik. Egy másik faház előterében rövid vezényszó csattan, majd dobogó lábak zaját halljuk. — A jelentést gyakorolják a gyerekek. Elég jól megy már, lesz majd mit megtanítaniuk a pajtásoknak otthoni társaik­nak • — mondja Palló Lidia, pándi tanár. Sátorverő őrsvezetők Az a fránya sátor sehogyan sem, akar elsőre szabályosan állni: Hol a tartókötelek la­zulnak meg, hol a sátorrúd ferde, máskor pedig az oldal­ponyva horpad. be. — Nem is lehet azonnal el­sajátítani a sátorverés tudo­mányát — mondja nevetve Szelepcsényi László, újszilvási tanár, aki éppen a táborozás ismérveire oktatja a gyereke­ket. — Pedig nem ördöngös dolog ez. Az úttörők többsége a foglalkozás végére meg is ta­nulja. Fejős Erzsi Tápiószenpnár- tonból érkezett Zamárdiba: — Nem gondolná az ember hányféle táborozási lehetőség van. Megismerkedtünk gyalo­gos vándortáborok szervezésé­vel, összegyűjtöttük mindazo­kat a tárgyakat, amelyeket ke­rékpáros túrára kell magunk­kal vinnünk. Ismert útvona­lakról hallottunk, s már el is határozlak néhány an, hogy őr­sünkkel az egyiket végigjárjuk az ősszel. Kéthetes turnusokban érkez­nek a gyerekek Balatonzamár- diiba. Karnevál — Nem mindig ilyen csen­des a tábor — szólal meg újra Bugyi Eszter. — Éppen tegnap tartottunk honvédelmi■ és sportnapot. Visszhangzott a környék a versenyektől. Este karnevál következett. A lassanként körénlt gyüle­kező gyerekek is bekapcsolód­nak a beszélgetésbe. Molnár Tünde, Bárány Margit, Kárpá­ti Beatrix és Tyepkó Piroska egymás szavába vágva magya­ráznak: — Jelmezünk is volt. Mi a csepregi négyes ikreket alakí­tottuk. Lepedőt és kifordított, hátul összegombolt inget húz­tunk magunkra... Még be sem fejezik, amikor másik három leány, Talmcs Mária, Szabó Jutka és Simon Krisztina mesél saját jelme­zéről: — Hajóvontatóknak öltöz­tünk, kinőtt kopott ruhát vi­seltünk, és papírból készített csónakot húztunk magunk után. Szavaikra nevetés a válasz A karnevál, a jelmezverseny valóban nagy esemény, mara­dandó élmény lehetett. Az út­törőtábor azonban hamarosan újra elcsendesül. Kezdődik ismét a foglalkozás, az újabb ismeretszerzés, szinte észrevét­lenül. Virág Ferenc a „továbbpasszolt” betegek ügyeivel. Dr. Tengelyi Vilmos Pest megye egészségügyi helyzeté­ről tartott tájékoztatót. Jelentős beruházások — A IV. ötéves terv idő­szakában a megye lakosságá­nak növekedése évi 10 ezer körül volt, az utolsó évben azonban elérte a 14 ezres csú­csot. Ahhoz, hogy a megye egészségügyi ellátását a mos­tani színvonalon tarthassuk, évente hat körzeti orvosra, há rom-négy gyermekkörzeti or­vosra, s ugyanennyi új fogor­vosra van szükség. Évente 40—50 újabb kórházi ágy kell a betegek elhelyezésére. Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt ötéves terv célkitűzé­seit a megyében sikerült ma­radéktalanul megvalósítani. Az egészségügyi ellátás jelentősen javult, s ugyanez várható az elkövetkező öt évben. V. öt­éves tervünk kiemelt beruhá­zása az 580 ágyas kistarcsai korház építése. A munkák jó ütemben haladnak, s az intéz­mény 1978 végén már fogad­hatja a betegeket. Az egészségkárosodások meg­előzéséről szólva dr. Tengelyi Vilmos elmondotta, hogy ered­ményesen dolgoztak a köz­egészségügyi és járványügyi felügyelőségek. Munkájuk színvonalának javítására megkezdődött a KÖJÁL száz munkahelyes épületének épí­tése, a megyei kői egészség- ügyi és járványügyi központ a tervek szerint 1979-ben készül el. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munka az el­következő években nagyobb ütemmel fejlődik majd. A vá­ci és a ceglédi szülészeti osz­tályok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, s így me­gyénkben számottevően csök­kent a csecsemők halálozási arányszáma. A gyermekvéde­lem érdekében, a már meglévő gyermekkörzeti orvosi hálózat kiépítése tovább folytatódik. Az országos átlag alatt Jelentős eredmények elle­nére a megye kórháziágy-el- látottsága messze elmarad az országos átlagtól — folytatta tájékoztatóját dr. Tengelyi Vilmos —, súlyosbítja a hely­zetet az is, hogy a megyei kórház épülete korszerűtlen, s a kórtermek életveszélyessé­ge miatt több kórházi ágyat átmenetileg nem tudtunk a gyógyítás szolgálatába állíta­ni. A szorult helyzetben né­mileg segített, hogy a buda- gyöngyei tüdőgondozó intézet­ben két belgyógyászati osz­tályt rendeztünk be, de vég­leges megoldást csak a kis­tarcsai kórház birtokbavétele jelent majd. Bár a megye la­kosságának összetétele fiatal­nak tekinthető, az elöregedé­si folyamat nálunk is érezteti már hatását. A nyugdíjas ko­rú lakosság száma évente fél százalékkal növekszik, s az összlakosságnak ma már mint­egy 16 és fél százalékát je­lenti ez a réteg. Az idős, ma. gukramaradt emberek gon­dozása és szakszerű egészség- ügyi ellátása érdekében, éven­te mintegy 150—200-zal nö­veljük a szociális otthonok befogadóképességét. A házi szociális gondozási rendszert még szélesebb körben népsze­rűsítjük, az öregek napközi otthonainak számát pedig az V. ötéves terv végére meg­duplázzuk. Befejezésül dr. Tengelyi Vilmos, az orvosetikai hely­zetről beszélt. Arról tájékoz­tatta az aktívaértekezlet rész­vevőit, hogy a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya az Egészségügyi Minisztérium útmutatásai alapján, megyei etikai akció- és cselekvési programot dolgozott ki. Ennek értelmében a jövőben rend. szeresebbek és szervezetteb­bek lesznek az egészségügyi intézményekben az ellenőr­zések. A korábbinál határo­zottabban lépnek fel az in­tézményekben magánpraxist folytatókkal szembe.’ s mint elmondotta, a jövőben etikai kérdésként kezelik a táppén­zes helyzet alakulását is. Előfordul ugyanis, hogy a ke­resőképesség elbírálásában, szerepet játszik az üzemi, a körzeti orvosok munkájának lazasága is. Értékes véleménycsere A váci aktívaértekezlet dél­után a hozzászólásokkal foly­tatódott. A hallgatóság sorai­ból 17-en egészítették ki ja­vaslataikkal, illetve szemé­lyes tapasztalataikkal a tájé­koztatóban elhangzottakat. A tanácskozást dr. Tengelyi Vilmosnak a hozzászólásokra adott válaszai zárták. El­mondta, hogy az aktívaérte­kezlet a kitűzött célt teljesí­tette. A gondokat őszintén tárták fel a hozzászólók — segítve ily módon kijelölni a jövő újabb feladatait. Berkó Pál A háztáji segítéséről, a külkereskedelemről ESZMECSERE A PARLAMENTI BIZOTTSÁGBAN Meg kell tanulni a sátorverést is. Borsán Péter felvétele A háztáji, kisegítő és egyéb kisgazdaságok helyzetéről, va­lamint mezőgazdasági és élel­miszeripari külkereskedel­münk helyzetéről tanácskozott csütörtökön dr. Bélák Sándor elnökletével az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen — amelyen felszólalt dr Szlamenicki István, az MSZMP < KB osztályvezető- helyettese és Patay János, a SZÓVOSZ elnökhelyettese — dr. Kovács Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést a kisgazdaságok hely­zetet tárgyaló jelentéshez. Az export-import kapcsolatokat taglaló beszámolót dr. Szalui Eela külkereskedelmi állam­titkár, Hammer József mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és Lada Lajos, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője egészí­tette ki. A kisgazdaságok helyzetét felmérő jelentés hansgúlyozza, hogy a mezőgazdasági terme­lésben a nagyüzemek növekvő térhódítása mellett is számot­tevő a kisgazdaságoktól szár­mazó termékmennyiség, tevé­kenységük különösen az állat­tenyésztési és kézimunkaigé nyes ágazatokban jelentős, A vitában felszólalt képvi­selők örömmel nyugtázták hogy máris érezteti hatását a I Minisztertanács ez év már- I civsában hozott határozata, I amely a háztáji és kisegítő | gazdaságok termelésének to­vábbfejlesztését célozza. Sür­gették többi között a kisgazda­ságok adózási rendszerének egyszerűsítését. A hiánycikkek megszüntetése érdekében ja­vasolták, hogy több éves szer­ződési rendszert kellene beve­zetni, amely hosszú távon biz­tosítaná a kisgazdaságok ter­mékeinek átvételét. A Külkereskedelmi Minisz­tériumnak a bizottság elé ter­jesztett beszámolója leszögezi, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelkedően fontos szerepet tölt be külke­reskedelmünkben. Az ülésen hangsúlyozták, hogy fokozott felelősség hárul a vállalatok­ra a piaci helyzet helyes fel­mérésében, az exportképes áruk termelésében, a minőség javításában és a helyes érté­kesítési gyakorlat kialakításá­ban. A két beszámoló fölötti vitá­ban dr. Bélák Sándor, dr. Cse- lőtei László (Pest megye 2. sz. aszódi választókerület), Fülöp László Gajdos János, dr. Gu­ba Sándor, Horváth László, Kovács István, dr. Molnár Bé­la, K. Papp József, Pájer Im­re. Riba Miklós, dr. Varga Já­nos (Győr) és Vass József kép­viselő szólalt feL i i é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom