Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
Esti középiskola Túrán Tanévzdró, jutalo A közös osztálykép A gödöllői járási pártbizottság az elmúlt tanévben kiéit kihelyezett marxizmus—leniniz- mus esti középiskolai osztályt indított a túrái nagyközségi pártbizottság szervezésében. Az egyik huszonhárom tagú osztály a termelőszövetkezetben kezdte el tanulmányait, míg a másik 15 tagú osztályban a többi alapszervezet tagjai vettek részt. Beszámolási kötelezettségé- rxk minden hallgató eleget tett. A bizonyítvánvesztést és a tanévzáró ünnepélyt a napokban tartotta meg a nagv- közséri pártbizottság a termelőszövetkezet galgahévízi víztárcfeójánál. A hallgatókat és a tanárokat Dobi Mihály titkárhelyettes köszöntötte, majd Könczöl Ferenc, a termelőszövetkezet elnökhelyettese, az iskola tanára értékelte a tanéveit. Hangsúlyozta, hogy növekedett az iskola, tekintély", alig volt’ lemorzsolódás. A hallgatók között egyformán helyet foglal a mérnök, a pedagógus, a gyógyszerész, a traktoros és a fejőnó... Az iskola színvonalának emelése elsősorban a tanárok érdeme, akik hétről hétre jól felkészülve tartották meg a foglalkozásokat. A hallgatók a tananyag tanulmányozása mellett sokat böngészték az újságokat és a marxista irodalmat is. Könczöl Ferenc átadta a végzett hallgatóknak a bizonyítványokat, s a legjobbak jutalomkönyvet is kaptak. A termelőszövetkezeti osztály tanulói közül Kozma Józsefné és Domoszlai Kálmán. a községi osztályból pedig Szabó Jánosné és Diós István részesült jutalomban. Ugyancsak ajándékkönyvet kapott a középiskola három tanára: Czene Sándor, Könczöl Ferenc és Takács Pál. — akác — „APJA IS KÖZÜLÜNK VALÓ Felvették Rohanó mindennapjainkon gyakorta kell részt vennünk értekezleteken, gyűléseken, s különösen nehezen viseljük a hosszas beszédeket a nyári kánikulában. Épp ezért ritka a hozzászólás, a gyűlés tárgyának kiegészítése: mindenki szívesebben lenne már az ajtón kívül. Nem így volt ez a gödöllői MÁV-állomás pártszervezetének legutóbbi taggyűlésén, ahol egymást követték a felszólalók. Ez a gyűlés is bizonyította, hogy helyénvaló volt, amikor a városi pártbizottság munkatársa, Árpás G. hajosné jónak értékelte a MÁV-állomás pártalapszerve- zetének munkáját. 'ff a pártba A taggyűlésen Balogh István szocialista brigádtag és szak- szervezeti bizalmi felvételét vitatták meg, atki huszonnégy esztendeje dolgozik a MÁV- nál. A kérelmet Martinék Ferenc párttitkár terjesztette elő. A tizennyolc jelenlevő párttag közül öten régóta ismerik Balogh Istvánt, egyikük négyéves kora óta. Az alapszervezeti tagok megtudhatták a taggyűlésen, hogy a kérelmező apja is pályamunkád volt, feleségének szülei pedig uradalmi cselédek. Gyermekkorában nem tudta befejezni az általános iskolát, erre már csak akkor vállalkozhatott, mikor az ő gyermekei nagyobbak lettek. Tanulásával példát mutatott munkatársainak, az általános iskola elvégzése után sinhe- gesztői tanfolyamra járt. Ma az V. Gépesített Mozgó Pálya- fenntartási szakaszon sínhegesztőként dolgozik. Hevesve- zekényben lakik, de nem ritka, hogy a szombat-vasárnapokat is munkahelyén tölti, jelenleg például vágányzátas munkán dolgozik, ami nem tűr halasztást: érzi és tudja, hogy a forgalomnak mennie kell, s ha elkészül a munka, csak akkor pihenhet. A hozzászólók szavai nyomán megismerték Balogh István jellemét, munkáséletét. A taggyűlés egyhangúlag megszavazta a felvételt, és írásba foglalták: emberi magatartása, politilcai felfogása alapján érdemes a párttagságra. Csiba József Volt egyszer egy repülőgépgyár 1. Baleset után két világrekord Az aszódi Petőfi Múzeumban látható egy 3x5 centiméteres fémjelvény, ami egy két- fedeles repülőgépet ábrázol a következő szöveggel: ASZÓDI REPÜLÖNAP, 1917. A repülés és Aszód kapcsolatáról most kezdődő sorozatunkban teszünk közzé érdekes dokumentumokat. A fiúnevelőben kezdődött Az aszódi Fiúnevelő Intézet több holdas kertészetének egy részét, ahol az alkalmazottak emeletes lakóépülete és egy labdarúgópálya található, ,.lójának’’ nevezik. Csak az idősebbek emlékeznek rá, hogy ezen a területen állt a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. több katasztrális hold kiterjedésű gyártelepe. A hosz- szú szerelőcsarnokok és hangárok, a víztorony, a motorház mind-mind eltűntek a föld színéről, csak az igazgatósági épület, továbbá az úgynevezett munkásotthon és a hozzácsatlakozó kantin maradt meg. Az épületeket ma lakóházaknak és iskolai célra használják. A repülőgépgyár 1914. május elsején kezdte működését, de a részvénytársaságot már 1913-ban megalakították: akkor a Magyar Lloyd Automobil és Motorgyár Rt. nevet vette, fel. Csak 1914 tavaszán változtattak az elnevezésen. Ezen a névadó ülésen választották meg igazgatósági tagnak Heinrich Bier szolgálaton kívüli ulánus főhadnagyot, akiről később így írnak: ...hadseregünk első repülőtisztje ...” — s mellette még dr. Urbach Lajos ügyvédet. Ök ketten szervezték és vezették a gyárat, s egyben fellendítették a magyar repülőgépgyártást és aviatikát. A gyakorlati munka mellett mindketten irodalmi munkásságot is folytattak, ez is segítette a repülés későbbi fejlesztését. (Urbach: Néhány szó a légi forgalomról; Az aviatika és jogtudomány — Bier: A repülőgép- ipar és kilátásai a háború után stb.). Urbach Lajos szervező munkásságának eredményeképpen 1918. január 28-a és 30-a között Budapesten ült össze az első nemzetközi lé<ji- jogi kongresszus. Aszódon Bierék tevékenysége előtt már foglalkoztak re- pülőgépallcatrészek gyártásával. Ducker Ödön műegyetemi tanársegéd, aki később a javítóintézet igazgatója lett, az intézet kocsigyártó részlege mellett létrehozott egy automobilrestauráló és repülőgép-alkatrészeket gyártó műhelyt. Vállalkozását segítette az a sok és jó képességű szakember, akik az intézet kocsigyártó műhelyében dolgoztak. Ezt a próbálkozást tekinthetjük tehát a Lloyd elődjének, annál is inkább, mert az első napokban, hetekben a repülőgépgyártást az intézet műhelyeiben végezték, míg az új gyár építése be nem fejeződött. Sorszáma 40.01 A gyár irányítása hamarosan teljesen Bier Henrik igazgató — később vezérigazgató. — kezébe került. Jól képzett Bier Henrik szolgálaton kívüli ulánus főhadnagy, két világrekord felállító ja. repülési szakember hírében állott, aki az 1910-es évek elején több németországi gyárban folytatott tanulmányokat és a repülőgépgyártáshoz szükséges szabadalmakat is ott szerezte be. Minden bizonnyal ismerte az aszódi, Ducker-féle próbálkozást, és terveit ezért ebben a községben akarta valóra váltani. Sikerült viszonylag csekély díjért hatalmas területet bérelnie a javító kertészete és a vasútállomás között, ahol egy elhagyott nagyobb műhelyépület is rendelkezésre állt. Itt kezdte meg a gyár építését. A gyártás időközben az intézet műhelyeiben megkezdődött. Itt állították össze azt az III. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1916. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Földúton és betonon Tizenhárom híd — Gödöllőig Cölöpözés a Szí laspataknál Ebben a nagy kánikulában is kemény munkában találtuk az M—3-as autópálya hídépítőit. Útikalauzommal, Mester Istvánnal, a Pest megyei Közútépítő Vállalat hídfőmémök- sége építésvezetőségének gödöllői vezetőjével szálltam gépkocsiba. A főhadiszállásról, a Dózsa György út végén levő műszaki telepről indultunk. Az idén kettőt ad'.ak át Rákospalota és Gödöllő között tizenhárom híd épül, ezek együttes hossza pontosan nyolcszáz méter. Az. autópályán nincs azonos szintű kereszteződés, a forgalom zavartalanságát éppen az épülő alul- és felüljárók teszik lehetővé. Az útépítésnél nagy jelentősége van a tervszerű munkának, annak, hogy az egyik munkálkodó, vállalat ne késleltesse, vesse vissza a másikat. A határidőre elkészülő hidak így nagyban segítik az útépítők munkáját. Ebben az évben eddig már átadták a gödöllői csomóponti és a mogyoródi úti aluljárót. E kettő építési költsége 10 millió forintot tett ki. Még ebben a hónapban átadják a fóti aluljárót. Itt most nagy a nyüzsgés, a munka irányítója Gergely Pál művezető, bagl lakos. Mogyoród község végében készül a Dűlő úti aluljáró, s a nagyobb munkák közé tartozik a Szilas-patak felett építendő híd. Ennek cölöpözését a tervek szerint július 12-én kezdik. A létesítmény várhaelső gépet is, amelynek alkatrészeit Németországból hozták. Az acélcső vázas törzsű, kormánylapáttal ellátott, nyersselyemmel bevont szárnyú gépnek a 40.01 számot adták. Az első próbarepülést így írja le a szemtanú, a gyár ekkor 25 éves gépésztechnikusa, Hangay Gyula (a híres repülő Hangay Sándor fivére): „az első gép összeállítása után, amikor 15—20-an voltunk a gyárban, reggel három órakor a gépet a •vasúti síneken áttoltuk egy tisztásra, mely alkalmas volt a repülésre. Jelen volt Biemé is. Az első felszállásnál egy fiatal mérnök, akinek már külföldön gyakorlata volt az előkészítésben, szintén jelen volt. A felszállás simán ment, az emelkedés után vagy 20—25 méternél a gép jobbra dőlt, a következő pillanatban a jobbra- dőlés fokozódott oly erősen, hogy a jobbszárny vége földet ért. A kétfedeles alsó szárnya végén perdülve a földre került. Bier felesége nagyot sikoltott, odaszalMtunk, baleset nem történt. A szárny vége rongálódott meg csupán. Bier a gépből kiszállva pilóta- sankáját a fentemlített mérnök arcába vágta, mert o szárnyi kormányokat fordítva kötötte. Ez okozta az ellenkező bedőlést.” Ausztriába szállították A kezdet tehát nem zökkenőmentes. Ez a gép azonban később még igen jelentős szerepet töltött be az aviatika történetében. Miután kijavították, Ausztriába szállították, ahol a géppel Bier két magassági világrekordot repült. Mégpedig egyedül 6170 méterre. másodmagával pedig 5440 méter magasra emelkedett. Asztalos István (Folytatjuk.) tóam a harmadik negyedévben készül el. Ezenkívül még egy fontos munkájuk van: Budapest határában, az üzemanyagtöltő állomásnál is készítenek egy hidat. Eddig a legjobbat A negyedik negyedévre a hiánypótlások maradnak, s előkészülnek a babati dűlőúti híd felépítéséhez. Gépkocsink könnyen és gyorsan járja be a munkaterületeket, helyenként földúton, másutt azonban már betonon haladunk. Ahol por- zik az út, ott locsolják. Az egész útvonal mozgásban van, gépek, teherkocsik jönnek és mennek; az egyik helyen markoló hasít a domboldalba, másutt már a MARINI teríti az aszfaltot. Még a föld is izzik a rekkenő hőségben. Gigászi munka ez, melynek nyomán majdan megindul a forgalom Miskolc irányába. Visszatérve Gödöllőre ösz- szegezzük a látottakat. Megtudtam, hogy a hídépítők eddig a legjobb minőségű munkát végezték. A dolgozók ösz- szeszokottak, s a munkaverseny nagy elórelendítője az építésnek. Az elmúlt éyben például a Varga-brigád vég- I zett az élen. A létszám állandó, a törzsgárda tagság példásan munkálkodik. Jó kapcsolatot tartanak fenn a Volánnal, a DCM-mel és a FOKÁ- val (Folyami Kavicskotró Vállalat). A szállítás, a cement- és kavicsellátás szempontjából bizony ez nem közömbös. Csomópont a város határában Saját betonkeverő teleppel is rendelkeznek. Érdemes elmondani, hogy a szabad kapacitást arra használják fel, hogy vállalatok, üzemek, sőt, szövetkezetek megrendelésére betont készítenek. A telep udvaráról látszik a csomópont, s számomra ez a legérdekesebb aluljáró. Itt egyébként már a Betonútépítő Vállalat vette át a terepet. A gödöllői csomópontnak nagy jelentősége lesz, hiszen itt lehet majd le- és felhajtani az autópályára. Ma még ugyan szántóföldek övezik ezt, a területet, de nincs messze az az idő, amikor a közúti közlekedés fontos helye lesz ez a rész. Igaza van annak a szakembernek, aki évekkel ezelőtt azt mondta, hogy ez az autópálya különösen szép, sőt, szemet gyönyörködtető lesz. így, félkész állapotban is csodálatos, amint kígyózik a széles út, hídjaival és aluljáróival. , Csiba József Vendéglátó tervek Meleg ételből is több A Galgavidéke ÁFÉSZ az ötödik ötéves tervidőszak során vendéglátó forgalmának nagyarányú fejlesztését tervezi. Éttermeik, büféik, vendéglőik 1980-ban több mint száz- huszonhétmillió forint értékben adnak el ételt és italt. Ez az összeg az 1975. évi bevételnél negyvenhét százalékkal magasabb. Alkoholmentes italokból nyolcvanhat százalékos forgalomemelkedést terveznek, de jelentős az ételek eladásával kapcsolatos tervük is. Az előfizetéses meleg étel forgalmának növekedése várhatóan nyolcvanhárom százalékos lesz. i I 1
