Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

1976. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK %/űrtaD Jövőre már ötmillió Oktató kazettákat is gyártanak A dorogi hanglemezgyárban befejezték az utolsó üzemrész, a magnókazetta-gyártó részleg technológiai szerelését. Ezzel egyidejűleg Budapesten, a Vil­lamosszigetelő Műanyaggyár­ban véglegesen megszüntették a lemezgyártást, így most már minden munkaművelet, a gal­vanizálás. a préselés, a matri­cák, borítók készítése és cso­magolása is Dorogon történik. A több mint százmillió fo­rintos költséggel létesített do­rogi üzemben teljes technoló­giai rendszerben, korszerű gép­sorokkal történik a lemezgyár­tás. Ebben az évben 3,5 mil­lió, jövőre már 5 millió darab lemez kerül ki a korszerű gyárból. Az idén több mint hatvan komoly zenei nagyle­mez jelenik meg, és a korábbi évi 13 helyett 20 könnyűzenei felvétel kerül — ugyancsak nagylemezen — forgalomba. December végéig mintegy 100 ezer műsoros magnókazettát, hangszalagot készítenek, ko­moly zenei és szórakoztató ze­nei felvételekből. Az iskolák számára oktatókazettákat gyár­tanak. A hét végén búzát aratnak már a ráckevei járásban * Várják a szalmabefakaritó berendezéseket Vasárnap délután a hétvégi pihenőről hazatérők, a kirán­dulók, a Csepel-szigeten végig­vezető út mentén, már meg- szejnlélhettek a kombájnokat, amint nagy port verve maguk körül, aratták az idei termést. Szigetszentmiklós határában a Szigetjö Szakszövetkezet hat kombájnja — négy szovjet és két NDK gyártmányú — dol­gozott és kedd délig le is arat­ták a 200 holdnyi őszi árpát. Pályi Antal kombájnos éppen akkor eresztette át rakomá­nyát a vontató pótkocsijába, közel az országúihoz, amikor arra jártunk. Mint elmondot­ta, zökkenőmentesen haladtak a munkával, a gépeket jól elő­készítették, ma már a tagok földjein dolgoznak, s a hét vé­gén megkezdik a búza aratá­sát is. Javítóműhely a tábla szélén Szigctújfaluról Ráckeve felé találkoztunk Varjú Jánossal, az Arany Kalász Tsz búzaága­zatának vezetőjével. Érdeklő­désünkre elmondta, hogy hét­főn kezdték egy 73 hektáros táblán az aratást, aztán ha ott végeznek, folytatják a mintegy 919 hektárnyi búzatermés be­takarítását. Az országúthoz közel, a föld szélén ott állt a kék műhelykocsi, ha netán va-. lamilyen hiba fordulna elő, azonnal kijavítják, de eddig nem volt különösebb problé­ma, rendelkezésükre állnak a j. Javítóműhely a tábla szélén Szigetújfaluról Ráckeve felé igyekezve a gabonatábla szélén szükséges alkatrészek is. 76 kombájn vágja a rendet — Ha az idő ilyen marad, két hét múlva befejezzük az aratást — mondta Varjú Já­nos. A járási hivatalban Baghy László osztályvezető tájékoz­tatott az aratás megkezdésé­ről, illetve az eddigi tapasz­talatokról. A tóalmási körzetben Képviselő-hétköznapok Már elharangozták a delet, választották, kitágult számára mire a negyvenötödik beteg után becsukódik a rendelő aj­taja. Jólenne szusszanni egyet a négy órán át tartó panasz- meghallgatások és vizsgálatok után, meginni egy kávét vagy legalább egy hideg Traubit, de a kétéves Krisztán igen­csak sürgeti már az ebédet. Egész délelőtt kint szaladgált a gyermeküdülő vadregényes parkjában, labdázott és homo­kozott, szó ami szó, a farkas 6em lehet éhesebb nála. A fehér, köpeny a fogasra kerül s ezzel az egyetlen moz­dulattal az orvosnő máris új szerepkörbe lép. A kedves doktornő megszólítás helyett mostantól a mami szó dukál. Kezet mos, s mire a konyhá­ba ér, olyan mint a többi, hozzá hasonló fiatal édesanya, akinek minden gondoltát a két gyerek foglalja le. Maga csak akkor ül le az asztal mel­lé, amikor már ellátta a gye­rekeket s a félig nyitott ajta­jú szobából kihallatszik a jól ismert, egészséges szuszogás. Kitágult világ Nagyjából így telnek a dél- előttjei már hét esztendeje, hogy először érkezett meg Tó­almásra, amelynek addig csak a nevét tudta, meg azt, hogy egy kis falu a sok száz és száz közül. A különbség most leg­feljebb csak annyi, hogy esz­tendeje már nem csak Tóal­másnak ismeri a múltját, je­lenét. sőt a legközelebbi hol­napját is, hanem még hat, szomszédos településnek. Ami­a világ: hét falu, több mint harmincezer ember öröme és gondja is az övé. Velük együtt örül, ha egy iskolával, óvodá­val, klubbal vagy akárcsak egy kicsiny üzlettel gazdagod­nak, s velük együtt keresi a megoldást a gondokra, az éle­tet nehezítő problémákra. Boldog, elégedett ember. A tízesztendős Miklós még Pes­ten született, Krisztián már itt, Tóalmáson. A férje néhány nap óta a gödöllői rendelőin­tézet igazgató-főorvosa. Egyet- len baja van csupán s ez az időhiány. A nap ugyanis csak huszonnégy órából áll, amely­ből legalább hatot — tetszik, nem tetszik, muszáj — alvás­sal kell eltölteni. Négy óra délelőttönként a rendelés, né­ha öt, esetleg még több is. Mi­kor mennyi a beteg. Délutá­nonként a házakat látogatja: megint csak vizsgál, recepte­ket ír, tanácsokat ad. Ugyan­ezt teszi az öregek napközi otthonában és a SZOT gyer­meküdülőjében is. Aztán az ügyelet, a helyettesítés más falukban. A tanítás tíz hónap­jában az iskolaorvosi teendők. Egészségügyi tanácsadás há­zasságkötések előtt. S mindez még csak az orvos feladatkö­re. Egymást segítve A képviselő közéleti ember. Igaz, bizonyos értelemben az orvos is az. Hozza-viszi a gon­dokat, kéréseket a házaktól a tanácsig és fordítva. A beteg- látogatások alkalmával nem­óta országgyűlési képviselővé i csak egészségügyi tanácsokat RÉGIT AD, ÚJAT KAP! A Centrum Budai Lottó Aruház és a Bizományi Áruház Vállalat közös csereakciója. A Budai Lottó Áruházban minden héten szerdán és pénteken 14-től 17 óráig,, szombaton 10-től 12 óráig cserélhet: televíziót, hűtőgépet, mosógépet, centrifugát, rádiót, porszívót BUDAI LOTTÓ ÁRUHÁZ: a 107-es és az 1-es busz végállomásánál, a Kelenföldi pályaudvartól ISO méterre. ad, ízlést, véleményeket for­mál, állást foglal a mindenna­pok dolgaiban. Mit tehet hoz­zá mindehhez a képviselő? A napokban a Telefongyár nagykátai gyáregységének a vendége volt. A műhelyekben munkásemberekkel találko­zott, fenn, az irodán a gyár és a nagyközség vezetőivel. A gyár most már munkaerőgon­dokkal küszködik. S az új be­ruházások elkészülte után majd ezer új munkásembert várnak. A nagyközségből már nem számíthatnak utánpótlás­ra, csak á környező települé­sekről. Ehhez azonban az szük­séges, hogy a Volán jobban alkalmazkodjon a két műszak­hoz. Ki segíthetne ebben, ha nem a képviselő? Másutt falugyűléseken, ke- rekasztal-beszéígetéseken, fo­gadóórákon és tanácsüléseken találkozott már választóival. A panaszok, amelyek e fórumo­kon elhangzottak, többségük­ben közösségi gondok: vízmű­társulás megalakítása, iskola- építés, az úthálózat korszerű­sítése, és így tovább Megoldá­sukban a képviselő is segít. Mint ahogy segít neki a hét falu is abban, hogy jól ellássa fontos közéleti megbízatását. A legutóbb például, az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi állandó bizottságának ülésén azokról a •apasztaia- tokról számolt be, amelyekkel a hét településben találkozott. Anyaggyűjtés szűzbeszédhez A parlament ülésén eddig még nem szólalt tel. Most gyűjti az anyagot tervezett el­ső hozzászólásához. A közmű­velődési törvénytervezethez kívánja hozzáfűzni saját ta­pasztalatait. Véleményt mon­dani arról, mit tehet az egyre nagyobb számú falusi értelmi­ség a közművelődési feladatok végrehajtásáért. Nemcsak a pedagógusok, hanem az orvo­sok éppen úgy, mint a műsza­ki vagy az agrárértelmiség. Hogy miben segíthetnek? Az ismeretterjesztéstől j szakkö­rök vezetéséig igen sokrétű a lehetőség. Jómaga, mint orvos, gyakran tart egészségügyi elő­adást a helyi művelődési ház­ban. Részese volt annak is, hogy megalakult a kismama - klub, amelyben nemcsak a csecsemőgondozásról, az egész­séges életmódról és a gyér meknevelésről rendeznek be- szégetéseket, vitákat, hanem a mindennapok sok olyan kér­déséről, amely foglalkoztatja az embereket. Hosszan és szívesen beszél­get elképzeléseiről, tapasztala­tairól, mindarról, ami mint orvost és képviselőt egvaránt foglalkoztatja. A neve dr. Vá­mos Marietta. Prukner Pál — A járás mezőgazdasági üzemeiben dolgozó kombájnok száma: hetvenhat. Elsőként az őszi árpa betakarítását kezd­ték meg mindenütt, bár nem egyenletesen érett, 80—85 szá­zalékát már betakarították, három nap alatt azonban min­denütt végeznek vele. Jól ha­ladnak a munkálatokkal a tököli Vörös Csillagban, a du- navarsányi Petőfi Tsz-ben és a szigetszentmiklósi Szigetfő Szakszövetkezetben. Most még a tárolással sincs különösebb gond. Az illeté­kes szervek vezetői koordiná­ciós megbeszélésen állapították meg, hogy hidalják át a ne­hézségeket. Augusztus 5-re tervezett finálé A gabonabetakarítás szemé­lyi és gépi feltételei biztosítot­tak, nagyobb baj azonban, hogy a mezőgazdasági üzemek nem kapták meg a korábban megrendelt nagy teljesítményű szalmabetakarító berendezé­seket. Különösen a ráckevei Arany Kalász Tsz-ben okoz ez gondot, ahol mintegy 1000 hektáron termesztenek' gabo­nát. Mint azt Baghy László el­mondotta, ha az idő kedvező marad, a járás területén augusztus 5-ig befejezik az aratást. B. L. * ’ Óvodások a tóparton A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregy­ségének szocialista brigádjai egy kommunista szombat nye­reségét ajánlották fel arra, hogy a falu kis óvodásad meg­ismerkedhessenek a Velencei­tó környékével, illetve meg­kóstolhassák a tavi fürdést. A gyermekeket autóbusszal szállították Agárdra. Míg szü­leik dolgoztak, a kicsije vidá­man lubickoltak a hüs ha­hóikban. Elemek - tetszés szerint A Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalatnál szerdán meg­kezdték a „Garzon” bútor szekrényelemeinek műanyag fóliázását. Az új lakószoba- garnitúra három dunántúli bú­torgyár együttműködésével készül. A székesfehérvári gyár sötétbarna és vajszínű szek­rénysorából változatos polc- rendszert alakíthatnak ki, a függőleges tartóállványokra az egyes dobozelemeket tetszés szerint helyezhetik el. Az akasztós és polcos elemekből álló szekrénysorhoz a Szek­szárdi Bútoripari Vállalat gyártja a színben harmonizáló foteleket és heveröket, a gar­nitúra asztalát pedig a veszp­rémi Balaton Bútorgyár ké­szíti, szintén színes fóliaborí- tással. A Garzonból az. idén össze­sen ezer lakószobát készítenek hazai megrendelésre. A máso­dik félévtől Csehszlovákiába is exportálják. A mi a véleményemet illeti, az világos: az önérzet minden ember szent joga arra, hogy fejjel menjen neki a falnak. Rit­ka esetben a fal dől le. Ez a nézetem nyilván igen logikusnak tű­nik bárki számára, ha tekintetbe veszi, hogy az önérzet csak egy szó, szép szó, nem mon­dom, de ugyanazt jelenti, ha a fal oldaláról nézzük, mint a következő kifejezések: szem­telenség, elbizakodottság, arcátlanság, nagy­képűség, ugrál a pacák, azt hiszi, ő találta fel, a puskaport, nem ismeri a1 helyét, no majd letörjük a szarvát. A dolog lényegére — nem akarok dicsekedni vele, de tény: — három­éves koromban jöttem rá, amikor a spenótot, amit anyáin a számba tömködött. megsértett önérzetemben tányérostul az arcába vágtam. Mire kedves atyámtól kaptam egy akkora pofont, amelyre" 30 év múlva is sajgó szív­vel emlékezem. Önök azt mondhatják, hogy mindez köz­hely'; ki önérzetes fölfelé, ki mondaná azt a miniszternek, aki fellengzősen kioktatja, hogy ..idehallgasson, maga annyit sem ért a témá­hoz, mint a segédmunkás, aki fél éve a gyár­ban dolgozik, maga csak maradjon az expo­zéja mellett, amit szakemberek írnak meg a maga számára”. Sőt, egyszerű, hogy úgy mondjuk vegytiszta önérzettel még annyit sem, hogy: Kivel beszél maga? Válogassa meg a szavait! Node csak nem gondolják, hogy ebben a közhelyben akarok lecövekelni? Dehogyis, éppen azért mondtam el a lényeget, mert — jól figyeljenek! — a lényeg, az Alapigazság mindig terméketlen. Azt tudni kell— aztán keresni a mégis-1, a kiskaput a falon, ami­ről még nem mindenki tud, éppen azért ott vezet a gyors továbbút. Ezt viszont tizenöt éves koromban fedeztem fel, amikor apám és anyám között mondhatni, megbomlott az összhang. Ekkor igen önérzetesen visszaadtam apámnak a 200 forint zsebpénzt, mondván, hogy akkor már inkább semmit. És, persze anyám tüstént méltányolta önérzetemet és adott 300 forint zsebpénzt, ami 50 százalékos emelés. Ezekután anyámnak jelentettem ki önérzetesen, hogy ha 10-re haza kell jönnöm, inkább el se megyek a randira, mire atyám adott egy kapukulcsot, ami neki nem került semmibe, de kiválóan demonstrálta férfiszo- lidaritását. Hát nem osszpossz így van ez az államokkal is? Ha két nagyhatalom vetélke­dik, a kicsik önérzeteskednek. Ez már alapelv. Meg is fogalmazom, ponto­san. Légy mindig önérzetes, ha módod van rá és hasznod van belőle. Node, nem álta­tom magam, ez még mindig nem igazi Ko­lumbusz tojása, noha a teljesség kedvéért ezt is el kellett mondanom. Most jön azonban az, ami gondolom új az önök számára, amiért az egészet előadom. Tudniillik, akár hiszik, akár nem, van spontán önérzet is, ami nem szemtelenség, ugrálás, elbizakodottság, hanem egyszerűen és közönségesen: düh! Ezt aztán nem lehet, nem is szabad ésszel elemezni. Az emberben felmegy a pumpa, aztán jól oda­mond vagy odavág. Ilyen fajta önérzetmeg­nyilvánulásnak köszönhetem azt. hogy ... de tudják mit .beszámolok róla részletesen. Két hete pgy autószerviznél dolgoztam még. Egyszerű szerelőként, ami annyit jelent, hogy körülbelül annyit kerestem, mint az igazga­tó. Persze, ha prémiumot, nyereségjutalmat, mindent beszámolunk — nála. Na és akkor volt egy üzemi értekezlet, úgy indult, mint a többi, álmosan. A Premberg nyomta a só­dert, rpi meg merengtünk. Egyszerre csak megütötte a fülemet a saját nevem? Mi a GOMBO PÁL: ...ZET Önérzet (37.) szösz? A Premberg meg mondta — jelzem, mikor név is elhangzott, más is felfülelt — hogy a Baiktet elvtárs — ez én volnék — há­romszor is nekiveselkedett annak a Zsiguli­nak, de harmadszor is visszahozták, mígnem ő maga személyesen felfedezte, hogy a fél­csésze csavarrugójával Van a baj. Pedig — mondta, de éppen ezt nem lett volna szabad mondania — ennyi szakértelmet csak el le­het vári. Mármint tőlem. Na, ez a szakértelem, ez beadott az önér­zetemnek. A nagy helyzet az, hogy... mit magyarázzak, a Premberget én még karosszé­riafényezőnek sem venném föl. Elöntött a düh. Szót kértem. Mindenki azt várta, hogy mentegetőzni fogok, de azt nem érik meg! Helyette azt mondtam: — Hallottuk az egész nagy sódert, de ez mind mellébeszélés. Volt negatív példa is, engem tiszteltek meg vele, dehát úgy megy ez nálunk, mint a vetésforgó. Hanem, hogy a lényegre térjek, így nem lehet dolgozni, aho­gyan mi dolgozunk. Jó, felvesszük a jattot. Jó, a művezető úr — ez a Premberg, az urat sértésnek szántam, az is volt — pláne, pe­dig nem is látja, mi megy, csak mondja, hogy rajta a szeme. Hanem ez egy disznóság, ha már szakértelemről van szó, hogy amikor egyvalamit megcsinálunk, elintézzük, hogy másvalamivel egy hónap múlva jelentkez­zék a vevő. Ez a Premberg-szellem mind­nyájunkat megrohaszt. Mert az orvos is kap jattot, de legalább meggyógyítja a beteget. Ennyi becsület bennünk is lehetne. Nem fél­csészéről, hanem egész, zsiványságról van itt 6ZÓ. \ A vér csak úgy dobolt a fülembe, amíg ezt mondtam. Nem törődtem én akkor semmi­vel: bele a spenótot az egész társaság pofá­jába, ha rólam is lecsurog, hát csurogjon. Amíg beszéltem, a Premberg fészkelődött. be­lekiáltott, de én fölé emeltem a hangomat, egy csörlő sem húzott volna vissza. Na és mi történt? Először csend. Akkor egyszerre felugrottam és még azt mondtam: — Az anyja istenét, legyen már bennünk önérzet is. Mit mondjak, erre kitört a taps. Az egész banda mellémálít. Ha nem tudták volna, hogy magamról is beszéltem, nem tették vol­na, egy kívülállót felnégyeltek volna.' de így mindenkinek kinyílt a csipája, igenis a Prem­berg az álszent és fontoskodó képével, a jatt­szerző szaktudásával, ő vitt minket idáig. Meg persze a saját kapzsiságunk. A Premberg ordított, hogy ezt ne vegyék jegyzőkönyvbe, de lehurrogtuk. A Kerekes, a bizalmink, még aznan lemondott és munka­idő után egy röpgyűlésen engem választot­tak bizalminak. Persze, hogy ne lehessen csak úgy kitenni a szűrömet. Most pedig elárulom, hogy az az állításom: két hete egy autószerviznél dolgoztam még, afféle átejtés volt, a* várakozás felkeltése, mert ma is ott dolgozom. A Premberg az már nem. És ha van autójuk, hozzánk nyugodtan behozhatják, nem mondom, hogy jattot nem fogadunk el, de legalább megéri. Hát ennyit az önérzetről. Ha nem filozo­fáljuk el, akkor úgy látszik, mégis van és erősebb, mint a fal. i i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom