Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

</(íl1lW

1976. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK

A KGST JUBILEUMI

tároztuk, és ötéves tervünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnöveljük a természeti erőforrások feltárására és hasznosítására fordított anyagi eszközeik mennyiségét.

— Ennek keretében erőteljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növeljük az alacsony fűtőértékű szénva- gyon — egyébként jelentős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamosenergiatermelésre való felhasználását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk energia-, fűtőanyag- és nyersanyagszükségleteinek kielégítésében hosz- szú távon is növekedni fog az import részaránya. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, hogy növekvő szükségleteink kielégítésében tartósan számíthatunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésre.

— Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési megoldások kialakítását, amelyek kölcsönösen figyelembe veszik mind az exportőr, mind pedig az importőr országok érdekeit. A nyersanyagforrások bővítése érdekében továbbra is szorgalmazzuk, hogy tegyük ösz- szehangoltabbá és célratörőbbé a fejlődő országokkal vált együttműködésünket. Ügy vélem, e téren a KGST szerveitől is több kezdeményezést kel! igényelnünk.

A Portugál Kommunista Párt az új feladatokról

A Portugál , Kommunista Párt Központi- Bizottsága július 5-én plenáris ülésen vitatta meg az elnökválasztás után kialakult politikai helyzetet és új feladatokat jelölt meg. Szerdán 29 oldalas közleményt hoztak nyilvánosságra.

A PKP a demokrátikus politika érdekében szükségesnek tartja, hogy a demokráciát a forradalmi folyamat részeként építsék, megvédjék a szabadságjogokat és biztosítsák gyakorlásukat az ország egész területén, megvédjék és konszolidálják az iparban és a pénzügyi szférában végrehajtott államosításokat, a földreformot és a munkáseilenőrzést. A gazdasági életet a dolgozókkal, nem pedig ellenük kell stabilizálni. A dolgozók érdekeinek védelme a társadalmi élet demokratizálásának szerves része. Elszakíthatatlan egymástól a szocializmus felé tartó demokrácia építése és a nemzeti függetlenség. Portugáliának építenie kell kapcsolatait a tőkésországokkal, bővítenie kell viszonyát a szocialista és a gyarmati sorból felszabadult államokkal, a „harmadik világ” országaival. „Egy jobboldali támogatással i létrejövő szocialista kormány nem képes érvényre juttatni a nemzeti függetlenség politikáját.” A PKP sfkraszáll azért, hogy Portugália szoros kapcsolatot tartson fenn a Közös Piac országaival, de elutasítja az Európai Gazdasági Közösségben való integrálódást, mert „tönkretenné a portugál gazdaságot, kétségbe vonná a nemzeti függetlenséget”.

Elsőrendű feladatnak jelölték meg a munkásosztály egységének megvalósítását.

A PKP fáradhatatlanul harcol azért, hogy a kommunisták és a szocialisták közelebb kerüljenek egymáshoz, megállapodjanak és közös akciót indítsanak minden szinten. »

Befejeződtek a szíriai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai

Szerdán Moszkvában befejeződtek a tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Abdel Halim Khad- dan, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának vezetőségi tagja, szíriai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter között.

A felek véleményt cseréltek a közel-keleti helyzet kérdéseiről.

LIBANON

Folytatódtak a harci cselekmények

Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára szerdán Damaszkusziján bejelentette, hogy hétfőre Kairóba összehívták az arab külügyminiszterek rendkívüli ülését a libanoni polgárháború kérdésében.

A muzulmán erők ellenőrzése alatt álló bejrúti rádió Nicosiában lehallgatott adása szerint Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet vezetője parancsot adott az irányítása alá tartozó palcsztinai felszabaditási hadsereg főparancsnokságának, hogy Damaszkuszból tegye át székhelyét Bejrútba.

A jobboldali fegyveresek — ellenszegülve a politikai rendezésre irányuló minden kísérletnek — kedden új frontot nyitottak. Hosszas tüzérségi előkészítés után megkezdték a haladó erők kezében levő észak-libanoni Amioun város ostromát

Az Arab Liga közreműködésével létrejött legutóbbi tűzszünet! megállapodás ellenére a jobboldali keresztény pártok fegyveres alakulatai folytatják a harci cselekményeket a nemzeti-hazafias erők és a Palesztinái ellenállási mozgalom ellen. Az elmúlt huszonnégy órában 245-en elestek és* háromszáznál többen sebesültek meg a harcokban. Bejrútban változatlanul nincs villamosenergia- és vízellátás, súlyos az élelmiszer- és gyógyszerhiány.

Gyurkó Géza: Jó napot, Görögország című útinaplója mai számunkból anyagtorlódás miatt maradt ki.

gépiparnak. Ezért a Magyar

Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta felszólalását:

— A szocialista gazdasági integráció kibontakozása törvényszerűen együttjár országaink közlekedési kapcsolatainak kibővülésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére, és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával kívánjuk megalapozni.

— Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ipari fogyasztási cikkek termelésének és Választékának növelését célzó program kidolgozását is.

— Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk gazdasági feltételeire. A tervezési együttműködés állandó tökéletesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valutá- ris-pénzüigyi rendszerét is. Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a komplex programnak megfelelően, további erőfeszítéseket tegyünk a transzferábilis rubel szerepének növelésére. A magunk elé tűzött

célok azt is megkövetelik, hogy tovább fejlesszük, együttműködésünk szervezetét, a KGST-t. Az új, bonyolultabb körülmények között magasabbra kell emelni a munkával szemben támasztott követelményeket, gyorsítani szükséges az ügyintézést, és javítani kell a döntési rendszert.

1 Beszéde befejező részében Lázár György az európai helyzetet értékelve hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításukhoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben, a közelmúltban tartott tanácskozása. Kiemelte, hogy a közösen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és a kormány alapvető feladatának tekinti.

A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok, létrehozása során összehangolt és egységes fellépésre van szükség, mert a szocialista országok csak így érhetik el a velük szemben alkalmazott hátrányos, megkülönböztető

politika megváltoztatását.

Hangsúlyozta, hogy a KGST- országoknak az «eddiginél nagyobb figyelmet kell forditaniok a fejlődő országokkal való együttműködés fő irányainak kidolgozására és egységes, összehangolt fellépésül^ biztosítására. Beszédét így fejezte be:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országökkal folytatott együttműködésünknek. Megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló gazdasági együttműködés valamennyi tagállamban növeli a szocialista építőmun- ka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Népköz- társaság számára.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kormányát mindemkor az internacionalizmus elvei vezérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellemben munkálkodunk országaink egységének és együttműködésének erősítésén, a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben, kitűzött feladatok maradéktalan megvalósításán.

A komplex program megkétszerezte előrehaladásunkat

— Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végráhajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontosságát. *

— Az 1980 utáni feladatokra való felkészülésben kulcs- fontossága van a' hosszútávú célprogramok elhatározott ütemben való kidolgozásának. A magunk részéről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a fejlődést megalapozó fő termékekben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szükségleteink kielégítését.

— A Magyar Népköztársaság különösen érdekelt az energia- és nyersanyagellátás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Számunkra is nagy jelentőségű a KGST-or- szágok egyesített energiarendszereinek fejlesztése, amelynek programját ülésszakunk most hagyja jóvá.

Az atomenergia növekvő szerepet játszik országaink energiaszükségletének fedezésében, és ezen a területei^ a KGST- országok széles körű összefogására van szükség. Támogatjuk azt az indítványt, hogy a

— Ez alkalommal is szeretnénk hangot adni annak a véleményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönböztetett ügyeimet érdemel a mezőg^cdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozása. Ügy gondoljuk, közösségünk országainak megvannak az adottságai és képességei ahhoz, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely biztosíthatja a KGST-államok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér kiépítését. A tudományos kutatás, a korszerű gépek, berendezések és géprendszerek, a műtrágyák és növényvédőszerek tömeges előállítása, továbbá a feldolgozás,

a csomagolás es a szállítás gazdaságos színvonalra emelése hatalmas méretű beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudományos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrpndszer kialakítását. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejű és előremutat^ elhatározásnak a célprogram lei- dolgozását, Ebben a szellemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a célprogramot kidolgozó munkacsoport vezetését magyar részről látják el.

A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy országaink gazdasági fejlődésében, a hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a

jövő évi tanácsülésen kellő figyelmet fordítsunk az atom- erőművi berendezések gyártásában kialakítandó együttműködésre.

Pártunk XI. kongresszusának útmutatása alapján elhaA célprogramok a legalapvetőbb feladatokra irányulnak

dasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának alapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtunk.

— Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására ketK fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyagforrások bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőikre felépítsük és üzembe helyezzük.

Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és- időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta:

(Folytatás az 1. oldalról.)

munkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tőkés piacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly visszaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván.'

— Pártunk XI. kongresz- szusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját. Ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi országával.

Az időszerű feladatokról szólva a következőket mondta:

— Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazAz 1980 utáni időszak tennivalói

Alekszej Koszigm:

Számos intézkedéssel tökéletesítjük együttműködésünket

Tovább bővültek szervezetünk nemzetközi kancsolaici

lődő országokkal. A KGST kereteiben az államok közötti új típusú gazdasági kapcsolatok megteremtésében szerzett tapasztalatunk az eddiginél szélesebb nemzetközi síkon is gyakorlati jelentőséget ölt.

Alekszej Koszigin végül

meggyőződését fejezte ki, hogy a KGST XXX. ülésszakának határozatai előbbre ' viszik

majd a szocialista gazdasági integrációt, előmozdítják a

szocialista országok egységének további szilárd ulását, a

béke és a haladás érdekeinek megfelelően erősítik a szocializmus nemzetközi pozícióit.

A KGST-országoknak a világgazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyzetét jellemezve, a szovjet kormányfő megállapította, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kapcsolatai, fokozódik e szocialista szervezet nemzetközi tekintélye. Növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek valamilyen formában részit vesznek a KGST tevékenységében.

Törvényszerű jelenség — mondotta a szónok —, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kaDcsola/tai. elsősorban a feiAz ülésszakon szerdán beszédet mondott Alekszej Koszigin, a szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió minisztertanácséinak elnöke.

A KGST XXX. ülésszaka — mondotta — olyan időszakban ül össze, amikor országaink pártjai sorra tartották meg kongresszusa Utat. Egek a kongresszusok nagyra értékelték a szocialista országok közötti együttműködést, gazdasági kapcsolataikat, amelyek a szocialista gazdasági integráció komplex programjának alapján fejlődnek.

Együttműködésünk — folytatta Alekszej Koszigin — a szocialista internacionalizmus szilárd alapján, valamint azon az alapon bővül és erősödik, íjogy országaink kommunista és munkáspártjai hűek Marx, Engels és Lenin tanításához.

Alig néhány napja, hogy az egész világ hallhatta innen, Berlinből az európai kommunisták hangját, akik a kommunista és munkáspártok konferenciájára gyűltek ösz- sze. A nemzetközi kommunista mozgalom történetének e kiemelkedő eseményét teljes siker koronázta.

hödés tökéletesítése terén. Ebben. a vonatkozásiban különösen fontos az együttműködés további átállítása hosszú távú alapra, hosszú lejáratú célprogramok kidolgozása a vezető gazdasági ágakban, az országok tervező szervei közötti együttműködés fokozása annak érdekében, hogy együttesen oldják^ meg a legidőszerűbb népgazdasági problémáikat.

Alekszej Koszigin ezután hangoztatta: hosszú lejáratú programokat keli kidolgozni annak érdekében, hogy a KGST-orezágok biztosítsák az ellátást az üzemanyag- és energetikai készletek alapvető válfajaiból.

Nagy figyelmet szentelt a szovjet kormányfő az energetikai együttműködés főbb irányainak. Mint mondotta, az ezzel kapcsolatos hosszú távú célprogram irányozza elő az országok természeti kincseinek racionálisabb kiaknázását, számos újfajta — kevésbé energiaigényes — technológiai folyamat bevezetését, valamint az atomerőművek építésének meggyorsítását. A társadalmi termelés hatékonysága növelésének óriási tartalékai rejlenek a vegyipari kooperáció kiszélesítésében, valamint abban, hogy együttesen hoznak létre — az ásványi eredetű nyersanyag és üzemanyag alapvető lelőhelyeinek közelében — energia- és anyagigényes vegyipari termelési egységeket.

Több konkrét elképzelést kifejtve az energetikai és a fémkohászati együttműködés fejlesztéséről, Koszigin a továbbiakban kitért azokra a feladatokra, amelyek az együttműködés hosszú távú célprogramjainak kidolgozásával kapcsolatban merülnek fel a különböző KGST-szervek előtt.

zetközi együttműködés fejlődésében, az európai biztonsági értekezlet sikerében.

Koszigin így folytatta: a KGST 29. ülésszakán elvben elfogadták az érdekelt európai KGST-omszágok egyesített energetikai rendszere fejlesztésének főtervét, amely Jugoszlávia energetikarendszerének részvételét is előirányozza. Most magát a főtervet kell jóváhagynunk. Az okmány előkészítésének munkája során jelentős adatok birtokába jutottunk, amelyek meghatározzák az elektromos áram fogyasztásának szintjét 1990-ig. Most javasoljuk a kidolgozott okmány elfogadását.

Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány — hangoztatta Koszigin — nagy jelentőséget tulajdonítva a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének és kiszélesítésének, valamint a testvéri szocialista országok népgazdaságai fokozatos kiegyenlítésének, úgy véli: megérett a szükségessége annak, hogy számos jelentős intézkedést foganatosítsunk a kölcsönös együttműAz európai kommunisták egységét demonstráló konferencia történelmi eredményei, mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta, előmozdítják erőink egyesítését, a dolgozók alapvető érdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért,, a tartós európai békéért vívott közös harcunk aktivizálódását. Fő célunk, hogy megteremtsük, felépítsük az új társadalmat, amely mentes a kizsákmányolástól, a háborúiktól és a nemzeti viszályoktól. Ezt a nemes célt szolgálja az is, hogy a szocialista államok részt vesznek kollektív szervezetünkben: a KGST-ben. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a komplex program elfogadását követő öt esztendő alatt a gazdasági együttműködés terén többet értünk el, mint az előző évtizedben — hangsúlyozta Koszigin. — Vonatkozik ez a munkamegosztás arányaira és a szervezés formáira is. A KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok még mélyebbek és szerteágazóbbak lettek.

A KGST fennállása óta első ízben állítottunk össze és fogadtunk el összeegyeztetett tervet a sokoldalú integrációs intézkedésekről, valósítottuk meg ilyen óriási méretekben a népgazdasági tervek mélyreható koordinációját.

A KGST-országok gazdasági együttműködése az egyik legfontosabb tényezője volt annak, hogy megnövekedett a szocialista közösség ereje, nemzetközi tekintélye, hogy konszolidálódtak a politikai erővonalak. Aszocalista világgazdasági rendszer integrációs folyamatai minden kétséget kizáróan közrejátszottak a 70- es évek első felére jellemző általános pezitív jelenségekben, az envhülésre történő gvnkoHaiti átférésüion n nőm-