Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-07 / 159. szám

A búza java része még talpon Nyolc kombájn dolgozik Üllőn Dicséret a gépszemlén Az árpa már a magtárakba került, a búza java része azon­ban még talpon áll: ez a je­lenlegi helyzet a monori já­rásban, Vasárnapi, téves infor­máción alapuló híradásunk ellenére, az üllői Űj Tavasz Tsz-ben is csak tegnap kezd­ték meg az ezer hektárnyi te­rületen elvetett takarmánybú­sa aratását. — öt SZK—4-es és három SZK—5-ös kombájnunk van — mondotta ifi. Győri József, a közös gazdaság elnöke, — Összesen körülbelül 25 dolgo­zónk vesz részt az aratási munkákban. Szerelőink a gép­szemlén dicséretet kaptak szál- líitójánműveink és az egyéb gépek jó műszaki felkészíté­séért, tehát nincs ilyen jelle­gű gondunk. A szemeket egyébként, a nedvességtarta­lomtól függően, saját szárí­tónkba vagy azonnal a gabo­naforgalmi vállalat vecsési te­lepére szállítjuk. — Milyen átlagtermésre szá­mítanak? — Nem merek vállalkozni a becslésre — hárította el a kér­dést a tsz elnöke. — Ügy is azt szoktuk mondani, az a biz­tos, ami a raktárban van. V. J. Gyomron szárazság, Monoron jég Mindenki várta az esőt Vecsésen továbbra is tilos locsolni Hétfőn kora délután. Üllő irányából hatalmas fekete fel­hő jelent meg Monor fölött. Pillanatokon belül óriási csep­pek kezditek verni a poros asz­faltot, a háztetőket, a fák lombját. Látszott, hogy min­denki nagyon várta már az esőt, alig néhányan menekül­tek futva tető állá, a többiek legfeljebb csak sietősre fogták a lépéseiket. Azonnal felhívtuk telefonon Somogyi Lajost, a vecsési ta­nács elnökét, atki méiglepetten vette tudomásul, hogy Mono­ron már tócsákban áll a víz. — Nálunk alig esett valami — mondta. — Különben sem elegendő egyetlen zápor, akár­milyen kiadós is, a talaj ki­merült víztkésizletemek pótlá­sára, a locsolási tilalom tehát bizonytalan ideig érvényben marad, az ásott kutakból, ahogy már ki is hirdettük, le­het öntözni. Rövid beszélgetésünk köz­ben Vecsésen kisütött a nap, Monoron azonban sűrű, sze­rencsére nem túlságosan nagy­szemű jégeső kezdte verni a környéket. Később megtudtuk, hogy Gyomron péCdául egyál­talán nem volt csapadék, Mo- nori-erdőn viszont majdnem galamibtojás nagyságú jég esett. Tegnap a járás területén vál­tozatlan maradt a kánikula. (v.) HOL JÁTSSZANAK? Gyerekek a lakótelepen A KISZ-ESEK TÁMOGATÁSÁVAL Monor városiasodásának je­leit a földszintes, kertes há­zakhoz szokott szem a főtéri emeletes épületekben fedezi fel legelőször. A Schölmann ut­cai, 124 lakásból álló lakóte­lep még csak épül, a másik két tömböt azonban már meg is szokták a naponta arra já­rók. Hárman a pádon A 18 és a 24 lakásos épüle­tekben leg"'íbb harminc gye­rek él. Az e.sők Monoron, akik reggel nem a kertben, hanem az erkélyen nyújtózkodnak a nap felé s akik délután, este nem a fűvel benőtt árokpar­ton, az üres, bekerítetlen tel­keken bujócskáznak, fogóznak, fociznak, hanem ... Hol is? Hol is játsszanak esek a gyerekek a szünidő­ben? Tikkadt meleget lélegzik az aszfalt, szikrázik a központi gyógyszertár valamennyi ha­talmas üvegszeme. A hősi em­lékmű keskeny medencéje fe­lett vízsugarak, először kis ív­ben, aztán hosszúra növeked­ve lövellnek a levegőbe. Or­gonáinak a srácok: oda gug­golnak a sugarakat kibocsátó csövek elé, befogják az ujjúk­kal a nyílást, aztán hirtelen elengedik, a maguk szabályos koreográfiája szerint, egyszer­re műveli mindegyikük: Ba­lázs Ági, Kálmán Ica, Erzsi, a húga, Földesi Zoli, Zsákai Jóska. — Ezt kell lefényképezni! — kiabálják. Az épület árnyékában, a ka­pubejárat mellett, sárgára fes­tett pad áll. Üldögélünk, be­szélgetünk hármasban, Kál­mán Icával és Földesi Zolival. A medencében most fürdő- nadrágos gyerekek kezdenek hancúrozni, Balázs Ági térde fölé emelt szoknyában tapossa a langyos vizet. — Mi nem szoktunk itt fü­rödni — mondja Zoli. — De, szerintem, joggal fürdenek a többiek, ha nem is szabad. Mert van Monoron strand? Nincs. És most a monori-er- deit sem nyitották ki. Hol le­gyenek?! Nélia a papák is — És ti...? Mit csináltok a vakációs napokban? — Kártyázunk — emeli az orrom élé Ica a magyar kár­tyacsomag kissé kopott lapjait. — Itt ülünk a pádon és csapd- le-csacsit játszunk. Játszótér nincs Monoron. Este bujóes- kázni szoktunk. — Hol lehet itt elbújni? — nézünk végig a tér kőkockáin, az egy szál életfán, a beton­járdákon. Buszok, autók ro­hannak pár lépésnyire az úton. — Hát... azért lehet. — Az a klassz — villan fel Laczkó Vilmos, Földesi Zoli és Kálmán Ica. Ifj. Fekete József és Péter László felvételei PEST M EG Y E I H I R L A P K Ü L O N K I A D A S Á XVIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1976. JŰLIUS 7., SZERDA A járási NEB ülésének napirendjén Hogyan érvényesül az üzemi demokrácia? Eredményes brigádmozgalom kaptak, a kiadott kérdőívek egyikén-másikán azonban a megkérdezettek, név nélkül, az igen választ jelölték meg. A társadalmi szervek min­den vizsgált szervnél — a Kétmillió forintba került Óvodát avattak Segítettek a vállalatok Ünrfepélyes keretek között avatták fel Gyömrő legkorsze­rűbb, legújabb óvodáját, a Kossuth Ferenc utcában. A ré­gi épület mellett ötvenszemé- lyes, új szárnyat építettek, ré­szint a helyi üzemek, intézmé­nyek támogatásával. A községi tanács szocialista szerződést kötött a vállalatok­kal, a ruhaipari, a vasipari, a járási szolgáltató szövetkezet­tel, a PEVDI-vel, a TÖVÁL- lal, a Ceglédi Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalattal, a Pa­píráru-készítő Ipari Szövetke­zettel: jeleíitős pénzösszeggel segítették az új óvodaszárny építését, s viszonzásként a dol­gozók gyermekeit elhelyezték a gyermekintézményben. A kétmillió forintba került létesítmény ma már 130 gyer­meknek ad otthont. Több mint 150 ezer forintot fordítottak játékra és egyéb berendezések vásárlására. Az új épületben két nagy foglalkoztató terem, orvosi szoba, iroda, konyhai előkészítő kapott helyet. Az apróságok nagy örömmel vették birtokukba az új léte­sítményt. (£•) MŰSOR MOZIK Maglód: Anna Karenina, I— II. Monor: Kakukk Marci. Nyáregyháza: A két aranyásó. Vecsés: A fekete farmer. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 18 órától: a Rá­kóczi ifjúsági kilub foglalko­zása. Péteriben, 18-tól 22-ig: hangstúdió, felvételkészítés. A Monori Járási Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén egyebek között meg­tárgyalták, hogyan érvényesül az üzemi demokrácia egyes ipari üzemekben? Főleg azok­ban a gazdasági egységeikben vizsgálódtak a népi ellenőrök, amelyeknek központja a fővá­rosban van, ezért a vizsgálat kiterjedt a PEVDI gyömrői és mono­ri gyáregységére, a Fővá­rosi Finommechanikai Vállalat monori 7. számú üzemegységére, a KELTEX úri üzemére, a Danuvia vasadi 7. számú üzemegy­ségére és az Irodagépipa- ri és Finommechanikai Vállalat vasadi üzemére. Általános tapasztalat: a helyszíni vizsgálatokból meg­állapítható, hogy az üzemi de­mokrácia a termelési és gaz­dálkodási szervezetek tevé­kenységében még nem min-, denütt érvényesül a 2010/1975. (IV. 29.) M. T. számú határo­zatban megjelölték szerint. A dolgozók részvétele al ter­melés irányításában, valamint az ellenőrzésekben csak kis mértékben volt megáliapítha­tó a felkeresett munkahelye­ken. A vállalaton belüli együtt^ működés módszereit általában a vállalati szervezeti és mű­ködési szabályzat, illetve a kollektív szerződés sorolja fel. Hiba, hogy ezeket a kihe­lyezett üzeméiben a dolgozók kevésbé ismerik^ Általában minden vizsgált egységben a dolgozó kollektí­vák javaslatai alapján döntik el a megtisztelő címek ado­mányozását, ami az üzemi de­mokrácia kiszélesítését segíti elő. A vállalati és munkahelyi szint között az üzemi-demok­rácia képviseleti úton valósul meg, a szakszervezet vezető testületéi és azoic aktívaháló- zata révén. A termelési tanácskozások hatáskörét az 1/1965. (I. 16.) MT—SZOT számú határozat szabja meg. E határozat el­lenére, a vizsgált időszakban, a Danuvia 2. számú gyáregy­ségének kivételével, az üzem­egységekben csak 2—3 esetben tartottak termelési tanácsko­zást. Egyes helyeken a vezető­ség sem ülésezett elégszer. Az üzamii demokrácia fóru­main a dolgozók aktivitása közepes. A hozzászólók általában egyéni problémákat vet­nek fel, de sokat foglal­koznak a munkahelyi kö­rülmények megjavításával is. A PEVDI gyömrői vegyi gyáregységében a dolgozók több panasszal fordultak a vezetőkhöz. A szinterezőüzem­ben dolgozó nők gumicsizma helyett kismamacipát kértek, kérésüket azonban eddig nem teljesítették. A vegyi üzerh- részbeliek veszélyességi pótlé­kot igényeltek és kértek, ké­résükre azt a választ kapták, hogy a pótlékot hozzáadták az alapbérhez, holott ez a kol­lektív szerződés szerint sza­bálytalan. Az üzemekben a szocialista brigád- és versenymozgalom általában jónak értékelhető. A Finommechanikai Vállalat monori üzemében 12 brigád működik 125 taggal. A brigád- tagok színvonalas munkát vé­geztek, a kommunista műsza­kokon 200 ezer forint értéket állítottak elő. A dolgozók ja­vaslatai nagyban érvényesül­nek, ez is hozzájárult az üzem dinamikus fejlődéséhez. Arra vonatkozóan, hogy azok a dolgozók, akik az üze­mi demokrácia fórumain a hiányosságokat és azok okait felvetik, hátrányos helyzetbe kerülnek-e a vizsgálatot vég­zők általában választ nem különböző fórumokon elhang­zott javaslatok megvalósítása érdekében — általában a szakszervezeti főbizalmi köz­vetítésével terjesztik elő a ja­vaslatokat a szakszervezeti bi­zottságoknak. A szakszerve­zeti vezetők részt vesznek az üzemi négyszög ülésein. összefoglalva megállapítha­tó, hogy a vizsgált üzemegységek­ben az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szóló határozatok megtartására törekednek az üzemek vezetői, valamint a társa­dalmi szervek, szükséges azonban a jogok és hatáskörök megfelelő elhatá­rolása, a demokratikus fóru­mok folyamatos megszervezé­se, azokon a résztvevők akti­vitásának fokozása. Megállapítható az is, hogy a kiadott 190 kérdőív (ezeken több mint 2 ezer 600 kérdésre válaszoltak a dolgozók, név nélkül) szemléletesen bizo­nyítja, a dolgozók informált­sága sok esetben nem megfe­lelő, nem ismerik a kollektív szerződéseket, nem tudnak ar­ról, hogy a vezető beszámolt-e a kollektív szerződés végre­hajtásának mikéntjéről, an­nak ellenére, hogy a legtöbb üzemben ki volt függesztve a kollektív szerződés. A társadalmi szerveknek aktívabban kellene közre­működniük a dolgozók in­formálására, a demokra­tikus jogok és kötelessé­gek érvényesítését folya­matosan figyelemmel kell kísérniük. A legtöbb kihelyezett üzem­ben a dolgozók 80—90 száza­léka korábban nem volt szer­vezett munkás. A dolgozóik többsége nő, a háztartásokból került a munkahelyre: a de­mokrácia adta jogok és köte­lességek ismerete emiatt is változó. A járási NEB a vizsgált egységek vezetőinejt javasolta: a Minisztertanács 2010/1975. (IV. 29.) számú határozatában foglalt feladatok végrehajtá­sának elősegítése céljából, üzemeikben az eddigiekben jól bevált módszereket, for­mákat is felhasználva, azok tartalmát és összhangját javít­va, az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztéséhez nyújtsanak maximális segítséget. Gér József Épül a lakótelep Orgonáinak a gyerekek Zoli szeme —, amikor néha, esténként lejönnek a papák iS a gyerekekkel focizni. Olyan­kor aztán olyan mérkőzések vannak itt! — Igaz — teszi hozzá, s ő is megméri szemével a foci­zásra alkalmas területet — a múltkor jól berúgtuk a Deli­kát kirakatát. Egyszer meg az Állami Biztosítóét is ... Ha ki­megy a laszti az útra, szétla­pítja a busz. Meghiúsult ötletek Játszótér kellene. Park nincs, játszótér nincs Mono­ron. A srácok hamar meglel­ték egymást, barátkoznak, so­rolják is, hányán vannak, akik együtt töltik a napokat. Csak játszóteret nem találnak. Többször kezdeményezték az utóbbi években, hogy a KISZ- esek segítségével, létesüljön játszótér a művelődési ház teljesen kihasználatlan, gyo- mos udvarán. Tervek szület­tek, hogyan lehetne lecsípni egy darabot a piactérből? S minden ötlet meghiúsult. Maradt a tér, ami nem játék­ra való, csepp árnyék híján, pihenésre is alig. Maradt az emlékmű medencéje, strand helyett, melyben mezítláb ta- picskolnak a srácok. A pici Viktort kíséri a ma­mája a sarokig. Megy a gye­rek bevásárolni a Delikát bolt­ba. Nézi a mama, vigyázza a magabiztos kis lépéseket. Vik­tor tanulja a kötelességeket. De hol tanul meg játszani? Koblencz Zsuzsa JEGYZET Gyorsan intézkedtek / ó egy hete tárgyalt a gyömrői községi ta­nács a település kereske­delmi ellátottságáról. A tanácsülésről lapunk jú­nius 29-i számában részle­tesen - is beszámoltunk, megemlítve, hogy egyebek között szóba került az Al- só-Tápiómenti ÁFÉSZ Táncsics és Apaffy utca sarkán levő élelmiszerbolt­ja is, melyben az áruellá­tás akadozott, továbbá a nyitva tartás sem felelt meg a vásárlóknak: az üz­let reggeltől délig s 14 órá­tól 16-ig tartott nyitva. A fogyasztási szövetkezet je­lenlevő képviselője akkor határozott Ígéretet tett a helyzet megváltoztatására. A napokban új személy­zet került a boltba, s máris kedvező változásokról ad­hatunk számot. A nyitva tartási idő reg­gel 6rkor kezdődik és este 6-kor fejeződik be: Azok is, akik csak a késő délutáni órákban érkeznek haza munkahelyükről, meg tud­ják vásárolni a napi élel­miszerszükségletüket. Tervbe vették, hogy az üdítő italok választékát is tovább bővítik. Még egy el nem hanya­golható körülményről kell szót ejtenünk: az üzlet dol­gozói udvariasak, előzéke­nyek a vásárlókkal szem­ben, ők valóban tudatában vannak annak, hogy a sze­mélyzet van a vásárlókért és nem fordítva. JDízunk abban, hogy a nyitva tartási idő kedvező megváltoztatásá­val a forgalom is emelke­dik majd, ehhez csupán az szükséges, hogy az ÁFÉSZ gondoskodjék a megfelelő áruellátásról. Ha jól gon­doskodik, a Klotild-telepen lakók visszapártolnak, s ott vásárolják meg az élelmi­szereket. {—é—) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom