Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-07 / 159. szám

1976. JÚLIUS 7., SZERDA Heti jogi tanácsok Az eltartási szerződések egyes jogi problémáiról kér­deztek olvasóink. Tapasztala­taink is vannak bőven, még­pedig nem kellemesek. So­kan a jogaik legminimáli­sabb ismeretének hiányában kötnek szerződést, utána pe­dig nem győznek bíróságra járni, a saját hibáik miatt azután legtöbbször a bírósá­gokat, az ügyükben eljáró jo­gászokat marasztalják el igaz- talanul. Pedig minden bonyo­dalom kiküszöbölhető lett volna, ha időben jogban já­ratos személyhez fordulnak, illetve felkeresik a tanácsok igazgatási osztályát szerződés- kötés előtt. A tartási szerződés, illet­ve a tartási kötelezettség ma­gában foglalja a lakáson, az élelmezésen és a ruházaton felül a gondozást, a gyó­gyíttatást, az ápolást és az eltemettetést is. A felek a szerződésben határozzák meg, hogy mit tekintenek megfe­lelő eltartásnak és az előb­biekben felsoroltak közül mi­lyen kötelezettségek nem ter­helik az eltartót. Az életjáradéki szerződés­ben az eltartó arra vállal kö­telezettséget, «, hogy a másik fél részére rendes időszakon­ként meghatározott pénzösz- szeget vagy termékmennyisé­get szolgáltat. Ez utóbbi eset­ben nem köteles az eltartó a saját háztartásában eltartani a jogosultat. Viszont az élet- járadéki szerződés alapján még együttélés esetén sem jo­gosult az eltartó a lakásbér­leti ■ jogviszony folytatására, kivéve, ha * tartási szerző­dést a bíróság vagy a felek váRo’+atták át erre. Öröklési szerződés esetében a tartás fejében lekötött va. gvontárgy tülaidonlogát az eltartó az örökhagyó halála­kor szerzi meg öröklés jog­címén. A szerződések alaki elő­írásai. A tartási szerződést írásban kell megkötni és azt a felek­nek alá kell írniuk. Tanúkra általában nincs szükség. Ak­kor kell tanú, ha valamelyik szerződő fél nem tud írni, vagy például béna és írni nem képes. Ez utóbbi esetek­ben a tartási szerződéshez két tanú aláírása is szükséges, vagyis teljesen bizonyító ere­jű magánokiratba kell fog­lalni a megállapodást. Nem szükséges a tanú, ha köz­jegyző előtt közokiratban rögzítik a feltételeket. Ha a tartás ellenértékeként az eltartott ingatlan tulajdon­jogát ruházza át a szerződés­ben az eltartóra, mint S. M. nagykőrösi levélírónk eseté­ben, akkor ajánlatos, ha a szerződést úgy készítik el, hogy az telekkönyvi bejegy­zésre alkalmas legyen. Meg­jegyezzük, hogy a szerződés érvényességét nem érinti, ha az telekkönyvi bejegyzésre nem alkalmas, mivel ilyen ok­iratot 5 — a tulajdonjog be­jegyzésére vonatkozó feltétlen beleegyező nyilatkozatot —, a felek későbbi időpontban pótlólag is készíthetnek. Az öröklési szerződés alaki­ságaira az írásbeli végrende­letre vonatkozó rendelkezése­ket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogv a korlátozot­tan cselekvőképes személy esetében (például fiatalkorú az illetői, a törvényes képvi­selő (szülő) hozzáiá’-ulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ugyancsak két ta­nú együttes jelenlétében kell a szerződést aláírni. Közjegy­ző előtt kell megkötni a szer­ződést, ba nem tud vngynem képes írni az illető fél. A szerződések érvényessé­géhez hatósági engedély szükséges. Miért szükséges a szerződé­sekhez a tanács jóváhagyása, teszik fel a kérdést olvasóink. Igazuk van abban, hogy a Polgári Törvénykönyv sze­rint a felek szabadon állapít­ják meg a szerződés tar­talmát, abban viszont már nincs igazuk, amikor úgy vg- lik: ha ez igaz, akkor miért szól bele a hatóság, hogy mi legyen a felek akarata. A jó­váhagyás ugyanis a felek és a társadalom érdekét szolgálja. Nem zárhatja ki, nem is kor­látozhatja a törvényes és reá­lis szerződések érvénvesítését. Ha a szerződés tartalma a fe­lek érdekében levő, kifejezett és törvényes akaratukat tük­röző, a jóváhagyás nem ta­gadható meg, még akkor sem, ha ritkán előforduló kikötése­ket is tartalmaz. Ilyenre hi­vatkozott K. P.-né váci olva­sónk, amikor azt kérdezi, hogy nem tagadja-e meg a tanács a szerződés jóváhagyá­sát, ha az eltartásra jogosult minden évben tavasszal és ősszel 3—4 hónapot nincs a kötelezett eltartásában, mert az illető távoli rokonainál töl­ti ezeket a hónapokat. Meg­nyugtatjuk olvasónkat, pusz­tán ilyen okból nem tagadha­tó meg a hatósági jóváha­gyás, A hatósági ellenőrzés, a szerződés felülvizsgálata ab­ban is a felek érdekeit szol­gálja, hogy esetleg hiánypót­lásokra hívja fel az érdekel­tek figyelmét. Bizony, nagyon sok bosszúságot, időt, fárad­ságot és pénzt lehet megtaka­rítani azzal, ha a szerződést gondos körültekintéssel, a jog­szabály rendelkezéseinek meg­felelően kötik meg. Ugyanis, ha a jogszabály rendelkezé­seibe ütközik a szerződés, ak­kor az semmis. Milyen körülmények idéz­hetik elő a szerződés sem­misségét? A Polgári Törvénykönyv szerint semmis a törvénybe ütköző szerződés. Itt megem­líthetjük: különféle jogszabá­lyok írják elő, hogy milyen nagyságú és hány ingatlan tartható személyi tulajdon­ban. Hiába kötik ki tehát a felek az ingatlan tulajdonjo­gának a megszerzését, ha be­leesnek az ingatlanszerzési korlátozásba. A hatósági jó­váhagyásra bemutatott szer­ződésnél a tanács ezt észleli és nyomban felhívja az érde­keltet szerzési jogosultságá­nak igazolására. Tehát ele­jét veszik a bajnak. Ha a tartás ellenértékeként lakásbérleti jogviszony foly­tatása szerepel a szerződés­ben, a jóváhagyás előtt vizs­gálni kell ennek a lakásügyi jogszabályokban meghatáro­zott előfeltételeit is. Ezek kö­zül csak egyet említünk, amely többször eredményezte már a szerződések semmissé­gét. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 81. §. második bekezdé­se értelmében a saját tulaj­donban álló lakás (ház) ese­tében az eltartó a lakásbérle­ti jogviszonyt a jogszabály­ban megszabott egyéb feltéte­lek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha\a bér­beadó hozzájárult a tartási szerződés megkötéséhez. Dr. M. J. Mit kell tudni a lakcímbejelentésről és -változásról? Több mint egy esztendeje, amióta bevezették a népesség­nyilvántartást, a lakcímbeje­lentéssel és -változással kap­csolatos tennivalókat, a helyi tanácsok végzik. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a lakosság nem ismeri kellőképpen ezeket a jogsza­bályokban előírt kötelezettsé­geket. Ezért látszik célszerű­nek, ha a tudnivalókat téma­körönként csoportosítva adjuk közre. Bejelentési kötelezettség Az ország területén állandó jelleggel tartózkodó minden magyar állampolgár köteles az állandó vagy ideiglenes lakó­helyre történő beköltözéskor, illetőleg kiköltözéskor lakcí­mét vagy annak megváltozását az illetékes tanácsnál bejelen­teni. A lakcímet, valamint an­nak megváltozását a be- vagy kiköltözéskor, de legkésőbb az ezt követő 48 órán belül szük­séges közölni a lakóhely sze­rint illetékes tanáccsal. A gyermek állandó lakóhelye A 14 éven aluli gyermek ál­landó lakóhelyéül törvényes képviselőjének lakóhelyét kell tekinteni, melyet a lakcím sze­rint illetékes népességnyilván- tartó szerv regisztrál. Tizen­négy éven aluli gyemnek ál­landó lakcímének változása, akkor esik bejelentési kötele­zettség alá, ha a törvényes képviselő állandó lakóhelyet változtat. Az ezzel kapcsolatos nyomtatványokat a postahiva­talokban lehet beszerezni. Az ideiglenes cim Ideiglenes lakcímbejelentés kötelezettsége alá esik minden olyan eltávozás az állandó la­kóhelyről, amikor valaki (munkavégzés, tanulás, kény­szerelköltözés stb. miatt) 15 napnál tovább tartózkodik más településen. Az ideiglenes lakcímet a beköltözést követő 15 napon belül, annak meg­szűnését a kiköltözéskor, de legfeljebb az ezt követő 48 órán belül kell bejelenteni. Megjegyezzük: a lakcím beje­lentésére kötelezett állampol­gár, állandó lakóhelyének fenntartása mellett, egy ideig­lenes lakcímet jelenthet be. Könnyítés, hogy a hat éven aluli gyermek ideiglenes lak­cím megszüntetésének beje­lentését csak akkor kell törvé­nyes képviselőjének megten­nie, fia a kiskorú állandó lakó­helyén tartózkodása megha­ladja az egy évet. A szállásadó kötelessége Kevesen tudják, hogy a vá­roson, községen kívüli lakcím megszűnésének bejelentését ugyanott el lehet intézni, ahol az új lakcím bejelentése törté­nik. A lakcímet és annak meg- váltözSMí, személyesén kell el­intézni, kivéve, ha az állam­polgárt testi fogyatékossága vagy betegsége akadályozza a megjelenésben. Ha a bejelen­tés a család több tagját érinti, valamennyi családtagra vonat­kozóan teljesítheti a bejelen­tést az egyik arra kötelezett családtag. A bejelentőlapot alá kell íratni a szállásadóval, és ahol ilyen van, a helyi lakó­nyilvántartóval is. A szállásadó kötelessége: el­lenőrizni és a befogadott sze­mély figyelmét felhívni, hogy a lakcímmel és a megváltozá­sával járó bejelentési kötele­zettségnek tegyen eleget. A be. jelentőlapot a be-, illetve ki­költözés megtörténtének igazo. lásaként ugyancsak a szállás­adónak kell aláírni. Szintén neki kell jelenteni az illetékes tanácsi szervnek, a bejelenté­si határidőt követő 48 órán belül, ha a lakrészben tartóz­kodó személy a lakcímbejelen­tési kötelezettségének nem tett eleget. Befejezésül: a helységnév, utcanév, házszám változás miatt bejelentést tenni nem kell, ha az költözéssel nem jár együtt, mivel ez esetben az Il­letékes bejelentő szerv hiva­talból vagy kérelemre vezeti azt be a személyi igazolvány­ba. Somogyi Pál, az alsónémedi községi tanács vb-titkára A Legfelsőbb Bíróság döntése A baleseti járadék megállapítása Az egyik Pest megyei vá­rosban, lakott területen mo­torkerékpáron haladt egy termelőszövetkezeti nyugdí­jas. Amikor útkereszteződés­hez ért, egy vállalati autó so­főrje nem vette figyelembe az elsőbbségadás kötelező jel­zésű táblát, az elsőbbséget nem adta meg, és a motorke­rékpáros férfit elütötte. A szerencsétlen ember súlyo­san megsérült, mozgása, mun­kaképessége nagymértékben korlátozott maradt. A gázolót a Pestvidéki Járásbíróság gondatlansággal elkövetett súlyos testi sértést okozó közlekedési vétség miatt el­ítélte, a sérült pedig az autó- tulajdonos vállalat ellen kár­térítési pert indított. A válla­lat képviseletében eljáró Ál­lami Biztosító Pest megyei Igazgatósága a kereset jogalapját elis­merte, összegszerűségét azonban kifogásolta és peren kívül 11 ezer 500 forint kártérítést fizetett. A járásbíróság előtt az or­vosszakértő kijelentette: az idős ember fél évig teljesen munkaképtelen volt, de azóta sem végezhet fizikai mun­kát, legfeljebb könnyű ülő­munkát. A bíróság a vállala­tot 8 ezer 700 forint kártérí­tésre, továbbá havi 2 ezer 200 forint baleseti járadék fize­tésére kötelezte. Az ítélet in­dokolása szerint a sérült nyugdíjaztatása után is a tsz-ben dolgozott és a bal­esetet megelőző évben havi átlagos keresete 2200 forintot tett ki. A jogerőre emelke­dett ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt és így az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került. — Akinek munkaképessége baleset folytán csökken, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete korábbi jövedelmét — neki fel nem róható okból — nem éri el — hangzik a határozat. A keresetveszteséget általában a balesetet megelőző egy év­ben elért rendszeres jöve­delem havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha ez­alatt az idő alatt a jövede­lemben tartós változás áll be, csak a változás utáni kereset átlagát lehet figye­lembe venni. A járásbíróság­nak elsősorban azt kellett volna vizsgálnia, hogy a sé­rült nyugdíjaztatása után valóban dolgozott-e, és ha igen, kereseti viszonyai mi­ként alakultak. A bíróság azonban erre vonatkozóan megfelelő bizonyítást nem folytatott le. A termelőszö­vetkezet közölte: a nyugdí­jast — amennyiben egészségi állapota megengedi — to­vább is havi 2500 forint ke­resettel foglalkoztatta volna. Ez a közlés azonban csak ak­kor vehető figyelembe, ha kétséget kizárólag igazolha­tó. Azt is tisztázni kellett volna, hogy az illető, ami­kor nyugdíjba ment, a szö­vetkezet vezetőségével ké­sőbbi foglalkoztatásáról meg­állapodott-e, s ha igen, mikor kellett volna munkára jelent­keznie. • — Mindezekből megállapít­ható — hangzik tovább a ha­Tíz nap rendeletéiből Az anyakönyvek vezetéséről és ügyintézésének egyes kér­déseiről állásfoglalás jelent meg, amelyre az illetékes ta­nácsi dolgozók figyelmét fel­hívjuk. (Tanácsok Közlönye, 28. szám.) A szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közre­működő )jállalatok együttmű­ködésének egyes kérdéseiről az 1019/1976. (VI. 24.) Mt.-hatá- rozat intézkedik. (Tanácsok Közlönye, július 1. száma.) A termelési rendszerekről kiadott, 22/1976. (VI. 19.) MEM- rendeletet a Tanácsok Közlö­nye 29. száma tartalmazza. A munka díjazásával kap­csolatos egyes kérdésekről ugyanitt található a 10/1976. (VI. 24.) MüM-rendelkezés, va­lamint a fizikai dolgozók ta­nulási szándékának időközön­kénti felméréséről, ezzel kap­csolatos képzési, továbbképzé­si tanácsadásról kiadott 9/1976. (VI. 23.) MüM-rendelet. A munkabérek kiegészítésé­ről a 22/1976. (VII. 4.) Mt.-ren- delet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny július 4-i szá­mában jelent meg. A vendéglátóipari árak sza­bályozásáról a 11/1976. (VII. 4.) Bk. M.—ÁH-rendelet intézke­dik, amely a Magyar Közlöny 53. számából ismerhető meg. Az étkeztetési térítési dijak­ról ugyanitt jelent meg a 18/1976. (VII. 4.) PM—MüM- rendelkezés. tározat —, hogy a járásbíró­ság jogerős ítélete az ösz- szegszerűség tekintetében megalapozatlan, ezért az íté­letet e részben hatályon kí­vül kellett helyezni, egyben a járásbíróságot új eljárásra s új határozat hozatalára utasítani. A Legfelsőbb Bíró­ság még azt is kimondta: a sérültet megillető jára­dékigény megalapozottnak látszik, és valószínű, hogy a vállalat kártérítéssel tartozik. Ezért ideiglenes intézkedés­ként a vállalatot havi 1500 forint járadék fizetésére kö­telezte. Gyermekek és balesetek A lsónémediben nemrég 8 éves kislányt gázolt ha­lálra egy gépkocsi. Álló autóbusz mögül lépett ki az országútra. Ugyanezen a szombat-vasár­napon még három esetben szerepelt 18 éven aluli a baleseti fekete krónikában. Idén, az első négy hónapban 34 gyermekbaleset történt Pest megyében. A budai, ceglédi és a váci já­rás vezet e szomorú statisztikában. Csupán május első tíz napjában nyolc alkalommal adott erről hírt a bal­eseti jelentés száraz, tényközlő stílusában. A turiszti­kai szezon kezdetét jelezve, felerészt, cseppet sem meg­lepő módon, éppen a forgalmas ráckevei járásban tör­téntek a gyermekekkel kapcsolatos tragédiák. Nem ismerjük pontosan a júniusi összesítést, de a napi jelentésekből következtetni lehet arra, hogy a vakációval sokszorosára növekszik az iskolások bal­eseteinek száma. Hányszor írták le, s még többször is­mételték el: jelentős mértékben hatványozódik ilyen­kor a szülői felelőssége. De úgy látszik, a sok figyelmez­tetés hasztalan, hiszen évről évre emelkedik a gyer­mekbalesetek száma. Nemcsak a szülői-felügyelői vigyázatlanságban rejlik a gyerekek efféle szomorú főszerepe. Maguk az óvodások, kisiskolások sincsenek tisztában a forgalmi egyszereggyel. Hiszen a közlekedési járőrmozgalom­ban csak elenyésző százalékban vesznek részt a teljes megyei gyereksereghez képest. Hiába számolunk be élenjáró monori közlekedési úttörőkről, hogy ha ugyan­abban a járásban csupán május elején ketten sérültek meg közlekedési baleset során. A napokban Pilisvörösvárott alkalmam nyílt ellá­togatni a 7. számú óvodába. Bár a létesítményt három évvel ezelőtt adták át, s lapunk számtalan alkalom­mal írt róla, mégsem fölösleges újból foglalkozni az ott látott pedagógiai módszerekkel. Száz, három és hat év közötti gyerek sajátítja el közlekedési parkban, kis járművel, jelzőtáblák útmu­tatásával a forgalmi alapszabályokat. Foglalkozáson­ként más és más óvodás kap megbízatást: irányítsa a közlekedést, tányérsapkában, gumibottal a kezében. S a kiválasztott, az útkereszteződésben dobogóra állva oldja meg ezt a játékországban sem zökkenőmentes forgalomirányító feladatot. A vezető óvónő elmondta, hogy az autós családok gyerekei lényegesen jobban is­merik a KRESZ-szabályokat, mint a többiek. Végül is iskolába kerülve az átlagosnál „közlekedéstudóbbak” lesznek valamennyien. A kísérlet már jó előre sejtette az eredményt. Jó­szerével sorolhatjuk azokat az eseteket, amikor válla­latok, termelőszövetkezetek patronálnak óvodát. Me­gyénkben, a társadalmi munkamegmozdulások során sokat tettek a gyermekekért. Miért ne lehetne elindí­tani a közlekedési parkot az óvodának mozgalmat? Nem hat nagy szónak mikor leírjuk: a hadjárat fel­tétlenül módosítaná a gyermekből esetek elszomorító képét, Mivel régi igazság: amit Jancsi megtanult, azt János sem feledi el. Kamarás Péter VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Melyek a legfontosabb tennivalók az épületek tartószerke­zeteinek házi kivitelezésénél? Jogerős építési engedély bir­tokában kell ténylegesen fel­készülni a lakóépület kivitéle- zésére. A házi kivitelezés irá­nyítója a megfelelő műszaki képesítéssel rendelkező mű­szaki vezető. Az építőmesteri és szakipari munkákat a csa­lád, a munkatársak és a meg­bízott szakemberek végzik el. Az alapanyagok beszerzése az első feladat. A mennyisé­get a tervező vagy a műszaki vezető határozza meg a szá­mítások szerint. Homokos ka­vics, homok, mész, cement, tégla, faanyagok, vasbeton­áruk és burkoló anyagok be­szerzésénél gondoljunk a szál­lítás gazdaságos lebonyolításá­ra is. A rakodás egyszerűsége .miatt célszerű az anyagok zö­mét egy helyen vásárolni. Csak annyi építőanyagot kell beszerezni, amennyi feltétle­nül szükséges A mennyiségek megállapításánál gondoljunk a kerítés, a derítő és az esetle­ges melléképület anyagszük­ségletére is. Az azonos anya­gokat egyszerre kell a hely­színre szállítani. A munkaterület elrendezé­sénél az építési munkafolya­matok részére optimális he­lyet kell biztosítani. A belső, építéshelyi anyagmozgatásnál munkamegtakarítást érhetünk el ha gondosan járunk el az elrendezésnél. A beton- és ha­barcskészítést a legcélszerűbb közös keverőgépre telepíteni. Az épület alapterülete mellett körülbelül 1,50 méteres terü­letsáv szükséges a zsinórállás és a felvonulás részére. A tég­la és a vasbeton gerendák tá­rolóhelyét a tehergépkocsival való megközelíthetőség és az épület közelsége határozza meg. Az építés első munkafolya­mata az alapárok, vagy pince­tömb kiemelése. Ezt és a be­tonozást általában az építtető végzi el. Lényeges a cement mennyiségének pontos megha­tározása. Helytelen az a szem­lélet, hogy a sok cement erő­sebbé teszi a betont. A szi­lárdságnak megfelelő minimá­lis cementadagot használjuk. A falazás a kőműves szak­emberek feladata. A kiegészí­tő segédmunkát az építtető is edhatja. A födém és a kiváltó szerkezeteknél csak a megfe­lelő gerendaelem használható fel. A helyszínen készülő vas­betonszerkezetek betonozása előtt a műszaki vezető meg kell hogy győződjön a vasalás helyességéről. A nagy súlyú vasbeton elemeket csak a bal­eseti óvórendszabályok meg­tartásával lehet beszerelni. A fedélszerkezet és a héjja- lás feltételeivel az épület tar­tószerkezetei elkészültek. Csiki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács ÉKV osztályának dolgozója & i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom