Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
Géppel könnyebb, gyorsabb Központi rendelő a megvalósulás útján Efj&sssvtjiifjfßi ellúiús Pécelen Ülést tartott a péceli nagyközségi tanács, s a napirenden az egészségügyi ellátás helyzete szerepelt. Dr. Tóth László vezető főorvos szóbeli kiegészítését követően tárgyalta meg a testület a jelentést. Műszerekre van szükség Megállapították, hogy a lakosság orvosi ellátottsága megfelelő; a csaknem tízezer lakost számláló nagyközségoen négy körzeti orvos, két gyermekorvos és két fogorvos gondoskodik a lakosság egészség- védelméről. Megjegyzendő azonban az is, hogy a sok betegség, a gyakran előforduló helyettesítések miatt az orvosok leterheltsége nagy, ám dicséretükre legyen mondva: napi munkájukon túl foglalkoznak a betegségek megelőzésével, s ahogy önként vállalták, rendszeresen látogatják az iskolákat, óvodákat és bölcsődéket. Persze az egészségügy helyzete Pécelen sem gondtalan. Alapvető probléma például az, hogy a tanácsnak nem állnak rendelkezésre orvoslakások; az orvosok saját rendelőjükben fogadják a betegeket. Ezért sürgős feladat a központi rendelő kialakítása. Ennek érdekében a helyi tanács, a gödöllői járási hivatal, továbbá a Pest megyei Tanács illetékesei már megtették a kezdeti lépéseket. Az eddigi kilátások alapján a település központjában lesz a központi rendelő. Ingatlanvásárlás útján jutnak hozzá. A hozzászólók egy része foglalkozott azzal, hogy nagyon időszerű lenne röntgengépet, s más fontos orvosi műszereket vásárolni, s szükség lenne egy kisebb laboratóriumra is. Dr. Varga László körzeti orvos arról beszélt, hogy az utóbbi időben sikerült visszaszorítani a fertőző betegségeket, ám mind több érrendszeri rendellenességet észlelnek, s viszonylag magas a cukorbetegek száma is. Ez utóbbiak legegyszerűbb vizsgálatát is csak a Pest megyei kórházban lehet elvégezni, ami nemcsak az adminisztrációt növeli, de súlyos betegek - kényszerülnek utazgatásra. A körzeti orvos beszélt az alkoholizmusról, megjegyezve, hogy sajnos még mindig akadnak olyanok, akik másnaposán jelennek meg a rendelőben, ahol esetenként erőszakoskodnak, fenyegetőznek is. Táppénz és környezetvédelem Az orvosok és a tanácstagok egyaránt szóltak arról, hogy a péceli MÁV-kórházzal jó az együttműködés, az igazgató és az orvosi kar egyaránt hozzájárul — lehetőségeikhez mérten — a péceli lakosság egészségügyi. ellátásához. Az előterjesztésből és a hozzászólásokból leszűrhető az a megállapítás, hogy megfelelő a nagyközségben az orvosi ellátás, de sajnos, akadnak családok. melynek tagjai többszöri felszólítás után sem jelennek meg a kötelező oltásokon, s nem veszik igénybe a terhesgondozást sem. Szükség lenne ilyen esetekben szigorúbban alkalmazni az előírásokat! Ehhez az orvosok joggal várják a tanács hatékonyabb közreműködését. Bár többen kitértek rá, ezen az ülésen nem alakult ki egységes kép, álláspont a táppénzes állományt illetően. (A hozzászólók hivatkoztak a Nép- szabadság hasábjain megjelent ezzel kapcsolatos írásokra.) Dr. Tóth László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy gyakran jelentkeznék például fejfájásra panaszkodó betegek, akik azon a napon így már táppénzes állományban vannak. Ám a súlyosabb betegségek megelőzése érdekében ezeket, további kivizsgálásra is elküldik, ami úiabb egy-két na.not vesz igénybe. Több hozzászólás érintette a közegészségügyhöz kapcsolódó orobl érni kát. amelvek egy része a KíVfAL-rn tartozik, ft-'ó TV^Idá”! 9TTÓ1, büfftr ség lenne a vendéglátóhelyek TÍZ NAP BALATONLELLÉN Irány: a göm gyakoribb orvosi ellenőrzésére. Helyénvaló lenne továbbá hatékonyabban foglalkozni a környezet szennyeződésével, azzal például, hogy felelőtlen személyek ásott kuitakba vezetik a szennyvizet, holott ezt szigorú előírások tiltják. Szóba került a mentők munkája: a betegszállítás gyorsasága. Mielőbb szükség lenne Pécelen is egy nyilvános segélykérő telefont felszerelni. Sajnos, az sem a legjobb megoldás, hogy bizonyos betegségben szenvedőket az ország egyik legkisebb kórházába, a gödöllőibe kell szállítani. Emiatt gyakran adódnak nehézségek. Kovács István megyei tanácstag tájékoztatta az ülés résztvevőit a kistarcsai kórház építésének menetéről. Az új létesítmény a tervek szerint 1978-ban már fogadhatja a betegeket. Várhatóan gondot fog okozni, hogy Pácéiról — de Pest megye déli részéről is — bekötő utak hiányában csak Budapesten keresztül lehet e kórházba szállítani a betegeket, ez pedig meglehetős késedelemmel jár. I A napirendi pontot lezárva a I tanácsülés elfogadta az előter- | jesztést, azzal a kiegjészítéssel, I hogy össze kell hívni egy megbeszélést az alkoholizmus további megfékezésével kapcsolatban. Vízkorlátozás! A tanácsülésen a továbbiakban szó esett a május végi tanácstagi választásokról, valamint az újabb vízikorlátozó intézkedésekről, mely szerint tömlővel is tilos locsolni. Erre az intézkedésre azért volt nagy szükség, mert sok a felelőtlen ember, aki kertiét vízzel árasztja el. A kora délutáni órákban a nagyközség magasabban fekvő pontjain emiatt már nincs ivóvíz. A rendelkezést megszegőkkel szemben szigorúan eljárnak a Pest menyei Víz- és Csatornamű Vál lalat helvj kirendeltségéi-iek beosztottai, a tanács kijelölt dolgozója, s maguk a tanács taecfc is ellenőriznek. A rendelet megszegőit, a túlzott vízfogyasztókat kizárják a szolgáltatásból. K. I. Balatonlellén, az alapításának tizedik évfordulóját idén ünneplő járási és városi úttörőtáborban a múlt hét péntekjén kezdte meg a nyaralást az idei harmadik turnus. Tíz napon át tehát mintegy 200 pajtás lesz a tábor lakója. — A mostani turnus összetétele kissé vegyes — kezdi, Süpek Zoltánná tanárnő, a tábor vezetője. — 140 kisdobos és 50 úttörő üdül ezekben a napokban a táborban, s a kisdobosok Gödöllő város szinte valamennyi általános iskoláját képviselik. A táborozó pajtások programját a városi úttörőelnökség a táborozási szakbizottsággal közösen dolgozta ki. Emellett a tíz raj természetesen saját — részben, vagy teljesen kidolgozott — terveket is hozott magával. Annál is inkább, mivel a Balatonlellén eltöltött tíz nap kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a pajtások vizsgát tegyenek a tábori próba ismeretanyagából. A kirándulások és a balatoni fürdőzések mellett tehát feladataik is lesznek a gyerekeknek. Ezek között is első helyen szerepel az az akadályvérseny, amelynek végcélja a balatonboglári gömbkilátó. A 4 kilométeres, erdőn át vezető úton — ha a pajtások jól tájékozódnak — olyan vizsgahelyeket kell érinteniük, ahol a harmincéves úttörőmozgalommal és az úttörőélettel kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk. Az úttörővezető tanároknak az idei nyáron is a járás ifivezetői segítenek zökkenőmentessé tenni a táborozás tíz napját Feladatuk bőven akad, hiszen a kisdobosok többsége először van táborban, s hírből sem ismerte eddig ezeket a fogalmakat: körletrend, közös foglalkozás. A gödöllői pajtásokkal egy időben testvér-városunk, Tyn úttörői is ott varrnak ezekben a napokban a balatonlellei táborban. A viszonylag kis létszámú — tizenkét tagú — csoport van a legkényelmesebb helyzetben, ök ugyanis a rajok programjai közül szabadon választhatnak. A csehszlovák és magyar pajtások ismerkedése már az első nap megkezdődött. Oroszul kiválóan megértik egymást. Túrán, a vasúti telepi részen befejeződött a vízhálózat fektetése, s már a közkifolyókat építik. Képünkön: a túrái Lenin téren ássák az árkot a vezetéknek a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói. Barcza Zsolt felvétele Rézmozsarak tízszeres áron Falusi gyűjtemények Üzérek és értékmentők EBBEN AZ ÉVTIZEDBEN nagy divat lett a régiségek gyűjtése. Sok ember lett valóságos megszállottja egy-egy gyűjtési területnek, amelyeket illetően pedig a legképtelenebbekkel is találkozhatunk. Érdekes viszont az, hogy nem faluhelyen, hanem mindenekelőtt a városokban találkozhatunk velük. Ezért is nem jövök már zavarba, ha egy-egy modern lakásba belépve ki- lakkozott kocsikereket, vagy éppen egy jármot pillantok meg az előszoba falán. Az igazsághoz tartozik, hogy az ötletek olykor célszerűelv: több helyen találkoztam viharlámpából átalakított éjjeli és hangulatlámpával, egy alkalommal pedig csobolyóból töltötték poharamba a bort. A múlt emlékeit díszítésül elsősoriban az értelmiségiek használják falun. Folyik azonban községeinkben egy másfajta, szervezett, tudatos gyűjtőmunka is, amelyet általában a honismereti szakkörök, vagy a falumúzeumok vezetői irányítanak. Munkájuk nagy nehézségekkel jár, mert a lakosság túlnyomó része bizalmatlan velük szemben. De vajon miért? Főként azért, mert vidékünket sok ószeres, gyűjtő, s nem utolsósorban üzletelő személy járta be, s fillérekért /csalogatták ki a letűnt paraszti világ nagy értékű emlékeit. AZ ÜZLETELŐK például mindössze húsz forintért jutottak egy rézmozsárhoz, s Budapesten valamelyik bizományi boltban tízszeres, vagy még annál is nagyobb haszonnal adták el. S mivel a vidéki lakosság korántsem elzárt annyira, hogy ne értesülhessen az ilyesfajta esetekről, tapasztalataik, sérelmeik alapján csodálkozihatunk-e a hűvös, olykor éppen kiutasító fogan- /tatáson a regiségeütert kilincselve? ismert falumúzeum-vezetők panaszolták, hogy egy-egy tárgyért, padiadra feiuooott karaiért képtelen összegeket kértek. A tárgyak értékének túlbecsülése szintén az előbb elbeszélt okokra vezeuieiú vissza. Van ennek azonban egy másik — szemléletben rejlő — lényeges indítéka is, mely szerint: kallódjon el egy- egy tárgy a padláson, kamrában, de a falumúzeum gyűjteményét ne gyarapítsa, ne váljon a köz kincsévé! Természetesen akadnak az ügynek lelkes támogatói is, akik szív- vel-lélekkel segítik fiatal intézményeink gazdagítását. S ha kicsi is a jó példával jelöl- járók csoportja, magatartásuk előbb-utobb a többiekre is hatással lesz: vagyis a közembo- jsökre, a gyűjtést erkölcsileg elítélőkre. Szögezzük le: a mindannyiunk javára folyó gyűjtés, esetleg kunyerálás nem szégyen, hanem elismerésre méltó és megbecsülendő vállalkozás.' A fitymáló, gú- nyoros megjegyzések éppen azok kedvét csorbítják, akik a megjegyzéseket tevők érdekében is munkálkodnak. A GYŰJTÉSI MUNKA nem korlátozódhat csupán a tárgyi emlékek csokorba rendezésére. Sajnos akad két-három községünk, ahol a múzeum ugyan megvan, működik a honismereti szakkör is, de összehangolt munkáról mégsem beszélhetünk. Olyan település is van járásunkban, ahol egyedül csak a múlt tárgyi emlékeinek összegyűjtése a cél, s azt, hogy a jelen egy-egy fontos eseményéről feljegyzést készítsenek, szükségtelennek tartják. Az ok itt is könnyen felfedhető: a falumúzeum gyűjteményének összeszedése több heiyen is egyszerű parasztasszonyok nevéhez fűződik. Szükség lenne a történelemtanárok támogatására, s arra, hogy mindenütt állandó kapcsolatot építsenek ki az aszódi Petőfi Múzeummal, az intézmény igazgatójával, Asztalos Istvánnal. Járásunk megalapozott hely- történeti munkáját segítette elő a Gödöllőn rendezett — már lezárult — honismereti stúdió, amely sajnos csak kevés érdeklődőt vonzott. Meggyőződésem, hogy nem az érdektelenség, a közömbösség miatt gyűltek össze kevesen ögy-egy alkalommal. Egy cxk feltétlenül megemlítendő: járási székhelyünk néhány községből nehezen, körülményesen közelíthető meg, s az esti órákban még rosszabb a helyzet. A TERVSZERŰ MUNKA feltétlenül együttműködést kíván. Talán az előadások „for- gószinpadszerű” megoldásával a jövőben szélesebb bázist lehetne teremteni, s erre a célra jó lenne igénybe venni a köz- lekedásileg hátrányosabb helyzetben lévő községek falumúzeumait, esetleg művelődési házait is. Így az összejöveteleten rüíetén lakó érdeklődőit lehetne alkalmanként összefogni. Egészben véve azonban többen tudnának a hasznos megbeszélésekbe és az Így elsajátított ismeretek tudatosabb alkalmazásába bekapcsolódni. Bene Mihály Csövek a patakhoz Gödöllőn a csapadékvizet a város nyugati részéből gyűjtőcsatornán át vezetik a Rákos-patakba. A Kandó Kálmán utca irányából a Kossuth Lajos utcán és a Szabadság téren át megépítendő hálózatba kötik majd a Dózsa György úti csőrendszert. SPORT + SPORT -h SPORT 4- SPORT Terepgyorsasági autóverseny Gödöllőn A munkák kivitelezője a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Dolgozói a napokban kezdték el a Szabadság téren az ezerkétszáz és ezerhatszáz milliméter átmérőjű speciális csövek fektetését. A beépítésre váró 1600-as csövek még az Alsópark füvében fekszenek. (Csiba József felvétele) Megalakulása óta figyelemmel kísérjük lapunk hasábjain a Gödöllői Motoros-Autós Túraklub munkáját, s megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban tiszteletreméltó, szép eredményeket értek el. A magyar bajnokság második fordulójában, a Volán Rallye-n a harmincöt induló csapat között az előkelő nyolcadik helyet szerezték meg a gödöllői autósok. Ezen belül a különböző kategóriákban elértek egy kategóriagyőzelmet, egy ötödik és egy nyolcadik helyet. A június 19-én rendezett harmadik fordulóban a nasy küzdelmet hozó Főtaxi —Winn’s Rallye-n a harmadik lett a gödöllői csapat, s ez igazán előkelő helyezésnek számít. A versenyen belül ismét született egy kategóriagyőzelem. s más kategóriákban 3., 5., 6. és 10. helyet is szereztek a GMAT versenyzői. A bajnokságból még két forduló ugyan hátravan, az viszont máris hi zen V'-xm átlátszik, hogy a GMAT előkelő helyen fog végezni, a versenyzőket — ahogy mondani szokás — jegyzik. Külön érdemük, hogy minden támogatás nélkül, kicsit talán magukra hagyatva is készülnek a küzdelmekre, s versenyeznek. Nem túlzás azt állítani, hogy kibontakozott városunk autósportja, s ami még nagyobb dolog, jó eredményeket is tud felmutatni. Ennek bizonyítéka, hogy július 11-én, vasárnap, a gödöllői repülőtéren rendezik meg a Gödöllő Kupa elnevezést viselő terep- gvorsasági autóverseny második fordulóját, amelyen ismert versenyzők és nevrs klubok képviselői is rajthoz állnak. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy bár a verseny csak délelőtt 10 órakor kezdődik, de már 9-kor megkezdődik a bemelegítés, ami azzal iár, hogy nemcsak a nályát, hanem az egész repülőteret lezárják. Aki tehát tanúia szeretne lenni a küzdelemnek. ki’=nc óra előtt foglalja el helyét! F. B. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1976. JÜLIUS 6., KEDD
