Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

Géppel könnyebb, gyorsabb Központi rendelő a megvalósulás útján Efj&sssvtjiifjfßi ellúiús Pécelen Ülést tartott a péceli nagy­községi tanács, s a napirenden az egészségügyi ellátás hely­zete szerepelt. Dr. Tóth László vezető főorvos szóbeli kiegé­szítését követően tárgyalta meg a testület a jelentést. Műszerekre van szükség Megállapították, hogy a la­kosság orvosi ellátottsága megfelelő; a csaknem tízezer lakost számláló nagyközségoen négy körzeti orvos, két gyer­mekorvos és két fogorvos gon­doskodik a lakosság egészség- védelméről. Megjegyzendő azonban az is, hogy a sok be­tegség, a gyakran előforduló helyettesítések miatt az orvo­sok leterheltsége nagy, ám dicséretükre legyen mondva: napi munkájukon túl foglal­koznak a betegségek megelő­zésével, s ahogy önként vál­lalták, rendszeresen látogat­ják az iskolákat, óvodákat és bölcsődéket. Persze az egészségügy hely­zete Pécelen sem gondtalan. Alapvető probléma például az, hogy a tanácsnak nem állnak rendelkezésre orvoslakások; az orvosok saját rendelőjük­ben fogadják a betegeket. Ezért sürgős feladat a központi rendelő kialakítása. Ennek ér­dekében a helyi tanács, a gö­döllői járási hivatal, továbbá a Pest megyei Tanács illetéke­sei már megtették a kezdeti lépéseket. Az eddigi kilátások alapján a település központ­jában lesz a központi rendelő. Ingatlanvásárlás útján jutnak hozzá. A hozzászólók egy része fog­lalkozott azzal, hogy nagyon időszerű lenne röntgengépet, s más fontos orvosi műszereket vásárolni, s szükség lenne egy kisebb laboratóriumra is. Dr. Varga László körzeti orvos ar­ról beszélt, hogy az utóbbi idő­ben sikerült visszaszorítani a fertőző betegségeket, ám mind több érrendszeri rendellenes­séget észlelnek, s viszonylag magas a cukorbetegek száma is. Ez utóbbiak legegyszerűbb vizsgálatát is csak a Pest me­gyei kórházban lehet elvégez­ni, ami nemcsak az adminiszt­rációt növeli, de súlyos bete­gek - kényszerülnek utazgatás­ra. A körzeti orvos beszélt az alkoholizmusról, megjegyezve, hogy sajnos még mindig akad­nak olyanok, akik másnapo­sán jelennek meg a rendelő­ben, ahol esetenként erősza­koskodnak, fenyegetőznek is. Táppénz és környezetvédelem Az orvosok és a tanácstagok egyaránt szóltak arról, hogy a péceli MÁV-kórházzal jó az együttműködés, az igazgató és az orvosi kar egyaránt hozzá­járul — lehetőségeikhez mér­ten — a péceli lakosság egész­ségügyi. ellátásához. Az előterjesztésből és a hoz­zászólásokból leszűrhető az a megállapítás, hogy megfelelő a nagyközségben az orvosi ellá­tás, de sajnos, akadnak csalá­dok. melynek tagjai többszöri felszólítás után sem jelennek meg a kötelező oltásokon, s nem veszik igénybe a terhes­gondozást sem. Szükség lenne ilyen esetekben szigorúbban al­kalmazni az előírásokat! Eh­hez az orvosok joggal várják a tanács hatékonyabb közre­működését. Bár többen kitértek rá, ezen az ülésen nem alakult ki egy­séges kép, álláspont a táppén­zes állományt illetően. (A hoz­zászólók hivatkoztak a Nép- szabadság hasábjain megje­lent ezzel kapcsolatos írások­ra.) Dr. Tóth László ezzel kap­csolatban elmondta, hogy gyakran jelentkeznék például fejfájásra panaszkodó bete­gek, akik azon a napon így már táppénzes állományban vannak. Ám a súlyosabb be­tegségek megelőzése érdekében ezeket, további kivizsgálásra is elküldik, ami úiabb egy-két na.not vesz igénybe. Több hozzászólás érintette a közegészségügyhöz kapcsolódó orobl érni kát. amelvek egy ré­sze a KíVfAL-rn tartozik, ft-'ó TV^Idá”! 9TTÓ1, büfftr ség lenne a vendéglátóhelyek TÍZ NAP BALATONLELLÉN Irány: a göm gyakoribb orvosi ellenőrzésére. Helyénvaló lenne továbbá ha­tékonyabban foglalkozni a környezet szennyeződésével, azzal például, hogy felelőtlen személyek ásott kuitakba veze­tik a szennyvizet, holott ezt szigorú előírások tiltják. Szóba került a mentők mun­kája: a betegszállítás gyorsa­sága. Mielőbb szükség lenne Pécelen is egy nyilvános se­gélykérő telefont felszerelni. Sajnos, az sem a legjobb meg­oldás, hogy bizonyos beteg­ségben szenvedőket az ország egyik legkisebb kórházába, a gödöllőibe kell szállítani. Emiatt gyakran adódnak nehézségek. Kovács István megyei tanácstag tájékoz­tatta az ülés résztvevőit a kistarcsai kórház építésének menetéről. Az új létesítmény a tervek szerint 1978-ban már fogadhatja a betegeket. Vár­hatóan gondot fog okozni, hogy Pácéiról — de Pest me­gye déli részéről is — bekötő utak hiányában csak Budapes­ten keresztül lehet e kórházba szállítani a betegeket, ez pe­dig meglehetős késedelemmel jár. I A napirendi pontot lezárva a I tanácsülés elfogadta az előter- | jesztést, azzal a kiegjészítéssel, I hogy össze kell hívni egy meg­beszélést az alkoholizmus to­vábbi megfékezésével kapcso­latban. Vízkorlátozás! A tanácsülésen a továbbiak­ban szó esett a május végi ta­nácstagi választásokról, vala­mint az újabb vízikorlátozó in­tézkedésekről, mely szerint tömlővel is tilos locsolni. Erre az intézkedésre azért volt nagy szükség, mert sok a felelőtlen ember, aki kertiét vízzel árasztja el. A kora délutáni órákban a nagyközség maga­sabban fekvő pontjain emiatt már nincs ivóvíz. A rendelke­zést megszegőkkel szemben szigorúan eljárnak a Pest me­nyei Víz- és Csatornamű Vál lalat helvj kirendeltségéi-iek beosztottai, a tanács kijelölt dolgozója, s maguk a tanács taecfc is ellenőriznek. A rende­let megszegőit, a túlzott vízfo­gyasztókat kizárják a szolgál­tatásból. K. I. Balatonlellén, az alapításá­nak tizedik évfordulóját idén ünneplő járási és városi úttö­rőtáborban a múlt hét péntek­jén kezdte meg a nyaralást az idei harmadik turnus. Tíz na­pon át tehát mintegy 200 paj­tás lesz a tábor lakója. — A mostani turnus össze­tétele kissé vegyes — kezdi, Süpek Zoltánná tanárnő, a tá­bor vezetője. — 140 kisdobos és 50 úttörő üdül ezekben a napokban a táborban, s a kis­dobosok Gödöllő város szinte valamennyi általános iskolá­ját képviselik. A táborozó pajtások prog­ramját a városi úttörőelnökség a táborozási szakbizottsággal közösen dolgozta ki. Emellett a tíz raj természetesen saját — részben, vagy teljesen kidolgo­zott — terveket is hozott ma­gával. Annál is inkább, mivel a Balatonlellén eltöltött tíz nap kiváló alkalmat kínál ar­ra is, hogy a pajtások vizsgát tegyenek a tábori próba isme­retanyagából. A kirándulások és a balatoni fürdőzések mel­lett tehát feladataik is lesz­nek a gyerekeknek. Ezek kö­zött is első helyen szerepel az az akadályvérseny, amelynek végcélja a balatonboglári gömbkilátó. A 4 kilométeres, erdőn át vezető úton — ha a pajtások jól tájékozódnak — olyan vizsgahelyeket kell érinteniük, ahol a harmincéves úttörőmozgalommal és az út­törőélettel kapcsolatos felada­tokat kell megoldaniuk. Az úttörővezető tanároknak az idei nyáron is a járás ifi­vezetői segítenek zökkenőmen­tessé tenni a táborozás tíz napját Feladatuk bőven akad, hiszen a kisdobosok többsége először van tábor­ban, s hírből sem ismerte ed­dig ezeket a fogalmakat: kör­letrend, közös foglalkozás. A gödöllői pajtásokkal egy időben testvér-városunk, Tyn úttörői is ott varrnak ezekben a napokban a balatonlellei tá­borban. A viszonylag kis lét­számú — tizenkét tagú — cso­port van a legkényelmesebb helyzetben, ök ugyanis a ra­jok programjai közül szaba­don választhatnak. A csehszlo­vák és magyar pajtások is­merkedése már az első nap megkezdődött. Oroszul kivá­lóan megértik egymást. Túrán, a vasúti telepi részen befejeződött a vízhálózat fektetése, s már a közkifolyókat építik. Képünkön: a túrái Lenin téren ássák az árkot a vezetéknek a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói. Barcza Zsolt felvétele Rézmozsarak tízszeres áron Falusi gyűjtemények Üzérek és értékmentők EBBEN AZ ÉVTIZEDBEN nagy divat lett a régiségek gyűjtése. Sok ember lett való­ságos megszállottja egy-egy gyűjtési területnek, amelyeket illetően pedig a legképteleneb­bekkel is találkozhatunk. Ér­dekes viszont az, hogy nem faluhelyen, hanem mindenek­előtt a városokban találkozha­tunk velük. Ezért is nem jö­vök már zavarba, ha egy-egy modern lakásba belépve ki- lakkozott kocsikereket, vagy éppen egy jármot pillantok meg az előszoba falán. Az igazsághoz tartozik, hogy az ötletek olykor célszerűelv: több helyen találkoztam viharlám­pából átalakított éjjeli és hangulatlámpával, egy alka­lommal pedig csobolyóból töl­tötték poharamba a bort. A múlt emlékeit díszítésül elsősoriban az értelmiségiek használják falun. Folyik azon­ban községeinkben egy más­fajta, szervezett, tudatos gyűj­tőmunka is, amelyet általában a honismereti szakkörök, vagy a falumúzeumok vezetői irá­nyítanak. Munkájuk nagy ne­hézségekkel jár, mert a lakos­ság túlnyomó része bizalmat­lan velük szemben. De vajon miért? Főként azért, mert vi­dékünket sok ószeres, gyűjtő, s nem utolsósorban üzletelő személy járta be, s fillérekért /csalogatták ki a letűnt parasz­ti világ nagy értékű emlékeit. AZ ÜZLETELŐK például mindössze húsz forintért jutot­tak egy rézmozsárhoz, s Budapesten valamelyik bizo­mányi boltban tízszeres, vagy még annál is nagyobb haszon­nal adták el. S mivel a vidéki lakosság korántsem elzárt annyira, hogy ne értesülhessen az ilyesfajta esetekről, tapasz­talataik, sérelmeik alapján csodálkozihatunk-e a hűvös, olykor éppen kiutasító fogan- /tatáson a regiségeütert kilin­cselve? ismert falumúzeum-vezetők panaszolták, hogy egy-egy tárgyért, padiadra feiuooott karaiért képtelen összegeket kértek. A tárgyak értékének túlbecsülése szintén az előbb elbeszélt okokra vezeuieiú vissza. Van ennek azonban egy másik — szemléletben rej­lő — lényeges indítéka is, mely szerint: kallódjon el egy- egy tárgy a padláson, kamrá­ban, de a falumúzeum gyűj­teményét ne gyarapítsa, ne váljon a köz kincsévé! Termé­szetesen akadnak az ügynek lelkes támogatói is, akik szív- vel-lélekkel segítik fiatal in­tézményeink gazdagítását. S ha kicsi is a jó példával jelöl- járók csoportja, magatartásuk előbb-utobb a többiekre is ha­tással lesz: vagyis a közembo- jsökre, a gyűjtést erkölcsileg elítélőkre. Szögezzük le: a mindannyiunk javára folyó gyűjtés, esetleg kunyerálás nem szégyen, hanem elisme­résre méltó és megbecsülendő vállalkozás.' A fitymáló, gú- nyoros megjegyzések éppen azok kedvét csorbítják, akik a megjegyzéseket tevők érdeké­ben is munkálkodnak. A GYŰJTÉSI MUNKA nem korlátozódhat csupán a tárgyi emlékek csokorba rendezésére. Sajnos akad két-három közsé­günk, ahol a múzeum ugyan megvan, működik a honisme­reti szakkör is, de összehan­golt munkáról mégsem beszél­hetünk. Olyan település is van járásunkban, ahol egyedül csak a múlt tárgyi emlékeinek összegyűjtése a cél, s azt, hogy a jelen egy-egy fontos esemé­nyéről feljegyzést készítsenek, szükségtelennek tartják. Az ok itt is könnyen felfedhető: a falumúzeum gyűjteményének összeszedése több heiyen is egyszerű parasztasszonyok ne­véhez fűződik. Szükség lenne a történelemtanárok támogatá­sára, s arra, hogy mindenütt állandó kapcsolatot építsenek ki az aszódi Petőfi Múzeum­mal, az intézmény igazgatójá­val, Asztalos Istvánnal. Járásunk megalapozott hely- történeti munkáját segítette elő a Gödöllőn rendezett — már lezárult — honismereti stúdió, amely sajnos csak ke­vés érdeklődőt vonzott. Meg­győződésem, hogy nem az ér­dektelenség, a közömbösség miatt gyűltek össze kevesen ögy-egy alkalommal. Egy cxk feltétlenül megemlítendő: já­rási székhelyünk néhány köz­ségből nehezen, körülménye­sen közelíthető meg, s az esti órákban még rosszabb a hely­zet. A TERVSZERŰ MUNKA feltétlenül együttműködést kí­ván. Talán az előadások „for- gószinpadszerű” megoldásával a jövőben szélesebb bázist le­hetne teremteni, s erre a célra jó lenne igénybe venni a köz- lekedásileg hátrányosabb hely­zetben lévő községek falumú­zeumait, esetleg művelődési házait is. Így az összejövetele­ten rüíetén lakó érdeklődőit lehet­ne alkalmanként összefogni. Egészben véve azonban töb­ben tudnának a hasznos meg­beszélésekbe és az Így elsajá­tított ismeretek tudatosabb al­kalmazásába bekapcsolódni. Bene Mihály Csövek a patakhoz Gödöllőn a csapadékvizet a város nyugati részéből gyűj­tőcsatornán át vezetik a Rákos-patakba. A Kandó Kálmán utca irányából a Kossuth Lajos utcán és a Szabadság téren át megépítendő hálózatba kötik majd a Dózsa György úti csőrendszert. SPORT + SPORT -h SPORT 4- SPORT Terepgyorsasági autóverseny Gödöllőn A munkák kivitelezője a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Dolgozói a napokban kezdték el a Szabadság téren az ezerkétszáz és ezerhatszáz milliméter át­mérőjű speciális csövek fektetését. A beépítésre váró 1600-as csövek még az Alsópark füvében fekszenek. (Csiba József felvétele) Megalakulása óta figyelem­mel kísérjük lapunk hasáb­jain a Gödöllői Motoros-Au­tós Túraklub munkáját, s megállapíthatjuk, hogy az el­múlt időszakban tiszteletre­méltó, szép eredményeket ér­tek el. A magyar bajnokság máso­dik fordulójában, a Volán Rallye-n a harmincöt induló csapat között az előkelő nyol­cadik helyet szerezték meg a gödöllői autósok. Ezen belül a különböző kategóriákban el­értek egy kategóriagyőzelmet, egy ötödik és egy nyolcadik helyet. A június 19-én ren­dezett harmadik fordulóban a nasy küzdelmet hozó Főtaxi —Winn’s Rallye-n a harma­dik lett a gödöllői csapat, s ez igazán előkelő helyezésnek számít. A versenyen belül is­mét született egy kategória­győzelem. s más kategóriák­ban 3., 5., 6. és 10. helyet is szereztek a GMAT verseny­zői. A bajnokságból még két forduló ugyan hátravan, az viszont máris hi zen V'-xm át­látszik, hogy a GMAT előkelő helyen fog végezni, a verseny­zőket — ahogy mondani szo­kás — jegyzik. Külön érde­mük, hogy minden támogatás nélkül, kicsit talán magukra hagyatva is készülnek a küz­delmekre, s versenyeznek. Nem túlzás azt állítani, hogy kibontakozott városunk autósportja, s ami még na­gyobb dolog, jó eredménye­ket is tud felmutatni. Ennek bizonyítéka, hogy július 11-én, vasárnap, a gödöllői repülő­téren rendezik meg a Gödöllő Kupa elnevezést viselő terep- gvorsasági autóverseny máso­dik fordulóját, amelyen is­mert versenyzők és nevrs klubok képviselői is rajthoz állnak. Felhívjuk az érdeklődők fi­gyelmét, hogy bár a verseny csak délelőtt 10 órakor kezdő­dik, de már 9-kor megkezdő­dik a bemelegítés, ami azzal iár, hogy nemcsak a nályát, hanem az egész repülőteret lezárják. Aki tehát tanúia szeretne lenni a küzdelemnek. ki’=nc óra előtt foglalja el he­lyét! F. B. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1976. JÜLIUS 6., KEDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom