Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

Ingyenes oltóanyag, kártérítés a liázinyúl-tenyésztőknek Az ÁFÉSZ házinyúltenyész­tő szakcsoportja legutóbbi gyű­lésén Patay Ernő elnök beje­lentette, hogy továbbra is igyekeznek a tagokat, a gödöl­lői kisállattenyésztő telep és a Bikali Állami Gazdaság által kitenyésztett, s jól bevált Magyar gyöngy nevű fehér te- nyésznyulakhoz juttatni. Ezek a nyulak külföldön is kedvel­tek és 12 hetes korukra elérik a 2,70 kilogramm súlyt. A ta­gok takarroánylucernával való ellátását is megoldották. Dr. Horváth László állator­vos arról szólt, hogy az állam a múlt évben nagy pusztítást okozó Mixomaitozis betegség megelőzésére, ingyenes oltó­anyagot ád a tenyésztőknek, csak az oltás elvégzéséért kell nyulanként 50 fillért fizetni. Az oltás egy évig védelmet nyújt, s esetleges elhullás ese­tén, a tulajdonos az államtól kártérítést kap. Orssággyü lesi képviselőnk fogadónapja Kovács Sándor miniszterhe­lyettes, Nagykőrös várős or­szággyűlési képviselője, jú­lius 8-án, csütörtökön dél­előtt 10 órától fogadónapot tart a Nagykőrösi Konzerv­gyár l-es telepén. Folyamatosan dolgozik a Hullámpapírgyár A sikeres üzemi próbák és a finombeállítás után megkez­dődött a folyamatos terme­lés a dunaújvárosi hullámpa­pírgyárban. A papírgép 120 méter hosszú, gépsorán órán­ként 10 tonna hullámalap- papírt gyártanak. A próba­üzem kezdetén a gépóriás se­bessége percenként 200 mé­ter .volt, azóta elérték a per­cenkénti 350 méteres sebessé­get. Az új üzem szovjet cellu­lózból eddig 326 tekercs alap­papírt készített, a napi terme­lés mennyisége elérte a 220 tonnát. Az új dunaújvárosi gyárban háromféle hullámalappapírt készítenek. Az év végéig vár­hatóan elérik a napi 350 ton­nás tervezett kapacitást. j\ PEST A\ XX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1976. JÚLIUS 4., VASÁRNAP Védnökség a minőség felett KISZ-fiatalok a konzervgyárban A konzervgyárban csaknem kilen cszáz a 35 éven aluli dol­gozók száma. Közülük 364-en KISZ-tagok. Milyen szerepet tölt be ez a lelkes csoport az üzem gazdasági tevékenységé­ben? Erre kértünk választ a gyár KISZ-bizottságinak tit­kárától, Müller Ruaolfnétól. — Lehetetlen feladat a KISZ-tagok termelési teljesít­ményét külön lemérni. A gyár­ban nincsenek KISZ-brigádok. A fiatalok az idősebbekkel együtt dolgoznak, s a munka jellegéből adódóan, egyéni vagy KISZ-teljesítmények mé­résére _ ritkán van lehetőség. Azt azonban tudjuk, hogy a szocialista brigádokban ott vannak szervezetünk tagjai, s részesei a nagyon eredményes mozgalom si­kereinek. Csupán egy példát említek a sok közül: küldöttgyűlésünkön felvetődött a munkaidő tel­jes kihasználásak kérdése. If- júkommumstáink megértették ennek fontosságát, s szíwel- lélekkel küzdenek azért, hogy a nyolc óra valóban nyolc óra munkát jelentsen. E törekvé­sünkkel szemben az idősebbek sajnos nem mindig megértők, így adódott már néhány kel­lemetlen helyzet is. Szeren­csére nem ez a jellemző. — Milyen szérepe van a KISZ-nek a - „dolgozz hibátla­nul” munkarendszer elterjesz­tésében? — Az egyéni vállalások ki­vétel nélkül szem előtt tartot­ták e munkarendszer követel­ményeit. De nemcsak hibátla­nul, hanem takarékosan is szeretnénk dolgozni. KISZ- feladat például elzárni a csö­pögő vízcsapot és felhasználni a munkfázishoz előkészített anyagokat. Ezek apró dolgok, de összeadva már nem jelen­téktelenek. Természetes, hogy több kollektív vállalást is tet­tünk. Az édesüzem József At­tila alapszervezetének KISZ- fiataljai például az üzem termékeinek mi­nőségéért vállaltak véd­nökséget. Az év elején szerződést kö­töttek a gazdasági vezetőkkel a minőségi feltételek megtar­tásáért. A vállalkozás eddig nagyon eredményesnek mutat­kozott. — Kezdeményeztek-e az alapszervezetek kommunista műszakot? — Az elmúlt félévben a do­bozüzem fiataljai és a Ho Sí Minh alapszervezet dolgozott több alkalommal is kommu­nista műszakban. Szeretném még megemlíteni, hogy a bor­sószezonban nagyon sok KISZ- fiatal vállalta az állandó éj­szakai munkát és a vasárnapi műszakot. A termelés szem­pontjából ezek a vállalások nagyon jelentősek. — A megfeszített munka mellett jut-e idő művelődés­re, sportra? — Bár elsődleges feladatunk a mennyiségi és minőségi ter­vek teljesítése, nem hanyagol­juk el szokásos egyéb ren­dezvényeinket sem. Nagyon jól működik klubunk,“ ahol legutóbb a gyakorlatokat ná­lunk töltő szíriai szakembe­rekkel együtt tartottunk na­gyon sikeres ismerkedési es­tet. Részt veszünk a város és az iparág sportrendezvényein is. A hagyományokhoz híven, az idén is megnyertük az ÉDOSZ Kupát. Most kezdőd­nek. a szakmai versenyek is. Ezeken háromszáz fiatal rész­vételére számítunk. Természe­tesen nincs nyár kirándulás, tú­rázás nélkül. A dobozüzem ifjúkommunistái például egyhetes kirándulást terveznek a Mátrába. Nem kis gond ezt úgy megszervez­ni, hogy ne legyen fennaka­dás a termelésben. Remélem, hogy sikerül tervüket megva­lósítani. — Mit tesznek a KlSZ-alap- szervezetek a munkaerő-után­pótlás megteremtése érdeké­ben? — összesen nyolc alapszer­vezetünknek van testvér úttö­rőraja. Ezek az általános isko­lás gyerekek már jól ismerik a gyárat, mire a pályaválasz­tás gondjaival találkoznak. So­kan közülük már most is itt töltik, nagyon hasznos munká­val, nyári szünidejüket. — Mik a terveik? — Szeretnénk a termelést még jobban segíteni, ez nem­csak a fiatalok, hanem a gyár minden dolgozójának is érde­ke, s ez a legfontosabb, fel­adatunk. —s. —r. Hazánkban a növényvédő szerek mintegy 70 százalékát a fűzfői Nitrokémia állítja elő. Elsődlegesen a gyomirtó szerek előállítására rendezkedtek be, azt szolgálja a saját kutató apparátus és a szoros együtt­működés a Nehézvegyipari Kutató Intézettel és a Növény-, védelmi Kutató Intézettel. Együtt dolgoznak az új szerek előállításáért és a technológia továbbfejlesztéséért is. A IV. ötéves terv utolsó évében a Nitrokémia növényvédő szer termelésének értéke megha­ladta az 1,6 milliárd forintot, az V. ötéves terv végére pedig eléri a 2,6 milliár­dos Gyarapították a gyűjteményt A Múzeum Baráti Kör története Képzeletünkben, amikor mú­zeumról esik szó, elsőnek a múzeumépület jelenik meg, azután a gyűjteményegyüttes, harmadszor a szak- és kisegí­tőszemélyzet, negyedsorban azok az anyagi eszközök, me­lyek szükségesek az intézmény fenntartásához és a tudomá­nyos, valamint a közművelő­dési feladatok ellátásához. Kapunyitás 1951-ben Az Arany János Múzeum 48 éves működése során a fel­soroltak közül hol az egyik, hol a másik hiányzott, vagy bizonyult kevésnek. Az egy­személyes létesítmény gyakran nélkülözte a társadalmi támo­gatást. Nemegyszer léte is ve-' szélyben forgott. A kapuját ezért csak 1951-ben nyitotta ki először a látogatók előtt. Időbe került, míg tevékeny­ségét elismerték. Tudományos és közművelődési célkitűzései­nek megvalósításában, a szak­anyag gyűjtéséhez, a szakfel­szerelés előteremtéséhez szük­sége volt azokra az emberek­re, akik a múzeumügy iránt érdeklődtek, sőt készek voltak azt segíteni is. Ezeknek a párt­fogóknak lett az összefogó szerve a Múzeum Baráti Kör, amely 1954-ben alakult meg. Tagságához a legkülönbözőbb foglalkozású emberek tartoz­tak és tartoznak ma is. Szá­mukat is nehéz meghatározni, névsoruk sem teljes, mert a múzeum csak a legtevékenyebb tagokat tartja nyilván. Az el­ső tagokat igazolvánnyal lát­ták el, a tagság elnököt vá­lasztott. A titkári feladatot a múzeumigazgató látta el. A kör értekezleteit évente két- szer-háromszor tartotta, legin­kább akkor, ha halaszthatat­lan feladatokat kellett megbe­szélni, vagy állást kellett fog­lalni valamilyen, a múzeumot érintő kérdésben. A kör fel­adatkörét nem írta körül alap­szabály. A múzeum munkáját nem irányította, de állásfog­lalásai jól segítették a mú­zeumvezetést, sőt előfordult, hogy lépéseket is tett a mú­zeum érdekében. Egyes tag­jai segítettek leletbejelentő, szakanyagfelderítő, gyűjtő-, népszerűsítő-, a kezdeti idők­ben pedig még fizikai munká­val is. Mások gyűjteményüket, ritkaságaikat ajándékozták a múzeumnak. A szakanyagok és a segédgyűjtemények az ő se­gítségükkel jelentősen gazda­godtak: a régészeti, a néprajzi, iparművészeti, képzőművésze­ti és irodalomtörténeti, vala­mint a legújabb kori törté­neti anyag gyarapodott külö­nösképpen a baráti kör révén. Közérdekű javaslatok A várostörténet szegényebb lenne, ha a kör tagjai nem segítették volna a múzeumot a régészeti feltárásokban. En­nek köszönhető, hogy a késői kőkorszaktól kezdve bizonyí­tó anyaggal rendelkezik mú­zeumunk, s a város történetét nem csudán a XVII. századtól kezdve ismerjük. A helyi sajtó két világháború közötti anya­ga is a kör segítségével ké- rült a gyűjteménybe, így töb­bek között a Nagykőrösi Hír­adó 1924—1943 közötti évfo­lyamai. A baráti kör 1964 óta évente, a múzeumi hónap alatt, de azon kívül is helyismereti, majd országjáró kiránduláso­kat szervezett. A kör' értekez­letein gyakran elhangzottak közérdekű javaslatok, és ezek nyomán a város tanácsához, vagy más szervekhez címzett előterjesztések is születtek. Ilyen indítvány volt 1964-ben az is, hogy a város nagy érté­kű levéltárát Nagykőrösre he­lyezzék el. Előterjesztést tett a kör a város tanácsához a múzeum környékének rende­zésére. A múzeum előtti tér­ség rendezési terve el is ké­szült. Korábban, az 1940-es évek végén a múzeumépület lerombolt részének helyreállí­tása ügyében tett lépéseket. Javaslatot tett a helyi teme­tőkben levő, művészi értékű, vagy a város történetében ki­emelkedő szerepet játszó sze­mélyek síremlékeinek megóvá­sa ügyében. s A városi tanács támogatásával A baráti kör elnökei a vá­rosvezetés tevékeny emberei közül kerültek ki. Első elnö­ke Sasi György (1954—1967) volt. A legnehezebb időkben állt a múzeum ügye mellett. Tevékenysége első szakaszá­ban még az épület megtartása is kérdésessé vált. A múzeum megszüntetését célzó törekvé­sekkel is meg kellett küzdenie. A tárgyi anyaggyűjtésben is sokat segített. A második elnök Freitág Béla (1967—1973), a múzeum legrégibb barátainak egyike volt. A város körüli régészeti feltárások anyagi fedezete ügyében ő járt el a városi ta­nácsnál. A szakfelszerelés gya- raDításában is érdemeket szer­zett. A Múzeum Baráti Kör sor­sának intézését 1973-ban a tagság Dabizs Zoltán kezébe helyezte. Az Arany János Emlékmú­zeumnak külön baráti kört nem alakítottak. Meg kell emlékezni a váro­si tanács művelődési osztályá­nak s főként a művelődési fel­ügyelőknek, Kovács Ambrus, Stumpf Ferenc, Szabó Sándor — aki ma már osztályvezető — segítőkészségéről is. A ba­ráti kör értekezletein rendsze­resen részt vettek és igyekez­tek a múzeum segítségére lenni. Az elnökök mellett számos kiváló tag tevékenykedett. Kö­zülük Biczó Ambrus, Büki Kálmán, Kása István, V. Fa­ragó Eszter, Fehér Tibor, Ká­dár András, Khirel Antal, Ko- pa László, Kása István, Kovács Ambrus, Márton Barnáné, Molnár Elek, Molnár József, Nagy Pál, Nagy Sándor, Papp István, Szathmári Imre, Szur- mo Anna, Tar Domokos neve érdemel említést. Megváltozott feladatokkal A Múzeum Baráti Kör nem az első támogató testület a múzeum mellett. Amikor De­zső Kázmér javaslatára a vá­ros képviselőtestülete 1928-ban létrehozta a városi múzeumot, megalakult a Ngykőrösi Mú­zeum. Hasonló célkitűzésekkel jött létre, mint a baráti kör. Az alapszabállyal működő egyesület feladata volt az is, hogy anyagi alapot teremtsen a múzeumnak. Erre a célra rendezvényei bevételét kíván­ta fordítani. Néhány évig mű­ködött, de később tevékenysé­ge névlegessé vált, és 1949- ben megszűnt. A Múzeum Baráti Kör fel­adatai nem értek véget. To­vábbra is szükség van a mú­zeumügy iránt érdeklődő, és segíteni akaró emberekre: A feladatok ugyan változtak, de mindig jönnek újak, és ezek megoldásában ma is hasznos lehet a kör tagjainak véle­ménye. Dr. Balanyi Béla Húsz hektár naponta Az Arany János Termelőszövetkezet kertészetében pa­radicsompaprika-palántákat permetez Ronkó Sándor trak­torvezető. A nagy teljesítményű Kertitox típusú, magas nyo­mású permetezőgéppel 20 hektár növényt tud bepermetezni naponta. Várkonyl Pál felvétele OKOZ-E KÁROKAT A KÁNIKULA ? Megkezdődött az aratás Az Arany János Termelőszö­vetkezetben minden előkészü­let időben megtörtént, a 800 hektár őszi vetés learatására — mondotta Lócskai Lajos el­nökhelyettes. Az előírt hatósági gépszemlét a termelőszövetkezetben már meg­tartották. A munkagépeket és a felszereléseket kellően kija­vítva, rendben találták. A ter­melőszövetkezet hét kombájnja elindulhatott a határba. A nagyszabású fejlesztéshez kidolgozták a programot, s en­nek megvalósításával a követ­kező esztendőkben számos új növényvédő szerrel bővül a hazai választék. A Nitrokémia fő termékei a jövőben' is a kukoricagyomirtó szerek lesz­nek. Erre a célra három kü­lönböző típusú szert állítanak Az aratást már meg is kezd­ték, a háztáji árpa betakarítá­sával, és ha az idő engedi, a héten a közös árpavetések is sorra kerülnek. Csak az állan­dó nagy meleg aggasztja _ a termelőszövetkezet vezetőit, számolnak azzal, hogy a szem­szorulás, főleg a búzánál, súly- csökkenést fog okozni. A termelőszövetkezetben emellett szüretelnek is: a lu­dast gyümölcsösben, a nagy melegben megért a körösi és a cigánymeggy, s meg kellett kezdeni szedésüket. A meggyszüretben vesz részt az Absolon Sarolta ifjú­sági építőtábor 80 pesti diák­ja, de körösi tagok és törteli jelentkezők is szedik a megy- gyet. Az ügyesebbek 10 mun­kaóra alatt, 50—60 kilogramm meggyet is leszednek. Elmondta még az elnökhe­lyettes, hogy a meggytermés­ben sok kárt tettek a tavaszi fagyok. A tervükben előirány­zott 16 vagon helyett csak 8 vagon termésre számítanak. elő. —a SPORT Diákúszó tábor városunkban Az úszás elterjesztése és színvonalának emelése érde­kében a Pest megyei Diák Sporttanács az 1975/76-os tan­év befejezése után Miskolc- Tapolcán, Gyulán és Nagykő­rösön teljesen ingyenes bent­lakásos úszótáborokat létesí­tett, hogy sok középiskolás fiatal megtanulhasson úszni. A körösi tábor vezetője, He­gedűs Károly testnevelő tanár a következőket mondta el be­szélgetésünkkor : — Űszótáborunkban csak úszni nem tudó diákok vehet­nek részt. A fiatalok az élel­miszeripari szakközépiskolá­ban laknak és étkeznek. A vá­rosi strandfürdőben ismer­kednek az egészséges nyári sportággal, napi 4 órás edzé­seken, a Városgazdálkodási Vállalat úszómestereivel. Az egyhetes turnuson 75 közép- iskolás fiatal vesz részt. Több­ségük leány, de fiúk is van­nak szép számmal. Az érdek­lődő strandvendégek is figye­lik az oktatást. A gyerekek többsége ügyes. Bodó Gábor, Dezső László és Susán Pál úszómesterektől, valamint a főiskolás Páhán Katalintól sokat tanultak a fiatalok a vízi sportággal kap­csolatosan, a városi strandon. Az újabb, hétfőn kezdődött, második egyhetes turnus tag­jai is látható örömmel kezdték „körösi életüket”. Az első cso­port kedvező időjárási viszo­nyai után ők is bizakodnak, hogy tanfolyamuk szerencsés lesz. A megye minden részé­ből jött középiskolás tanulók között nagykőrösiek is vannak, akik szintén lelkes, aktív részt­vevői a szárazföldi és vizes foglalkozásoknak. Egészséges, kedvelt nyári sportág az úszás, a sokoldalúan fejlett embernek szüksége van rá. Jó lenne már végre egyszer Nagykőrösön is jobban felka­rolni. ÚJABB ÜSZÖTANFOLYAM INDUL A Városgazdálkodási Válla­lat július 5-én újabb úszót^fi­folyamot indít. Hatéves kortól, felső korhatár nélkül, bárki jelentkezhet a strandfürdő pénztárában az oktatásra. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás Érd: É. MEDOSZ ifi—Nagy­kőrösi Kinizsi ifi, megyei if­júsági bajnoki döntő vissza­vágó mérkőzés. Természetjárás Bakony-hegység—Balaton: az Nk. Kinizsi túrája. Torna Győr: XI. Ifjúsági Barátság Verseny, nemzetközi férfi egyéni verseny. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 17 óra: V árosgazdálkodás—Gépjavító Szövetkezet, 18: l-es Volán— DÉMÁSZ, 19: Építőipari Szö­vetkezet—Konzervgyár, városi kispályás bajnoki mérkőzés. TRAKIS-pálya, 17: TRAKIS —Városi tanács, 18: NEFAG— Mészáros János Tsz, városi kispályás bajnoki mérkőzés. s. z. MOZIMŰSOR Kölyök és Semmittevők. Amerikai film. Kísérőműsor: Akerkiter. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MATINÉ Bajtársak voltunk. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Gyorsított eljárás. Színes, szinkronizált olasz film. Kísé­rőműsor: Kandó Kálmán. Elő­adások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub: 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Végzetes aranyrögök. Szov­jet film. Előadás kezdete: 7 órakor. / 1 Új szerek a kukorica és a búza gyomtalanításán

Next

/
Oldalképek
Tartalom