Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
A szíriai—palesztin megállapodás ellenére továbbra is feszült a helyzet Bejrutban Szíria és a palesztinai fel- szabadítási szervezet képviselői csütörtökön Damaszkusz- ban a libanoni válság rendezése érdekében megállapodást írtak alá. A késő esti órákban nyilvánosságra hozott megállapodás — amelyet Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter és Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályvezetője látott el kézjegyével — á következőket tartalmazza: — tűzszünetre szólít fel, előirányozza a fegyveres erők visszavonását és nemzeti egv- ségkormány megteremtését Libanonban; — a palesztin egységeket a korábbi megállapodásokban foglalt előírások betartására kötelezi mind a Libanonon belüli mozgásukat, mind a Libanonból izraeli területek ellen irányuló akciókat illetően; — felújítja a februárban kötött szíriai—libanoni egyezményt, amely a politikai életben nagyobb szerepet igyekezett biztosítani a libanoni mohamedánoknak. de — az 1943- ból származó szóbeli megállapodás szellemében — továbbra is fenntartja a hatalom régi keletű megoszlását az ország vallási tömörülései között. Az 1943. évi megállapodás a liba€ím l/" öznapi megszokott foga- ^ lommá válik az állampolgár előtt a közös tanácsú község, a nagyközség megjelölés, s az sem számít különlegességnek, ha arról hall vagy olvas, hogy valamelyik települést várossá nyilvánították. A címek mögött az államigazgatás korszerűsítésének bonyolult folyamata áll, az ésszerűbb, a szerepkörnek, területi fejlődésnek jobban megfelelő munka. Nincs is hiba akkor, ha a település új címe nagyobb, szebb, mint a korábbi volt, amikor a községből nagyközség, a nagyközségből város lesz. Hagyjuk a képletességet, s hivatkozzunk kézzelfogható példára. Annak idején meglehetős riadalom, ellenkezés fogadta a döntést, hogy megszűnik a szobi járás, s vele elveszti járási székhely rangját Szob. Igaz, nagyközségi címet kapott az új települési megjelölések megyei alkalmazásakor, de hát, mint akkor kesergett valaki, piciny tapasznak tűnt ez egy nagy „sebre”. Mi veszett a járási székhely címmel? Ma bátran rámondhatjuk, hogy semmi, csupán a — cím. A nagyközség fejlődése ugyanis soha nem volt olyan folyamatos és gyors, mint a legutóbbi években, s ugyanezt mondhatják a társközségben, Ipolydamás- don is, mivel közös tanácsú nagyközséget alkotnak Szobbal. Hosszú a lista, rajta új orvosi rendelő, óvoda, öregek napközi otthonának kialakítása, a művelődési ház felújítása és bővítése stb. Ami talán ennél is többet mond, s kifejezi a lakosság vélekedését, ítélkezését: esztendőnként nem kevesebb, mint kétmillió forint körül járt a társadalmi .munka értéke! Kiderült, hogy nem siratni kell egy papírízű címet, hanem összefogni, szervezni a valódi rang, a megfogható haladás érdekében. Tgaz persze, hogy ez a „kiderült” nem ment gyorsan. Először azért, mert nem hittek benne sem a hivatalos emberek, sem a lakosság érdeklődőbb körei. Azt gondolták, mivel ezentúl Vácra kell a járáshoz „bemenni”, s nem „idejönni” Szobra, ez lesz az útja a forintoknak is, a megyei hozzájárulásnak éppúgy, mint a fejlesztési alap pénzének. Amikor e hiedelemre rácáfolt az élet, akkor meg előtolakodott az a gondolat, hogy „kiesnek a látószögből”, azaz idáig már nem jut el hivatalos látogató, aki megértő támogatást adna. Eltartana egy ideig, míg felsorolnánk, mi mindennel kellett a nagyközségi pártbizottságnak, a kommunistáknak szembenéznie, elsőként a saját soraikban, azután azon kívül, mígnem a lakosság nagy csoportja győződhetett meg arról, hogy a címeknél vannak fontosabb dolgok. Napjainkban, amikor tovább tart a településigazgatás szervezetének korszerűsítése, amikor újabb közös tanácsok, nagyközségek kialakítására kerülhet sor, azért tanulságos a szobi példa, mert arra figyelmeztet, hogy ilyen esetekben nemcsak szervezési, adminisztratív feladatok sokaságának kell a végére érni, hanem a magyarázó szó sem hiányozhat. Meggyőződésünk: az új helyzet megkövetelte formai keretek megteremtése sokkal könnyebb, mint e keretek elfogadtatása. Talán ezért tapasztalható egyes esetekben, hogy a munka csupán a könnyebbre, a formai keretek létrehozására korlátozódik, s nem jut tovább a nehezebbhez, az összes érintett meggyőzéséhez. Ne túlozzunk persze. A lakosság nagyobb részének teljesen mindegy, hogy milyen című településen él, nem törődik azzal, nem érdekli, hogy ő nagyközségi vagy közös tanácsú községi lakos, sűrűn még az sem, hogy lakóhelyét várossá nyilvánították, öt az foglalkoztatja, hogy környezete milyen, hogyan változik, ügyeit miként intézheti el. Ha mindezekkel nincs különösebb gondja, akkor egy apró faluban is jól érezheti magát, ha meg kedvezőtlenek az állapotok, akkor a városi cím sem nyújt neki vigaszt. T-Tiba lenne azonban a u leírtakból arra következtetni, hogy a lakosságot egyáltalán nem érdeklik a változások. Pontosan a lakosság legaktívabb, a közéletben rendszeresen részt vevő része az, melyet foglalkoztat az új helyzet, mely mérlegel, összevet előnyöket és* esetleges hátrányokat. E csoportban ott vannak a tanácstagok, a településfejlesztésért mindig önzetlen áldozatra készek, s éppen ezért a jövőt döntően befolyásolja, hogy csupán kényszerűen fogadják-e el a változást, vagy fölismerteti velük annak hasznát, szükségességét, célszerűségét az okos, magyarázó szó, a tények bizonyító ereje. Visszakanyarodva Szob- hoz: jelenlegi középtávú településfejlesztési tervük folyamatos gyarapodást ígér, új lakásokat, ABC- áruházat, útkorszerűsítéseket és felújításokat, a csatornázás régóta óhajtott munkájának megkezdését, s így tovább. Ipolydamás- don sem hallani most már, hogy „mi leszünk a mostohagyerekek”, mert mindkét településen az elvesztett cím helyett maguk teremtettek és teremtenek rangot környezetüknek. Ez az általános tanulság tevékenységükben. Mert a megyében települések sora nyújtózik a nagyközségi cím, a várossá nyilvánítás aktusa után, s közöttük nem egy érdemes is erre. E nyújtózás, a nemes igyekezet közepette azonban nehogy elfelejtődjék: a cím nem old meg semmit, tényleges rangot nem az ad, hogy melyik településkategóriában szerepelnek. A rangot az adja, ami helyben történt és történik; a következetes, tervszerű, a forrásokat és a teendőket jól egyeztető településfejlesztés. Mészáros Ottó nőni államfő tisztét hagyományosan a maronita keresztény, a kormányfői posztot és a parlament elnöki székét pedig muzulmán ’politikusnak biztosítja; — az új megállapodásban foglaltak betartására libanoni —szíriai—palesztin vegyes bizottság felügyel majd az Arab Liga képviselőjének elnökletével. A bizottság legfőbb feladata a tűzszünet betartásának és a biztonság helyreállításának ellenőrzése. A testület irányítja az arabközi béke- fenntartó alakulatok libanoni tevékenységét és mindaddig működik, amíg Szarkisz megválasztott libanoni államfő el nem foglalja hivatalát. Ami a harci cselekményeket illeti, a dokumentum értelmében az utcai harcokban szembenálló valamennyi félnek tíz napon belül vissza kell rendelnie fegyveres erőit. Az aláirt szíriai—palesztin megállapodás ellenére Bejrútban továbbra is feszült a hély- zet. Pénteken Bejrút több negyedében és a fővárostól keletre húzódó hegyvidéken folytatódtak a fegyveres összecsapások a libanoni jobboldal és a nemzeti hazafias mozgalom fegyveres osztagai között. A libanoni reakció fegyveres milícistái az éjszaka újabb támadásokat intéztek a Teli Zaatar menekülttábor ellen. A tábort ért támadások miatt a Nemzetközi Vöröskereszt pénteken sem tudta megkezdeni a több mint ezer sebesült elszállítását. Kamal Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Nemzeti Mozga' lom vezetője — pénteken üdvözölte a Damaszkuszban létrejött szíriai—palesztin megállapodást. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a Libanonban tartózkodó szíriai csapatok kivonásának kérdése továbbra is megoldatlan. A WAFA palesztin hírügynökség egyik munkatársa pénteken olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Damaszkuszban aláírt egyezmény nem tekinthető a palesztin—szíriai kapcsolatok végleges rendezésének. Szavai szerint a Palesztinái felszabadítási szervezetnek fenntartásai vannak az egyezmény több cikkelyével kapcsolatban. A libanoni jobboldal hivatalosan még nem foglalt állást a damaszkuszi megállapodás ügyében. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE 1 BIZOTTSÁGA ÉS’ aegyei tanács lapja • XX. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA SO FKI.I.ÉK 1976. JÚLIUS 31., SZOMBAT Brezsnyev-Husák megbeszélés Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken megbeszélést tartott Gustáv Husákkal, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, aki a Szovjetunióban üdül. Véleménycserét folytattak a sokoldalú szovjet—csehszlovák együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az SZKP és a CSKP közötti kapcsolatok bővítésének és elmélyítésének elsődleges jelentőségét. A megbeszélést a testvéri barátság és a teljes egyetértés légköre jellemezte. MONTREALBÓL JELENTJÜK Zemen a döntőben Női röplabda: negyedik hely A birkózóknál: Üziin közbeszólt Vívómérleg Ma 36 bajnokot avatnak (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) Eredményes félév a PENOMAH-nál Több húskészítmény - kevesebb minőségi kifogás Az év felének elteltével a Pest-Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettesét, Tatár Sándort arra kértük, tájékoztassa lapunkat az elmúlt időszak eredményeiről és az előttünk álló feladatokról. — A tervidőszak első félévének lezártával — hangzott a tájékoztatás — a kezdeti nehézségek ellenére kedvező eredményekről számolhatunk be. — Célunk volt és a jövőben is marad a lakosság igényéinek maradéktalanul megfelelni és az igényeket kielégíteni. Ennek megfelelően igyekeztünk alakítani termelésstruktúránkat. — Az elmúlt hat hónapban húsból és húskészítményekből az ellátást az igényeknek megfelelően alakítottuk. Az olcsó termékek arányát a tavalyi 64 százalékkal szemben az idén 68 százalékra növeltük. Egyes alacsonyabb árfekvésű termékek közül, mint például a disznósajt, a Tisza- kolbász, somogyi felvágott, valamint hurkafélékből a termelés, illetve az értékesítés megduplázódott. — Örvendetes, hogy húskészítményből vállalati szinten a termelés mintegy 10 százalékkal emelkedett a tavalyihoz Megérkezett a segítőcsoport Megtelnek a magtárak Pótszerződéseket kötnek — búzára Úgy tűnik, raktárak sorát ragasztották egymáshoz — a betonfalon szárnyas kapuk sora nyílik, s mindegyik fölött csúcsba ível az eternit tető —, csak ha betekint az ember, ví- láglik ki: egyetlen hatalmas magtár építménye ez. Odabenn, a bejáratokat eltorlaszoló deszkapalánk mögött, halmokban magasodik a piros búza. Ki lehet tenni a táblát: megtelt, 350 vagonnyi termény került fedél alá. A szemközti épületben még egy- egy kapu nyitva, a magtárt utca túloldalán a rozsot fogadják, az újabb búzaszállítmányok már az ideiglenes tárolókba kerülnek a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dabasi telepén. Persze ezek az ideiglenes tárolóhelyek sem valamiféle hamarjában összehevenyószett barakkok, noha farost lemezből készültek, akácgerenda vázzal, kátránypapír takarta deszka tetővel, de már négy esztendeje állják az időjárás viszontagságait, s óvják, míg a malomba kerül — előbb innen — kenyerünk magját. A dabasi átvevőhelyre a helyi gazdaságból és Örkényből, Ü jliartyánból, némádról, Inácsról, Kakucsról érkezik a gabona. Búzából 700 vagonra kötöttek szerződést, ebből 500 vagon még az elmúlt hét végén jött esőkig beérkezett. A Éjjel-nappal dolgozik a herceg- halmi kísérleti gazdaság központjában a gabona&záríló. Koppány György felvétele legnagyobb szállító a dabasi Fehér Akác Tsz, 700 vagonra kötött szerződést, 400 vagon búzát adott át itt helyben — csak a mennyiség érzékeltetésére: egy pótkocsis IFA tehergépkocsira egy vagon, tehát tíz tonna búza fér körübelül —, 100 vagonnal a „Fradiba”, azaz a Ferencvárosi Malomba fuvaroztak. Karsay István, a vállalat igazgatója, aki a terményátvételt ellenőrizendő fordult meg Dabason, már éppen megállapítja: a nehezén túljutottatok, amikor betoppan Kakucsi Gabriella, a Fehér Akác elnöke. Még 200 vagon búzára kötnének pótszerződést, jobb a termés a vártnál, eddig 36 mázsát takarítottak be hektáronként s a 2641 hektáron beérett kalásztenger kétharmadát már levágták a kombájnok. Eddig 14 géppel arattak, de a hét elején megérkezett a kisegítő- csapat, Cinkotáról három, Örkényből két kölcsönkombájn. — Rettenetes világ lesz itt — mondják az átvevők, hiszen bérraktárózásra már nemigen biztathatják a tsz-t, 100 vagon. búzát tárolnak így is a gazdaságban. Hórihorgas fiatalember — Hencz Imre a gabonások dabasi és ráckevei körzetének kereskedelmi vezetője — mondja, hogy Bugyin úgy harminc vagon gabonát, legalább 100 hektár termését, csépelt ki a múlt heti jégverés, lefosztotta a kukorica leveleit is a Kiskunsági Állami Gazdaság táblám, másutt szerencsére psak a tarlót verte végig. Mivé törpül a gond, hogy a dabasi határból 19 arató-cséplőgép diktálta ütem szerint zúdul az élet a magtárba? Majd lesz helye a búzának, akármennyit hozzanak is! Csak idő nem lesz. Arra, hogy a mag- tári. rakodók, mázsálők. laboránsok egy kicsit kifújják magukat. A. Z. képest. Ehhez az eredményhez a váci húsüzem 17 százalékkal, a ceglédi húsüzem pedig 9 százalékkal járult hozzá. A siker elsősorban az eddigieknél jobb üzem- és munkaszervezésnek köszönhető, mivel az idén kapacitásnövelő beruházás nem volt vállalatunknál. — A mennyiség növekedése mellett gondosabb munkával, a higiéniai követelmények szigorú betartásával, az áru- kiszállítás ésszerű átszervezésével elértük a minőséggel kapcsolatos panaszok számának jelentős csökkenését. 1976-ra 1,6 milliárd forintos termelési értéket irányoztunk elő, amelynek időarányos részét teljesítettük. A jövőt tekintve még elmondhatom, hogy folyamatban van a ceglédi vágóhíd rekonstrukciója és egy kétszáz vagonos hűtőház építése, melynek üzembe állítására — a tervek szerint — 1977 első félévében kerül sor. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek, mert segítségével mind az élőállat-felvásárlás, mind pedig az ipari feldolgozás az eddigieknél magasabb szinten oldható meg — mondotta végezetül az igazgatóhelyettes. S. R. KÖZÉLET Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét dr. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének, a Pozsony mellett július 28-án történt repülőszerencsétlenség alkalmából. Amadou-Mahtar M’Bowt, az UNESCO főigazgatóját pénteken hivatalában fogadta dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. — Amadou-Mahtar M’Bow pénteken elutazott Magyarországról. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes külügyminiszter (is megjelent. Dr. René Stoudmann, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Nagy János külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes is.
