Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

A szíriai—palesztin megállapodás ellenére továbbra is feszült a helyzet Bejrutban Szíria és a palesztinai fel- szabadítási szervezet képvise­lői csütörtökön Damaszkusz- ban a libanoni válság rende­zése érdekében megállapodást írtak alá. A késő esti órákban nyilvá­nosságra hozott megállapodás — amelyet Abdel Halim Khaddam szíriai külügymi­niszter és Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályvezetője látott el kézjegyével — á kö­vetkezőket tartalmazza: — tűzszünetre szólít fel, elő­irányozza a fegyveres erők visszavonását és nemzeti egv- ségkormány megteremtését Li­banonban; — a palesztin egységeket a korábbi megállapodásokban foglalt előírások betartására kötelezi mind a Libanonon be­lüli mozgásukat, mind a Liba­nonból izraeli területek ellen irányuló akciókat illetően; — felújítja a februárban kö­tött szíriai—libanoni egyez­ményt, amely a politikai élet­ben nagyobb szerepet igyeke­zett biztosítani a libanoni mo­hamedánoknak. de — az 1943- ból származó szóbeli megálla­podás szellemében — továbbra is fenntartja a hatalom régi keletű megoszlását az ország vallási tömörülései között. Az 1943. évi megállapodás a liba­€ím l/" öznapi megszokott foga- ^ lommá válik az ál­lampolgár előtt a közös ta­nácsú község, a nagyközség megjelölés, s az sem szá­mít különlegességnek, ha arról hall vagy olvas, hogy valamelyik települést vá­rossá nyilvánították. A címek mögött az állam­igazgatás korszerűsítésének bonyolult folyamata áll, az ésszerűbb, a szerepkörnek, területi fejlődésnek jobban megfelelő munka. Nincs is hiba akkor, ha a település új címe nagyobb, szebb, mint a korábbi volt, ami­kor a községből nagyköz­ség, a nagyközségből város lesz. Hagyjuk a képletességet, s hivatkozzunk kézzelfog­ható példára. Annak idején meglehetős riadalom, el­lenkezés fogadta a dön­tést, hogy megszűnik a szobi járás, s vele elveszti járási székhely rangját Szob. Igaz, nagyközségi cí­met kapott az új települé­si megjelölések megyei al­kalmazásakor, de hát, mint akkor kesergett valaki, pi­ciny tapasznak tűnt ez egy nagy „sebre”. Mi veszett a járási székhely címmel? Ma bátran rámondhatjuk, hogy semmi, csupán a — cím. A nagyközség fejlő­dése ugyanis soha nem volt olyan folyamatos és gyors, mint a legutóbbi években, s ugyanezt mondhatják a társközségben, Ipolydamás- don is, mivel közös tanácsú nagyközséget alkotnak Szobbal. Hosszú a lista, rajta új orvosi rendelő, óvoda, öre­gek napközi otthonának kialakítása, a művelődési ház felújítása és bővítése stb. Ami talán ennél is többet mond, s kifejezi a lakosság vélekedését, ítél­kezését: esztendőnként nem kevesebb, mint két­millió forint körül járt a társadalmi .munka értéke! Kiderült, hogy nem siratni kell egy papírízű címet, hanem összefogni, szervez­ni a valódi rang, a meg­fogható haladás érdekében. Tgaz persze, hogy ez a „kiderült” nem ment gyorsan. Először azért, mert nem hittek benne sem a hivatalos emberek, sem a lakosság érdeklő­dőbb körei. Azt gondolták, mivel ezentúl Vácra kell a járáshoz „bemenni”, s nem „idejönni” Szobra, ez lesz az útja a forintoknak is, a megyei hozzájárulásnak éppúgy, mint a fejlesztési alap pénzének. Amikor e hiedelemre rácáfolt az élet, akkor meg előtolakodott az a gondolat, hogy „kiesnek a látószögből”, azaz idáig már nem jut el hivatalos látogató, aki megértő tá­mogatást adna. Eltartana egy ideig, míg felsorol­nánk, mi mindennel kel­lett a nagyközségi pártbi­zottságnak, a kommunis­táknak szembenéznie, első­ként a saját soraikban, azután azon kívül, mígnem a lakosság nagy csoportja győződhetett meg arról, hogy a címeknél vannak fontosabb dolgok. Napjainkban, amikor to­vább tart a településigaz­gatás szervezetének kor­szerűsítése, amikor újabb közös tanácsok, nagyköz­ségek kialakítására kerül­het sor, azért tanulságos a szobi példa, mert arra fi­gyelmeztet, hogy ilyen ese­tekben nemcsak szervezé­si, adminisztratív feladatok sokaságának kell a végére érni, hanem a magyarázó szó sem hiányozhat. Meg­győződésünk: az új helyzet megkövetelte formai kere­tek megteremtése sokkal könnyebb, mint e keretek elfogadtatása. Talán ezért tapasztalható egyes ese­tekben, hogy a munka csupán a könnyebbre, a formai keretek létrehozá­sára korlátozódik, s nem jut tovább a nehezebbhez, az összes érintett meggyő­zéséhez. Ne túlozzunk per­sze. A lakosság nagyobb részének teljesen mindegy, hogy milyen című telepü­lésen él, nem törődik az­zal, nem érdekli, hogy ő nagyközségi vagy közös ta­nácsú községi lakos, sűrűn még az sem, hogy lakóhe­lyét várossá nyilvánították, öt az foglalkoztatja, hogy környezete milyen, hogyan változik, ügyeit miként in­tézheti el. Ha mindezekkel nincs különösebb gondja, akkor egy apró faluban is jól érezheti magát, ha meg kedvezőtlenek az állapotok, akkor a városi cím sem nyújt neki vigaszt. T-Tiba lenne azonban a u leírtakból arra követ­keztetni, hogy a lakosságot egyáltalán nem érdeklik a változások. Pontosan a la­kosság legaktívabb, a köz­életben rendszeresen részt vevő része az, melyet fog­lalkoztat az új helyzet, mely mérlegel, összevet előnyöket és* esetleges hát­rányokat. E csoportban ott vannak a tanácstagok, a településfejlesztésért min­dig önzetlen áldozatra ké­szek, s éppen ezért a jövőt döntően befolyásolja, hogy csupán kényszerűen fo­gadják-e el a változást, vagy fölismerteti velük an­nak hasznát, szükségessé­gét, célszerűségét az okos, magyarázó szó, a tények bizonyító ereje. Visszakanyarodva Szob- hoz: jelenlegi középtávú településfejlesztési tervük folyamatos gyarapodást ígér, új lakásokat, ABC- áruházat, útkorszerűsítése­ket és felújításokat, a csa­tornázás régóta óhajtott munkájának megkezdését, s így tovább. Ipolydamás- don sem hallani most már, hogy „mi leszünk a mos­tohagyerekek”, mert mind­két településen az elvesz­tett cím helyett maguk te­remtettek és teremtenek rangot környezetüknek. Ez az általános tanulság tevékenységükben. Mert a megyében települések sora nyújtózik a nagyközségi cím, a várossá nyilvánítás aktusa után, s közöttük nem egy érdemes is erre. E nyújtózás, a nemes igye­kezet közepette azonban nehogy elfelejtődjék: a cím nem old meg sem­mit, tényleges rangot nem az ad, hogy melyik telepü­léskategóriában szerepel­nek. A rangot az adja, ami helyben történt és törté­nik; a következetes, terv­szerű, a forrásokat és a teendőket jól egyeztető te­lepülésfejlesztés. Mészáros Ottó nőni államfő tisztét hagyomá­nyosan a maronita keresztény, a kormányfői posztot és a par­lament elnöki székét pedig muzulmán ’politikusnak bizto­sítja; — az új megállapodásban foglaltak betartására libanoni —szíriai—palesztin vegyes bi­zottság felügyel majd az Arab Liga képviselőjének elnökleté­vel. A bizottság legfőbb fel­adata a tűzszünet betartásá­nak és a biztonság helyreállí­tásának ellenőrzése. A testü­let irányítja az arabközi béke- fenntartó alakulatok libanoni tevékenységét és mindaddig működik, amíg Szarkisz meg­választott libanoni államfő el nem foglalja hivatalát. Ami a harci cselekményeket illeti, a dokumentum értelmé­ben az utcai harcokban szem­benálló valamennyi félnek tíz napon belül vissza kell ren­delnie fegyveres erőit. Az aláirt szíriai—palesztin megállapodás ellenére Bejrút­ban továbbra is feszült a hély- zet. Pénteken Bejrút több ne­gyedében és a fővárostól ke­letre húzódó hegyvidéken folytatódtak a fegyveres össze­csapások a libanoni jobboldal és a nemzeti hazafias mozga­lom fegyveres osztagai között. A libanoni reakció fegyveres milícistái az éjszaka újabb tá­madásokat intéztek a Teli Zaatar menekülttábor ellen. A tábort ért támadások miatt a Nemzetközi Vöröskereszt pén­teken sem tudta megkezdeni a több mint ezer sebesült elszál­lítását. Kamal Dzsumblatt, a Liba­noni Haladó Nemzeti Mozga' lom vezetője — pénteken üd­vözölte a Damaszkuszban lét­rejött szíriai—palesztin meg­állapodást. Ugyanakkor hozzá­fűzte, hogy a Libanonban tar­tózkodó szíriai csapatok kivo­násának kérdése továbbra is megoldatlan. A WAFA palesztin hírügy­nökség egyik munkatársa pén­teken olyan értelemben nyi­latkozott, hogy a Damaszkusz­ban aláírt egyezmény nem te­kinthető a palesztin—szíriai kapcsolatok végleges rendezé­sének. Szavai szerint a Palesz­tinái felszabadítási szervezet­nek fenntartásai vannak az egyezmény több cikkelyével kapcsolatban. A libanoni jobboldal hiva­talosan még nem foglalt állást a damaszkuszi megállapodás ügyében. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE 1 BIZOTTSÁGA ÉS’ aegyei tanács lapja • XX. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA SO FKI.I.ÉK 1976. JÚLIUS 31., SZOMBAT Brezsnyev-Husák megbeszélés Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken megbeszélést tartott Gustáv Husákkal, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnökével, aki a Szovjetunió­ban üdül. Véleménycserét folytattak a sokoldalú szovjet—csehszlo­vák együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről. Ez­zel összefüggésben hangsú­lyozták az SZKP és a CSKP közötti kapcsolatok bővítésé­nek és elmélyítésének elsőd­leges jelentőségét. A megbeszélést a testvéri barátság és a teljes egyetér­tés légköre jellemezte. MONTREALBÓL JELENTJÜK Zemen a döntőben Női röplabda: negyedik hely A birkózóknál: Üziin közbeszólt Vívómérleg Ma 36 bajnokot avatnak (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) Eredményes félév a PENOMAH-nál Több húskészítmény - kevesebb minőségi kifogás Az év felének elteltével a Pest-Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettesét, Tatár Sán­dort arra kértük, tájékoztas­sa lapunkat az elmúlt időszak eredményeiről és az előttünk álló feladatokról. — A tervidőszak első fél­évének lezártával — hang­zott a tájékoztatás — a kez­deti nehézségek ellenére ked­vező eredményekről számol­hatunk be. — Célunk volt és a jövő­ben is marad a lakosság igé­nyéinek maradéktalanul meg­felelni és az igényeket kielé­gíteni. Ennek megfelelően igyekeztünk alakítani terme­lésstruktúránkat. — Az elmúlt hat hónapban húsból és húskészítmények­ből az ellátást az igényeknek megfelelően alakítottuk. Az olcsó termékek arányát a ta­valyi 64 százalékkal szemben az idén 68 százalékra növel­tük. Egyes alacsonyabb ár­fekvésű termékek közül, mint például a disznósajt, a Tisza- kolbász, somogyi felvágott, valamint hurkafélékből a ter­melés, illetve az értékesítés megduplázódott. — Örvendetes, hogy húské­szítményből vállalati szinten a termelés mintegy 10 százalék­kal emelkedett a tavalyihoz Megérkezett a segítőcsoport Megtelnek a magtárak Pótszerződéseket kötnek — búzára Úgy tűnik, raktárak sorát ragasztották egymáshoz — a betonfalon szárnyas kapuk so­ra nyílik, s mindegyik fölött csúcsba ível az eternit tető —, csak ha betekint az ember, ví- láglik ki: egyetlen hatalmas magtár építménye ez. Oda­benn, a bejáratokat eltorla­szoló deszkapalánk mögött, halmokban magasodik a piros búza. Ki lehet tenni a táblát: megtelt, 350 vagonnyi ter­mény került fedél alá. A szemközti épületben még egy- egy kapu nyitva, a magtárt utca túloldalán a rozsot fogad­ják, az újabb búzaszállítmá­nyok már az ideiglenes táro­lókba kerülnek a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat daba­si telepén. Persze ezek az ideiglenes tá­rolóhelyek sem valamiféle ha­marjában összehevenyószett barakkok, noha farost lemez­ből készültek, akácgerenda vázzal, kátránypapír takarta deszka tetővel, de már négy esztendeje állják az időjárás viszontagságait, s óvják, míg a malomba kerül — előbb in­nen — kenyerünk magját. A dabasi átvevőhelyre a he­lyi gazdaságból és Örkényből, Ü jliartyánból, némádról, Inácsról, Kakucsról érkezik a gabona. Búzából 700 vagonra kötöttek szerződést, ebből 500 vagon még az elmúlt hét vé­gén jött esőkig beérkezett. A Éjjel-nappal dolgozik a herceg- halmi kísérleti gazdaság központ­jában a gabona&záríló. Koppány György felvétele legnagyobb szállító a dabasi Fehér Akác Tsz, 700 vagonra kötött szerződést, 400 vagon búzát adott át itt helyben — csak a mennyiség érzékelteté­sére: egy pótkocsis IFA teher­gépkocsira egy vagon, tehát tíz tonna búza fér körübelül —, 100 vagonnal a „Fradiba”, az­az a Ferencvárosi Malomba fuvaroztak. Karsay István, a vállalat igazgatója, aki a terményátvé­telt ellenőrizendő fordult meg Dabason, már éppen megálla­pítja: a nehezén túljutotta­tok, amikor betoppan Kakucsi Gabriella, a Fehér Akác elnö­ke. Még 200 vagon búzára köt­nének pótszerződést, jobb a termés a vártnál, eddig 36 má­zsát takarítottak be hektáron­ként s a 2641 hektáron beérett kalásztenger kétharmadát már levágták a kombájnok. Eddig 14 géppel arattak, de a hét elején megérkezett a kisegítő- csapat, Cinkotáról három, Ör­kényből két kölcsönkombájn. — Rettenetes világ lesz itt — mondják az átvevők, hiszen bérraktárózásra már nemigen biztathatják a tsz-t, 100 va­gon. búzát tárolnak így is a gazdaságban. Hórihorgas fiatalember — Hencz Imre a gabonások da­basi és ráckevei körzetének kereskedelmi vezetője — mondja, hogy Bugyin úgy har­minc vagon gabonát, legalább 100 hektár termését, csépelt ki a múlt heti jégverés, lefosztot­ta a kukorica leveleit is a Kiskunsági Állami Gazdaság táblám, másutt szerencsére psak a tarlót verte végig. Mivé törpül a gond, hogy a dabasi határból 19 arató-csép­lőgép diktálta ütem szerint zú­dul az élet a magtárba? Majd lesz helye a búzának, akár­mennyit hozzanak is! Csak idő nem lesz. Arra, hogy a mag- tári. rakodók, mázsálők. labo­ránsok egy kicsit kifújják ma­gukat. A. Z. képest. Ehhez az eredmény­hez a váci húsüzem 17 száza­lékkal, a ceglédi húsüzem pe­dig 9 százalékkal járult hoz­zá. A siker elsősorban az ed­digieknél jobb üzem- és mun­kaszervezésnek köszönhető, mivel az idén kapacitásnöve­lő beruházás nem volt vál­lalatunknál. — A mennyiség növekedése mellett gondosabb munkával, a higiéniai követelmények szigorú betartásával, az áru- kiszállítás ésszerű átszervezé­sével elértük a minőséggel kapcsolatos panaszok számá­nak jelentős csökkenését. 1976-ra 1,6 milliárd forintos termelési értéket irányoztunk elő, amelynek időarányos ré­szét teljesítettük. A jövőt tekintve még el­mondhatom, hogy folyamat­ban van a ceglédi vágóhíd re­konstrukciója és egy kétszáz vagonos hűtőház építése, melynek üzembe állítására — a tervek szerint — 1977 első félévében kerül sor. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk en­nek, mert segítségével mind az élőállat-felvásárlás, mind pedig az ipari feldolgozás az eddigieknél magasabb szinten oldható meg — mondotta vé­gezetül az igazgatóhelyettes. S. R. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban fe­jezte ki részvétét dr. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövet­ségi kormánya elnökének, a Pozsony mellett július 28-án történt repülőszerencsétlenség alkalmából. Amadou-Mahtar M’Bowt, az UNESCO főigazgatóját pénte­ken hivatalában fogadta dr. Polinszky Károly oktatási mi­niszter. — Amadou-Mahtar M’Bow pénteken elutazott Ma­gyarországról. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes külügyminiszter (is megjelent. Dr. René Stoudmann, a Svájci Államszövetség ma­gyarországi nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Nagy János külügy­miniszter-helyettes, Török István külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom