Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-30 / 179. szám
Első a kenyér A FELVÄSÄRLÖTELEPEK forgalma jelzi: gyorsul a betakarítás üteme, naponta növekszik az átadott termény mennyiségié, telnek a magtárak. Pirosló búzahegyek tornyosulnak a kombájnszérűkön. A szakemberek szerint kitűnő a termés minősége. A búza hektolitersúlya, sikértartalma, terülékenysége a legkényesebb igényeknek is megfelel. Es a hozamokra sem lehet panasz. A párt Központi Bizottságának 1976. július 21 -i üléséről kiadott közlemény megállapítja: „A kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére gabonafélékből viszonylag jó termés várható, az ország kenyere biztosítva van.” AKIK A BÚZATÁBLÁKON dolgoznak, jól tudják: most minden szem gabonára kétszeresen szükség van. Az idei nyár időjárása ugyanis hátrányosan befolyásolta más növénytermesztési ágazatok terméskilátásait. Hangsúlyozottan fontos tehát a gondos munka a betakarítás idején, hiszen az egész ország érdeke, hogy mielőbb biztos fedél alá kerüljön, ami már megtermett. Országosan a búza felét sikerült eddig betakarítani, de a másik fele még lábon áll. Több mint 600 ezer hektár termés a szabad ég alatt, a, kalászokban várja a kombájnokat, s az üzemek feladata, hogy valamennyi terményt mielőbb biztonságba helyezzék. Különösen nagy jelentősége van most a szervezettségnek, a gyorsaságnak és a gondosságnak a munkában. Eddig kedvezett az időjárás az aratóknak. Az idén nem dőlt meg a búza, nem gazosak a gabonatáblák, a nagy melegben könnyen kicsépelhető a kalászokból a szem. Minden jel arra mutat azonban, hogy változik, csapadékosra fordul az időjárás. Egy-kétnapos, csendes eső nem is ártana a még lábon álló gabonának, viszont aranyat érne a kapásoknak, a zöldségféléknek, a réteknek, a lucernásoknak. De ha tartós változás következik be az időjárásban, akkor a hosszan tartó esőzés már veszélyeztetheti a kint levő gabonát. Alapvető követelmény tehát, hogy továbbra is szervezetten haladjon a betakarítás, a gazdaságok az aratás vége felé se engedjenek a pontosságból, a gyors ütemből, a minőségi követelményből. Csak az teremthet biztonságot és megnyugvást ezekben a napokban, ha minél előbb raktárba kerül a kenyérnekvaló. SOK A RÉSZVEVŐJE az aratásnak. Természetesen a kombájnosok, a szállítóbrigá- dok, a szalmalehúzók, a bálázók a betakarítás főszereplői. Munkájuk sikere nem kis részben attól függ, hogy milyen fokon szervezték meg az üzemek vezetői a betakarítás menetét, milyen a gépek kiszolgálása, hogyan gondoskodnak a gépek mellett dolgozó embere'kről az üzemben. Vannak azonban a gabona betakarításának más résztvevői is. Azok, akiknek feladata az aratáshoz nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek gyors előteremtése, a meghibásodott gépek kijavítása. Eddig ezek a vállalatok jól vizsgáztak, nem volt számottevő fennakadás a munkában. Ahogy viszont telnek a napok, a gépek tartós üzemeltetése nyomán gyakoribbak lesznek az üzemzavarok. ' A következő napokban tehát még nagyobb szükség lesz ezeknek a vállalatoknak a gyors, lelki ismeretes munkájára. Az aratáshoz közvetlenül kapcsolódik a termény átvétele, tárolása és minőségének megóvása. A gabonaipar 23 ezer dolgozójától is függ, hogy milyen ütemben haladhatnak a kombájnok, mert csak akkor ér vissza a betakarító gépekhez időben a szállítójármű, ha zökkenőmentes a termény átvétele, nem állnak a teherautók, pótkocsik hosszú ideig a felvásárlótelepen. Kedvezőnek tekinthető, hogy az idén, legtöbb helyen minden eddiginél összehangoltabb az aratók és a felvásárlótelepek munkája. Gyors és szervezett a gabonaátadás, -átvétel. De arra is gondolni kell, hogy hamar megtelnek a magtárak, a betakarítás vége felé helyenként gondot okozhat a termés elhelyezése. Nagy .szükség lesz tehát a következő napokban, a betakarítás befejező időszakában is a gabonaipar vállalatainak és a mezőgazda- sági üzemeknek szoros együttműködésére a tárolás feladatainak megoldásában is. A felvásárolt gabona egy részét ugyanis a mezőgazdasági üzemek tárolják, az idén csaknem egymillió tonna gabona bértárolására kötöttek szerződést a tsz-ek és az állami gazdaságok. Ez sokat enyhít a tárolási gondokon. És a közös érdeket figyelembe véve, minden bizonnyal többet is vállalnak, ha úgy adódik, hogy a gabonaipar raktárkapacitása kevésnek bizonyul a felvásárolt termés elhelyezésére. HA KENYÉR VAN, akkor minden van. — Régtől fogva így tartják nálunk. Tisztelet és megbecsülés övezi hát azokat, akik az embertelen forrósággal dacolva, a kenyémek- való gondos betakarításáért fáradoznak. Cs. F, TÖBB BÖLCSÖDÉI HELY A IV. ötéves terv időszaké ban, Pest megyében 400 új bölcsődei hely létesült és ezzel 2 ezer 800-ra emelkedett az összes bölcsődei helyek száma. Ezzel egyidőben növekedett a megyében a szülések száma is. Főként ennek tudható be, hogy 62-ről 55-re esett vissza az ezer bölcsődés korú gyermekre jutó bölcsődei helyek száma. Ennek javítására a megye V. ötéves tervében 1500 újabb bölcsődei hely létrehozása szerepel. Hírlapírás Aszódon (1. rész) „Szigorúan társadalmi lap leszünk 99 Aszód mezőváros a tizenkilencedik század végén a váci alsó járás (a mai gödöllői járás) legjelentősebb települése. Ezt a Gödöllő és Vidéke című lap első, 1898. január 1-i számából tudjuk meg: „... Jól tudjuk, hogy például Aszód úgy a kultúrintézmények, mint az ipar és kereskedelem tekintetében sokkal jelentékenyebb, mint Gödöllő”. 1885-ben a jászberényi nyomdából A gazdasági tényezőkön túl Aszód élénk, pezsgő szellemi életét bizonyítja, hogy már 1885-ben újságot, hetilapot adtak ki Aszód és Vidéke címen. Ez a próbálkozás tizenhárom évvel előzte meg az első gödöllői újságot. Igaz — eddig szerzett ismereteink szerint — mindössze nyolc számot élt meg az első évfolyam, kérészélete mégis figyelmet érdemel. 1885. január 18-án látott napvilágot Brünauer Adolf jászberényi nyomdájában az Aszód és Vidéke első évfolyamának első száma. A fejléc tanúsága szerint „Társadalmi, szépirodalmi és köz- gazdasági hetilap”. Tulajdonosa és egyben felelős szerkesztője Szirmay Lajos, akiről mindössze annyit tudunk, hogy ügyvéd. A szerkesztőség Aszódon volt. A nyolc számból az első hatot Jászberényben, a hetedik és nyolcadik számot Budapesten, Szigeti Márton könyvnyomdájában állították elő. A négyoldalas újság minden számában találunk vezércikket, tárcát, híreket (ezek között külön helyen szerepel a lap budapesti tudósítójának írása Fővárosi levél címen), végül hirdetéseket. Az első szám vezércikkében olvashatjuk a lap programját, mely szerint: „...Politizálni mindenekelőtt nem fogunk. ... Szigorúan társadalmi lap leszünk ... foglalkozni fogunk vidékünk köz- igazgatási viszonyaival is ... személyeskedés végképpen ki lesz zárva...” Leírja a szerző a lap létrehozási körülményeit, majd megállapítja: „ ... Mert hogy aztán a vállalkozó anyagi előnyöket is húzzon a lapból, azt csakugyan nem hiszi senki, különben Aszódnak már régen volna lapja”. Az Aszód és Vidéke egy a sok múlt század végi, kis, ideig-óráig élő vidéki lapokból. A magyar sajtótörténelem talán nem is tartja' számon. Helytörténeti vonatkozásban mégis roppant fontos forrásanyag. Mindössze néhány hónap helyi eseményeit rögzítette, mégis igen sok érdekes helytörténeti adatot gyűjthetünk össze megsárgult lapjairól. Sárguló lapok a történelemről Megtudhatjuk például, hogy 1885 februárjában a helyi iparosokat az ipartestület megalakítása foglalkoztatta, vagy azt, hogy óvoda és kórház felállításán munkálkodtak a városban. Részletes beszámolót olvashatunk a Magyar Királyi Javító Intézet elhelyezéséről, megalakításáról és működéséről ; Aszód mezőváros 1884-es számadásáról, amiből megtudjuk, hogy több a kiadás, mint a bevétel; a Polgári Kör köz,gyűléséről, és arról, hogy könyvtárukban 352 kötetet tartottak nyilván; az aszódi kaszinó 1885-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, és megalakult a korcsolyaegylet. valamint a „'Nővédő Egylet”. Időközben a lap munkatársa lett a hévízgyörki születésű Gerö Károly, a kor ünnepelt népszínműírója, de Kiss József tárcáját is közölték. Mindezeken kívül még számos más, apróságnak tűnő, mégis igen fontos dolgot, eseményt is megtudunk; hogy szabályozták a Galgát; Domonyban postahivatal létesült; meghalt Berkes Lajos, az országosan híres aszódi cigányprímás (később utcát neveztek el róla Aszódon, a Varjú-telepen); nagy tűz volt Hatvanban, olvasókör alakult Erdő-Kállón, Kárpáthy György színésztársulata bemutatta a Charlotte c. dara' bot, de nagyon kevés aszódi néző tekintette meg és még saámos kulturális, közigazgatási, rendőrségi, gazdasági hír sorakozik a lapokon. „Villanyos távirda-készüléket.. Végezetül olvassunk el egy hirdetést, amelyet az első számban találunk és az ak kor újdonságot jelentő technikai berendezés^ ajánlja az olvasóknak: „Villanyos távirda- készüléket legújabb rendszer szerint lakásokban való használatra szállít és felszerel Grün Lipót bádogos Aszódon”. Asztalos István (Folytatjuk) V- - - r ’ III. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1976. JÚLIUS 30., PÉNTEK A Galgavidéke ÁFÉSZ kilenc hónap alatt ABC-áruház nyílt Hévízgyörkön Példa a kistelepüléseknek Talán július 29-én, csütörtök délelőtt volt az egyetlen alkalom, amikor kicsinek tetszett az új hévízgyörki ÁBC- áruház. Ugyanis ezen a napon nyitotta meg a Galgavidéke ÁFÉSZ a vásárlóközönség számára, s a hatalmas tömeg bizony tömött sorokban, tülekedve igyekezett a csupa üveg épületbe. A vásárlók kívánsága szerint — Szombaton zárták be itt a Vörösmarty utcában a régi boltot — mondja Blaskó Jánosáé, aki az üzletben válogat a rengeteg portéka között. — Nem lakunk messze, de nagy a család, hatan vagyunk, azért szoktam nagy bevásárlást csinálni. Most is veszek harminc kiló rizsát, itt a töltöttpapri- ka-szezon, meg a csirkéhez is azt szoktunk enni. Egy zsák lisztet, meg cukrot is veszek. Össze se lehet hasonlítani ezt a régi üzlettel. A gyermekek az üvegnek tapadva csodálják a töméntelen mennyiségű cukrot és csokoládét, mások megszimatolták már a friss kenyeret. Zöldáru is van. A kenyeres pult fölött magasan hirdeti a felirat: „Gyümölcsöt napi áron felvásárolunk.” — Kilenc hónappal ezelőtt raktuk le az épület alapjait, s a mai napra készült el a háromszáz négyzetméteres üzlet, amelyből százharminc négyzetméter alapterületű az eladótér — kezdte ünnepélyes megnyitóját Varga László, a szövetkezet elnöke. A későbbiekben arról tájékoztatott, hogy az üzlet egymilliókétszázezer forintba került, ez annak köszönhető, hogy olcsó, egy soproni cég által készített Forfa-elemekből építették. — Talán egy esztendeje sincsen, hogy ennek az épületnek a mintáját láttuk Sopronban, alig ötven méterre a gyártó cégtől — folytatta megnyitóját Varga László. — Az üzletben most négy kiszolgáló van, de ha a forgalom úgy kívánja, több eladót is fölveszünk. Ugyanígy alkalmazkodunk a hévízgyörki vásárlók kívánságához a nyitva tartási idő megállapításában. Most naponta fél héttől este hatig tart nyitva az üzlet, ebédszünettel, de ha kell, egész nap nyitva tartunk. A váci FŰSZERT ígérete A szövetkezet elnöke elmondta, hogy az ÁFÉSZ építöPénztár a Szabadság téren A 20. számú Volán vállalat a Szabadság téri áruház oldalánál állította fel a képen látható jegypénztárt, az utasok kényelmére. Ezzel is gyorsult a forgalom. Csiba József felvétele brigádja volt a kivitelező, s ha nem jön közbe a tél, talán még előbb befejezik. Ebből a típusból mindössze három van az országban. Persze nemcsak maga az épület érdekes a vásárlók számára, hanem az is, hogy a szövetkezet félmillió forint értékű áruval várta a hé- vízgyörkieket. — Hat üzletszerzőnk alakította szocialista brigádunk segített a berendezkedésben, ők helyezték el a dekorációt, s az áruk tetszetős kiállításában is közreműködtek — tájékoztatott Sinlca Ferenc, a váci FŰSZERT igazgatója. Az ünnepélyes délelőttön ígéretet tett arra is, hogy az üzlet minden megrendelését teljesíti, s bizonyos benne, hogy szeptember 30-ára félmillió forintról nyolcszázezerre emelkedik az üzlet forgalma. A hévízgyörki ÁBC-áruház átadása nemcsak a község, hanem a járás, a megye kereskedelmi hálózatában is nagy fontosságú. A nyitást jelképező fehér szalagot Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke vágta át. Az üzletről szólva a következőket mondta: — Szövetségünk számára ez nemcsak egy bolt, hanem példa arra, hogy miképpen, mivel lehet javítani a kisebb települések kereskedelmi ellátását. A hatezer-nyolcezer lélekszámú községekben van lehetőség új és végleges kereskedelmi egységek éptésére, de a kisebb településeket nem tudjuk támogatni. A hévízgyörki ÁBC-áruház példa arra, hogyan lehet gyorsan, olcsón kistelepülések részére központi szerepű üzletet emelni. Működése közben megtudhatjuk azt is, hogy szállítási, ellátási tekintetben milyenek a lehetőségek. A megyében ebben az esztendőben tíz ÁBC-áruház nyílik, ez a negyedik. Dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője is azt hangsúlyozta, hogy ritka az ilyen gyors és olcsó kivitelű kereskedelmi egység. — Szerencsésnek tartjuk azt is, hogy a Galgavidéke ÁFÉSZ- nek építőipari kapacitás nélkül sikerült felhúznia az épületet. Ügy gondolom, hogy a jövőben össze kellene fogni a szövetkezetnek és az állami kiskereskedelmi vállalatoknak egy olyan típus kialakítása érdekében, amelyik nemcsak építészeti, hanem kereskedelmi és munkaúédelmi szempontból is megfelelő. Pest megyében a kereskedelmi hálózatnak több tízezer négyzetméter alapterület bővülésre van szüksége az V. ötéves tervben. Fejlesztésre kevés a pénz, ezért igen fontos, hogy olcsó ÁBC-k és ne luxus- boltok nyíljanak. Tapasztalatcserén A példaadó üzletnek már a megnyitás előtt híre volt, amit az is bizonyít, hogy eljött tapasztalatcserére a gödöllői városi pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós. A köszöntő szavak után a vásárlóközönséggel együtt tekintette meg az üzletet a többi vendég, többek között Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára, Do- lányi Sándor, a nagyközség párttitkára, Könczöl János, a bag-hévízgyörki nagyközségi közös tanács vb-titkára Örszigethy Erzsébet SPORT -4- SPORT + SPORT + SPORT Hármszáztizeimégygól a kézikháatornán Népszerűsíti a sportágat Félidejéhez érkezett a gödöllői Tessedik kézilabdatorna. A harmadik napon az elsőnek kisorsolt Pécs—Üj pesti Dózsa találkozót a viharos eső elmosta. Az FTC—Elektromos csapatainak mérkőzése idejére már csak szemerkélt az eső. Ez alkalommal a nézőközönség is gyérebb volt, többek között megjelent Barna József, a Pest megyei Sporthivatal vezetője és helyettese, Turóczi Béla, Ötvös Károly nyugdíjas tanszékvezető. Elektromos—FTC 17:17 (10:10). Vezette: Éliás és Ba- nai. A küzdelmes mérkőzésen végig vezetett az Elektromos, a Fradi az utolsó percben egyenlített. Az utóbbiak valamivel jobbak voltak, mint az előző napon. Gólszerzők: Kiss Z. 8, Holczer 3. Madarassy és Hegyi 2—2, Grisztel, Zalai 1— 1, illetve Takács S. 8, Konkoly 3, Tábori és Nagy 2—2, Taga és Németh 1—1. Rába ETO—Metró 19:15 (9:4). Vezette: Csicsmány és Bakos. Az ETO már 6:0-ra vezetett, amikor szépített a Metró. Szünet után erősen feljavult a közlekedésiek együttese, időnként élvezetes és nagy iramú volt a játék. Góllövők: Pelikán 5, Varga 4, Somodi, Peöcz 3—3, Nyikus 2, Kámfor és Horváth 1—1, illetve Bartal és Kábái 4—4, Tamásdi. Szabó 3—3. Nádor 1. Szerda estig nyolc mérkőzést vívtak meg a csapatok, és a góltermés 314. A legtöbb gólt Ágoston (Pécs) 17, Takács Sándor (FTC) 16 és Pelikán (Rába ETO) 15 szerezte. Az élen az Elektromos és a Pécs áll. A Fradi férficsapata az idén nem lesz kupanyerő. Szombat estig eldől, hogy lei őrzi egy éven át a trófeát, kik lépnek dobogóra és kik kapnak tiszteletdíjat. A rendezést figyelve könnyen megállapíthatjuk, hogy minden résztvevő nyer, hiszen a Gödöllőn eltöltött hét programjában van pihenés, sport és szórakozás. Különben ez is célja a Tessedik kupatornának, amely egyben sikeresen népszerűsíti a sportágat. Csiba József MEGVÉTELRE AJÁNLJUK két és fél éves, nyitott, 1 tonnás ZUK tehergépkocsinkat Érdeklődni lehet a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnél, Gödöllő, János u. 5. Telefon: 78, ügyintéző: Csőszné.
