Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁQÁS ÉS CEGLÉD XX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1976. JÚLIUS 30., PÉNTEK A fejlődő Kocsér Bővítik az óvodát Felújították a művelődési liázat A járás települései közül az utóbbi időben Kocsér szép tanújelét adta a fejlődésnek, az ott élő emberek községsze- retetének. Mi sem példázza ezt jobban, mint a két helybeli termelőszövetkezet összefogá­sával emelt nagyszerű, emele­tes napköziotthonos iskola. Ez a létesítmény hosszú időre az áldozatvállalás jelképe marad. A községi tanács — a ren­delkezésére álló pénzzel — át­gondoltan, felelősséggel gaz­dálkodik, rangsorolja a megol­dásra váró teendőket, és így mindig a legfontosabbak és a legsürgősebbek kerülnek az élre. Ennek köszönhető, hogy az idén bővítik a kocséri óvodát, megoldva az ap­róságok elhelyezési gond­ját. A községben egyre több a nőket foglalkoztató munkahely, és a kereseti lehetőség vonzza a kisgyermekes anyákat is. Az óvoda — az egyre növekvő létszám miatt — mind zsúfol­tabb lett, ezért kellett sürgős megoldást találni. Ősszel már a tágasabb termek várják az aprósá­gokat, levéve a gondok egy részét az anyák vál­láról. A helybeli Üj Elet Termelő- szövetkezet építőbrigádja nemcsak erre a munkára ka­pott megbízást, két pedagógus szolgálati lakás felújításával és bővítésével is foglalkoznak. Teendőik közt szerepelt a köz­ségi művelődési ház felújítá­sának befejezése. Parkettát kaptak a termek, és a hagyo­mányos augusztus 20-i bált ott tarthatja a falu fiatalsága. A községet átszelő Kossuth Lajos utcán ma már zötyögés nélkül haladhatnak a jármű­vek. A 750 méter hosszú út­szakaszt — az 1,6 millió forint állami támogatás­ból — aszfaltréteggel bo­rították. Munkaeszköze a tőr és a kés Keresik a duplafedeles kosarat Vessző Szegvárról, Tiszafüredtől Cegléden több évszázados hagyománya van a kosárfo­násnak. Még harminc évvel ezelőtt is bőségesen termett a határban a hajlékony íűzvesz- sző, melyről a hagyomány sze­rint a nevét (cigié-fűz) kapta. Ma már a járásban is alig ta­lálható, aki e régi mesterségét folytatja. Cegléden, egy Dózsa György utcai kis ház falán nagy betűk hirdetik, hogy itt kosárfonó la­kik. Az udvaron kévékben áll a fűzfavessző. A fiatal mester, Kápolnási László a műhelyben dolgozik. A legnagyobb hőség­ben is csukva az ajtó, hogy ne száradjon ki az előre beázta­tott vessző. Változatos mesterség — A szakmát apósomtól ta­nultam, aki jónevű kosaras volt, több mint ötven évig dol­gozott — mondja, s közben alacsony, fonott Siókén ül, tér­dén a munkaasztal lapja, melybe hegyes tőrrel rögzítet­te egy kis kosár alját és most boszorkányos ügyességgel fon­ja az oldalát. Dicséri mestersége változa­tosságát, hiszen minden készül itt, ami kosárral végződik: di­vat-, gazdasági, utazó, piaci és díszkosár. De csinált már ka­rikára hajlított tengeri nádból tárelválasztó függönyt, virág­tartókat, sőt a közelmúltban még széles karimájú szalma­kalapot is. Szívesen elvállalja mindenféle nádszék és asztal javítását. Ilyenkor betakarítás idején a legkelendőbbek a gazdasági kosarak. A piacon sokan keresik ízléses, — saját tervezésű —, vesszőből font és gvékénybetétes divat kaskáit. Nem győzi kielégíteni az igé­nyeket a múlt századvég di­vatját idéző duplafedeles ,,Kossuth-schweizer” kosárká­ból. Sokan keresik a messze híres lábatlan kisszékeket. me­lyeket kerékpárra szerelnek, és így szállítják a gyerekeket. Gyékényből kaska — Sajnos nincs a fiatalok közt egy sem, akit érdekelne ez a szép mesterség, azt tart­ják, sokat kell bíbelődni, mig v-0V-egv darab elkészül. Ebben van némi igazság, há­rom óra is beletelik, míg el­készül egy kis kosár. Ezt a szakmát nem lehet gé­pesíteni. Az alapvető munka­eszköz a hegyes tőr és az éles kés. A vesszőt Tiszafüredről és Szegvárról szerzik be. A legjobb az amerikai és az aranyfűz. Cegléden már csak a Malomtószélen található fűz, az is igen elvadult állapotban. A felhasznált anyagot fehéren, főzötten, vagy hajazatlan ál­lapotban dolgozzák be, attól függően, milyen fajtájú és színű árut készítenek. A gyé­kényből font, erdélyi mintá­ra készült kaskák alapanyaga azonban helybéli. A gyékényt az Üjárok parton szedik, szét­hasítják, beáztatják és fasab­lonra fonják. Azonnal készül A beszélgetés közben le­szakadt fülű Mózes-kosarat hoz egy asszony. Kérdi, mikor­ra lesz kész. A mester fürge ujjai máris hajlítják, sodorják hozzá a fűzfavesszőt. Kőhalmi Dezső MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Ceg­léd, szombaton és vasárnap: Vadvízország (felújított ma­gyar film). Szombaton éjsza­ka: A veréb is madár (magyar filmvígjátók). Vasárnap dél­előtt: Ordasok között. A ka- mamoziban szombaton és va­sárnap: Sivatagban, őserdőben I—II. (lengyel kalandfilm). A mesemoziban, vasárnap dél­előtt: Plútó és Puck. Abony, szombaton és vasár­nap: Robinson Crusoe (színes szovjet film). Szombaton éj­szaka: Valerie. Vasárnap dél­előtt: Cromwell. Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Én és a tábornok (angol filmvígjáték). Szombaton éjszaka: Elátkozot­tak. Ceglédbercel, vasárnap: Dollárpapa (magyar film). Szombaton éjszaka: A 22-es csapdája. Jászkarajenő, szombaton és vasárnap: Dal a szerelemről (színes japán film). Törtei, szombaton és va­sárnap: A túsz (kalandos szov­jet film). Rendbeszedték az árkokat, és a gyalogjárók mentén ismét megjelentek a lakók virágai. A kocsériak egyébként is igé­nyesek környezetükre, mind több utcában csinosítják az utcák szegélyét. Segítséget adott ehhez az Új Elet Ter­melőszövetkezet kertészetében működő szocialista brigád, amely a palántákat nevelte és kiültetésüket is vállalta. A villanyhálózat bővítése is az idei tervekben szerepel. A Szabadság utcában sorban ál­lítják fel az új oszlopokat, s ahogy felépülnek az újabb családi otthonok, úgy kötik be az áramot. (t) Abonyi atléta A magyar ifjúsági atlétavá- logatoitt a hét végén a cseh­szlovák ifjúsági atlétaváloga­tottal találkozik. A magyar csapatnak tagja a CVSE fia­tal atlétanője, az abonyi Plan- gár Ágnes, aki 800 méteren áll rajthoz. VÍZILABDA Ceglédi VSE- Békéses ah a 15:4 Békéscsaba, 1500 néző. A ceglédiek edzője Kelemen István. A csapat tagjai: Sár­közi, Pákozdi, Beck II., Papp, Ungvári, Kelemen, Komáro­mi. Csere: Tankó, Bóbis, Rá- tóti, Farkas. Góllövök: Papp (6), Kelemen (4), Ungvári (2), Komáromi (2), Pákozdi (1). Idegenben is fölényes győ­zelmet aratott, a mezőny leg­szerényebb képességű csapata ellen a ceglédi együttes. Ör­vendetes Papp kitűnő játéka, és az öt ifjúsági korú csapat­tag helytállása. (beck) Termőre fordultak a fák Viszik a berceli barackot A fagyzug föSött a gyümölcsös Illatos rakománnyal teher­autó gördül komótosan az úton. Ha az ember nem látná, csak az illatár suhanna el mellette, akkor is megtudná, hogy viszik a berceli barackot. Lécekből ácsolt ládák oszlopa magaso­dik a járművön, a rések közt kikandikálnak a szép színű gyümölcsök. Hatéves a cegléd- berceli Egyetértés Termelőszö­vetkezet gyümölcsöse, az idei az első igazi termés. A dombol­dalon 38 hektáros barackos te­rül el, öt, egymást követően érő fajta terem benne: magyar kajszi, bíbor kajszi, a ceglédi óriás, a borsi rózsa és a kécs- kei rózsabarack. Két hete s~ retelik a barackot, vidám gye­reksereg, lányok-asszonyok fürge csapata segitkezik, szinte az unokától a nagymamáig ott van, aki csak teheti. A terme­lőszövetkezet irodájában Giba László tsz-elnök szívesen szól a barackosról. Termesztő rendszerben — Valószínű, hogy megtalál­juk a számításunkat. Szeren­cse, hpgy dombon, a fagyzug fölött van a gyümölcsös, így nem érintették azok a tavaszi hidegek, melyek országosan nagy kárt tettek a kajsziter­mésben. Amikor húsosodtak a szemek, félő volt, hogy az ágak nem bírják el majd a termést. Eddig exportra 350 mázsát, a dánszentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezet konzervüze­mébe 250 mázsát, cefrének 90 mázsa — fogyasztásra és kon­zerválásra nem alkalmas — barackot szállítottunk el. A ceglédberceli tsz a dánszent­miklósi gyümlöcstermesztési rendszerbe tartozik. Tagsá­gunknak első perctől kezdve hasznát látjuk. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz sok segítséget ad a rend­szerbe tartozó közös gazdasá­goknak, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. A telepítéstől, a fák gondozásától, a szakem­berneveléstől kezdve a szakta­nácsadásig, gépkölcsönzésig és az értékesítésig a közös meg­állapodásba sok minden tarto­zik, s ezeket messzemenően teljesítik. Kivonult a melléküzem Mediterrán vidéken a na­rancsligetnek van ilyen napko­rong és zöld színpompája, mint a ceglédberceli barackültet­vénynek. Mint a tsz elnöke el­mondta, a helybeli általános iskolával kötött szerződésre, s azon túl, nyolcvan gyerek jött segíteni. (Főként annak a cso­portnak a tagjai, akiket a tsz gépjárműve vitt el a balaton- szárszói úttörőtáborba, s ho­zott vissza, ingyen.) A na­gyobb iskolások, a csoporton kívül, szerződés alapján álltak munkába. Egy kilogramm le­szedett gyümölcsért 60 fillért fizetett a tsz a barackszürete- lőknek, öt órában szabva meg a műszakot. Nem egy gyerek nyira a szállítástól. Hatkilós, füles rekeszekbe rakjuk ezt a gyümölcsöt. Az illata, színe jó lesz, de olyan cukros barack nem lesz belőle, mint amit itt éretten kóstolhatunk, Pedig az az igazi! — özvegy Pultz Péter- né elismeréssel szól a termésről, hát még az egyik fajtáról, a ceglédi óriásról! Egy-egy szem, de a legtöbb, akkora volt, mint a jó fajta őszibarack, ízét-illa- tát szóban nem lehet elmonda­ni, olyan csudajó. Kedvező eredmények Kuncz Mihályné, a csoport vezetője. Máskor a tehenészet­ben, az elletőben dolgozik, most ő is barackos. — Tíz forint az órabérünk, válogatóknak. Reggel hattól délután ötig dolgoznak a sze­dők, jön az autó, megy az au­tó nincs idő pihenésre. Jól dol­gozik a ceglédberceli női válo­gató csapat, a gyümlöcsszedő gyerekek, KISZ-esek, családta­gok is, kéz-kézre. Megtaláljuk a számításunkat. Szüretelik a sárgabarackot Ceglédbercelen. A tsz-irodá- ban nemcsak az eredményeket, hanem a terveket is róják már a papírra. Van jövője a gyü­mölcstermesztésnek és az idei nyár, mintha csak biztatni akarná a közös gazdaságot: tessék foglalkozni vele, érde­mes. Eszes Katalin HÚSZ GYŐZELEM A Ceglédi VSE labdarúgó szakosztályában, az OTSH ál­lásfoglalásának megfelelően, az utóbbi időben egyre rend­szeresebb az utánpótlás kép­zése. A legfiatalabbak sport­iskolái képzést kapnak, a ser­dülők Pintér István edző irá­nyításával a közelmúlt legör- vendetesebb eredményét érték el, Pest megye serdülő bajno­kai lettek. A 15 csapat verse­nyében a ceglédi gyerekek voltak a legjobbak, 20 győ­zelemmel és 4 döntetlennel 44 pontot szereztek, és csupán négyszer szenvedtek vereséget. Gólkülönbségük is imponáló: 105—19. Az 1975—76-os bajnoki év­ben, a 28 találkozón összesen 25-en léptek pályára, ősszel játszottak többen, akik közül néhányan a téli időszakban is­kolai elfoglaltság miatt elma­radtak, így a létszám némileg csökkent. A bajnok ceglédi csapatnak legtöbbször ez volt az összeállítása: Horváth — Csöpi Szolnokra megy A Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségének legkisebb fúró és savazó berendezése „Csöpi”, mely termálkutak savazására, valamint kis kutak fúrására alkalmas. A berendezést jelenleg felújítják, majd a munkálatok befejeztével Szolnokra szállítják, ahol a MÁV kocsimosó termálkútjának savazását végzik vele. Apáti-Túth Sándor felvétele Tóth, Polónyi, Tamasovszki, Mányoki, Ecser, Meggyes, Kö­kény (Molnár), Gyura, Sza- lisznyó, Fekete. A legtöbb gólt, 19-et Ecser' szerezte, míg Szalisznyó 14, Fekete 10 alkalommal talált az ellenfél kapujába. — Milyen mérkőzések vol­tak az értékmérők? — kérdez­tük az edzőt. — Itthon, az esetek többsé­gében, nagy gólarányú győ­zelmet értünk el. Tavasszal pontot sem vesztettünk, s csak egy gólt kaptunk hazai környezetben. így elsősorban idegenben tudtuk lemérni, hogyan is állunk. — Mikor volt elégedett a gyerekekkel? — Tavasszal jobban játszot­tak a fiúk, egy-két összecsa­pástól eltekintve, azt nyújtot­ták, amit vártam tőlük. Szi­gethalmon és Budaörsön még engem is meglepett játékuk. — Sokan öregedtek ki a csapatból? — Mindössze négyen léptek át az ifjúságiak közé. A ge­rinc tehát megmaradt, ez, va­lamint az elért eredmény bíz­tató. hogy a jövőben még előbbre tudunk lépni a játék­ban. Mivel a szakosztály fel­nőtt csapata feljutott az NB lll-ba, még nem tudjuk, ősz­től hol játszunk. Mindenesetre jó lenne, ha megfelelő színvo­nalat jelentő mezőnyben in­dulhatnánk, játszhatnánk ha­zai közönség előtt is, ami eze­ket a fiatalokat még tovább sarkallja a jobb eredmény el­érésére. — Milyenek az edzések? — Hetente háromszor, ked­den, csütörtökön és pénteken találkozunk, délután négy és hat óra között. (A CVSE pá­lyán ekkor várjuk azok je­lentkezését, akik kedvet és tehetséget éreznek a labdarú­gáshoz, s 1961. szeptember 1. után születtek.) — Edzéseink szórakoztató jellegűek, sokat labdázunk, játszunk. A fiúitat kár lenne már most nagyobb terhelésű munkára fogni. U. L. i l 140—150 kiló barackot is sze­dett ez alatt az idő alatt, vi­gyázva, hogy exportképes le­gyen a gyümlöcs. — De az Elzett-melléküzem dolgozói is kivonultak testüle­tileg, többen családostul, a sza­bad szombatjukon, hogy a ba­rackszedésben segítkezzenek. Az állattenyésztésből a tehené­szek jöttek válogatni, mihelyt a jószág mellett végeztek a tennivalóikkal. Segít az egész falu, közös ügy a baracktermés. Természetesen a tagság és a falu lakossága ellátásáról is gondoskodunk belőle, vásárol­hattak befőzni valót is, ahá- nyan csak akartak — mondja Giba László. Exportra füles rekeszben Kinn, a gyümölcsös melletti válogatóhelyen, melyet tetősá­tor véd a nap perzselő sugarai­tól, falubeli asszonyok szorgos- kodnak. Orosz Istvánná kezé­ben kis fémszerkezet — két léc közt szorosan egymás mellett karikák, mintha valami futó­növény díszrácsa lenne. — Nem az ez, hanem mérce- Méretre válogatjuk a barackot, a 36 milliméter fölötti átmérő­jű gyümölcs exportképes, -a többiből Dánszentmiklóson ké­szítenek télire valót. — Persze, exportra a fél­érettje mehet. Mire odaér a rendeltetési helyére, addigra érik meg és nem törődik any­Megyebajnokok a serdülő labdarúgók Biztató az utánpótlás a Ceglédi Vasutasban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom