Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

I Tíz tsz és állami gazdaság megrendelte A mezőgazdasági nagyüze­mek szarvasmarha- és sertés­telepein évente több százezer tonna hígtrágya keletkezik amelynek mezőgazdasági hasz­nosításához fontos népgazda­sági érdek fűződik. E tetemes mennyiség elszállítása és a ta­lajba juttatása eddig nagy feladat elé állította a gazda­ságokat, hiszen az alkalma­zott módszerek és eszközök nem vezettek célra. A problémát most megoldja a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat kollektívájá­nak szabadalma. A nagy felü­letű szalmaszűrős hígtrágya- fázisbontó berendezés kis be­ruházási költséggel, kevés energiafelhasználással, a hi­giéniai és környezetvédelmi előírások megtartásával bizto­sítja az értékes trágyahasz­nosítást. Az új módszerrel megmen­tett és kezelt trágya köbmé­terenként ötven forint gazda­sági hasznot eredményez. Az új szabadalom iránt nagy érdeklődést tanúsítanak a me­zőgazdasági üzemek: eddig tíz tsz és állami gazdaság részé­re készülnek a tanulmányter­vek. IRODALMI EST A vers, a dal mindenkié A gyömrői kulturális na­pok eseménysorozata befeje­zéséhez közeledik. Legutóbb, a népdalesten, Solti Károly, Szentendrei Klári és Takács Béla aratott nagy sikert mű­sorával a TÖVÁL-szoborkert- ban. Július 31-én, szomaton, fél hatkor ismét a TÖVÁL-szo- borkert ad otthont egy iro­dalmi estnek, A vers, a dal mindenkié címmel és a Tolcs- vay együttes főszereplésével. MOHOMIDfKE PEST M EG Y E I ' H IRLAP K Ü L Ö;N,K I A D A S A XVIII. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1976. JŰLIUS 28., SZERDA Fejlődő brigádmozgalom • • / Eredményes félévet zárt a TOVÁL Megkezdik az új üllői iskola építését A Monori Járási Szövetke­zeti Közös Építőipari Válla­lat, ismertebb nevén a TÖVÁL, eredményesen zárta az első félévet. Amint Szew- czyk Edétől, a vállalat igaz­gatójától megtudtuk, több mint 25 millió forint árbevé­telt értek el ebben az idő­szakban, s ez az éves terv 45 százaléka. A FÜSZÉRT mo­nori telepének építését befe­jezték, már csak az úgyneve­zett hiánypótláson dolgoznak az építők. Ebben az évben több mint 7 millió forint ér­tékű munkát végeztek az építkezésen. A gombai Fáy András Tsz- ben 37 ezer férőhelyes tojó­házat építettek, 4 millió fo­rintos ráfordítással. Jó ütem­ben halad a pilisi Aranyka­lász Tsz-ben a 200 vagonos burgonyatároló építése. Az üllői Üj Tavasz Tsz-ben két darab terményraktárt hoztak tető alá, rekordidő, mindössze egy hónap alatt. Jelentős volt a Fővárosi Vízműveknél elvégzett karbantartási mun­kájuk is. A fővárosi SKÁLA áruházban a raktárak állvá­nyait szerelték be, szintén határidőre. Az előző évekéihez ké­pest mindössze 17 mun­kahelyen dolgoztak az el­ső félévben, így nagyobb szervezettséggel, gyorsab­ban haladhatott a munka. Széles körű építőipari tevé­kenységet folytat a TÖVÁL. Elsősorban a járásban je­lentkező építési igények ki­elégítésére törekszik. A me­zőgazdasági épületektől a szo­ciális és gyermekintézménye­kig sorolhatnánk a rájuk bí­zott feladatokat. Az első félév nyeresége 2 millió 600 ezer forint volt. Tovább fejlődött a géppark­juk, két darab IFA tehergép­kocsit vásároltak. A központi telep építését tovább folytat­ták, a szocialista brigádok sok segítséget nyújtottak ehhez. A fejlődő brigádmozgalmat bizonyítja, hogy sokan fejez­ték be az általános iskola he­tedik-nyolcadik osztályát, s a betanított hegesztői tanfolya- mot. Az első féléves feladato­kat 273 dolgozóval teljesí­tették, akiknek átlagos keresete 3465 forint volt. A második félévben még nagyobb feladatok hárulnak a TÖVÁL-ra. Rájuk bízták az új, 16 tantermes üllőd ál­talános iskola építését, amely­hez a közeli napokban fog­nak hozzá. A MÉK monori kirendeltségének új telephe­A lány, aki elment,.. Göröngyösebb utat választott A kislány riadt szemű volt és szomorú. Kétéves sem volt még, amikor intézetbe keiriilt. Anyja csak nagyon ritkán lá­togatta, aztán ő is elmaradt. /. Egy nap csoda történt P. J. és felesége jött az intézetbe és örökbe fogadta a kislányt. Négyéves volt akkor Marika. Felcsillant a szeme, mosoly­gott, amikor kiléptek a ka­pun. Azt mondogatta magá­ban: „most már nekem is van anyukám, apukám” Feleseperedetit, nagy lány lett belőle. A nevelőszülők minden áldozatot vállaltak. Szép ruhában járt, cseppet sem érezite, hogy ő „csak egy örökbefogadott”. Aztán meghalt az anya. Ma­rika tizennégy éves múlt ak­kor. Naphosszat sírt. Nem ta­lálta helyét. Nem szólt egy szét sem az apához. — Mi van veled? — kér­dezte az napjában többször is. — Nincs semmi bajom, csak hát az anyu nagyon hiányzik. Egy nap nem ment haza. Hiába kereste őt a faluban az apa, nem találta. Másnap be­ment a járasd hivatal igazga­tási osztályára. Részlet az 1972. április 5-én felvett jegyzőkönyvből: „Meg­jelent P. J. ny-i lakos és elő­adta, hogy az utóbbi időben az örökbefogadott lány gyak­ran kimaradozott. Kéri a vé­dő- és óvóintézkedést, s ha ez sem vezetne eredményre, ak­kor a gyermek állami gondo­zásba vételét.” Négy hónap után ismét jegyzőkönyv készült: „A vé­dő- és óvómtézkedés nem ve­zetett eredményre. A lány 1972. július 12-én elment, és elvitte magával a személyi j igazgatója holmiját, és egy cédulát ha­gyott hátra, amelyen ez állt: Többé ne köröztessen a rend­őrséggel, mert én más éVetet kezdete. Ne haragudjon apu, azért, amit csináltam. Sok­szor csókolja, Marika”. községi tanács javasolta, hogy vegyék vissza állami gondo­zásba, mivel nevelőapja már nem fogadja vissza. Határozat: kelt 1972. szep­tember 27-én: „A gyámható­ság a kiskorú P. Máriát a mai naptól állami gondozás­ba, veszi. Az állami gondozás ideje alatt az apa szülői fel­ügyelete szünetel, a kiskorú törvényes képviselője az in­tézet igazgatója.” Az intézet sem tetszett ne­ki. Egy hónap alatt tizenkét­szer szökött meg onnan. Kü­lönleges intézetben helyezték el a már 16 éves lányt, az után a bírósági tárgyalás után, amelynek során megállapí­tották, hogy munkahelyén el­lopta munkatársnője pénzét. Gyűlnek az akták. Befejező­dik a hagyatéki tárgyalás. P. Mária 45 ezer forintot örököl anyja után. A pénzt betétben helyezik el. Akkor kapja majd meg, ha betölti a 18. életévét. 3. , „Kelt 1974. július 14-án: P. Mária nagykorúságát elérte. Nevezettet intézetünk állo­mányából töröltem. Kérem a gyámhatóságot, hogy a válto­zást az ügyiratokon átvezetni szíveskedjen. Nevezett jelen­leg Rákospalotán az Oktatási Minisztérium leánynevelő in­tézetében tartózkodik. Elhe­lyezésében az utógondozást az intézet biztosítja. Sajnos, sok változás nincs az életvitelé- I ben. Tartok tőle, hogy fele­lőtlen életmódját tovább foly­tatja. Nagykorúságával meg­nyílt a lehetősége, hogy az örökölt 45 ezer forintot fel­vegye. Dr. Simon Lajos, a Pest megyei Tanács Gyermek- \ és Ifjúságvédő Intézetének el. Lehet. Az bizonyos, hogy a göröngyösebb utat választotta. 4. Dr. Galambos Éva, a Pest megyei Tanács járási hivata­lának gyámügyi főelőadója: Nem tipikus esetről van szó. A bíróság az örökbefogadás felbontását elutasította, véle­ményem szerint helyesen cse­lekedett. A gyerek magatar­tása «nem lehet teljes egészé­ben indok egy családi kap­csolat azonnali megszünteté­sére. Az örökbefogadott gyer­mek ugyanis hasonló jogállá­sú, mint a vér szerinti, s így a szülő a helytelen magatar­tásé gyermekét sem tagad­hatja meg. Gér József lyet és tárolót készítenek, mintegy 20 milliós költség­gel. Á pilisi tsz-ben szárító­üzemet hoznak tető alá. A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal megrendelte tőlük a 700 személyes monori- erdei kemping építését. Eh­hez is hozzákezdenek a máso­dik félévben, s a jövő nyárra elkészül az új létesítmény. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat részére új film­színházat építenek Magló­don, Gyomron csaknem hárommillió forintos költ­séggel befejezik az egész­ségház bővítését, felújítá­sát. Több mint 31 millió fo­rint bevételre számítanak az óv második felében. Bíznak abban, hogy a vállalat mun­káskollektívája sikeresen megbirkózik a feszített terv sikeres teljesítésével. G. J. Bejárók napja Kőbányán Nem maradhat el a folytatás A főváros és a monori járás együttműködése Mint már lapunkban hírül adtuk, bejárók napját rendez­tek az elmúlt hét végén a kő­bányai Pataky István Művelő­dési Központban. A monori járásból kétszázan indultak a találkozóra, hogy kölcsönösen megismerkedjenek, tapasztala­tokat szerezzenek., Valóban ismerkedéssel kez­dődött a program: a járásbeli vendégek körbejárták, alapo­san megnézték a főváros egyik legszebb művelődési központ­ját, könyvtárát. Az ankéton értékes javasla­tok, új ötletek születtek, ho­gyan lehetne szorosabbra fűzni a fővárosi művelődési köz­pont és a járásbeli művelő­dési házak, könyvtárak kap csolatát. Megbeszélték a kö zeljövőben megkötendő együtt működési szerződés feltételei a feladatokat, amelyeket a be járó dolgozók művelődéséne. érdekében közösen kell meg oldaniok. Az ankéttal egyidőben zaj lottak a sportversenyek, a ifjúsági klubok szellemi ve­télkedői is. Balogh Lajos, a művelődés: központ igazgatója zárszavá­ban rendkívül értékesnek ítél­te a találkozót, amelynek folytatása nem maradhat el. (k. zs.) Korabeli krónikák szerint Évszázados szomszédok Adalékok Ecser és Vecsés múltjából Ecser nevét Árpád fejede­lem közeli családjához, azaz a családfán a fiú és unoka Ecsel- lő nevéhez kapcsolja a króni­ka. Az 1733-as esztendőben Ecsert már községként emle­getik és tartják számon, míg a vele szomszédos Vecsés, bár 1434-ben szintén községként emlegeti az okirat, ebben az időben mégis: Vecsés-halom- puszta. Ecser községhez 1729-ben 3 ezer 38 magyar hold tarto­zik, míg Vecsés-puszta terü­lete ekkor, a XVIII. század el­Ksvesshb vándor A legkevesebben júniusban Vecsésen az elmúlt fél év­ben — mondotta Fülöp Ti- borné, a vecsési tanács ipari és munkaügyi előadója — az elmúlt évekhez viszonyítva kevesebben váltottak munka­könyvét. A statisztikai ada­tokból az is kitűnik, hogy leginkább a szakképzetlen munkások változtattak helyet, da akadt olyan szakmunkás is, aki állását szakmájának nem megfelelő munkakörrel cserélte fel. Szakképzettségüknek meg­felelő helyre 14-en mentek, nehéz fizikai munkát 55-en vállaltak. ±\. nők a nehezebb munkát mindannyian köny- nyebbre cserélték fel. Az ad­minisztratív dolgozók felvételi zárlata Vecsésen is érezteti hatását. Egyetlen adminiszt­ratív munkaerőt sem közvetí­tettek ki. Érdekes, hogy legtöbben márciusban, tavasszal, és a leghevesebben nyár derekán, júniusban változtattak mun­kahelyet. ___________ Es ő után A hosszan tartó szárazság után szinte naponta zúdul az eső a monori járás községei­re. Üllőn július 15-én volt sok csapadék: a víz elöntötte a járdákat, az úttestet. A nagyközségi tanács arra kéri a lakosságot, hogy tartsa tisztán az árkokat, az átere­szeket, ne engedje iszappal, hordalékkal eltömődni, hogy a nagyobb tömegű víz lefoly­hasson. Kék nyakkendősök Káptalanfüreden Kiváló kisdobosok tábora A monori járás 33 kiváló kisdobosa vett részt azon a négynapos tanácskozáson, amelyet a gyömrői úttörők káptalanfüredi táborában tar­tottak. A kék nyakkendős pajtások értékelték az elmúlt év akcióit, s megbeszélték a jövő tennivalóit is. 2. Hosszú hónapok teltek el. A lány nem jelentkezett. A A napokban a lány megje­lent a gyámhatóságon. Kissé bátortalanul, lépett a helyi­ségbe. A folyosón várta őt az élettársa, akit már több hó­napja ismer. Magához vette a 45 ezer forintot, amit örökölt, és elment. Az apától is elbú­csúzott. A náluk eltöltött éve­ket bizonyára nem felejtette A bajnok fogatos ső felében, 4 ezer 302 magyar hold. A két határról is szól a kró­nika: „Lerakatnak a határkö­vek — lépésekkel kimért tá­volságokkal, mindig nyugat­nak fordulva, egyenesen előre haladva, 525 lépésre emeltetett a második közbeeső határkő...” A másik írásos adalék így szól. „Mivelhogy ecseriek is birto­kolnak a vecsési határban .. Grassálkovich Antal báró 1733 márciusában kérést intéz a* vármegyéhez, hogy Per megyei birtokairól adjana ki bizonyságlevelet. Ezé. dokumentum szerint háborí­tatlan bírja a többi között: Isaszeg, Kerepes, Szentlőrinc (a mai Pestlőrinc), Rákos- szent-Mihály, Nyáregyháza, Csömör, Soroksár és Ecser községet, Vecsés-pusztával. Ez idő tájt Vecsés Ecserhez tartozik, az anyakönyvbe is Ecseren jegyzik be a vecsésie- ket. A mai Ecser őslakosságát 1733-ban telepítették be. Az 1785. augusztus 22-én kiadott rendelet megadta a jobbágyok szabad költözési jogát és Ve- csésire már a következő évben 1786-ban érkeznek az első te­lepesek. Különösen Ecserről, Maglódról költöznek át sokan a Pest megyei levéltár 1786-os adatai szerint. Később Ecser és Vecsés la­kosai közös gazdasági érdekei­kért együtt próbáltak harcol­ni. A halomegyházpusztai le? gelő volt a tél, a szarvasmar­hatartás, nevelés lehetősége. A vecsés-halompusztai legelőt ecseri lakosok bérelték, ám az uraság közben egy budai mé­szárosnak adta át, aki házakat, istállókat építve telepedett le. s szarvasmarha-nevelésre éí hizlalásra rendezte be a vecsé- siek által is óhajtott dús le­gelőjű Halom pusztáit. Ekkor Vecsés és Ecser lakói a vár­megyéhez fordultak, kérték, hogy az alispán szóljon az ér­dekükben az uraságnál. Am a kérésük nem talált meghallga­Az 1880-as Vecsés-halom- puszta lakóinak száma: 2673. A századfordulón, 1900-ban: 4119, harminc év múlva, 1930- ban már 13 ezer. Vecsésen ma 22 ezren laknak. Fekete Gizella fplÉp Apajpusztán rendezték meg, mint a lap szombati száma beszámolt róla, a fogathajtó­bajnokság második fordulóját. A B-csoport ban indult Rédei Sándor, az Országos Állat­tenyésztő Felügyelőség üllői versenyzője, aki csoportjában a második helyen végzett. Képünkön: Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkára átadja a díjat- Rédei Sándornak. Koppány György felvétele MŰSOR MOZIK Maglód: Hugó, a víziló. Ve- cscs: Kölvök, — semmittevők. Monor: Bronzkarkötő. Nyár­egyháza: Gyilkosságok péntek este (felemelt helyár). MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron: a Rákóczi Ifjú sági Klub foglalkozása 18 őrá tói. Péteriben: 18-tól 22-ig hangstúdió, felvételkészítés. Barátságos találkozó Monor—Péteri 4:2 A há/romszior 30 perces ba­rátságos labdarúgó-mérkőzé­sen csaknem húsz monori já­tékos szerepelt. Amint Csűr gai Ferenc, a Monori SE lab­darúgó-csapatának vezető ed­zője elmondotta, azért szere­peltetett ennyi játékost, hogy megismerje valamennyiük ké pességét, játékfelfogását. Az edzőmérkőzés elérte cél­ját, a Péteriek sem játszottak alárendelt szerepet. Monori ifi—Péteri ifi 8:0. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom