Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

Telnek a tárlók A Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozóüzemében ha­vonta. átlagosan 180 vagon takarmánytáp készül. A szárított szemcsterményt nyolc darab, egyenként 150 vagon befogadó­képességű tárolóban tartják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Vöröshagyma vagonszámra A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _A_CEGL£DI JAQAS ES CE6 xx. évfolyam, m. szám 1976. JÜLITJS 28., SZERDA Használt az öntözés Másodvetésű káposzta — Bőven ígér a paradicsom Színes-szagos szállítmány, vöröses gömbök sokasága: jú­liustól I lakóról és környékéről, a híres termesztőhelyről ér­kezik a hagyma feldolgozásra a Ceglédi Konzervgyárba. Mellette zöld petrezselymet is szárít a gyár, mázsaszámra. A termesztő termelőszövetkeze­tekkel jó kapcsolatot sikerült kiépíteni, emellett állami gaz­daságok is szállítanak a meg­állapodás szerint. Ebben az évben a Ceglédi Konzervgyár a szerződések alapján 800 vagon nyers vörös­hagymát vár. Eddig 40 vagon- nyi gördült be a kapun, fel­dolgozásra, illetve az azt meg­előző tárolásra. A hagymaszá­rítás nagy körültekintést igé­nyel, nem mindegy, hogy mi­lyen lesz az íze, színe, mire szárítmányként zsákokba ke­rül. A szárított hagymát vár­ják más konzerv- és élelmi- szeripari gyárak, fontos alap­anyaga a levesporoknak, szá­mos húskészítménynek. Salá­taízesítőként is használják. A késztermék legnagyobb ré­sze exportáruként hagyja el a ceglédi gyárat, úgy hoz je­lentős hasznot az országnak. Vöröshagymát dolgoz fel a ceglédi gyár nagykátai rész­lege is. A környező községek­ben tisztítótelepeken készítik elő a gyártáshoz a hagymát. A petrezselyem szárításának is most van a szezonja. Év vé­géig mintegy 190 vagonnyit kell feldolgozni. Sajnos, az aszály hátrányosan befolyásolta a gyár ellátását, de ennek elle­nére megtesznek mindent a fo­lyamatos üzemelés érdekében és remélhetően a terv teljesí­tése sem szenved csorbát. Házfal, ablakkal Cegléden most is érdeklőd­ve figyelik az emberek, amint a lakótelep építkezéséhez az elemeket hozó teherautók vé­giggördülnek az utcán. Egy szállítmányként felfér a für­dőszoba, s ablakostul szállít­ják a szobafalakat. Mint a ceglédiek mondják: szinte csak a cserép muskátli hiányzik a párkányáról. Szemet vidító látvány, hogy víz csillog a dűlőúton, kisi­mulnak a kukorica furulyázó levelei, új erőre kapnak a nö­vények. A tikkasztó aszály rossz emlék, bár még kérdé­ses: mennyire érződik hatása az ősszel érő növények beta­karításakor. A kocséri Üj Élet Termelő­szövetkezet határa néhány nap leforgása alatt több mint 80 milliméter esőt kapott. A ker­tészet is fellélegzett, a 85 hektárnyi szántó­földi paradicsomot éjjel­nappal locsolták, csak így tudták elkerülni a kár­tételt. Eredetileg 113 hektárra szán­ták ezt a növényt, de időköz­ben módosítani kellett a ter­vüket, a gépi művelési rend­szer gépeit nem kapták meg időben. Ebből származik az a hátrány is, hogy 40 hektár helyett 65-ről kell kézzel le­szedni a termést. Bizony sok kézre lesz szükség, számítanak a tagok családjaira és a nyári munkákra jelentkező diákokra egyaránt. Igénybe veszik a Szikrai Állami Gazdaságban vendégeskedő KISZ-tábor la-, kőit is. Szerencsére a betakarító kombájn időben n^egjön. és a Kecskeméti Konzervgyár is időben elhelyezi a lényerő be­rendezést. A termelőszövetkezet a soroksári parat! icsomter- mesztő rendszer keretében dolgozik, annak teljes gépsorát beszerzi. Az elkövetkező években foko­zatosan emeli a paradicsom termőterületét, az ötéves terv végére duplájára nő a táblák nagysága. A tíz hektáron termő korai fajtát már egy hete szedik, szépen fizet. A nagykőrösi MÉK-nek és a TÁSZI-nak szállítják. Két hét múlva kez­dődik a későbbi fajták töme­ges szedése. Lesz mania bő­ven, mert jó a terméskilátás, várhatóan elérik a célul tű­zött 400 mázsás hektáronkénti termést. A Kecskeméti Kon­zervgyárnak 450 vagon meny- nyiség szállítását tervezik. Addig a még hátralevő per­metezéseket helikopterrel vég­zik, amelyet a Szikrai Állami Gazdasággal közösen használ­nak. A fólia alatt nevelt növé­nyek jól teremtek, a primőr paradicsom, a saláta, a pap­rika és az uborka szép hasz­not hozott, sikerült teljesíteni árbevételi tervüket. Nagy figyelem kíséri az 567 hektár kalászos betakarítását. Ebből 250 hektáron rozs, a többin búza termett. Ottjár- tunkkor 80 hektárról vágták le a rozsot, 200-ról a búzát. Az annyira várt eső három napra leállította a gépeket, majd is­mét folytatódott a munka. Á gabonát saját berendezésükkel A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem termelésfejleszté­si intézete új takarmánytartó- sitásá módszert; dolgozott ki a pillangós növények silózására. E módszer szerint a levá­gott pillangós takarmányt fal- szecslcázva pvc-fóliába helye­zik, majd légmentesen lezár­ják. A vákuummal légmentesi­szárítják. A napokban az abonyi József Attila Termelő- szövetkezetből kölcsönkaptak egy nagy teljesítményű Claas Dominátor kombájnt, s azzal — terveik szerint — augusz­tus 4-ig befejezik az aratást. Jó ütemben haladnak a be­takarítást követő munkák. Hetven hektáron már elvégez­ték a tarlóhántást, húsz hektáron másodve­tésű csalamádét termesz­tenek. A kertészet tíz hektáron — ugyancsak másodvetésben — káposz­tát tett a földbe. Bálázzák az összes szalmát. Minden munka folyamatosan halad. A kukorica 250 hektárnyi területét megmentette az eső. Remáhetőleg nem lesz nagy terméskiesés. A lucerna iga­zolta: érdemes volt öntözni, most kezdhetik a negyedik kaszálást. Száz vagon már be­takarítva, a terv még 60 va­gon mennyiséget kíván, meg­lesz az is, besegít az új tele­pítés hozama. T. T. tett takarmánytömegre ez­után széndioxidgázt fúvat- nak, amelynek hatására a nö­vényi sejtekben levő életfolya­matok megszűnnek, s ez egy­ben megakadályozaa az erje­dést is. A pillangós növények tartó­sítására kidolgozott módszer, a kísérletek során kiemelkedő Bírálnak, javasolnak Tanácstagok, a városért Tevékenyek, aktívak a ceg­lédi városi tanács tagjai, ezt mutatják a negyedévenként megtartott tanácsülések jegy­zőkönyvei is. Egy-egy ülésen átlagosan 9—10 felszólalás és 6—8 interpelláció hangzik el, észrevételekkel, javaslatokkal segítik a város vezetőinek a munkáját. Korábban az inter­pellációk többsége csak egy- egy körzet problémáit ismer­tette, most szélesebb körű lett — a tanácstagok az egész vá­rost érintő kérdésekkel foglal­koznak. A tanácsi bizottságok az el­múlt években 31 jelentős ja­vaslatot tettek, melyekkel a város ügyét vitték előbbre. Alapul szolgáltak ahhoz, hogy megnyíljon az öregek napkö­zije, módosítsák az orvosi kör­zetek és az általános iskolai körzetek határát, elkészüljön a központi napközi és mind több legyen az óvodai, bölcsődei fé­rőhely. — A IV. ötéves terv idő­szakában Pest megyében 460 új bölcsődei hely létesült, és ezzel 2 ezer 800-ra emelkedett az összes bölcsődei helyek szá­ma. Ezzel egy időben növeke­dett a megyében a szülések száma is. Főként ennek tud­ható be, hogy 62-ről 55-re esett vissza az ezer bölcsődés korú gyermekekre jutó böl­csődei helyek száma. Ennek javítására a megye V. ötéves tervében 1500 újabb bölcsődei hely létrehozása szerepel. Kocséron játszanak a Fradi öregfiúi A sportélet'"'kedves színfolt­jai minden alkalommal az öregfiúk mérkőzései. Az idő­sebbek fiatal koruk kedvenc játékosait láthatják újra, s a fiatalok is megismerhetik az Tartósítás fóliában, granulátum szalmából BIZTATÓ TAKARMÁNY KÍSÉRLETEK Évszázados kihágás A hajdani kurtakocsmák Szökött katonák, betyárok, orgazdák tanyája A FEUDALIZMUSBAN a legfőbb érték a föld volt. Sa­ját tulajdon földje azonban csak nemes embernek lehetett, a nem nemesek, mint a job­bágyok, zsellérek és polgárok, ki voltak zárva annak birtok­lásából. A nemesség élvezte a kisebb haszonvételi jogokat is, a halászat, vadászat, malom­tartás, húsvágás és húsmérés, boltbérbeszedés, pálinkafőzés, tégla- és mészégetés jogát, a vásár-, vám- és révjogot, első­sorban az italmérési és korcs- máltatási jogot, a ius educillit. A nemes nem állt a csaphoz, jo­gát éves szerződéssel bérbe adta. Egy falusi kocsma ital­mérési jogdíja jelentős volt: 100—200—300 forint. Cegléden a zugkocsmákat, az engedély nélküli borméré­seket, az alattomos italméré- ssket mondták minden idők­ben kurtakocsmának. Lehet, hogy más táján az országnak mást értettek alatta. Petőfi a példa rá, hogy ismertek nyílt kurtakocsmákat is. Az általa megénekeit Szamos-parti kur­takocsma forgalmas helyen állt, mindenki szemeláttára. Bizonyára a földesúr nem egész évre, hanem csak egy időre adta bérbe, hiszen azt a mulatozó legények hangos kurjongatására és a cimbalom zengésére meg nem szüntette, holott az éjféli csöndet és az 5 álmát fölverték. Azonkívül az öreg Petrovicstól is tudta, aki kocsmúros volt, s akinek az engedély nélküli italméré­sek rontották a drága árendán tartott ivóházát. Cegléden azonban a kurtakocsmáknak sehol sem találjuk elismert vagy elnézett gyakorlatát. Az alattomos italmérés év­százados kihágás, napjainkban is tiltják, büntetik, mégsem hagyják abba az emberek. Ér­dekes, hogy itt mindig sok volt a kurtakocsma, de kevés a följelentő, holott az uradalom és a tanács jutalmat ígért ne­kik. 1816-ban dobolták: „Fel­adók szűke miatt hatalmazó- dott ei az alattomos Bor mé­rés, pedig a feladó az elfogla­landó bor árának egyharmad részét jutalmul kapja.” A ti­los bormérőt 12 forintra bír­ságolták, tizenkét forinton hát­három akó bort lehetett ak­kor venni. Ha pedig nem fize­tett, elkobozták a megkezdett hordója tartalmát. 1818-ban a családi jobbágytelekért mara­kodó testvér jelentette föl a másikat. „Panasz tétetvén az eránt, hogy Mártony Sándor Kurta Kórismét mér, melly- nek nagyobb világosítására meglesetvén a’ Háza’ e’ mai napon rajta érték Sepsi And­rás Feleségét a’ midőn onnand egy Icze bort hozott, és azt vallotta, hogy ö azt 10 kraj- czáron vette lészen. Végezte­tett: világos lévén a dolog, de tudva lévén az is, hogy Már­tony Sándor más úttal is tar­tott Kurta Kórismét, melly által leginkább a Katonaság­nak szerzett rejtő és búvá he­lyet. Ezért a törvénytelen tse- lekedésért rendeljük, hogy 12 forint büntető pénzt fizessen be. vagy ha ezt nem tseleked- vén, a’ megkezdett hordó Bo­rát hozassa el Farlms Mihály Második Bíró Or. Minekntán- na Mártony Sándor azt decla- rálta, hogy ö sem a 12 forint büntető pénzt le nem fizeti, sem a’ Borát el vinni nem en­gedi, elül állván az édes Attya, Mártony Gábor is, azt mond­ván a’ Város Második Bírájá- nak: itt issza meg a’ Kutya a' vérit, aki reá meri a’ kezét a’ Hordóra tenni, meghal akkor két Ember, ha azt elviszik!” A CSÁSZÁRELLENES, KU­RUC CEGLÉDRE Fvákóczi szabadságharca után egy lo­vas osztályt telepítettek. A Várost hol osztrák vasasok, hol cseh dragonyosok, máskor olasz pikások, vagy lengyel dzsidások lakták, de sohasem magyar huszárok. A legénység a gazdáknál volt elszállásolva, négyesével, hármasával, kette­sével, egymagában katonát nem hagytak. A tisztek a két kaszárnyában laktak. Az osz­tályparancsnok a Nagykaszár­nyában családjával, a Kiska- szárnyában az osztálytörzs az orvossal, a számvevővel, a re- gimentspáterrel és az adjután­sokkal. Az előbbi ma is áll, iskola az Eötvös téren. Hajdan Vármegyeház térnek hívták, mert ezek az épületek a me­gye fönntartásában/ voltak, megyei pénzen épültek. A legénység katonaideje tíz esztendő volt. Távol szüleik­től, hazájuktól, csupán a ke­véske zsoldból tengődtek. Egyik-másik élelmesebbje azonban megtalálta módját a jövedelemszerzésnek. Voltak, akik kereskedtek, mások mes­terséget űztek, és voltaic, akik tilos bort mértek. Az egyik katonát egy kocs- máros jelentette föl, 1819-ben. „Molnár Márton úr jelenti, hogy Szalisznyó Andrásnál quártélban levő Káplár Bort mér. Elő állíttatván Szalisznyó András mint Házi Gazda. Azt tudja, hogy az ő Pintzéjében a’ Káplárnak egy Hordó Bora van, dehogy azt mérte volna, nem tudja, nem látta. Egyszer egy Katonának adott egy fa­zék bort, azt látta.” Ugyanaz a kocsmáros egy másik lovast is följelentett: „Molnár Márton Árendás Űr azt jelentette, hogy Szőke Far­kas Jánosnál levő qitartélyos Katona a többi Katonáknak Bort mér. Szőke Farkas Já­nos elő állítván azt nyilat­koztatja, hogy ő nálla levő Pé­ter nevű quartélyos katonája a Kapitány áránál szolgáló katonával együtt 10 akó Borát meg vette, Akónként hord el és azt a’ Katonáknak 6 kraj- czárral el mérte.” A TILTOTT KOCSMÁK szökött katonák, betyárok, tolvajok, útonállók, orgazdák, csavargók és erkölcstelen sze­mélyek tanyái voltak. „Beré- nyi Judit azon panaszkodik, hogy miolta Kontz István ő miatta a tanáts által botüté­sekkel meg fenyíttetett, az olta útón-útfélen Szajhának kibál­ja, sőt nem régiben a’ nálla levő Ló hajtó ostorral reája vágott. Kontz István el es- merte, hogy a’ Leányra egyszer ostorral reája vágott, de akkor boros volt. De ha jól meg vizsgáltatik, azon a’ részen nintsen rosszabb Ház, mint a’ Berényiné Háza, mert ott szün­telenül Kurta Kortsmát mér­vén, minden rossz ember be jár s oda tolvajlott jószágokat visznek, és el emésztik (elad­ják, H. L.) Mellyet minden Szomszédok bizonyíthatnak. Hogy Berényiné Háza nem a’ leg’ jobb hírű lett légyen, az régen tudva vagyon, s azért már meg szenvedett. Kontz István pedig el esmérvén azt, hogy a’ Leányra reá vágott, azért 24 órai áristommal fe- nyíttetik. Költ Czegléden, 1823. Mart. 7-ik napján.” Hídvégi Lajos eredményt hozott. Egy éve kísérleteznek új szarv asmarha-tömegtakarmány, NDK-beli recept alapján ké­szülő szalmapelilet etetésével a Sinatelepi Állami Gazdaság­ban. A karbamiddal dúsított, őrölt szalmát különböző ta­karmányokkal — kukoricada­rával, premixszel, vitaminok­kal — keverik, s granulált for­mában, kiegészítő takarmány­ként adagolják a tejelő te­hénnek. egykori hírességeket Érthető várakozás előzi meg járásszerte a kö­zelgő kocséri sporteseményt. Augusztus 7-én délután 16 órai kezdetted a sportpályán tartják a Ferencváros öreg­fiúk—Kocséri öregfiúk lab­darúgó-mérkőzést. Az ese­mény iránt már most nagy az érdeklődés. Városi kispályás labdarúgó-bajnokság Tavaszi végeredmények Veret lanül vezet a KÖZGÉP NYUGATI CSOPORT: A városi kispályás labdarú­gó-bajnokságban a rajthoz ál­ló mintegy 60 csapat többsé­ge már az őszi folytatást vár­ja. a tavaszi idényből csupán néhány mérkőzés van még hát­ra. Az üzemi I. és II. osztály­ban kialakult az első félév végeredménye: a jobbak kő-j zött a KÖZGÉP zárt a legjob- | ban, még nem szenvedett ve­reséget, s csupán két pontot vesztett. Az ÉVIG és a Lenin Tsz még beleszólhat az első hely sorsába. Az üzemi I. osztályban leg­utóbb beérkezett eredmények és a tavaszi végeredmény: Le­nin Tsz—ÉVIG 5:0, ÉVIG— Építőipari Szövetkezet 2:1, Bács megyei Építőipar—MÁV Villamosfelügyelőség 3:0. 1. KÖZGÉP 7 5 2 _ 20- 4 1 2 2. Lenin Tsz 7 5 1 1 35- 4 11 3. ÉVIG 7 5 — 2 18-14 J0 4. MÁV Villa- mosfelügy. 7 3 1 3 13-15 7 5. Bács m. Építőipar 7 3 _ 4 13-1 0 6 6. Május 1. Ruhagyár 7 2 _ 5 9-31 4 7. Építőipari Szöv. 7 1 1 5 5-17 3 8. Kossuth Tsz 7 1 1 5 9-27 3 ÉLCSOPORTOK A II. OSZTÁLYBAN: KELETI CSOPORT: 1. Fűrész- és Hordóipari V. 9 5 2 2 27-11 12 2. Földhivatal 9 4 4 1 27-14 12 1 3. Kórház 9 6 — 3 21-14 12 1. Talajjavító V. 7 6 — 1 26- 6 12 2. Volánbusz 6 5 — 1 25- 9 10 3. Pince­gazdaság 74—3 13-16 8 Az utcák-terek két osztályá­nak három csoportjában né­hány mérkőzést még nem ját­szottak le, illetve az eredmény még nem érkezett be a ren­dező sportfelügyelőséghez. A csapatok között találhatjuk az Ötös Építők együttesét. Ők ké­sőbb kapcsolódtak be a küz­Eredmény az utcák-terek I. osztályában: Budai út—Csíkosszél 3:0. élcsoportok': I. OSZTÁLY: 1. Bede I. 6 4 2 — 21-4 10 2. Álmos utca 7 412 20-11 9 3. Budai út 6 411 16-10 9 n. OSZTÁLY: KELETI CSOPORT: 1. Károlyi lakótelep 6 5 __ 1 23-11 10 2. Rákóczi SC 6 4 1 1 26- 6 9 3. Szövetkezet utca 6 4 1 1 23-13 9 NYUGATI CSOPORT: 1. Bede II. 6 4 2 — 26- 2 10 2. Kossuth F. utca 6 4 — 2 12-10 8 3. Junior FC 5 3 1 1 11- 5 7 U. L. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom