Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

Százezres nagygyűlés Pinar del Rióban A kubai és az angolai nép barátsága az imperializmus és a gyarmatosítás elleni közös harcból táplálkozik Agosfinho Neto és Fidel Castro felszólalása A Kuba nemzeti ünnepén, a független, szocialista Kuba megteremtéséért indított fegy­veres harc kirobbantásának huszonharmadik évfordulóján, hétfőn nagygyűlést rendeztek Pinar del Rióban. Több mint százezer ember hallgatta végig a két szónokot: Fidel Castrót, a Kubai KP el­ső titkárát, a Kubai Köztár­saság miniszterelnökét és Agostinho Neto angolai állam­főt, aki hivatalos kubai láto­gatáson tartózkodik. Agosttobo Neto mindenek­előtt arról beszélt, hogy a ku­bai és az angolai nép barát­Karaván w? Özrapd bölcsességeink­ig kel az a baj, hogy így is, meg úgy is ér­telmezhetők, azaz valami, s annak az ellenkezője szin­tén bizonyítható, igazol­ható velük. Ahogy a kutya ugat, a karaván úgy halad szólással, mert — érdemes meditálni rajta! — vajon lényegi-e az összefüggés a kutya ugatása és a kara­ván haladása között? A kutya ugatása ellenére ha­lad a karaván? Vagy ép­pen természetes kísérője a karaván lassú vonulásának a kutyaugatás? Még szapo­rítva a kérdéseket: lehet, hogy a kutya ugatása elle­nére is halad a karaván, de mellékes, hová tart? Az indított a töprenke- dáare, hogy a Munkaügyi Minisztérium főosztályve­zetőjével á megye munka­erőhelyzetéről beszélgetve, újra meg újra visszatérő megállapítás volt: az „olló” ma is tágra nyitott. Azaz a munkaerőforrások és a vállalatok támasztot­ta igények között nagy a távolság. Jellemzésül és a megyei, valamint az or­szágos összkép egybeesésé­nek bizonyítására: az ötö­dik ötéves tervben az iparban foglalkoztatottak tábora legjobb esetben is tizenötezer fővel bővülhet. Ugyanakkor a vállalati tervekben megfogalmazott igényelt legkevesebb het­venötezer embert követel­nének! Ötszörösét tehát annak, ami reálisan remél­hető. • Vessünk pillantást most a tények más előjelű cso­portjára. Arra például, hogy idén, az év első hat hónapjában a Nagykőrösi Konzervgyár a létszám apadása ellenére gyors mértékben növelte a ter­mékkibocsátást. Amire nem egyetlen ok a magyarázat Hanem a többi között a hosszú távú műszaki fej­lesztés eredményeinek be- érése, a szervezési intézke­dések következetes végre­hajtása, s a dolgozz hi­bátlanul munkarendszer alkalmazása. Látszatra olyan tények ezek, ame­lyeknek nem sok közül van a munkaerő-gazdálkodás­hoz. Valójában ilyesfajta részelemek változása befo­lyásolja az élőmunka fel- használását, csak éppen a vállalati gondolkodásmód­ban nem általános az, ami a nagykőrösi gyárban már gyakorlat. T úlzottan leegyszerűsí­tené a helyzetet, ha azt követelnénk, hogy a vállalatok záros határ­időn belül számolják fel a kárhoztatott gondolkodás- módot. Ehhez ugyanis nemcsak elhatározásra van szükség. Az ötödik ötéves tervben a Csepel Autó­gyár, valamint a Magyar Gördülőcsapágy Művek te­temes összeget költ a ko­vácsolás műszaki fejlesz­tésére. Indokolják ezt azok a súlyos gondok, amelyeket a mai, elmaradott ková­csolása módszerek, eszkö­zök teremtettek meg, s nem kevésbé sietteti a fejlesztést az állandósult munkaerőhiány, s ami et­től elválaszthatatlan, a ne­héz fizikai munka köny- nyítése, a minőség javítá­sa. Már írhatjuk is az él­jent, csakhogy ne feledjük: sok millió forint kell a kedvező változásokhoz mindkét nagyüzemben. A nagy summa befektetése népgazdasági értelemben rendkívül hasznos, ám ko­rántsem bizonyos, hogy a vállalati pénztárca az erő­feszítésekkel arányosan vastagodik. Arról van szó, hogy sű­rűn a termelők azért tar­tózkodnak munkaerői meg­takarító vagy felszabadító fejlesztéseiktől, mert hasz­nuk nincs arányban ráfor­dításaikkal. Megtehetnek bizonyos lépéseket, de nem érdemes így cselekedniük. A januártól érvényes sza­bályozó rendszer a ko­rábbiakhoz mérten ugyan valamelyest enyhített az ellentmondásokon, de tény, hogy ma is az indokoltnál drágább a műszaki fejlesz­tés eszközeinek, módsze­reinek megvásárlása, ter­melésbe állítása. Ezen a módon a gépek, berende­zéseit, technológiák „fel­értékelődnek”, míg a munkaerő „leértékelődik”, s azért az idézőjel, mert csupán egy bonyolult fo­lyamat végső eredményét rögzítettük többszörös le- egyszer űsí téasel. E bben a helyzetben a termelőknek tagadha­tatlanul középutat kell keresniük, meglelni az arányokat saját érde­keltségük és a népgazdasá­gi célok elérése között. Amire jó néhány érintettől azt hallottam válaszként: a helyi és a tágabb érdekek érvényesítésének összhang­ját elsősorban az irányí­tásnak, s azon belül a sza­bályozó rendszernek kell létrehoznia. Ez igaz, s tény, hogy ezen a területen sok még a tennivaló. Végső so­ron ugyanis a sokféle el­lentmondást takaró árrend­szer az, amiben megtalál­hatjuk a fejlesztések las­súságának, a fölös munka­erő lekötésének valódi okát. A termelői árak szö­vevényében sűrűn meg­akadnak a helyes törekvé­sek, a társadalmilag na­gyon is indokolt fejleszté­si elképzelések, s emiatt az a furcsa helyzet alakul, s alakult ki, hogy bár a ku­tya ugat, a karaván nem halad. A gondok, nehézségek láttán, tapasztaltán a vál­lalatok tekintélyes csoport­ja a könnyebb — bár mind maga, mind a nép­gazdaság számára sok kár­ral, veszteséggel járó — utat választja. Lemond az elkerülhetetlennél nagyobb lépésekről, azaz arra sem fordít figyelmet, ami mód­jában állna, amire lehető­sége nyílik. E széles kör­ben kimutatható közöm­bösség részben magyaráz­ható emberi gyengeségek­kel, kényelmeskedéssel, a legkisebb kockázatot sem vállalással. E közömbösség­re azonban fontosabb ma­gyarázat az, hogy a gaz­dasági környezetben rej­lő — és felfedett, tehát is­mert! — feszültségek eny­hítése indokolatlanul las­sú, vontatott, céljaiban és eredményeiben nem egyér­telmű. A Minisztertanács legutóbbi, július 15-i ülé­sén több intézkedést hatá­rozott el a munkaerő-gaz­dálkodással kapcsolatban. Ezek hozzájárulnak a kép tisztulásához, de csodákat nem hoznak magukkal. Nem is csodákra van szük­ség. Hanem arra, hogy végre a karaván egy irányban haladjon, hogy a tétovaságért, a hol erre, hol arra indulásért ne a tevét hibáztassák. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Állt ISO FII.I.ÉR 1976. JÚLIUS 28., SZERDA / BT ELŐTT Dé!-Afnka Zamhia-eiíenes agressziói Kedd este összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy meg­tárgyalja a Zambia ellen el­követett dél-afrikai agressziót. A lusakai külügyminisztérium a közelmúltban nyilatkozat­ban közölte, hogy Dél-Afrika idén 14 alkalommal intézett támadást zambiai területek ellen. A legutóbbi, július 11-i akció következtében számos zambiai polgári személy éle­tét vesztette az ország nyu­gati részében fekvő Sialola helység közelében. MONTREALBÓL JELENTJÜK Vízilabda: a negyedik arany Birkózórajt szabadfogásban A rekorder Németh Miklós Kurtítsa puliink negyedik (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) Az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók találkozója Pest megyei termékek Szegeden Száz évvel ezelőtt rendez­tek Szegeden .először ipari vásárt és kiállítást. Mara­dandó formáját, egyre emel­kedő rangját a felszabadulás után rendezett vásárok az ipar, a kereskedelem és a fo­gyasztók közvetlen találkozá­sának lehetőségét teremtették meg, elősegítve a vidék ipará­nak folyamatos fejlődését. A 'kiállítók évről évre visszatér­nek, bemutatják legújabb eredményeiket. Pest megyéből is vannak törzsvendégei a szegedi vásárnak. A tokarmányveszteségek pótlására Százhatvan hektár másodvetés Mikcbudán Szombaton befejezték az aratást az albertirsai Dimitrov Tsz gabonatábláin a kom­bájnok. A hat kombájn 207 hektár ősziárpa, 90 hektár borsó, 10 hektár kömény és 527 hektár búza aratását vé­gezte el. A gépek közül négy azóta már Tápiószentmárton- ban segít, kettő pedig az egyéni gazdák kaszával le­aratott kisparcelláin kezdte meg a keresztbe rakott ga­bona cséplését. Itt főleg rozs és áripa kerül a zsákokba. A munka azonban még ko­rántsem fejeződött be a ga­bonatáblákon, hiszen a lege­lők és rétek terméshozama alaposan megcsappant az aszály miatt, s minden tal­palatnyi földet ki kell hasz­nálni a takarmány pótlására. Mikebudán már korábban végeztek az aratással, lehúz­ták a szalmát és azonnal fel­szántották a tarlót. Eddig 110 hektáron vetettek másodnö- vényként csalamádét, napra­forgót és szudáni füvet. Farkas Pál, az albertirsai Dimitrov Tsz elnöke szerint szerencsé­jük is volt, mert ezen a ré­szen a közelmúltban bőséges eső áztatta a kitikkadt földet. Szépen fejlődik a másodvetés, s azt tervezik, hogy még leg­alább 50 hektár felszántott árpa-tarló után vetnek rövid tenyészidejű silókukoricát és egyéb takarmánynövényt. Előrelátó volt a gazdaság vezetősége, mert — bár nem tudhatták előre, milyen lesz az idei nyár, 100 vagon kuko­ricasilót és 3,5—4 hónapra elegendő abraktakarmányt tartalékoltak. A 4-es műúttól északra eső „fekete részen” bizonyára jót tett a kiadós eső a kukoricá­nak. A rekkenő melegben azt mondták a vezetők a múlt hét, végén: ha megerednének az ég csatornái — s lám, meg­eredt —, talán még a tavalyi átlag fele megteremne. Az egyéb takarmánynövény ek szintén csak a tavalyi termés felét adják ezen a részen. Ezért tartják most mindennél fontosabbnak, hogy ahol le­het, minél előbb földbe ke­rüljön a másodvetésű takar­mányok magja. T. A. L. Az iklaidi Ipari Műszergyár például már negyedszer sze­repel a kiállítók között, évek óta rendszeresen bemutatja termékeit a Nagykőrösi Kon­zervgyár s az isaszegi LIGNIFER Fa- és Fémfel­dolgozó Ipari Szövetkezet. Pest megye iparát hét ki­állító képviseli az idén Sze­geden. Az „E” pavilonban az élelmiszeripar vonult fel. Itt láthatjuk — a nagy verseny­társ, a Szegedi Konzervgyár tányér alakú új konzervei mellett — a Nagykőrösi Kon­zervgyár sikeres, legújabb termékét, a dobozos babgu­lyást. ízléses, mutatós külső­ben jelent meg a babgulyás, sertéshússal, kedvező fogyasz­tói árral. Ebben a pavilonban sorakoznak a Pest megyei Pincegazdaság palackjai/ a Kiváló Áruk Fórumán elis­mert Márka Vermouth család tagjai. Élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet a dömsödi Dózsa Tsz DOVIT— SH nevű malac- és sertésta- karmány-ízesítőjének fölna­gyított félkilós doboza. Ér­deklődnek iránta a háztáji sertéstenyésztők. A FŰSZERT kiállításán külön teret kaptak a szobi szörpök. Az „L” pavilonban állította Készül az aszfaltszőnyeg Id a Pomáz és Környéke Há­ziipari Szövetkezet Folifor ne­vű műanyagfólia-hegesztő be­rendezését és annak tartozé­kait. Hiányolják a látogatók a készülékeket ismertető né­hány mondatos feliratokat — amiket egynémely kiállító jó érzékkel helyezett el —, sze­retnék tudni, hogyan is mű­ködnek az okos gépek. A ve- csési FERROELEKTR1KA Szövetltezet többnyire hagyo­mányos termékeket vitt Sze­gedre. Láthatjuk azonban a kiállításon azt a motoros sze­lepet is, aminek műszaki fej­lesztésén most dolgoznak a veesésiek, a fővárosi távfűtő- művek számára készítik. A lá­togatók tömegei keresik fel az isaszegi LIGNIFER kiállí­tását, ahol már hagyományosan gyö­nyörű ötvösremekeket, bőr és kerámia dísztárgyakat láthatnak. Az idén először jelenít meg a szegedi vásáron a szövetkezet taksonyi elektrotechnikai rész­lege, A „C” pavilonban rendezte be kiállítását, az ikladi Ipari Műszergyár. Négy termékcso­portot mutat be az idén, egy­szerű, ízléses környezetben. Az általános rendeltetésű mo­torok közül azoknak van leg­nagyobb sikerük, amelyek barkácscélokra is felhasznál­hatók. B. L Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Perui Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Francisco Morales Bermudez Cerutti altábornagyot, a Perui Köztársaság elnökét. A Betonútépítő Vállalat dolgozói jelenleg az ötös főútvo­nal és Bugyi község közötti nyolckilométeres bekötő utat építik. A rossz minőségű, kátyús útra egy tíz centiméter vas­tag „aszfaltszőnyeget” húznak. A munkálatokat a hónap vé­gére befejezik. Nagy Iván felvétele Púja Frigyes külügyminisz- I tér és Amadou-Mantar M’Bow, | az UNESCO főigazgatója, ked- i. den tárgyalást folytatott a I Külügyminisztériumban. A i tárgyaláson áttekintették a Magyarország és az UNESCO közötti kapcsolatokat, azok to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geit, és eszmecserét folytattak az UNESCO ez évben sorra kerülő közgyűlésének felada­tairól. Púja Frigyes kedden va­csorát adott az UNESCO fő­igazgatója tiszteletére a Gel­lert Szállóban. A vacsorán, részt vett dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Jóború Magda, a magyar UNESCO bi­zottság elnöke is. i I k sága az imperializmus és a gyarmatosítás elleni közös harcból táplálkozik. Az angolai elnök rámuta­tott: Angola nem állt egyedül küzdelmében, a független­ségért vívott harc első pillanatától kezdve élvezte a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítsé­gét. Kiemelkedő helyet foglal el ebben a támogatásban az a szolidaritás, amelyet az MPLA kérésére a kubai fegyveres erők a külső agresszió elleni harcban nyújtottak. Neto a továbbiakban — az ország ellen végrehajtott külső agressziót elemezve — meg­állapította, hogy a Kínai Népközársaság kormánya az Angolával kapcsolatos politi­kai téren közös platformra került az imperializmussal, amely erőit az angolai függet­lenség éltiprására összpontosí­totta. Ezután Fidel Castro emel­kedett szólásra. A miniszterelnök megismé­telte: azokat a kubai egysége­ket, melyek jelenlétére jelen­leg nincs feltétlen szükség — a korábbi bejelentéssel össz­hangban — kivonják Angolá­ból. Ugyanakkor Angolában marad az a kubai fegyverzet és állomány, amely egy esetle­ges külső agresszió esetén az ország megvédéséhez szüksé­ges. „Kubai egységek marad­nak Angolában mindad­dig, amíg az önálló ango­lai hadsereg megszervezé­se, felszerelése és kikép­zése azt megkívánja” — tette hozzá Fidel Castro. Fidel Castro végezetül han­goztatta: Angolában ma a harc hősi szakasza után — a béke korszaka jött el. Kuba — annak a támogatásnak és szo­lidaritásnak keretében, amely­ben a szocialista országok An­golát részesítik — katonai és politikai segítséget nyújt a fiatal államnak, és mindenek­előtt az egészségügy, közokta­tás, halászat, cukor- és kávé­ipar fejlesztésében segít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom