Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
A negyvennyakadik paragrafus Mi kell még a megvalósuláshoz? Húsz esztendeje minden középtávú népgazdasági terv lényeges pontja a lakásépítés. A haladás mértékét érzékelteti, hogy amíg 1945 és 1956 között évenként átlagosan 30 ezer, 1956 és 1965 között 56 ezer, az 1966—75-ös Időszakban 75 ezer új otthon került tető alá. A mennyiségi gyarapodással együtt járt a minőségi változás: nagyobbak, komfortosabbak, felszereltebbek lettek a lakások, s egyre több épült belőlük lakótelepszerűen, korszerű technológiákkal. A fejlődés megszüntet gondokat, de teremt is frisseket. Ami a lakótelephez szükséges Az 1970 októberében jóváhagyott program meghatározta a lakásépítés teendőit, de nem tért ki az ezzel összefüggő járulékos feladatokra. Az 1975 decemberében törvényerőre emelt ötödik ötéves népgazdasági terv negyvennyolcadik paragrafusában viszont ez áll: „Meg kell valósítani a telepszerűen épülő többszintes lakóépületek új lakásainak ellátásához szükséges gyermek-, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi létesítményeket”. Nagy különbség? Igen, az. Persze, a legutóbbi esztendőkben már tanúi lehettünk annak — igaz, ritkán, szabályt, erősítő kivételként —, hogy a lakóteleppel együtt húzták fel az ún. közösségi létesítmények falait, mire benépesültek a négyvagy éppen tízemeletes lakóházak, addigra kinyitották az üzleteket is, az óvodában fogadták a gyermekeket, s az iskolában megkezdődhetett a tanítás. A járulékos beruházások sokat emlegetett, bírált ügye valamelyest előbbre jutott a fontossági listán, mivel néhány helyen fölismerték a tanácsok, a beruházók: az életkörülményerői van szó, s a szóban forgó létesítményeket nélkülözve gyakorlatilag ágy- rajárókká válnak a lakótelepiek. E fölismerést kívánalomból kötelező feladattá most a negyvennyolcadik paragrafus tette. A tanács építteti Elősegítik és ösztökélik e feladat teljesítését azok a műszaki-gazdasági normatívák, melyek a járulékos beruházásokkal együtt veszik figyelembe a lakásépítés költségeit. Ezt célozza a kormány lakásépítési irányelveinek az a kitétele is, hogy tekintet nélkül a beruházókra és a lebonyolítókra, a többemeletes épületek közművesítéséről a tanácsoknak kell gondoskodniuk, s ugyancsak a tanácsoknak kell megépíttetniük a lakótelepekhez kapcsolódó létesítményeket, így az óvodákat, bölcsődéket, általános iskolákat, gyógyszer- tárakat, kereskedelmi és szolgáltató egységeket, valamint más községi épületeket. Nem stílusbeli pongyolaság a kell kétszeri használata. Valóban kötelező jellegű előírásról van szó, mégpedig függetlenül attól, hogy a lakótelepet a tanács, vagy mások építtetik-e. Sok bonyodalmat, rengeteg vitát kiváltó helyzetet tettek ezzel világossá, ám nehogy azt higgyük, most hetek alatt minden ilyen ügy egyenesbe kerül. Kétkednénk a rendelkezésekben, irányelvekben megszabottak végrehajtásában? Nem, csupán .azt húzzuk alá, hogy még mindig erősen tartja magát a nézet, ami szerint az embereknek a lakás a fontos, először tehát az legyen meg. E nézet s a belőle következő gyakorlat 'diktálta azután, hogy újra, meg újra csak a lakásépítésre teremtettek fedezetet, s a már évek óta kész lakótelepek járulékos létesítményeinek ügye ’’elfelejtődött”. Emberek tíz- és százezreinek naponta okozott bosszúságot ez országosan, s megyénk sem kivétel. Mert igaz, az otthon valóban fontos, ám használati értéke akkor teljes, ha nem kell a napi főznivalót a fél városon áthurcolni, ha a gyermek a közelben járhat iskolába, ha egy hajvágást, ruhamosatást nem drágít meg az utazás, a járkálással elvesztegetett idő. Nyolcszázezer ember érdeke Az ötödik ötéves tervben nemcsak a 150—160 ezer állami lakás épül fel lakótelepeken, több emeletes házakban, hanem a magán építkezések egyre nagyobb hányada is ilyen formában valósul meg. Az új otthonhoz jutók többsége emiatt érintett az ügyben, legkevesebb nyolcszázezer étaber mindennapjait befolyásolja áz, ami a negyvennyolcadik paragrafus jegyében történik vagy elmarad. Természetes igény, jogos követelmény: a lakáshoz most már az is társuljon, ami a járulékos szóban benne foglaltatik, azaz — jár! ' M. O. «Jut A PESTME&YEI N K! A DA S A~ XX. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1976. JÚLIUS 27., KEDD Gyümölcsöző kapcsolat, közös tervek As idén elkészül as ifjúsági ház Aligha akad a város életében olyan esemény, amely ne kapcsolódna valamilyen formában, a tanácsi testület munkájához. A párt XI. kongresszusán is elhangzott: „ ... A tanácsok mindinkább területük felelős gazdái és össztársadalmi feltételeink megoldásában is hatékonyan vesznek részt...” A teendők ellátásában természetesen számos olyan segítője akad a tanácsarak, akik hatékony támogatásukkal lehetővé teszik a várospolitikád célok mihamarabbi megvalósítását. A gyümölcsöző kapcsolatokról az együttműködés további lehetőségeiről esett szó a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Kocsis Jánosnénak, a városi tanács elnökének előterjesztéséből kitűnik, a tanács 1972- ben kötött együttműködési szerződést a Hazafias Népfront városi bizottságával. A közös ^tevékenység igen hasznosnak bizonyult, hiszen Hazafias Népfront szervező munkája nagy segítséget jelentett a városi tanács számára. A társadalmi szervezet aktivistái készítették el egyebek között a tanácstagi jeiölögyűlések ütemtervét, mozgósították a választókat. Elmondható: az általános országgyűlési képviselői és az időközi tanácstagi választások előkészítése és megtartása a Hazafias Népfront irányításával valósult meg, Az együttműködés egyik jele az egész éves munka összehangolása. A két testület • *iőzefcea$8 kölcsönösen megvitatják, s a jóváhagyott programokat ei- küldik egymásnak további Ihasználástra. Közösen beszélik meg a tanácsrendeletek tervezetét is, továbbá az eves és középtávú pénzügyi terveket. Az immár hagyományos városfejlesztési és sízépíiési verseny megszervezése és meghirdetése is az együttműködést példázza. S a siker nem is marad el, tavaly például az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 253 forint volt. A Hazafias Népfront városi bizottsága a városi tanáccsal közösen „Város az egészségügyért” elnevezésű társadalmi munkaakciót szervezett. Ennek során többek között korszerűsítették és bővítették a városi kórház szülészeti osztályát. Közös propaganda- tevékenységük jó eredménye, hogy tavaly ősszel a nagykőrösiek megismerhettek a városközpont rendezésének tervét. A két testület tehát megállapodásának megfelelően dolgozik. Akad azonban még néhány terület, ahol az eddigi kétségtelenül eredményes munka ellenére szorosabbá, gyümölcsözőbbé kell tenni az együttműködést. A tanács két évenként megvizsgálja és megvitatja a városban élő fiatalok helyzetét. Ilyenkor, s minden fiatalokat érintő kérdés megtárgyalásakor, meghívják a KISZ városi bizottságának titkárát. Ám ebben még nem merül ki a KISZ és a városi tanács együttműködése. Hogy mást is említsünk: a Balaton- akalifoan levő tábor fejlesztésére évenként sok pénzt ad a tanács, a KISZ városi bizottsága pedig társadalmi munkát szervez az úttörőtábor gyarapítására. A tanács még ebben az évben átadja az ifjúsági házat, nemrégen pedig az ifjúsági sporttelep kialakításával- megépítésével já- ■ rult hozzá a fiatalok igényeinek kielégítéséhez. Megalakították a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottságot, amely a kiskorúak egészségének vé- deimét, szellemi és erkölosi nevelésüket hivatott szolgálni. Együttműködési megállapodást kötött a városi tanács a Magyar Honvédelmi Szövetség városi vezetőségével is a fiatalok eredményesebb honvédelmi nevelésének érdekében. Többféle módon segítik a szövetség nagykőrösi szervezetét, az pedig az iskolákban folyó honvédelmi nevelőmunkát támogatja. Javult a szakmaközi bizottsággal közösein végzett munka színvonala is az elmúlt két esztendőben: eredményesen segítik egymást. A szakmaközi bizottság aktívái például széles körű társadalmi, ellenőri hálózatod szerveztek. Az említetteken kívül természetesen más, nem tanácsi szervekkel is jó a kapcsolat: a város jelentős ipari létesítményeivel, a Nagykőrösi Konzervgyárral és a DÉMÁSZ helyi igazgatóságával. Az előbb említett munkahely szocialista brigádjai és egész kollektívája több millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város érdekében. Ök segítettek például megépíteni a korábbi években, a várost átszelő szennyvízcsatornát. Ugyancsak jelentős segítséggel járult hozzá a városfejlesztési feladatok megoldásához a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága is. Ilyen feladat volt például a Kossuth Hajós utcai telefon- hálózat megépítése, s természetesen a város kül- és belterületének inllamosítása. Említésre méltó a. városi tanács és az OTP Együttműködése is. A takarékpénztár sok lakást épített az elmúlt időszakban, így. járulva hozzá a lakásgondok enyhítéséhez. Kbim Antal SPORT Labdarúgás Helycserék az edzőknél KORSZERŰ GEPEK Istállóból — a fejházba A HŰTŐTARTÁLY SEM HIÁNYZIK Korszerű, Melotti-típusú fejőgépekkel dolgoznak az állami gazdaság fekeiei üzemegységében. Galgóczi Gábor és Szabó Sándor 142 tehenet fej naponta. A Me’otti-berendszés a kifejt tejet az istállókból egyenesen a tejházba szállítja. A hűtőtartályokat Korsós Ilona tejkezelő kíséri figyelemmel. Várkonyi Pál felvételei A Kinizsi labdarúgó-szakosztályában a következő bajnoki idényben új edző nem lesz, csak helycserék történtek. Az első csapat edzője Kecskés László lett, Bakonyi István pedig az ifikkel foglalkozik majd. A második csapatnál továbbra is Hegedűs László dolgozik. Csípő Balázs a serdülők edzője lett, az úttörőknél Csikós Sándor tevékenykedik a jövőben. A serdülőknél nincsen elég játékos, ezért Csípő Balázs július 27-én, kedden megkezdi az edzéseket és kéri, hogy az 1961. szeptember 1. és 1933. december 31. között született, labdarúgást kedvelő gyerekek jelentkezzenek nála játékra. Jelentkezni lehet a sportpályán minden kedden, szerdán és csütörtökön délután 3 órakor. A jelentkezők tornacipőt és nadrágot hozzanak magukkal. KISZ-ES LÉGPUSKÁS BAJNOKSÁG A múlt évihez viszonyítva több, 28 versenyző vett részt az MHSZ tormási lőterén megrendezett városi KISZ-es légpuskás lövészbajokságon. A nagy melegben jó hangulatú volt a verseny és az egyéni I—3. helyezettek szép érmeket kaptak jutalmul. Férfi egyéniben (18 induló): 1 Bocskai László (Állami Gazdaság) 10/66, 2. Zsikla Sándor (Városgazdálkodás) 10/62, 3. Patay Zoltán (TRAKIS) 10/60, 4. Sivos Imre (DÉMÁSZ) 10/60, 5. Járvás Péter (VGV) 10/59, 6. Burka István (VGV) 10/58. Férfi csapatban: 1. Városgazdálkodás (Zsikla, Járvás, Burka, Kása Lajos) 40/235, 2. DE1VIÁSZ (Sípos, Marton, Czir- ják, Nagy) 40/180, 3. TRAKIS (Pataky, Bisztricsány, Danka) 30/148, 4. Állami Gazdaság 20/118, 5. Mészáros TSZ 20/76. Női egyéniben (10): 1. Hegedűs Rózsa (ÁFÉSZ) 10/50, 2. Kovács Gáborné (DÉMÁSZ) 10/37, 3. Tolnai Irén (ÁFÉSZ! 10/30, 4. Tóth Erzsébet (DÉMÁSZ) 10/21, 5. Bacsó Erzsébet (DÉMÁSZ) 10/20, 6. Fehér Mária (Mészáros Tsz) 10/16. Női csapatban: 1. DÉMÁSZ (Kovácsné, Tóth, Bavsó, Farkas Sándorné) 40/87, 2. ÁFÉSZ (Hegedűs, Tolnai, Sipos) 30/96, 3. Mészáros Tsz (Fehér, Iva- nics) 20/16, 4. TRAKIS 10/12. A versenykiírás értelmében a teljes csapatok végezhettek előbb, így lett első kisebb pontszámmal a DÉMÁSZ női csapata.-A- . A Túrán sorrakerült Kongresszusi SZÖVOSZ Kupa megyei lövészversenyre a körösi ÁFÉSZ-esek az ezzel egy időben rendezett városi KISZ-es legpuskás bajnokság miatt nem utaztak el. KEDDI SPORTMŰSOR LABDARÚGÁS 21-es Volán-pálya, 14,30: a 21-es Volán kispályás üzemi bajnoki mérkőzései. P. s.—s. z. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik Párizs Sándor a szerető. gondos férj, apa, nagyapa, testvér temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek el és részvétükkel nagy fájdalmunkat csökkenteni igyekeztek, özv. Párizs Sándorné és családja. Enyhülést hozott az országos eső Jót tett a másodv etésnek Pénteken déltájban az 50 napos kánikula után megjött a várva várt eső. A határ egyes részein 25—30, másutt 50—55 milliméternyi csapadék hullott, amely sokat segített az egyes helyeken már halódó kapás veteményeken. Az országos eső növelte a zöldségtermesztés hozamát. Egyidejűleg a kereskedelem új felvásárlási árakat vezetett be, melynek során a kovászos uborka árát 2 forintra, a salátauborka árát pedig egy forintra csökkentették. A konzervgyár rögzített felvásárlási árai változatlanok maradtak: a csemege uborka ára 8, a nagy ecetes 6 és a kis ecetes 4 forint. Az eső után, mindenfelé nagy Lendületet vettek a takarmány, uborka és bab másodvetések és a zöldséigpalán- iázások. Kiváltképpen jól jött íz eső a termelőszövetkeze- :ek már elvetett másodtakar- mány-vetésére. 55 forintért vette, r vidék' tsz-ek még többet is adtak érte. A jó tehén ára 20 ezer forintnál kezdődött. Másfél éves üszőt 12 ezer forintért kínáltak. A tehenet kilóra, 23 forintért vették. A gyalogvásár szintén élénk volt. Már kelt a téli ruhaféle Is. Sokat árultak a lacikonyhátok, az italboltosok, és a cukorkások. A planétás ember is nagy forgalmat csinált: fekete tengerimalacával, 10 forintért mindenkinek kihúzta a jóscéduláját... ki. L, Mit látunk ma a moziban? Minden bizonyíték ellőne szól. Szovjet, bűnügyi film. Kísérőműsor: Minden hétfőn és ... Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi az árbózi iskolában Jutalomutazás. Magyar film. Előadás kezdete: 7 órakor. Régen nem látott forgalmú,'I nagy, országos vásár volt vasárnap Nagykőrösön, melyre a távolabbi vidékekről is sok jószágot felhajtottak. Az árak, főleg a sertésvásá-j ron, alacsonyabbak voltak mint legutóbb. Ilyentájt idei I téli hizlalásra nemigen veszik a kis választási malacot. Ezért párját már 900—1200 forintért! árulták. Az Állatforgalmij Vállalat 15—25 kilóig, kilóra eette, 36 forintért. Egy nagy. vemhes anyasertést 8 ezer forintra tartottak, 32 kilós süldő 1000 forintért kelt el, félévesért 1300—1500 forintot idtak. A lóvásárra is sok jószágot hoztak. Egy 5 hónapos kanca- is:kó 9 ezer 500 forintért, az íny ja 28 ezer forintért kelt el. I Valamirevaló kocsis lóért 101 izer, fuvar adóért 30—40 ezer forintot kértek. Egy nagykő- -ösi születésű 73 éves halasi gazdálkodó, Demeter Rudolf, 75 ezer forintért árult két szép fiatal, fekete lovat, de nem kelt el... Az Áliatforgalml Vállalata gyenge bikaborjút kilóra 50— GYALOGVÁSÁR, ÁLLATVÁSÁR Naay forgalom, sok vevő